Meghívó


Önt is szeretettel várjuk a Cselekvő Közösségek projekt zárókonferenciájára!

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Skanzen Vigadó épületében – augusztus 22-én – nagyszabású rendezvénnyel búcsúzik a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt. A szeptemberben lezáruló, kiemelt európai uniós projekt résztvevői – a múzeumi, a könyvtári és a közművelődési terület módszertani központjainak összefogásával – három éve dolgoznak a közösségi értékek megteremtésén. Céljuk a társadalmi aktivitás növelése és a közösségi szerepvállalás erősítése a fejlesztésbe bevont településeken, azaz az önkormányzatok, a  kulturális intézmények és a lakosság közötti kapcsolatok támogatásával az együttműködés kultúrájának magasabb szintre való emelése volt.

A konferencián köszöntőt mond dr. Fülöp Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára. Azt követően a három megvalósító partner – a projektgazda Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, valamint az Országos Széchényi Könyvtár és az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. vezetői számolnak be az elmúlt három év eredményeiről. A nap további részében olyan helyi közösségek, kulturális intézmények és civil szervezetek képviselői osztják meg tapasztalatikat a jelenlévőkkel, akik a projekt módszertanai szerint valósították meg a közösségfejlesztést. A rendezvény végén Társadalmiasított intézményi elismeréseket adunk át.

A konferencián a részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött.

Kérjük, részvételi szándékát az itt található linkre rákattintva, a regisztrációs lap kitöltésével jelezze augusztus 12-ig.

A zárókonferencia programja itt található.

Helyi értékek őrzése és tudásátadás – mentorszakmai nap Lakiteleken

A szakmai napot Fodor Tamás, az NMI Művelődési Intézet szakmai vezetője nyitotta meg, aki megköszönte a munkatársak kitartó munkáját. A projekt rövidesen véget ér, augusztus 22-én rendezzük meg záró konferenciánkat.

A ’Magyarországi Zöld út mozgalom’ címmel tartott előadást Budai Krisztina Nógrád megyei közösségfejlesztő mentor. A zöldutak közösségi kezdeményezésű helyi jellegű útvonalak, úthálózatok, nem kizárólag gyalogosok számára. Céljuk a szemléletformálás, a közösségépítés, a helyi „zöld” közlekedés elősegítése, a kapcsolódó helyi értékekre, olykor termékekre való figyelem felhívása.

A továbbiakban Tuczai Rita Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közösségfejlesztő mentor Halmaj községben elindított ’Roma anyák bevonása a fiatal lányok iskolai felvilágításába’ projektet ismertette. A program egészségmegőrzéssel kezdődött, majd baba-mama klubok, önsegítő kör indult. Azóta már roma nők tartanak felvilágosító beszélgetéseket fiatalokkal különböző iskolákban.

A kardoskúti pusztalakodalom közösségépítő hatásáról Terjékné Kaposi Andrea, Békés megyei közösségfejlesztő mentor számolt be. A hagyományőrző rendezvény 2016-ban kezdődött Kardoskút polgármesterének ötlete alapján. Az előkészületekbe a lakosság jelentős része bekapcsolódik. Közösen készítik el a csigatésztát a lagzira, a fiatalokat bevonva, tyúkpucolás, sátorállítás, terítés, dekorálás, felszolgálás, mindez önkéntes munkával valósul meg. A programnak a helyi értékek őrzésén túl, tudásátadás, tudástranszfer szerepe is van.

A mentori beszámolók tapasztalatait dr. Arapovics Mária a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum szakmai vezetője ismertette. Valachi Katalin, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum mentorkoordinációs munkatársa a mentori feladatokat foglalta össze előadásában.

A délutáni műhelymunka során az augusztus 22-ei projekt záró konferenciára készítettünk elő egy meglepetést a projekthez kapcsolódóan.

