NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. (NMI Nkft)

NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft.

A közösségi művelődés szakmai-módszertani fejlesztését végző Nemzeti Művelődési Intézet 2016. december 31-ével költségvetési szervezetként befejezte működését. A hetvenéves múlttal rendelkező szakmai szervezet által képviselt értékek továbbvitele, valamint az országos és területi szintű közművelődési szakmai szolgáltatás biztosítása új szervezeti keretek között történik.

A lakiteleki Népfőiskola Alapítvány által létrehozott NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. 2017. január elsején kezdte meg szakmai tevékenységét. Az NMI Művelődési Intézet Nkft.– a 378/2016. (XII. 2.) kormányrendelet szerint – a 2016. december 31-én megszűnt Nemzeti Művelődési Intézet szakmai jogutódja.

A szervezet elsődleges célja az országos és területi közművelődési szakmai szolgáltatás biztosítása a helyi társadalom- és gazdaságfejlesztés szolgálatában. A Művelődési Intézet országos szakmai hálózatban folytat a hazánk minden megyéjére kiterjedő, több ezer partnerszervezetet bevonó fejlesztőmunkát. Az előzőekben említett kormányrendelet rendelkezik egyebek mellett arról is, hogy a Nonprofit Kft. veszi át a Kulturális Közfoglalkoztatási Programmal, valamint a folyamatban lévő európai uniós pályázati projektekkel kapcsolatos feladatokat. A Cselekvő közösségek projektben való részvétel egyike a Nemzeti Művelődési Intézet által megkezdett, uniós finanszírozású szakmai együttműködéseknek – a közösségek tudatos társadalmi szerepvállalását országszerte erősítő, számukra módszertani támogatást nyújtó kezdeményezést megvalósító konzorciumban az NMI Művelődési Intézet a közösségi művelődés szakmát képviseli.

A szervezet – a közösségi művelődést a társadalmi, gazdasági, humán fejlesztések egyik meghatározó eszközrendszereként értelmezve – küldetésének tekinti, hogy a közösségeket képessé váljanak saját értékeik felismerésére és az ebből adódó lehetőségek kihasználására. A Művelődési Intézet ennek támogatására – többek között – képzések, tudásmegosztó alkalmak és képzésfejlesztés révén járul hozzá a megfelelő szakmai utánpótlás biztosításához is.

Székhely: 1027 Budapest, Csalogány u. 47-49.

Honlap: nminkft.hu

Országos Széchényi Könyvtár (OSZK)

ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR

Az Országos Széchényi Könyvtár Magyarország nemzeti könyvtára. Létrejöttét a hazafias érzésű, felvilágosult mágnásnak, gróf Széchényi Ferencnek (1754–1820) köszönheti, aki a régi nemzeti könyvkincset országszerte és külföldön nagy anyagi áldozatvállalással felkutatta, összegyűjtötte és közhasználatra bocsátotta. A könyvtár alapításakor, 1802-ben a gyűjtemény mintegy 13 000 nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címerképet, metszetet és pénzérméket tartalmazott.

Az Országos Széchényi Könyvtár alapfeladata, hogy a világ minden részéről gyűjtse a mindenkori Magyarországgal és a magyar kultúrával bármilyen módon kapcsolatba hozható, ún. hungarika dokumentumokat. E cél érdekében alapítása óta mindent megtett, ennek eredményeként itt található a legnagyobb publikált (nyomtatott) hungarika gyűjtemény. Széchényi Ferenc egészen haláláig gyarapította a nemzeti könyvtárat. Különböző magánszemélyek, közösségek felajánlásai és vételek útján szintén bővült a téka: a csodálatos műveket tartalmazó főúri adományok, hagyatékok közül is kiemelkedik gróf Apponyi Sándor külföldi hungarika-gyűjteménye. A bécsi udvari könyvtárból 1932-ben visszakerült 33 középkori kódex (pl. Anonymus Gesta Hungaroruma, a Képes Krónika, 16 darab corvina), s a 20–21. század folyamán is számtalan hagyatékkal, kéziratos kötettel, levelekkel, fényképekkel, ún. kisebb kéziratokkal, sőt újabb kódexekkel és nyelvemlékekkel bővült a gyűjtemény. Mi őrizzük többek között Batsányi János, Kölcsey Ferenc, gróf Sándor Móric könyvtárát, Vörösmarty, Petőfi, Arany János, Babits Mihály és más jelentős írók, költők, valamint tudósok és politikusok dokumentumait is.

Napjainkra a nemzeti könyvtár 9,1 millió magyar nyelvű és magyar vonatkozású dokumentumot őriz, felölelve a magyar kulturális örökség széles spektrumát a legkorábbi nyelvemlékektől az elektronikus dokumentumokig.  3 millió kötet könyv, 1 millió évfolyam – 120 ezer cím – folyóirat, 1 millió 80 ezer kézirat, 3,1 millió plakát és kis- illetve aprónyomtatvány  (képeslap, meghívó, szórólap stb.), 211 ezer kartográfiai dokumentum, 210 ezer zenemű, 87 ezer fotó, 1300 oral history interjú, 40 000 audiovizuális dokumentum, több ezer órányi hanganyag – köztük a Szabad Európa Rádió és a BBC magyar osztályának hangzó dokumentumai – valamint elektronikus dokumentumok is megtalálhatók a gazdag gyűjteményben. Az OSZK 1956-os film-és hangdokumentumokat új szempontok szerint is megjelenítő online tudástára a http://www.magyaroktober.hu/.

