2019. február 11-én kezdődött meg a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás EFOP-1.3.1-15-2016-00001 kiemelt projekt keretében az az országos szakmai találkozó-sorozat, amelynek célja a múzeumok, közművelődési intézmények és könyvtárak felkészítése a közösségi részvételen alapuló működésre.
A kulturális intézmények egyik erőssége, hogy közösségi programjaik által lehetőséget biztosíthatnak az alkotásra, a kulturális értékteremtésre. A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt lehetőséget kínál a kulturális intézmények számára a helyi lakosokat és közösségeiket, azok igényeit, érdeklődését, szándékait középpontba helyező szemléletmód – a közösségi részvételen alapuló működés („társadalmiasítás”) – megismerésére és elsajátítására. A szakmai találkozókat a projekt megvalósítója, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciuma rendezi.
A három kulturális intézményrendszer – könyvtári, múzeumi, közművelődési – szakemberei számára a projekt által fejlesztett módszertan egységes elméleti alapján nyugvó, ugyanakkor szakmaspecifikus, gyakorlat-orientált szakterületi regionális találkozókra kerül sor, összesen 18 alkalommal. Elsőként a könyvtári területen, Békés megye, Csongrád megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye szakembereinek találkozója zajlott le a Békés Megyei Könyvtárban.
Dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese, valamint Rakonczás Szilvia megyei könyvtárigazgató köszöntötte a vendégeket. A könyvtárigazgató asszony bemutatta nagyszabású fejlesztésüket, a Kollabort, amelynek létrehozása az együttműködés, illetve a lakossági igények kiszolgálása új, magasabb szintre emelésének példája.
Giczi András, a Cselekvő közösségek kiemelt projekt szakmai vezetője az Országos Széchényi Könyvtár részéről bemutatta a projekt elmúlt két és fél év alatt elért eredményeit, kutatásait, elektronikusan is olvasható módszertani kiadványait, valamint hagyományteremtő országos kulturális rendezvénysorozatának, a Közösségek Hetének idei tematikáját.
A közösségi részvételen alapuló működés a kulturális intézmények hosszú távú fennmaradásának egyik kulcsa – szögezte le Dr. habil Arapovics Mária, a Cselekvő közösségek projekt szakmai vezetője a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ részéről. Előadásában kifejtette a közösségi részvételi alapú működés elméletét, hangsúlyozva a kulturális intézmények szerepét a települési közösségfejlesztésben.
Ahhoz, hogy a kulturális intézmények, mint korszerű közösségi terek álljanak a település lakóinak rendelkezésére, gondot kell fordítani a megfelelő működési körülmények kialakítására,– hangzott el Oros Sándor, a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár munkatársának előadásában. Nagyon fontos a tervezés és a folyamatos kétirányú információáramlás: a könyvtár kezdeményez, és bevonja közösséget, illetve a közösség kezdeményezése mellé áll a könyvtár. A könyvtárak speciális erőssége a helytörténeti gyűjtemény, amelyre építve a helyiek identitástudatának megőrzése az intézmény közösségi pozícióját is elmélyíti.
A könyvtári közösségi részvételi alapú működés fontos módszerei és eszközei lehetnek a különféle programok is, amelyeknek megvalósítása önkéntesek, aktív cselekvők bevonásával lehet a legeredményesebb – hangsúlyozta előadásában Giczi András projekt szakmai vezető, kiemelve, hogy különös tekintettel kell lenni a speciális használói csoportok igényeire.
A délutáni műhelymunka fókuszában a projekt konzorciuma által – az International Association for Public Partitipation öt fokozatú részvételi skálájának adaptálásával – kidolgozott hétlépcsős modell gyakorlati áttekintése állt. A rendezvény előtt egy online kérdőívet/tesztet küldtünk szét, amelyben az érdeklődök a közösségi részvételi alapú működés feltételei mentén értékelhették saját intézményük jelenlegi állapotát. A műhelymunka során ennek eredményeit prezentáltuk a közösségi részvételi alapú működésnek modelljének és a részvétel szintjeinek alapos ismertetése mellett.
A hét szint a legalacsonyabb, pusztán tájékoztatásra, információközlésre szorítkozó szintttől a felhatalmazás szintjéig terjed, vagyis amikor a közösségek az intézmények egy-egy folyamatának kiszervezett végrehajtását maguk végezhetik. A közösségi részvételi alapú működés szemléletét alkalmazva a könyvtárak továbbra is saját, jól definiált szakmai feladataikat láthatják el a közösség igényeinek tengelye mentén a modell fokozatainak az adott körülmények között lehető legmagasabb szintjét elérve.
A közösségi alapú működtetés előfeltételeit vizsgálva kiderült, hogy a régió könyvtárai jó lehetőségekkel bírnak a szemlélet adaptálásához. Ezt alátámasztja a kérdőívek átlagos pontszáma, amelyek a negyedik részvételi fokozat, a közösségekkel történő együttműködés feltételeinek meglétét mutatják. A délutáni beszélgetések fókuszába a meglévő könyvtári szolgáltatások adaptálása került, amelyek tudatos könyvtárstratégiai elképzelések mentén továbbvihetők a közösségi részvételi alapú működés szemléletének megfelelően. Ez a fejlesztés tulajdonképpen a jelenlegi közösségorientált könyvtári munka egységes rendszerbe foglalását jelenti.