Közösségfejlesztés játékosan

A közösségi szemlélet kialakítását már idejekorán érdemes elkezdeni. A gyermekkorban elültetett gondolatok és az általuk kialakuló mentalitás egész életében végigkíséri az embert. A gyermekeket pedig a játékokon keresztül lehet a legkönnyebben elérni. Ezt a módszert választotta a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt, amelynek szakemberei kifejlesztettek egy gamification alapú, online közösségi, tanulási és motivációs rendszert.

Játszani azonban életkortól függetlenül, mindenki szeret, ezért a „Cselekvő Közösségek” nevű játék a felső tagozatos korosztálytól kezdve egészen 99 éves korig mindenki számára ajánlott. A maga nemében egyedi online játék közösségeket épít a virtuális térben és remélhetően a való világban is. Célja, hogy felhívja a résztvevők figyelmét a közösségek fontosságára, szerepére, a közösségfejlesztésben rejlő lehetőségekre, valamint ösztönözze a játékost a közösségépítésre, az aktív közösségi részvételre, szerepvállalásra.

A játék indító gondolata a „Tanulj, gondolkodj, játssz okosan és építs egy olyan települést, ahol te is szívesen élnél!” jelmondat volt.

A kerettörténet szerint a játékos „Cselekvő város” lakója. A településen megüresedik egy önkormányzati épület, amit meg kell tölteni élettel. A játékos 6 pályán megy végig, amelyek a múzeumi, a könyvtári és a közművelődési területhez kapcsolódnak.  A pályák teljesítése során a résztvevőnek a város lakóval együtt kell működnie, illetve kérdéseket kell megválaszolnia és döntéseket kell hoznia. Ő határozza meg az épület funkcióját és a fejlesztésének irányát. Mindeközben szórakoztató feladatokon keresztül ismeri meg az értékközpontú, élményalapú közösségépítő lehetőségeket, illetve információt kap a közösségfejlesztés módszertanáról, jó és rossz példákról, a könyvtári, múzeumi, illetve közművelődési intézményrendszerről és az intézmények közösségi szerepeiről.

A játék az itt található oldalon érhető el.

Az online közösségi játék mellett játékkártyát és egyéb társasjátékokat is fejlesztettek a Cselekvő Közösségek projekt szakemberei. Ezek a szakmai és a lakossági rendezvényeken egyaránt hasznos szórakozási lehetőséget nyújtanak. Az óriás Tangram (logikai kirakó játék) a közösségfejlesztő szakmába enged bepillantást. A klasszikus, „Ki nevet a végén” típusú játék adaptációja pedig a nagyközönség számára készített óriástársas, amely játékos formában jeleníti meg a közösségfejlesztési ismereteket. A Fekete Péter mintájára készült Cselekvő Péter kártyajáték a három kulturális szakterület intézményeinek a kulturális közösségfejlesztésben betöltött szerepét mutatja be.

Online enciklopédiával segíti a közösségfejlesztést a Cselekvő közösségek projekt

Több mint 200 szócikket tartalmaz a Cselekvő Közösségek projekt által kifejlesztett „Cselekvő Közösségek Wiki” című online enciklopédia. Az Országos Széchenyi Könyvtár vezetésével létrehozott oldalt a szakmai megvalósítókon kívül az olvasók is szabadon szerkeszthetik, illetve gyarapíthatják szócikk bázisát. Jelenleg  közel 220 lektorált és ugyanannyi közösségi magyar nyelvű szócikket tartalmaz, illetve több mint 90 angol szócikk a nemzetközi közönség számára jelent értékes információforrást. Az oldalra havonta átlagosan 3800 alkalommal látogatnak el a téma iránt érdeklődők.

A felület megfelel a mai, modern weboldalakkal szemben támasztott elvárásoknak, és a megváltozott képességű felhasználók számára is jól használható. A „Cselekvő Közösségek Wiki” segíti a közösségfejlesztési módszertanok folyamatos frissítését a megvalósításuk folyamán felmerülő fejlesztési helyzetek és visszacsatolások alapján.