Az állomány értékét növeli, hogy számos magyar könyv és folyóirat egyetlen fennmaradt példányát őrzi a könyvtár.

A különböző dokumentumokat a feldolgozásukra és kutatásukra specializálódott Tárak kezelik: a Törzsgyűjtemény, Plakát-és Kisnyomtatványtár, Kézirattár, Régi Nyomtatványok Tára, Térképtár, Színháztörténeti Tár, Zeneműtár, Fotó-és Diafilmtár, Történeti Interjúk Tára. A nemzeti könyvtár szervezeti keretében működik a Könyvtári Intézet, amelynek tevékenységén keresztül biztosítja a magyar könyvtári rendszer fejlesztését, a könyvtárak módszertani és szakmapolitikai támogatását. A nemzeti könyvtár gyűjteményében őrzött művek a könyvtár jellegéből adódóan nem kölcsönözhetőek, csak helyben használhatóak. Az elektronikus és digitális dokumentumok, tematikus honlapok és sok más szolgáltatás azonban helyben, illetve részben távolról is elérhető. Ettől a szabálytól kizárólag a nagyközönség számára is nyilvános Könyvtártudományi Szakkönyvtár tér el. Ugyanakkor kiemelt célunknak és feladatunknak tartjuk páratlan gyűjteményünk bemutatását, az itt felhalmozódott tárgyi és szellemi értékek feltárását, átadását a nagyközönség számára. Ennek érdekében számos kiállítást, kultúrtörténeti-ismeretterjesztő előadásokat, könyvbemutatókat, nyílt napokat, múzeumpedagógiai programokat szervezünk.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum (SZNM) – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK)

Szabadtéri Néprajzi Múzeum

1967-ben először a budapesti Néprajzi Múzeum Falumúzeumi Osztályaként, majd 1972-ben önálló, országos múzeumként alakult meg a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrén, a Sztaravoda-patak völgyében, egy 46 hektáros területen. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapításának célja, hogy bemutassa a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében, a 18. század közepétől a 20. század első feléig tartó időszakban.

A múzeum a társadalom és annak fejlődése szolgálatában álló non-profit, állandó, a közönség számára nyitott intézmény, melynek alapfeladata a népi építészet és lakáskultúra kutatása, tárgyi és szellemi emlékeinek gyűjtése a magyar nyelvterületen, ezen örökség őrzése, illetve a gyűjtemény anyagának sokoldalú közzététele, a széleskörű hozzáférés biztosítása. Gyűjtéseivel, kutatásaival részt vállal a vidéki Magyarország kulturális örökségének megőrzésében, a települések társadalmi és kulturális fejlődésében. Kiállításain, kiadványain, ismeretátadási és szabadidős programjain keresztül, a tárgyi emlékek, az életmód és a szokások bemutatásával, elméleti ismeretek és a mindennapi életben hasznosítható gyakorlati tudás közvetítésével segíti a népi hagyományok jobb megértését, hozzájárul a magyar kultúra hazai és nemzetközi szintű népszerűsítéséhez.

www.skanzen.hu

Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ

A 2006-ban alapított Múzeumi Oktatási és Képzési Központ (MOKK) a Szabadtéri Néprajzi Múzeum egyik igazgatóságaként működik Szentendrén.

Tevékenységeit 2008-2013 között a „Múzeumok Mindenkinek” Program – (MMP) Múzeumok oktatási és képzési szerepének erősítése – Központi módszertani fejlesztés keretében kiemelt projektként valósította meg a Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatásával. (TÁMOP – 3.2.8/A/08/2008-0002). A Múzeumi Oktatási és Képzési Központ az MMP projekt 2014. március 1-től kezdődött fenntartási időszakában is folytatja szerteágazó szakmai tevékenységét.

2015-től Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ néven működik.

A MOKK célja, hogy minél szélesebb körben megossza tudását, ezért ingyenes szaktanácsadással, a honlapról ingyenesen letölthető módszertani segédanyagokkal, kutatásokkal, külföldi és hazai sikeres projekteket bemutató cikkekkel, tanulmányokkal állnak az érdeklődők rendelkezésére.

Tevékenységeiket és szolgáltatásaikat alapvetően két fő célcsoport – a közoktatásban dolgozó pedagógusok és múzeumi szakemberek – számára alakították. A legfontosabb „múzeumhasználók” a pedagógusok, akik óvodákban, általános és középiskolában, szakiskolákban, gyógypedagógiai intézetekben és egyéb, oktatási és nevelési intézményekben dolgoznak, mint nevelők, szaktanárok, oktatási intézmények vezetői.

A Múzeumok Mindenkinek kiemelt projekt és a más EU-s projektek eredményeként az iskolák és múzeumok kapcsolatának eddig soha nem látott mennyiségi és minőségi változása zajlott le az elmúlt négy évben. Jelentősen megnőtt a múzeumok korszerű használatával kapcsolatos ismeretekkel rendelkező pedagógusok és múzeumi szakemberek száma a MOKK felnőttképzései nyomán.

A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás EFOP-1.3.1-15-2016-00001 kiemelt projekt munkatársai a múzeumi területen a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási Módszertani és Képzési Központ szervezeti keretében dolgoznak. 

www.mokk.skanzen.hu