Kategória archív: Rendezvények

„Helyben TOP-ogunk”?  – aktualitások, TOP tapasztalatok a februári szakmai napon

Rendkívül aktív, országos és megyei rendezvényekkel és képzésekkel tarkított időszak előtt áll a Cselekvő közösségek projekt, amelynek részletes megismeréséről szólt a februári együttműködést erősítő alkalom Lakiteleken.

Fodor Tamás, az NMI Művelődési Intézet szakmai vezetője az intézmények társadalmiasításával kapcsolatos feladatokkal nyitotta meg a mentorszakmai napot. Felhívta a figyelmet többek között az NMI koordinálásában megvalósuló, ’A kulturális közösségfejlesztés gyakorlata’ 30+30 órás (KKGY) képzésre és annak kimeneteli követelményeire. Az NMI Művelődési Intézet szervezésében megvalósuló kurzus utolsó csoportjait vidéken fogják képezni. A továbbiakban ismertette a soron következő rendezvények tervezett helyszíneit. Ez év tavaszától mindössze három hónap áll a mentorok és a szakmai megvalósítók rendelkezésére, hogy az előírt 54 kulturális intézmény társadalmiasítása megvalósulhasson, és a hat alkalommal megrendezendő regionális rendezvényt lebonyolítsák. Kiemelte, hogy egy igen intenzív kampány szükséges az ezzel kapcsolatos indikátorok teljesítéséhez.

A technikai feladatokkal és az informatikai rendszer (OVIMOR) használatával, adminisztrációs kötelezettségekkel kapcsolatos információkat osztott meg a mentorokkal Róznerné Lipcsey Zsuzsanna, mentorkoordinációs csoportvezető. A Lakossági Információs Fórumok (LIF) jelentőségével és dokumentációjával kapcsolatban közölt lényeges adatokat. A mentoroknak személyenként minimum 5 lakossági fórum szervezését kell a néhány hónap leforgása alatt teljesíteniük. Valachi Katalin, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum mentorkoordinációs munkatársa tájékoztatta a csoportot a TOP konzorciumokkal kapcsolatos mentorálási folyamatok szükséges lépéseiről és fázisairól, valamint az adminisztrációs kötelezettségekről. Elmondta, hogy a TOP-os konzorciumok mentorálási folyamata során mintegy 360 közösség elérésére van szükség, a projekt keretében meghatározott kritériumrendszer szerint.

A projekt indikátorairól és teljesítéséről Dr. Arapovics Mária, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum szakmai vezetője beszélt. A társadalmiasítással kapcsolatban kiemelte, hogy a kapcsolatok erősítése, kiépítése miatt fontos, hogy a mentorok aktívan részt vegyenek a regionális és megyei rendezvényeken. Külön felhívta a mentorok figyelmét arra, hogy a kulturális közösségfejlesztés célját, módszertanát tartalmazó fogalomtár és az azzal kapcsolatos fejlesztések minden gondozott közösség számára rendelkezésre állnak, szabadon használhatóak. Az útmutatóban megfogalmazott módszertani ajánlások a helyi sajátosságokat figyelembe véve is alkalmazhatóak. A projekt indikátorainak ismertetését követően Giczi András az Országos Széchenyi Könyvtár szakmai vezetője, az ‘Aktív közösségek megismerkedését és tapasztalatcseréjét szolgáló szakmai műhelynapok’ állomásait és időpontjait részletezte.

Ebben az évben is megrendezzük a Közösségek Hetét, amelynek feladatairól, ütemezéséről és az előző évek tapasztalatairól Szekeres Viktória, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum marketing- és kommunikációs csoportvezetője tartott előadást.

A délután folyamán ismét két megye osztotta meg a TOP projektekkel kapcsolatos tapasztalatait mentortársaival. Vágó Bálint, Jász-Nagykun-Szolnok megyei közösségfejlesztő mentor az elmúlt másfél év tapasztalatairól számolt be. Elmondta, hogy a TOP közösségek gondozási folyamatát a döntéshozói szinten kezdték meg, később pedig ezek a közösségek már maguk vonták be a mentorokat a folyamatba. A partnerek nyitottságáról, kezdeményezőkészségéről számolt be a Jász-Nagykun-Szolnok megyei TOP projektek tekintetében.