A Cselekvő Közösségek Wiki oldalt az OSZK működteti.

Hidakat építünk – Közösségfejlesztő nyári egyetemen vettünk részt Kunbábonyban

Családias légkörben, előadásokkal, műhely beszélgetésekkel és szakmai bemutatókkal várták a közösségfejlesztés iránt érdeklődőket a kunbábonyi nyári egyetemen. „Hidakat építünk” címmel immár tizenhatodik alkalommal szervezte meg a 4 napos rendezvénysorozatot a Közösségfejlesztők Egyesülete. A Cselekvő közösségek projekt munkatársai nyitott szakmai műhellyel vettek részt az egyetem programjában.

A mai, egymástól eltávolodó világunkban összekapcsolódást, hidakat kell találni. Ehhez azonban meg kell teremteni a párbeszédek kialakulásának lehetőségeit és felfedezni a közös ügyeket, a közös minimumokat. A Közösségfejlesztők Egyesületének meggyőződése szerint helyi szinten, demokratikus keretek között van lehetőség igazán az ismerkedésre és a közös cselekvésre. Mindezek gyakorlatának megértését és megismertetését tűzték ki célul a szervezők az idei kunbábonyi Nyári Egyetemen.

A program 4 témacsoportra épült. A résztvevők a társadalmi tőke és párbeszéd, a közösségek állapotának helyzetképe, 

a közösség szolgálatában lévő intézmények, szakemberek és hálózatok, valamint a jövő egyik problémakörére, a klímaválság és az ökológiai egymásrautaltság tematikáiban hallhattak előadásokat. A négy nap folyamán az előadások mellett, műhely foglalkozások is voltak, ezek gyakran párhuzamosan zajlottak egymással.

 

A Cselekvő Közösségek projekt szakemberei nyitott műhely foglalkozást tartottak a rendezvényen, illetve több műhely gyakorlaton is részt vettek. A nyári egyetemen alkalmuk volt a projekt szélesebb körű bemutatására, és a közösségfejlesztés alapjaival kapcsolatos eszmecserére.

Mentorszakmai nap Lakiteleken

A mentorszakmai napot Tóth Vivien, mentorhálózatért felelős munkatárs nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a napot úgy építettük fel, hogy a mentormunkatársaknak teret adunk arra, hogy bemutassák saját, projekten kívüli tevékenységüket, illetve, hogy olyan témákról is szó lehessen, amely a mentorkollégákat foglalkoztatja.

Elsőként Garay Éva, Békés megyei Kulturális közösségfejlesztő mentor szívmelengető előadását hallgathattuk meg. Éva a Csaba Kulturális Egyesület a Táncművészetért alelnöke. Az egyesület hozta létre – a már mondhatni hagyománnyá vált – az ötödik éve megrendezett Kárpát-medencei Magyar Népzenei Találkozót. Ez a találkozó egy teljesen civil kezdeményezés. Nem céljuk a fesztivállá válás, mert közönség helyett közösséget és közösségi ünnepet szeretnének építeni. Éva úgy fogalmazott, csak addig folytatja a találkozók szervezését, amíg „tudnak a gyerekek mezítláb szaladgálni”, ez azt jelenti, hogy addig tudják a családias, közvetlen, biztonságos közeget megteremteni.

Második előadónk Torma Tibor kulturális közösségfejlesztő mentor Csongrád megyéből. Tibor az Algyőről indult, 15 éves múltra visszatekintő Wemsical Ifjúsági és Kulturális Egyesületet mutatta be, amelynek ő az elnöke. A prezentácijából megtudhattuk, hogy az egyesület egy extrém sportokat űző baráti társaságból alakult ki. Jelenlegi tagjai között grafikusok, képzőművészek, extrém sportolók, zenészek, rendezvényszervezők is vannak. Különböző érdeklődési körű és látásmódú tagjai teszik színessé az általuk szervezett rendezvények palettáját. Tibor fontosnak tartja, hogy aki fiatalokkal foglalkozik, az a fiatalok ötleteire építve folytassa munkáját. Így szerveztek már ifjúsági-, és sporteseményeket, koncerteket, lemezbemutatókat, kiállításokat, családi piknikeket. Munkásságuk egy alapköve a nagysikerű Szegeden szabadon című lemez kiadása volt.

