Bejegyzések

Autisták a Tatabányai Múzeumban

A Tatabányai Múzeumban rendszeresen tartanak fejlesztő foglalkozásokat a tatai Esőemberek Egyesület által működtetett lakóotthon autistáinak. A program célja, hogy egyénre szabottan biztosítsa számukra a szociális és kommunikációs fejlődés lehetőségeit, és egyben élményszerzési lehetőség is nyújtson. Az autisták teljes személyiségét érintő fejlődészavar megnyilvánul a viselkedésében, a kölcsönös kommunikációban, a társas kapcsolatokban és a rugalmatlan viselkedésszervezésben. A terápia hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok segítséget kapjanak ezeken a területeken, így  képessé váljanak a nagyobb fokú önállóságra, a társadalomba való integrációra. 

A foglalkozás helyszíne a Tatabányai Múzeum Metamorfózis – Ember és természet kapcsolata az Által-ér völgyében című állandó kiállítása. A tárlaton az Átal-ér völgyében letelepedő ősembertől kezdve, azaz az őskortól napjainkig – végig lehet követni az ember történetét. Az Esőemberek Egyesület által működtetett, Tata, Fürdő utcai lakóotthonban egyéni illetve kiscsoportos fejlesztéseken vesznek részt a fiatalok, akik kialakult készségeit fontos természetes, funkcionális helyzetekben is alkalmazni, gyakorolni. A helyszín, a személyek és a tevékenységek váltása lényeges része az általánosításnak, ami az autizmussal élő embereknek szintén nehézséget okoz. Mindennapi életüknek (főleg fiatal illetve felnőtt korban) szerves részévé kell válnia a társadalmi megjelenésnek, a befogadó közösség érzékenyítésének az autizmus iránt. A múzeumba 2015 óta járnak az autisták, 2017 óta heti rendszerességgel. A fokozatosság miatt a fiatalok először csak nézelődtek, majd egyre hosszabb ideig, lépésről-lépésre vonták be őket a közös tevékenységekbe, foglalkozásokba. Ma már 60 perc a program ideje, amely közös együttműködést kíván.

A foglalkozás jelentősége részben az újszerűségében, részben pedig a feladat nehézségében rejlik. Az autizmussal élők számára a múzeum új környezetet jelent, és az együttműködésben lévő kölcsönösség pedig az esélyegyenlőség megteremtésének új lehetőségét mutatja meg. Ez csak úgy lehetséges, ha a fiatalok segítői, a szakemberek és a múzeum dolgozói között teljes egyetértés, összhang és szakmai eszmecsere jön létre.

Autisták a tatabányai múzeumban, esettanulmány

Az esettanulmányt készítette: Gucsi – Véghné Dobos Éva (2017)

Intézmény: Tatabányai Múzeum és az Esőemberek Egyesület

Fotó: www.museum.hu

A Pécs-somogyi KönyvtárHÁZ szerepe a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermekek életében

A Kodály-, a Kossuth- és a Berze Művelődési Házak korábban a Budai Városkapu Iskolaközpont alá tartoztak, azonban egy jogszabályi változás miatt visszakerültek az önkormányzathoz. Ekkor felmerült a kérdés, hogy eladják -e, vagy központi irányítással üzemeltessék -e tovább. Fennállt az a veszély, hogy a három művelődési ház közül valamelyiket bezárják. A helyi civil szervezetek számára fontos, hogy gyermekeik és unokáik is élvezhessék a művelődési házak szolgáltatásait, ezért úgy érezték, tenniük kell valamit a megmentésükért. 2010-től  a Vasasért Egyesület, a Tegyünk Egymásért Egyesület, a Somogyi Betyárok Lovas Egyesület, a Vasasi Szent Borbála Egyesület, a Vasasi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, a Pécs-somogyi Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület, és a Somogyi Iskola Alapítványa közösen vállalták az intézmények működtetését. Ezzel egy olyan széleskörű összefogás valósult meg, amely követendő példa a mai megosztott világban.

A Pécs-Somogyi településrész közel 10 éve rendelkezik könyvtárral, amelynek kínálata a korábbi Városi Könyvtár készlete mellett különböző pályázatokból, civil szervezetektől és a helyi lakosság adományaiból gyűlt össze.
Az egyesület és a Csorba Győző Könyvtár közös szándéka volt évek óta egy KönytárPont kialakítása, amelynek érdemi munkálatai 2017 áprilisában kezdődtek meg. A könyvtári teret tágassá, fiatalossá tették. A könyvtárba járás népszerűsítését az óvodákban és iskolákban kezdték meg elsősorban, hiszen kiemelt cél, hogy a peremkerületben élő gyermekek, fiatalok körében növekedjen a könyvtárhasználat, és lehetőségük nyíljon a hasznos időtöltésre. A könyvtárban olvasó délutánokat, klub alkalmakat, nyári táborokat és egyéb iskolai-, óvodai programokat szerveznek. Mindezek célja a könyvtárba járás megszerettetésén túl, az, hogy a helyi gyermekeknek szabadidős tevékenységeket kínáljanak.