Zichy Éva Somogy megyei mentor beszámolójából megtudtuk, hogy saját megyéjükben már kész pályázati struktúrából dolgoztak. A helyi sajátosságokról és nehézségekről elmondta, hogy 105 konzorciumot tartanak nyilván megyéjükben, ám sok esetben a partnerek a szakmai dokumentációba nem engedtek betekintést, ami jelentősen megnehezíti a szakmai feladatok elvégzését. Az információk visszatartása gyakran felmerülő probléma a megyéjükben, ugyanakkor, ahogy kifejezte, „nem csak rossz földbe, tövisek közé hullanak az elvetett magvak”. A civil szervezetek felől és több önkormányzat részéről is nyitottságot tapasztalnak, munkájuk eredményeként már látszanak az eredményeik. Pozitívumként említette személyes lakóhelyét, Nágocsot, amely a törökkopányi konzorcium tagja. Lakóhelyén Éva bevonásával úgynevezett kettős mentorálási folyamat fog megvalósulni.

Somogy megyében kiemelt és példaértékű jógyakorlatként mutatta be a Törökkoppányban, a TOP 5.3.1-16 projekt keretében létrejött kezdeményezést Bíró Boglárka, Somogy megyei közösségfejlesztő mentor. A Tabi Kistérségben a Völgy Hangja Közhasznú Egyesület által megírt pályázat a maga nemében azért egyedülálló, mert valóban egy alulról jövő kezdeményezés. A pályázat írója a projekt kidolgozásakor elsősorban a közösségfejlesztés szempontjait, módszereit vette alapul. A Völgy Hangja kezdeményezői részéről azonban az is fontos volt, hogy a helyi sajátosságokat figyelembe vevő, azokat jól ismerő, helyi közösségfejlesztőket alkalmazzanak. Bíró Boglárka a Tabi Kistérségben induló projekttel kapcsolatban kiemelte azokat a pozitívumokat, amelyektől a projekt kiemelkedőbb, és amelyekben eltér a többitől. Fontos, hogy a TOP-os pályázatokon induló közösségek komolyan vegyék a szakmai elvárásokat, igazi közösségi beszélgetések és valódi tervezőműhelyek jöjjenek létre a településeken, ami ebben az esetben maradéktalanul meg fog valósulni.

2019. január 30-án 19 településről érkeztek résztvevők a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás EFOP-1.3.1-15-2016-00001 projekt keretében megrendezett szakmai napra.

A megjelenteket Bereznai Csaba köszöntötte Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata alpolgármestere és Giczi András Béla szakmai vezető a Cselekvő közösségek kiemelt projekt, Országos Széchényi Könyvtár részéről.

Nyitó előadásként a Kulturális közösségfejlesztés és lehetőségei hazánkban címmel dr. Arapovics Mária, a Cselekvő közösségek kiemelt projekt szakmai vezetője a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ részéről bemutatta a települési közösségfejlesztő folyamat legfőbb lépéseit, illetve a projekt kapcsolódó fejlesztéseit. Ezt követően Cselekvő közösségek kiemelt projekt eredményeit, kiadványait, illetve a  Közösségek Hete 2019. évi programját ismertette Giczi András Béla.

Érték-e a könnyűzene? címmel tartott előadásában Pap Tibor, a Peron Music Alapítvány elnöke elmondta, hogy célcsoportjuk az önmagukat-, kibontakozási lehetőségeiket-, bemutatkozási terepüket kereső, alkotóvággyal élő fiatal generáció. Az amatőr könnyűzenei tehetséggondozás fontosságát kiemelve bemutatta jelenlegi tevékenységeiket, jövőbeli elképzeléseiket, illetve a tatai Könnyűzenei Tehetséggondozó és Képző Központ létrehozásának terveit.

„Álmomban hű feleségemhez futottam” idézett Vojácsek Pál naplójából, bemutatva többek között az I. világháborús kiállítást előadásában Radovics Istvánné, a Virágzó Kesztölcért Egyesület vezetőségi tagja. Szerteágazó munkálkodásuk eredménye a Csillaghullás Minifesztivál, Hódító túrák, Újévi séták, de a Legszebb konyhakertek is őket dicsérik.