Bakos Adrienn, Csongrád megyei kulturális közösségfejlesztő mentor előadásából megtudhattuk, hogyan működik már 15 éve a Mobil – Földeáki Fiatalok Egyesülete, amelynek az elnöke. Adrienn bemutatta, hogy a garázsvásártól, játékdélutánon és az anyaperceken át egészen a mezítlábas sétáig terjed a programjaik világa. Összetartó közösségük sok fantáziával és kreativitással dolgozik együtt, amelynek a rendezvényeken kívül még a Mobil Szabadidős Tér azaz MoSzaT is látványos bizonyítéka. A MoSzaT rengeteg játéklehetőség ad otthont az újrahasznosított anyagokból készült kőpadok között, illetve különböző ingyenes és fizetős szolgáltatásokat, programokat és informatikai segítséget is terveznek itt.

Következő előadóink Csontos Anna Fruzsina Hajdú-Bihar megyei és Tóth József Zala megyei kulturális közösségfejlesztő mentorok voltak. Mindketten bemutatták megyéik helyzetét a TOP projektek előrehaladásának tükrében.

Ezt követően Róznerné Lipcsey Zsuzsanna mentorkoodrinációs csoportvezető és Valachi Katalin mentorkoordinációs munkatárs prezentációjából értesültünk a mentorkollégák előtt álló további feladatokról, határidőkről.

A délelőttöt Fodor Tamás szakmai vezető gondolatai zárták arról, hogy a Cselekvő közösségek projekt során kialakult egy remekül működő országos hálózat, széles kapcsolati tőke és felgyülemlett egy hatalmas tudásbázis. Felvetette a kérdés, hogy alkalmasnak találjuk-e ezt a közeget arra, hogy bár a projekt nem folytatódik, de közös munkát más keretek között folytatnánk-e?

A szünet után Zichy Éva: szociometria, csoportdinamika a közösségfejlesztésben témájú műhelymunkája során a mentorok megbeszélték, hogy kinek milyen kompetenciái vannak, amit bele tudna tenni a közös munkába. Illetve közösségi kapacitások felmérésére is sor került. Továbbá átbeszélték, hogy a milyen kapcsolódási pontjai vannak a kollégáknak. Egy térképet is alkottak, arról, hogy honnan jöttek.

Fogjunk össze a közösségekért! – Együttműködést erősítő mentorszakmai nap Lakiteleken

A mentorszakmai napot Fodor Tamás, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai vezetője nyitotta meg, aki köszöntőjében kiemelte, hogy igazán tartalmas szakmai nap áll előttünk. A projekt hamarosan lezárul és a célok eléréséhez elengedhetetlen az összefogás és az együttműködés.

Az előadások sorát Kovács Katalin, a Nemzeti Művelődési Intézet rendezvényszervező munkatársa kezdte meg, aki a ’Partnerségben a közművelődéssel’ nemzetközi konferencia eredményeit prezentálta. A kétnapos konferencia fókuszában a közösségépítés és -fejlesztés, az intézmények közösségi alapon való működtetése, az esélyegyenlőség és az önkéntesség fő irányvonalai, módszertani lehetőségei álltak. Az előadók a könyvtári, a múzeumi és a közművelődési szakterületek elismert hazai és külföldi szakemberei, akik saját közösségfejlesztő tevékenységüket mutatták be, elősegítve a további partneri együttműködések kialakítását.