KönyvtárHÁZ esettanulmány

Az esettanulmányt készítette: Novák Gyöngyi könyvtáros kisegítő (Vasasért Egyesület)

Intézmény: Pécs-somogyi KönyvtárHÁZ

Fotó: kobeko.hu

 

Újabb és újabb szócikkek a Cselekvő Közösségek Wikiben

A Cselekvő közösségek projekt keretében nemrég létrehoztuk Magyarország első szabadon szerkeszthető, a közösségekkel és fejlesztésükkel foglalkozó szabad wikijét, amely a https://cskwiki.hu címről érhető el és tartalma folyamatosan bővül.

Cselekvő Közösségek Wiki

A Cselekvő Közösségek Wiki szócikkbázisát a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt módszertani fejlesztéseinek az eredményei adják. Már most is több mint 150 szócikk érhető el a felületen, és ez a szám nap nap után növekszik, egyre több kategória telik meg tartalommal, a meglévőket pedig folyamatosan továbbfejlesztjük.

A weboldal egyediségét az adja, hogy nem csupán a munkatársaink vesznek részt a tartalomfejlesztésben, hanem erre mindenki számára lehetőséget biztosítunk, ehhez mindössze egy egyszerű regisztrációra van szükség. A Cselekvő Közösségek Wiki hasonlóan működik, mint a széleskörben ismert és elterjedt Wikipédia, ami az első olyan weboldal, amely a létrehozói által elnevezett és kidolgozott wiki-struktúrára és szellemiségre épít.

Minden egyes, a projekt szakmai grémiuma által létrehozott szócikknek két változata található meg a wikiben: az egyik egy statikus, nem szerkeszthető változat, amely rögzíti a módszertani fejlesztés eredményeit (Szócikkek à Lektorált menüpont); a másik egy olyan változat, amelyet bárki szabadon szerkeszthet (Szócikkek à Közösségi menüpont) külön szakmai lektorálás nélkül (ezeknél a szócikkeknél csak moderációt végzünk).

Sőt, a publikum nemcsak a meglévő szócikkek szerkesztése révén kapcsolódhat be a fejlesztési folyamatokba, hanem lehetősége van teljesen önálló szócikkek létrehozására is, és természetesen a hozzászólási lehetőség is mindenki számára nyitott.

Mindettől azt reméljük, hogy a szakma képviselőivel, az érdeklődőkkel, az oktatókkal, a diákokkal és a kutatókkal együttesen képesek leszünk egy dinamikusan fejlődő, színes, naprakész elektronikus adatbázist létrehozni, amely a helyszíne lehet minden olyan közösségekkel és fejlesztésükkel foglalkozó vitának és együttgondolkodásnak, amely kapcsolódik a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt céljaihoz.

Hiánypótló módszertani útmutatók a kulturális közösségfejlesztés támogatására

Elkészültek és már online is letölthetők azok a hiánypótló módszertani útmutatók, amelyek a hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat foglalják össze, és a kulturális közösségfejlesztési folyamatok megalapozását szolgálják. Hosszú munka zárult le, ami még 2016 szeptemberében kezdődött hat munkacsoportok megalakulásával, a kulturális ágazat legjobb szakembereinek bevonásával. A munkacsoport tagjai összesen négy alkalommal találkoztak, hogy közösen gondolkodva megalkossák a szakmai anyagokat. Ezt követően decemberben egy szakmai műhelynapon vitatták meg a szakértők az útmutatók tartalmi elemeit. A továbbfejlesztett módszertanokat március 6-án szakmai szervezetek bevonásával, társadalmi egyeztetés keretében mutattuk be a széles szakmai közönségnek.

A szakmai-módszertani útmutatók a helyi közösségfejlesztéshez, a közösségfejlesztői folyamatok méréséhez, értékeléséhez, az intézmények társadalmiasításához, valamint az esélyegyenlőség növeléséhez nyújtanak szakmai segítséget

 

 

Események

A kulturális közösségfejlesztés gyakorlata II.

A kulturális közösségfejlesztés gyakorlata 60 órás, térítésmentes, akkreditált képzés kulturális szakemberek számára   

A képzés célja, hogy a részvevők elsajátítsák a közösségfejlesztés alapismereteit, és képessé váljanak kulturális intézményeket célzó fejlesztési folyamatok generálására. A megszerzett kompetenciák birtokában a szakemberek jártasságot szereznek a társadalmiasított intézményi és az esélyegyenlőségi modellek alkalmazásában, illetve megismerik az intézményi önkéntesség támogatásának módszereit.

A képzésről bővebben itt olvashat

A kulturális közösségfejlesztés gyakorlata I.

A kulturális közösségfejlesztés gyakorlata 60 órás, térítésmentes, akkreditált képzés kulturális szakemberek számára   

A képzés célja, hogy a részvevők elsajátítsák a közösségfejlesztés alapismereteit, és képessé váljanak kulturális intézményeket célzó fejlesztési folyamatok generálására. A megszerzett kompetenciák birtokában a szakemberek jártasságot szereznek a társadalmiasított intézményi és az esélyegyenlőségi modellek alkalmazásában, illetve megismerik az intézményi önkéntesség támogatásának módszereit.

A képzésről bővebben itt olvashat