Bejegyzések

Közösségfejlesztő mintaprojektek valósultak meg országszerte – Mintaprojekt szakmai nap a Skanzenben

Közösségfejlesztő mintaprojektek eredményeit mutatták be a megvalósítók kétnapos szakmai nap keretében 2018. október 25-26-án a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. Az ország tizenhét megyéjében huszonöt mintaprojekt zajlott csaknem egy éven át a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) projekt keretében.

 

Az eseményen Dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese köszöntötte a jelenlévőket, és ismertette a mintaprojektek céljait, eredményeit, a kiválasztási folyamatot, a megvalósítás menetét, valamint a megvalósítók körét.

Az elmúlt egy év alatt tizenhét megyében huszonöt mintaprojekt keretében 130 mintaprojekt esemény valósult meg. Ennek keretében olyan új, innovatív folyamatok indultak el országszerte, amelyek a gyakorlatban is alkalmazták a Cselekvő közösségek projekt keretében kidolgozott közösségfejlesztő, esélyegyenlőségi, önkéntesség és társadalmiasítási  szakmai-módszertani fejlesztéseket. A más településeken is adaptálható mintaprojektek hozzájárultak a helyi közösségek aktívabbá tételéhez, közösségfejlesztő folyamatokat indítottak el, segítették a közösségért, a településért való felelős gondolkodás kialakulását.

A múzeumok, könyvtárak és közművelődési intézmények együttműködésében létrejött mintaprojektek olyan kulturális közösségfejlesztési modelleket valósítottak meg, amelyek erősítették a helyi identitást, a társadalmi részvételt. Számos esemény közösségi tervezéssel, a helyi lakosok, önkéntesek, valamint fiatalok széles körű bevonásával valósult meg. A helyi hagyományok átörökítése, a generációk közötti tudásátadás elősegítése, a helyi mesterségek felélesztése, a mesterségbeli fortélyok elsajátítása és továbbadása állt több mintaprojekt középpontjában, míg más közösségek egy-egy település vagy népcsoport történelmi múltját elevenítették és dolgozták fel.

A megvalósítók munkájuk eredményeit módszertani kiadványban és kisfilmekben foglalták össze, amelyeket a szakmai napon mutatnak be. A kiadványok a Cselekvő közösségek honlapján, a kisfilmek a youtube csatornáján is elérhetők lesznek.

 

 

Értékeink helyben vannak

Értékeink helyben vannak címmel valósul meg mintaprojekt Bejcgyertyánoson, melynek bemutató szakmai napja 2018. 09. 19-én, szeptember egy nyárias szép napján zajlott.

 Lendvai Veronika polgármester köszöntője után Dr. Arapovics Mária, a Cselekvő közösségek projekt szakmai vezetője mutatta be a kiemelt projektet, melyet azzal vezetett be, hogy kis mellékutakon érkezve az apró vasi településre, sokat látott, (nem úgy, mint amikor főútvonalakon száguld át az ember a tájon), és mélyen megérintette a vasi vidék aurája, gondozottsága. A bókot a hallgatóság elégedetten nyugtázta. (Hamvas Béla „öt géniuszára” utalva: ebből három határmezsgyéjén van e vidék.)

 Bejcgyertyános települést, és annak értékeit Dr. Lendvai Róbert jegyző mutatta be, vetített képes előadását remek humorral fűszerezve. Ezt követően Lendvai Veronika ismertette a mintaprojektet, amelyet a Helyi Értéktár Bizottság eddigi munkájára alapozva tervezték meg, középpontban a legjelesebb helyi hagyománnyal, a kosárkötés mesterségével. Ennek a prioritásnak számtalan összefüggése van: a hagyomány felélesztése, éltetése, továbbadása (fiatalok bevonásával), generációk együttműködése, kosárkötő tanfolyam beindítása. Ha régi fényében sikerül feltámasztani e kismesterség hagyományait, az települési vonzerőként is működhet, serkentve a turizmust. A fiatalok bevonására egyébként modern módszerekkel is készülnek:  infokommunikációs eszközök bevetésével. Tervben van új települési honlap létrehozása, a helyi nyilvánosság erősítésének szándékával. Remélik új helyi közösségek kialakulását, a helyi identitás erősítését, az esélyegyenlőség helyzetének javítását – mindezt közösségépítő programok segítségével tervezik létrehozni: a lakossági felmérésen már túl vannak, most az értékelése zajlik. A felmérést önkéntesek segítségével bonyolították le, lassan a lakossági tervezés következik.