Kalmár Erika, kommunikációs csoportvezető és Tóth Vivien, mentorhálózatért felelős munkatárs a készülő kiadványok listáját és a hozzájuk kapcsolódó feladatokat ismertették. Jelenleg a Gyakorlati útmutató: Intézményi önkéntes programok létrehozásához és működtetéséhez és Közösségfejlesztési módszertani útmutató bővítésén dolgozunk. Emellett TOP 18 kiadványunk is készül, amely a TOP-5.3.1-16 és TOP-6.9.2-16 „A helyi identitás és kohézió erősítése” pályázat keretében szakmai programjainkon bemutatkozott jó gyakorlatokat hivatott bemutatni.

Az aktuális mentori feladatokat és határidőket Róznerné Lipcsey Zsuzsanna, mentorkoordinációs csoportvezető és Valachi Katalin mentorkoordinációs munkatárs foglalták össze. Minden mentor számára fontos feladat beszámoló készítése, amely az alábbiakból tevődik össze: szakmai önértékelés, projektérékelés, távlati fejlesztési tervek. A projekt záró konferenciája augusztus 22. lesz a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban.

A TOP helyi identitást erősítő projektek megyei körképéről ezúttal Tolna megyéből Révai Lilla Irén és Kedves Tímea kulturális közösségfejlesztő mentorok számoltak be. A megyében 3 konzorciumban 9 település érintette TOP pályázatban. „Ahol az ember boldog, s boldogul” című pályázatban 8 település vesz részt, amely 1200 lakost ér el. A tervezett programok alakulása: 100 zenei, irodalmi, képzőművészeti, közösségfejlesztő események.

A Heves megyei TOP pályázatokat Murányi Norbert kulturális közösségfejlesztő mentor mutatta be. A közösségfejlesztő folyamatok 2018-ban kezdődtek el a megyében. A pályázat hatására a kisebb településeken is aktivizálódott a közösség. A közösségi beszélgetések hatására több csoport is – ifjúsági klub és torna, kártyaklub- létrejött, akiknek tagjai rendszeresen találkoznak.

A Felhő csoport tevékenységét Ferencz Klára és Dévényi Pethes Adrienn, kulturális közösségfejlesztő mentorok ismertették. A kezdeményezés két éve indult Gárdonyban, informális csoport. A cél az, hogy olyan rendezvényeket szervezzenek, amelyek összehozzák az embereket, felelősségvállalásra és értékteremtésre ösztönzi a fiatalokat. Rendezvényeik közé tartozik: Gyereknap, „Kösz, hogy élek” rendezvény: amelynek a lényege, hogy egy nem használt közteret rendeztek be és beszélgettek az arra járókkal. Programjaikra minden generációt szívesen várnak.

Az előadások sora rövid programajánlókkal zárult. Mezei Margit, Bács-Kiskun megyei mentor a bajai, regionális mentortalálkozóra hívta fel a figyelmet. A kétnapos esemény célja, hogy alföldi jó gyakorlatokat mutasson be és szakmai párbeszédet indítson a szakemberek körében.

Zichy Éva, Somogy megyei mentor a július 19-20-ra szervezett regionális szakmai nap tematikáját prezentálta, amelynek helyszíne a nágocsi Zichy kastély.

A délután folyamán a Lakitelei Népfőiskola létrejöttének hátterét, épületeit, tevékenységét és jövőbeni terveit ismerhették meg a munkatársak.

Szakmai kiadványok, kutatási jelentések és publikációk ismertetik a Cselekvő Közösségek projekt fejlesztéseit

A közösségi értékek közvetítését, megalapozását és megteremtését, illetve hazai és nemzetközi jó gyakorlatok megismertetését, adaptálását segítik a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt kiadványai.  A Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciumában három évvel ezelőtt létrejött projekt módszertani útmutatókban, kutatási jelentésekben, konferenciakötetekben, gyűjteményekben és szakmai folyóiratokban publikálja folyamatosan eredményeit.