Mit tehet egy közösség? – például, hogy az Oroszlányban élő, a várost szerető lakosokat, valamint a városból elszármazottakat összefogja, őket az egészséges lokálpatriotizmusra alapozva a város közéletében, művelődési feladataiban, természet- és környezetvédelmében való aktív részvételre, történelmi és a kulturális hagyományainak ápolására, a meglévő létesítmények és természeti értékek megóvására, gyarapítására ösztönzi a közösségi életforma lehetőségét kínálva. Fátrai Erzsébet Márta, Oroszlány Barátainak köre elnöke tevékenységüket izgalmas kisfilmmel és számos fotóval kísérve mutatta be.

Közösségfejlesztési lehetőségek a Neszmélyi Borút településein címmel Izing László, a Neszmélyi Borút Egyesület titkára mutatta be a Tata és környékén élők közösségi identitásának kialakítása és erősítése érdekében végzett tevékenységüket. Kiemelte együttműködésüket a „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” projekt mentorával, illetve a „Tájban élő ember” projekttel és a megyei programmal.

„Életképek”-et láthattak a résztvevők a Táti Porcelánbaba Klub működéséből Pappné Adolf Erzsébet előadásában, aki bemutatta történetüket, sikereiket, illetve azt a folyamatot, ahogyan a porcelánbabakészítés fázisai közösséggé formálják a résztvevőket.

A Baji Német Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesület elnöke, dr. Major Mária a nemzetiségi hagyományok ifjú generációk számára történő átadásának fontosságára hívta fel a figyelmet, és ennek lehetőségeit, illetve általuk megvalósított programokat mutatott be.

Jótündérek pedig vannak! Különös ismertetőjelük: meghallgatás, értő figyelem, két segítő kéz – állítja Lukács Anikó, az Esztergomi Otthon Segítünk Alapítvány tanácsadója. Angol mintára szervezik programjaikat, például önkénteseik „időt visznek” kisgyermekes családoknak. Az önkénteseket képzés keretében készítik fel, hogy jól tudjanak segíteni.  Családi Életre Nevelés programjuk célcsoportja a fiatalok, célja felkészítésük a felnőtt élet kihívásaira játékos formában. Emellett számos klubot szerveznek alkotó programokkal, amelyeken a  legkisebbektől az anyukákig minden korosztály talál a maga számára érdekes tevékenységet.

A szakmai napot a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) kiemelt projekt megvalósítója: a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciuma rendezte, a szakmai nap szervezője az Országos Széchényi Könyvtár volt.

Komárom-Esztergom megyében Tatabányán az Edutus Egyetem ad helyet annak, az aktív közösségek megismerkedését, tapasztalatcseréjét szolgáló országos programsorozatnak, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár rendez a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) kiemelt projekt keretében.

Tisztelettel meghívjuk az Önök közösségének képviselőit a szakmai műhelynapra.

PROGRAM:

09:00 – 10:00 Érkezés, regisztráció

10:00 – 10:15 Köszöntők

– Bereznai Csaba alpolgármester, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata

– Giczi András Béla szakmai vezető, Cselekvő közösségek kiemelt projekt, Országos Széchényi Könyvtár

10:15 – 10:30 Bemutatkozás, megismerkedés (Műhelymunka I.)

10:30 – 10:45 Kulturális közösségfejlesztés és lehetőségei hazánkban – Dr. Arapovics Mária szakmai vezető, Cselekvő közösségek kiemelt projekt, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ

10:45 – 11:00 A Cselekvő közösségek kiemelt projekt, az elért eredmények, Közösségek Hete 2019, illetve megyei mintaprojekt kisfilm bemutatása – Giczi András Béla szakmai vezető, Cselekvő közösségek kiemelt projekt, Országos Széchényi Könyvtár

11:00 – 11:20 Peron Tehetség Központ – Érték-e a könnyűzene? – Pap Tibor elnök, Peron Music Alapítvány

11:20 – 11:40 Virágzó Kesztölc – Az önkormányzat és a civil szervezetek szerepe – Radovics Istvánné vezetőségi tag, Virágzó Kesztölcért Egyesület