 A projektvezető arról is szólt, hogy a nyáron helyismereti-régészeti tábort is szerveztek a helyi gyerekeknek – át is adta a szót a jelen lévő Ilon Gábornak, aki a tábort vezette. A szakember elmondta, legfőképpen azt igyekezett tudatosítani a gyerekekben, hogy településük helyi értékei az ő saját jövőjük zálogaként is értelmezhetőek: például, ha veszni hagyjuk értékeinket, azzal településünk turisztikai vonzereje is csökken.

 Színesítendő a napot, Némethné Baksa Eszti, „az Őrség mesemondója”, nagyrákosi polgármesterasszony, a Magyar Kultúra Lovagja beszélt a jelenlévőkhöz, és mondott el néhány őrségi mesét. (Bejcgyertyános nem az Őrséghez tartozik, hanem a Kemeneshátnak nevezett tájegységhez.)

 A nap programja nem érhetett volna másképpen véget, mint Pados Zoltán kosárfonó és egyik tanítványa bemutatójával, és remek babgulyással.

      

Székely-Palóc lagziban vendégeskedtünk

„Kedves varsányi és homóródkarácsonyfalvai lakosok, minden kedves meghívott és hívatlan vendégünk! Jöjjenek és legyenek részesei lakodalmas hagyományaink felelevenítésének! Nézzék meg a gyönyörű palóc menyasszonyt, búcsúztassuk el a székely vőlegényt, legyenek részesei a lakodalmas menetnek! Mulassunk együtt!”

A Cselekvő Közösségek mintaprojektjének keretében a varsányiak továbbgondolták palóc lakodalmi szokásaikat, s – a palóc és székely lakodalmas anyag „összeházasításával” – Varsány és testvértelepülése, a székely Homoródkarácsonyfalva lakodalmas hagyományait elevenítették fel.

A rendkívül színvonalas, két napos rendezvény első napján fotókiállítás nyílt Varsányban, a Hagyományok házában: Somogyi György az Erdélyi Unitáriusok Népművészetét bemutató fotói mellett varsányi lakodalmas emlékekről készült fényképekben gyönyörködhettek a látogatók.

A program másnapján került sor a tulajdonképpeni esküvőre.

Egy igazi székely-palóc lakodalom részeseiként megcsodálhattuk az ékes menyasszonyi ruhába, kikeményített vasaltszoknyába öltöztetett palóc menyasszonyt a Kézművesportán, majd elbúcsúztattuk a székely vőlegényt a Falumúzeumban. Megríkatott bennünket a vőfély menyasszony kikérője a lányos háznál, majd a lakodalmas menet együtt indult az ünnepi szentmisére. Útközben régi szokások szerint kalácsot és pálinkát kínáltak a székely és palóc asszonyok és legények.

Az esküvő után a meghívott vendégeket a Közösségi Ház melletti Szabadidőparkban felállított lagzis sátorba várták, ahol hagyományos palóc és székely lakodalmas ételeket kóstolhattak. A Muskátli Hagyományőrző asszonyok néptáncbemutatóval szórakoztatták az egybegyűlteket.

Megható bája volt az ünnepnek, még akkor is, ha a leány és a legény csak a hagyományápolás, s a rendezvény kedvéért öltözött ünneplő ruhába, s a csók is csak baráti öleléssé szelídülhetett.