A projekt módszertani fejlesztéseit hat útmutató dokumentálja. Az első „Közösségfejlesztés módszertani útmutató” című kötet letisztázta a szakmai fogalmakat, folyamatokat és elveket, amelyek a további tevékenységek alapját képezték. Ezt követte a „Közösségfejlesztői folyamatok mérése-értékelése” című módszertani útmutató, amely azokat a lépéseket és módszereket mutatja be, amelyekkel mérni, követni lehet a településeken, a mikro térségekben, illetve az intézményekben végrehajtott közösségfejlesztési folyamatok változásait. A „Kulturális intézmények társadalmiasított működtetése” című módszertani útmutató célja, hogy kedvet csináljon kulturális szakemberek számára ahhoz, hogy társadalmiasítottan működtessék intézményeiket. Az Esélyegyenlőségi módszertani útmutató a gyakorlatban is használható tanácsokat, eszközöket, praktikát nyújt a kulturális intézményekben való esélyegyenlőség megteremtéséhez. A „Gyakorlati útmutató intézményi önkéntes programok létrehozásához és működtetéséhez” című tanulmányban bármely kulturális intézmény képviselője könnyen és gyorsan választ talál az önkéntességgel kapcsolatos gyakorlati kérdésekre. „A projekt kulturális közösségfejlesztési mentorhálózatának minőségirányítási rendszerterve” körvonalazza a projekt keretében kialakított mentorhálózat, illetve a mentorok feladatait.

A módszertanokról bővebben itt olvashatnak. 

A Cselekvő közösségek által szerkesztett útmutatók és a kutatási jelentések nyomtatott formában is megjelentek. Az alábbiakban felsorolt kutatási jelentések a projekt keretében megvalósult 5 legnagyobb felmérés eredményeit mutatják be. 

  • Ponyi László (szerk.): Delfi jövő- és trendkutatás a múzeumi, könyvtári és közművelődési területen
  • Ponyi László – Arapovics Mária – Bódog András (szerk.): Magyarországi múzeumok, könyvtárak és közművelődési intézmények reprezentatív felmérése
  • Sólyom Barbara – Ponyi László (szerk.): Kulturális közösségszervezés gyakorlata kontrollcsoportvizsgálattal
  • Kuthy-Megyesi Judit– Ponyi László (szerk.): Kulturális intézmények kulturális folyamatai Magyarországon
  • Ponyi László – Kuthy-Megyesi Judit – Sólyom Barbara (szerk.): A TOP 5.3.1-16 és 6.9.2. felhívások nyertes projektjeinek eredményeit, hatásait mérő mid-term kutatási jelentés és expost jelentés
  • Ponyi László – Arapovics Mária (szerk.): Záró tanulmány a Cselekvő közösségek projekt kutatásairól

A kutatási jelentések letölthetők innen.

A jó gyakorlatok gyűjteményei a mintaprojekteket, a projekt által összegyűjtött TOP jó gyakorlatokat, más közösségi művelődési jó gyakorlatokat, valamint a belföldi és a külföldi tanulmányutakon összegyűjtött tapasztalatokat ismertetik.

  • Arapovics Mária (szerk.): Kulturális közösségi mintaprojektek
  • TOP jó gyakorlatokat bemutató kiadványok (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-5.3.1-16, valamint TOP-6.9.2-16 „A helyi identitás és kohézió erősítése” projektek népszerűsítését szolgáló kiadványok, 18 db, szerk.: Kalmár Erika)
  • Kalmár Erika (szerk.): Szakmai tanulmányutak
  • Kárpáti Árpád (szerk.): A közösségi művelődés jó gyakorlatainak gyűjteménye
  • A közösségfejlesztés arcai – DVD sorozat

A konferenciakötetek a konzorcium tagjai által szervezett nemzetközi konferenciákon elhangzott előadásokból szerkesztett, kizárólag online elérhető dokumentumok:

  • Partnerségben a múzeummal – In Partnership with Museums
  • Partnerségben a könyvtárral – In Partnership with Libraries
  • Partnerségben a közművelődéssel – In Partnership with Community Culture

