Közösséget építünk! – Ötödik módszertani szakmai nap
A közösségi tervezés, a kulturális intézményekkel való hatékony együttműködés, egy városrész közösségépítő folyamata állt a középpontban az ötödik módszertani szakmai napon, amely 2018. június 15-én zajlott a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban.
Óbuda 2006-ban indította el „Közösséget építünk” című projektjét, amelynek célja, hogy a kerületi fejlesztések a lakosságot bevonva, a helyi emberekre alapozva történjenek. A projekt indulását, a kerületi közösségépítő folyamatokat, a kulturális intézményekkel kialakított együttműködés rendszerét Bús Balázs, Óbuda polgármestere mutatta be köszöntőjében.
Ezt követően Népessy Noémi, az Óbudai Múzeum igazgatója beszélt a kultúra szerepéről a közösségépítésben. A kulturális ellátás fejlesztése több ütemben történt Óbudán: 2008-2013 között a kulturális intézményrendszer strukturális átalakítása és stabilizálása volt a cél, a 2014-2018 közötti időszakot már a lakosság felé fordulás, a széles körű kulturális szolgáltatásnyújtás jellemezte. A kulturális ellátást a következő alapelvek határozzák meg a kerületben: a gazdag kulturális, történeti hagyományok megőrzése; szabadidő kulturált eltöltése; az általános műveltség növelése; a hátrányos helyzetűek, illetve a fiatalok kultúrához való juttatása; hatékony kommunikáció; kulturális turizmus erősítése. Mindezt egy stabil, a kerület egészét lefedő, hálózatosodott intézményrendszer tudja biztosítani Óbudán.
Virág Benedek, Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. ügyvezetője Közösségi tervezés gyakorlata Óbudán címmel tartott előadást, folytatva a kerületben folyó közösségépítő munka bemutatását. A közterületek közösségi megújítása 2015-ben indult a városrészben. Az elmúlt három évben nagyon sok tapasztalatot szereztek a közösségi tervezés terén, amelyeket beépítve alakították ki a helyi lakosok bevonásának jelenlegi folyamatát. Az első alkalommal még kész terveket vittek a lakosság elé véleményezésre, ami nagyfokú bizalmatlanságot szült, nagy volt a szakadék a helyiek és a fejlesztők között. Ebből tanulva 2016-ban olyan folyamatokat indítottak el, amelyekbe már a tervezési folyamatba is bevonták a lakosokat. A következő lépés az volt, amikor már a kivitelezés előkészítésébe, sőt, az üzemeltetésbe is bevonták a lakosságot. A tapasztalatok alapján mostanra jutottak el oda, hogy a teljes beruházás során kapcsolatban vannak a helyiekkel. Egy-egy fejlesztési folyamatnál a következő célokat próbálják megvalósítani: valós igényeken alapuljon a fejlesztés; az emberek ismerjék meg egymást és jöjjenek létre közösségek; az emberek megértsék, hogy a közterület az övék. A közösségi tervezés talán legfontosabb eredménye: megnőtt a bizalom a lakosság körében.
Végezetül Dr. Csanádi Gábor, az Önkormányzati Koordinációs Iroda kutatási elnöke beszélt az „Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II.” (ÖFFK II.) elnevezésű kiemelt projekt kutatásának eredményeiről. A projekt során az önkormányzati működést érintő három kutatást valósítottak meg, melyek eredményeként az önkormányzati működést segítő módszertani anyagok és útmutatók kerülnek kidolgozásra. A kutatás során többek között megnézték, mitől függ a részvétel megléte vagy hiánya, illetve a bevonás mértéke egy-egy településen. Ebben kulcstényező, milyen típusú helyi identitással rendelkező közösségek vannak. A bevonás és a részvétel nagyon bonyolult folyamat, hiszen a helyi közösségek nagyon heterogének, ezért nehéz előre megjósolni, melyik módszer hol fog működni.
A szakmai nap zárásaként műhelymunkán vettek részt a jelenlévők. A Települési „szerepjáték” során a résztvevőknek egy valós települési problémára – az adott településen a sok rendezvény nincs összehangolva – kellett megoldási javaslatokat keresni. Összesen 10 csoport dolgozott együtt, hogy a képviselt intézmény/szervezet vagy csoport egyedi tulajdonságait, képességeit és lehetőségei figyelembevétele dolgozzanak ki módszereket az együttműködésre.