11:40 – 12:00 25 év. Mit tehet egy közösség? – Fátrai Erzsébet Márta elnök, Oroszlány Barátainak köre

12:00 – 13:00 Ebéd

13:00 – 13:20 Közösségfejlesztési lehetőségek a Neszmélyi Borút településein – Izing László titkár, Neszmélyi Borút Egyesület

13:20 – 13:40 Életképek – Bemutatkozik a Táti Porcelánbaba Klub – Pappné Adolf Erzsébet, Táti Porcelánbaba Klub

13:40 – 14:00 Bemutatkozik a Baji Német Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesület – Dr. Major Mária elnök

14:00 – 14:20 A közösség….hab a tortán – Lukács Anikó tanácsadó, Esztergomi Otthon Segítünk Alapítvány

14:20 – 16:00 Közösségek közösen – avagy milyen új programokat találnak ki a véletlenül egymás mellé kerülő különböző közösségek tagjai? (Műhelymunka 2.) A műhelymunkát vezeti Giczi András Béla szakmai vezető, Cselekvő közösségek kiemelt projekt, Országos Széchényi Könyvtár

Időpont: 2019. január 30.

Helyszín: Edutus Egyetem, Tatabánya, Stúdium tér 1, „A” épület I. emelet 4-es terem

A regisztráció határideje: 2019.01.29. Regisztrációs link: https://tinyurl.hu/QVAy/

A részvétel online regisztrációhoz kötött. Egy közösség részéről több résztvevőt is szeretettel várunk. A sikeres regisztrációról mindenkit értesítünk. További felvilágosítással örömmel áll rendelkezésére az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet projektmunkatársa, Földesi Csilla foldesi.csilla@oszk.hu.

 

A szakmai napot Fodor Tamás, az NMI Művelődési Intézet szakmai vezetője nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte, hogy az új évben számos feladat áll még előttünk, amelyet a projekt végéig teljesítenünk kell. 

Dr. Arapovics Mária, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum szakmai vezetője előadásában a 2019-es év projektfeladatait ismertette. Kiemelt cél a további együttműködések erősítése partnerekkel rendezvényeink, képzéseink és kiadványainak által. Ebben az évben minden hónapban szervezünk mentorszakmai napokat, amely a közösségfejlesztő mentorok szakmai fejlődését szolgálja, emellett a negyedéves szakmai napok alkalmával a három szakterület kap lehetőséget a bemutatkozásra. Képzéseket, országos és megyei fórumokat és nemzetközi konferenciát is szervezünk. Megújuló és bővülő kiadványaink szakmai segítséget nyújtanak a közösségfejlesztés, önkéntesség, esélyegyenlőség témakörökben.

Az aktív közösségek együttműködésének erősítését célzó 18 állomásos rendezvénysorozat tervezetét, Giczi András az Országos Széchényi Könyvtár szakmai vezetője prezentálta. Országosan 18 helyszínen rendeznek, megyénként egy szakmai napot, amely előadásokból és műhelymunkából áll és a helyi közösségek bemutatkozását és a kapcsolatépítést teszi lehetővé. Előadása zárásaként az induló képzések és társadalmiasítási rendezvények helyszíneit és időpontjait ismertette.

Dr. Sólyom Barbara az NMI Művelődési Intézet kutató-fejlesztő munkatársa az 5-ös számú kutatást érintő legfontosabb határidőkre hívta fel a figyelmet. A februári mentorszakmai napra le kell adni az offline és online kérdőívek 30%-át. A kérdőíveket a mentorok a délután folyamán vehették át.

Az előadások sorát Balogh Vivien, az NMI Művelődési Intézet kommunikációs munkatársa folytatta, aki a Pajtaszínházi programot mutatta be. A program 2015-ben indult el a Nemzeti Művelődési Intézet és a Magyar Teátrumi Társaság szakmai mentorálásával. Legfőbb célja színjátszó körök létrehozása és újjáélesztése a kistelepüléseken. A bevont csoportok minden év január végén a Nemzeti Színházban mutatják be előadásaikat.  A bemutató után két kisfilmet láthattunk, amely a kezdeteket, a próbafolyamatot és magát a Pajtaszínházi Szemlét mutatta be.