A megjelent konferenciakötetek elérhetőek innen

A konzorciumi partnerek szakmai folyóiratainak Cselekvő közösségek tematikus különszámai a következők:

Múzeumi iránytű

A Múzeumi iránytű sorozat a múzeumi terület módszertani szakmai kiadványa, amely a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ gondozásában jelenik meg, kötetenként mintegy 200 oldalas terjedelemben. A Cselekvő közösségek projekt keretében hat különszámot adtak ki, a köteteket Arapovics Mária, Bereczki Ibolya és Nagy Magdolna szerkesztette:

  • Múzeumi iránytű 13 Múzeumi közösségek – közösségi múzeumok
  • Múzeumi iránytű 15 Kulturális örökség – múzeumi közösségek
  • Múzeumi iránytű 17 A kulturális közösségfejlesztés gyakorlata a múzeumokban
  • Múzeumi iránytű 18 Európai múzeumok közösségi részvételi gyakorlatai
  • Múzeumi iránytű 21 Közösségi alapú működés a múzeumokban
  • Múzeumi iránytű 22 A múzeumi terület kutatói szemmel

Könyv, Könyvtár, Könyvtáros

A Könyv, Könyvtár, Könyvtáros (3K) az OSZK Könyvtári Intézet országos havi folyóirata, a könyvtárszakma aktuális, közérdeklődésre számot tartó fejlesztéseiről, eseményeiről közöl rövidebb terjedelmű, gyakorlati megközelítésű írásokat. A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt keretében összesen három tematikus szám jelent meg.

  • Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2017. évi 4. szám
  • Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2018. Különszám
  • Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2019. Különszám

Könyvtári Figyelő

A Könyvtári Figyelő az Országos Széchényi Könyvtár 1955-ben indult országos hatókörű, negyedéves, lektorált, tudományos szakfolyóirata. A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt keretében három tematikus különszáma jelent meg.

  • Könyvtári Figyelő 27. (63.) évfolyam, 2017. Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás Különszám
  • Könyvtári Figyelő 28. (64.) évfolyam, 2018. Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás Különszám
  • Könyvtári Figyelő 29. (65.) évfolyam, 2019. Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás Különszám

Szín Közösségi Művelődés

A Szín Közösségi Művelődés című szakmai folyóiratot több mint két évtizede alapította a Nemzeti Művelődési Intézet jogelődje a közművelődés egyedülálló szakmai periodikájaként. Az évente hat lapszámmal jelentkező folyóirat a projekt időtartama alatt három alkalommal jelent meg Cselekvő közösségek különszámmal.

  • Szín Közösségi Művelődés 2017. július 22/2.
  • Szín Közösségi Művelődés 2018. május 23/2.
  • Szín Közösségi Művelődés 2019. május 24/2.

Szakmai kiadványaink letölthetők innen.

Hazai és nemzetközi szinten is erősíti a közösségfejlesztés szakterületét a Cselekvő Közösségek projekt

A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás kiemelt európai uniós projekt módszertani innovációkkal támogatja – hazai és nemzetközi szinten is – a közösségfejlesztés szakterületét. A közösségi értékek megteremtéséért és erősítéséért 3 évvel ezelőtt létrejött konzorcium nevéhez számos fejlesztés fűződik, amelyek által gyarapodott a tudásgazdaság és magasabb szellemi értékek jöttek létre.

A több esetben hiánypótló fejlesztések a szakmai munkában, a továbbképzésekben, sőt az egyetemi oktatásban is hasznosíthatóak. A projekt szakemberei 6 témában végeztek módszertani innovációt. Ezeket a hazai és a nemzetközi szakirodalom, illetve külföldi konferenciákon szerzett tapasztalatok alapján készítették el. A fejlesztők Európa szerte tanulmányozták a már működő jó gyakorlatokat, és azokat formálták a mindennapokban is alkalmazható módszertanokká. A hat kidolgozott modell a helyi közösségfejlesztéshez, a megindult folyamatok mérés-értékeléséhez, az intézmények társadalmiasításához, az esélyegyenlőség növeléséhez, az önkéntes tevékenység szervezéséhez, valamint a kulturális közösségfejlesztő mentorhálózat minőségirányítási rendszeréhez nyújtanak szakmai iránymutatást.