 

Mindkét településen, Varsányban és Homoródkarácsonyfalván is komoly hagyományőrző munka folyik, mely megkönnyítette a helyben őrzött lakodalmas anyag összegyűjtését, egybegyúrását, s a koreográfia összeállítását. A rendezvényt így is több hónapos közös munka előzte meg, a közös gondolkodás, és tervezés során a testvértelepülések közötti kötelék még erősebb lett.

Az utókor számára megörökítendő, (ez egyben a mintaprojekttel szemben támasztott elvárás is) a lakodalomról filmfelvétel, – később kiadvány is – készül, mely bemutatja a két népcsoport lakodalmat kísérő népszokásait, népdalait, néptáncát és népviseletét.

A program – reményeik szerint – egy évről évre ismétlődő rendezvény első állomásaként valósult meg. Kívánjuk, hogy így legyen, s ez a – település apraját-nagyját megmozgató – gyümölcsöző együttműködés mindannyiuk örömére szolgáljon!

 

A teljesség igénye nélkül a mintaprojekt megvalósításában az alábbi szervezetek működtek közre:

Nógrád Turizmusáért Egyesület, Varsány

Varsányi Faluszépítő Hagyományőrző és Kulturális Egyesület

Dongó Kulturális Egyesület, Homoródkarácsonyfalva

Muskátli Hagyományőrző Egyesület

és még sokan mások.

Kiskőrös 300

Kiskőrös újra telepítésének feldolgozása és színpadra állítása, a hagyományőrző szlovák csoport tagjainak bevonása, a helyi civil közösségek aktivizálása és a civil források közkincsé tétele a célja a Kiskőrös 300 című mintaprojektnek, amelynek egyik eseménye június 23-án zajlott a Szlovák Tájházban. A Múzeumok éjszakájához kapcsolódó rendezvényen már délutántól várták az érdeklődőket, amelyen a város életében fontos szerepet játszó szlovákok múltja és jelene elevenedett meg.

„Hívtak, jöttünk, itt maradtunk” címmel a Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium 9-es diákjai adtak elő egy színdarabot, amelyben a Kiskőrösre betelepített szlovákok történetét dolgozták fel. Többek között azt az időszakot, amikor a 18. század elején az itt élő Wattay földesurak szlovák ajkú felvidéki telepeseket hoztak a birtokaikra. Ezt követően a szlovák hagyományőrző csoport lépett fel, akik szlovák és magyar népdalokat énekeltek.

A rendezvényen a tájház udvarán álló kemencét is benyújtották, ahol jellegzetes kiskőrösi szlovák finomságok sültek, így meg lehetett kóstolni a hagymás lepényt, a diós és mákos kalácsot. A vállalkozó kedvűek 300 lépés a Wattayak nyomában címmel városismereti vetélkedőn vehettek részt, míg kicsiket kézműves foglalkozás várta.

Kerülj képbe! – Mintaprojekt nap a Skanzenben

A mintaprojektek megvalósítóit hívtuk és vártunk június 20-án a Skanzenben, hogy egy mintaprojekt bemutatásával, általános tudnivalók átadásával, tanácsadással segítsük a projektek sikeres lebonyolítását.

A projekt gazdákat dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyetteses köszöntötte.

Kelemen Tímea koordinátor a salgótarjáni „Kerülj képbe! – Utcai művészet a kultúráért” című mintaprojektet ismertette a közönséggel, melynek keretében helyi összefogással, közösségi akcióban Salgótarján egyik aluljáróját festik ki és hoznak létre egy szabadtéri kiállítást. A helyszín kiválasztását, a kiállítás tartalmának kitalálását, a kommunikációs terv elkészítését komoly közösségfejlesztési folyamat előzte meg. Elsőként 31 db közösségi interjút készítettek, amelyeket kielemezve léptek tovább a második szakaszba. Ekkor kihelyezett szakmai napokat szerveztek, bevonva a helyi civil szervezeteket, intézményeket is. Ezt több műhelymunka követte, amelynek célja a helyszín kiválasztása, a közösségi festés megszervezése, a látványterv előkészítése, a folyamatos kapcsolattartás, a kommunikáció biztosítása volt. Nehéz, de szép és tanulságos időszak áll a projektcsapat mögött, aminek még nincsen vége! A látványos festés július 14-15-én lesz Salgótarjában, ahol egy új közösségi teret is létre hoznak – közösen. 