A délelőtti program zárásaként Bánki Eszter, közösségfejlesztő mentor, a Virágóra Alapítvány elnökeként osztotta meg személyes élményeit a Pajtaszínházi program kapcsán. A település lakosaival közösen írtak egy darabot, amely a „Mesél a béci erdő” címet kapta. A felkészülésben Bagossy László rendező segítette a színjátszó kört. Az előadás a település gyökereit mutatja be, amely nagyban hozzájárult a helyi identitás erősítéséhez.

A délután folyamán Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Csongrád megye mentorai osztották meg tapasztalataikat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázataival kapcsolatban.  

Csikász Gábor, közösségfejlesztő mentor felvezetésként Borsod-Abaúj-Zemplén megye sajátosságait mutatta be. A megye zömében aprófalvakból, 358 településből áll, amelyek mintegy fele érintett a TOP pályázatokban. A pályázatoknak köszönhetően elindult a közösségfejlesztés, amely sok szakmai támogatást igényel.

Az előadások sorát Ábrahám Edit közösségfejlesztő mentor zárta, aki a Csongrád megyére vonatkozó tapasztalatokat és javaslatokat fogalmazta meg. A megyében jelenleg 37 település dolgozik TOP pályázatokon. Nagyon jó a munkakapcsolat a megyei kollégák és a mentorált települések között. A megyei aktivitás jelentős, a projekt által szervezett programok és képzések látogatottsága magas.

A délutáni műhelymunkán a mentorok négy csoportban dolgozva gyűjtötték össze gondolataikat a projektmenedzsment, a helyi döntéshozók, a projektmegvalósítás, a megyei jogú városok sajátosságai és a közösségfejlesztési folyamatok témakörben. A csoportos foglalkozás során lehetőség nyílt a nehézségek és a fejlesztendő területek átbeszélésére, javaslatok megfogalmazására.

A nap zárásaként Fodor Tamás megköszönte a közös munkát és a munkatársak aktív részvételét a szakmai napon.

A következő mentorszakmai nap időpontja: 2019. február 6., Lakitelek

A közösségi művelődés új irányai, intézményrendszere és a közösségi művelődés hét alapszolgáltatása volt a meghatározó témája a „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” EFOP-1.3.1-15-2016-00001 kiemelt projekt keretében megvalósuló negyedéves szakmai napnak.

A 2018. november 29-én lezajlott szakmai nap előadásai és szakmai workshopja a közművelődés és az értékteremtés területéhez kapcsolódott.

Épül, szépül a Hungarikum Liget – fejlesztések és beruházások Lakiteleken

A Lakitelek Népfőiskola épületegyüttesét, funkcióit, kialakítását és hagyományőrző jellegét mutatta be a tematikus nap bevezető kisfilmje. A továbbiakban Bosnyák Dániel, a Lakitelek Népfőiskola munkatársa a Népfőiskola megalakulásának körülményeiről, küldetéséről és a folyamatban lévő fejlesztéseiről beszélt, és bemutatta a Hungarikum Liget közösségszervezési módszereket képviselő épületkomplexumot.

Bosnyák Dániel bevezetőjében elmondta, hogy a Népfőiskola Alapítványt mintegy harminc évvel ezelőtt hozta létre Lezsák Sándor és felesége, Lezsákné Sütő Gabriella. A Lakiteleki Népfőiskola fenntartója a Népfőiskola Alapítvány, tulajdonosa a Szeged-Csanádi Egyházmegye Püspöksége.
A népfőiskola olyan oktatási forma, melynek alapja egy dán, svéd és német modellre épülő felnőttképzési, közösségfejlesztési és közösségszervezési módszer. Olyan embereknek hozták létre, akik valamilyen okból nem tehetik meg, hogy felnőttképzésre, továbbképzésre vagy felsőoktatási intézménybe járjanak. Ez a felnőttképzési rendszer a két világháború közötti időszakban, illetve az első világháború előtti időszakban volt népszerű.