A 2016-ban induló Cselekvő közösségek projekt első körben a már meglévő módszertani anyagok fejlesztését, illetve útmutatóvá való formálásukat végezte el. Ekkor került sor a szakmai fogalmak letisztázására és a szakmai elvek megfogalmazására is, amelyek a további tevékenységek alapját képezték. A módszertanok magas szintű kidolgozása több mint 50 közösségfejlesztő szakértő – egyetemi oktatók, kutatók, valamint a kulturális intézmények és a szakmai civilszervezetek képviselőinek – bevonásával, széleskörű szakmai összefogással valósult meg. Az útmutatókban az egyes témák, folyamatok, illetve tevékenységek bemutatása mellett, nagy hangsúlyt kapott a modellekhez kapcsolódó múzeumi, könyvtári és közművelődési intézmények jó gyakorlatainak összegyűjtése, valamint ismertetése is. A munka folyamán a fejlesztők találkozására és eszmecseréjére szakmai műhelyek nyújtottak lehetőséget. Az első év eredményeit a world café módszerével, azaz egy nyitott, interaktív párbeszéd során vitatták meg a szakemberek, és az ott elhangzottak alapján kiegészítették a már meglévő anyagokat. A továbbfejlesztett modelleket, valamint az eredményeket a következő évben mutatták be a szakmai közönségnek, és az ő visszajelzéseik, észrevételeik alapján született javaslatokat is beleépítették a módszertanokba. A Cselekvő Közösségek projekt eredményeit számos kiadvány dokumentálja, amelyek hasznos útmutatók a közösségfejlesztésben dolgozók, illetve a témában érdeklődők számára.

A kiadványok online formában elérhetőek a projekt honlapjáról. 

 

A kulturális intézmények/szervezetek számára mutat be adaptálható jó gyakorlatokat a Cselekvő közösségek projekt legújabb kötete

A frissen megjelent, „Kulturális közösségi mintaprojektek Magyarországon” című kiadvány 25 – a Cselekvő közösségek projekt keretében – megvalósult jó gyakorlatot mutat be.  A mintaprojektek célja a közösségfejlesztő modellek gyakorlati megvalósításának elősegítése, valamint a három kulturális szakterület együttműködésének, az intézmények helyi civilszervezetekkel való partnerségének, közösségi részvételen alapuló működésének, illetve társadalmiasításának támogatása volt. A kulturális intézmények, a civilszervezetek és az önkormányzatok 2017-ben pályázhattak olyan példaértékű gyakorlatok kialakításával, amelyeket a múzeumi, a könyvtári, illetve a közművelődési szakterületekkel és a civilszervezetek bevonásával vagy velük partnerségben hoztak létre. A széles körben adaptálható közösségfejlesztő modellek reflektáltak a helyi értékekre, erősítették a lokális identitás tudatot és a társadalmi részvételt, valamint elősegítették a gazdaságfejlesztést.  A kiírásra 18 megyéből 78 pályázat érkezett, ezekből 25 mintaprojekt részesült támogatásban. A célra 52 millió forint állt rendelkezésre. Közel 1 év alatt többek között számos helytörténeti, gasztronómiai és színjátszó, illetve a helyi hagyományok átörökítésével, a régi mesterségek felélesztésével és a generációk közötti tudás átadásával kapcsolatos program valósult meg. Volt, ahol az időskorú önkéntesek, vagy az iskolai közösségi szolgálatosok kulturális tevékenységeken keresztüli aktivizálása volt a  fő célkitűzés. A tanulmánykötet ezeket a kreatív és sokszínű mintaprojekteket foglalja egybe.