A számos közösségi programnak, képzésnek helyet adó intézmény önellátó és önfenntartó. A komplexum számos közösségi épülettel egészül ki, ilyen többek között a Kölcsey ház, a Széchenyi épület, a Bolyai ház, a Keresztény és Nemzeti Panteon. Szabadtéri programok lebonyolítását teszi lehetővé a szabadtéri színpad, a jurta tábor, és a minigolf pálya.
A folyamatban lévő beruházások közösségszervezési, közösségfejlesztési és rendezvényszervezési funkciójukon felül gazdaságfejlesztési célokat is szolgálnak. A fejlesztések négy-öt évvel ezelőtt kezdődtek el és terveik szerint várhatóan 2022-ig befejeződnek.

 

Schefler György, a Kárpát-medencei Népfőiskola Hálózat munkatársa a határon belül és határon kívül működő Értékfeltáró Kollégiumok munkáját és kutatásait mutatta be. A kollégiumok megálmodója és témavezetője Lezsák Sándor, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumi elnöke. Működésük és létrehozásuk biztosításában a 2012-ben meghozott Hungarikum törvények segítettek, amelyek megalapozták a kutatások jogszabályi hátterét. Mindeddig huszonkét kollégium jött létre az egyes tájegységek központjaiban, feladatuk az adott térség hagyományainak, értékeinek feltárása. A kutatásokat a szakemberek, helyi segítők és adatközlők bevonásával végzik. Az értékek feltárásába eddig mintegy harmincnégy egyetem és főiskola vonódott be. Az eddigi terepmunka során összesen 300 település értékeit tárták fel, melyeket fotókiállítással fogják a Kárpát-medencében és a Kárpát-medencén túl népszerűsíteni. A határon túli magyarság hagyományait, értékeinek megőrzését célzó munkacsoportok produktumait 17 kiadvány örökítette meg, Kárpátalján Népfőiskolai Füzetek formájában összegezték az eddigi munka eredményeit.

Új irányok a közösségi művelődésben

Az Értékfeltáró Kollégiumok munkájához szorosan kapcsolódott a továbbiakban az NMI Művelődési Intézet Újra öltünk című kisfilmje, amely a hagyományok ápolásának és átörökítésének közösségépítő szerepét mutatta be. A magyar tájegységekre jellemző motívumokkal gazdagított hímzések, a tevékenységet folytató hímző körök értéket őriznek, ugyanakkor generációkat kötnek össze és közösségeket kovácsolnak.
A művelődő közösségek létrejöttéhez, fennmaradásához aktív és elkötelezett közösségfejlesztők jelenlétére van szükség. Ennek jelentőségéről és a közösségi művelődés szakmai munkájának kulcsfontosságú szerepéről beszélt Kárpáti Árpád, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. Kiemelt Programok Igazgatóságának igazgatója.
Előadásában létfontosságúnak nevezte az értékek feltárását, közvetítését és megőrzését az utókor számára és hangsúlyozta, hogy a magyar kultúra megőrzésében, a kulturális identitás erősítésében meghatározó szerepe van a közművelődési és közösségfejlesztési szakembereknek. „Akkor marad érték az érték, ha ezért mi teszünk, ezzel nekünk dolgunk van, ami aktív, cselekvő hozzáállást feltételez és rengeteg aktív, cselekvő közösséget kell, hogy eredményezzen” – mondta és a nemzeti hitvallás cselekvő, aktív jellegére hívta fel a közösségfejlesztő mentorok figyelmét. Kiemelte, hogy amikor kultúráról és közművelődésről beszélünk, nem tehetjük anélkül, hogy ne hoznánk összefüggésbe a nemzet egységével és egészével. A kultúrát nemzetek teremtik, ezért újra kell értelmeznünk az értékekhez való viszonyunkat és a fennmaradt értékek folyamatos elsajátítását. A közösségfejlesztés, a közösségszervezési munkafolyamatok és a mentorhálózat mind a közművelődési szakterület fejlesztését és fenntarthatóságát mozdítják elő.

Az igazgató az új irányok bemutatásakor a támogatási rendszerek és a törvényi háttér szerepét is kiemelte és kitért azokra a szolgáltatásokra, törvényhozói, kormányzati intézkedésekre és szándékokra, amelyek stratégiai hátteret biztosítanak a közművelődési alapszolgáltatások szakmai feladatainak megvalósításában.

Törvényi szabályozás és a közművelődés hét alapszolgáltatása

Az előadásban hangoztatott közművelődési terület sokrétű és sokszínű feladatainak ellátására komplex szolgáltatást nyújtó intézményekre, intézményhálózatra van szükség. Ezt a célt szolgálják az ország nagyobb városaiban létrejött többfunkciós közösségi terek, az Agorák, amelyekből tizennégyet mutatott be az NMI soron következő kisfilmje.
Az Agorákról a későbbiekben a közművelődési alapszolgáltatások törvényi kereteinek meghatározása kapcsán is szó esett, hiszen ezeknek a multifunkcionális intézményeknek a közművelődési alapszolgáltatások mindegyikének eleget kell tenniük.
A közművelődési intézmények jogszabályban előírt kötelezettségeit és a közművelődés hét alapszolgáltatását Szedlacsek Emília, az NMI Művelődési Intézet Szakmai Szolgáltatások Igazgatóságának igazgatója mutatta be. „A hetes egy misztikus, szent szám, amely különleges dolgot jelent” – mondta és előadásában ismertette a törvényalkotás folyamatát, amelynek nyomán a közművelődési területet szabályozó EMMI rendelet megszületett. Az igazgató kiemelte a NMI Művelődési Intézet segítő közreműködését a munkafolyamatokban és ismertette azokat a konkrét célokat a jogalkotásban, amelyek elősegíthették a közművelődés szakmai feladatainak hatékonyabb ellátását.

A törvényalkotók célja az volt, hogy a települési önkormányzatok számára meghatározzák a közösségi művelődés konkrét feladatait, megemeljék a közművelődésben résztvevők szakmai képzettségi szintjét és a közösségekre helyezzék a hangsúlyt. Ezek a kritériumok már az alapszolgáltatások első részében megfogalmazásra kerültek. Fontos volt, hogy a művelődő közösségek konkrét feladatellátást: helyszínt, bemutatkozási lehetőséget, fórumot kapjanak.

A rendeletben megfogalmazott alapszolgáltatások elősegítik a helyi társadalmi részvételt, az önkéntes tevékenységet, a hátrányos helyzetűek életmódjának javítását. Ugyanakkor szerepet kapnak az ifjúsági és a generációkon átívelő programok, amelyek a különböző kultúrák közötti kapcsolatok építését szolgálják.

A generációk közötti értékek, értékrendek szubjektív megfogalmazásáról szólt a délelőtt levezető kisfilmje melyet „Nekem az érték…” címmel vetítettek le. A kisfilm a fiatalabb generáció megszólításával azt tükrözte, hogy az egyéni és közösségi értékek meghatározzák a kultúránkat. Állandóságot képviselnek a folyamatos változások mellett és a közművelődés szakembereinek a feladata ezeket az értékeket óvni, védeni és megőrizni a következő generációk számára.

Mi fán terem a közművelődés? – Közösségfejlesztő mentorok szerepe a közművelődésben

A negyedéves szakmai nap második felében az újonnan belépett mentorok átvették a Közösségi tervezés alapjai képzés tanúsítványait.

A tanúsítványok átvételét követően az új mentorok egy közösségi kezdeményezéssel álltak ki társaik elé. A kezdeményezés alapján közösen „építik fel” CSK-falvát.

A nap előző felében tárgyalt közművelődési alapszolgáltatásokat a közösségfejlesztő mentorok egy workshop keretében ismerhették meg alaposabban. Az előadók által említett misztikus hetes számnak a későbbiekben, a csoportfoglalkozás alatt volt igazán jelentősége. A közművelődés hét alap-szolgáltatását egy-egy faág szimbolizálta, amelyeket levelekkel kellett „felöltöztetniük”.
Az egyes szolgáltatásokat a csoportoknak a saját munkájuk során megélt tapasztalataikkal kellett illusztrálniuk és a színes levelekre ezeket az élményeket, saját tudásukat kellett feljegyezniük és megosztaniuk egymással.
A hét alapszolgáltatást a feldolgozásukat követően a csoportok egyesével mutatták be, majd közösen állították össze a közművelődés hét ágú fáját.