A mintaprojekt a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. a Balassi Bálint Megyei Könyvtár, a Dornyai Béla Múzeum és a Sakkozzuk ki! akció csoporttal együttműködve valósítja meg.

A mintaprojekt bemutatása után Bagyó Kinga, a Cselekvő közösségek pénzügyi vezetője adott általános pénzügyi tanácsokat, adatvédelemmel kapcsolatos információkat, felhívva a figyelmet a pontos és hiánytalan adminisztrációra. Bagyó Kinga ismertette a számlakiállítás lépéseit, az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A közösségfejlesztési modellt bemutató, oktatási és módszertani célt szolgáló kisfilm elkészítéséhez Szu Annamária kutató-fejlesztő csoportvezető és Szekeres Viktória mb. marketing és kommunikációs csoportvezető adott útmutatást, hasznos technikai tanácsokat.

A szakmai nap délutánján wordcafé-n vettek részt mintaprojekt megvalósítók és mentorok, ahol négy témát dolgoztak fel az asztalfők vezetésével. Zárásként dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyetteses foglalta össze a nap tanulságait.

 

A szakmai napon elhangzott előadások letölthetők:

Bagyó_K_Pénzügyi megvalósítás

Szu_Szekeres_Kisfilmek a mintaprojektekben

 

Fókuszban a kulturális közösségfejlesztés

A kulturális közösségfejlesztés eredményeiről, valamint a múzeumok, a könyvtárak és a közművelődési intézmények települési közösségfejlesztő szerepéről tartott konferenciát a Szabadtéri Néprajzi Múzeum az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karával partnerségben 2018. június 11-én az ELTE TÁTK Tanácstermében. A konferenciát a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt keretében rendezték meg, ahol a projektgazda Szabadtéri Néprajzi Múzeum és konzorciumi partnerei, az Országos Széchényi Könyvtár és az NMI Művelődési Intézet, valamint meghívott szakemberek mutatták be a kulturális közösségfejlesztés módszereit, jó gyakorlatait. Az egyetem képviselői a közösségfejlesztő szakmát, valamint a közösségi és civil tanulmányok MA képzés munkaerő-piaci hasznosulását helyezték fókuszba.

A közösségfejlesztő hiányszakma lett Magyarországon. Az uniós források több száz településen teszik lehetővé közösségfejlesztő program elindítását, ugyanakkor kevés a képzett szakember. Idén már volt az ELTE Társadalomtudományi Karának „Közösségi és civil tanulmányok” MA képzésén olyan felvételiző, aki a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt és a településfejlesztési programok hatására jelentkezett egyetemi képzésre, miközben a támogatási programok most indulnak. A konferenciát Dr. habil. Juhász Gábor, az ELTE TÁTK dékánja nyitotta meg. Ezt követően a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projektet lebonyolító konzorciumi intézmények vezetői: Dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója, Kárpáti Árpád, az NMI Művelődési Intézet szakmai igazgatója és Fehér Miklós, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet igazgatója kiemelték a Cselekvő közösségek projekt legfontosabb eredményeit, beszéltek az országos mentorhálózatról, képzésekről, kutatásokról, módszertani fejlesztésekről.

A muzeális és közművelődési intézmények, valamint a könyvtárak szerepét a települési közösségfejlesztő folyamatokban a projekt szakmai vezetői, dr. habil. Arapovics Mária (SZNM–MOKK), Dóri Éva (NMI Nkft.) és Fehér Miklós (OSZK Könyvtári Intézet igazgatója) ismertette, hangsúlyozva a kulturális közösségfejlesztés identitáserősítő szerepét, a kultúra közösségformáló erejét és lehetőségeit. Nagy Magdolna, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ mb. igazgatója bemutatta a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás szakmai-módszertani kiadványait, köztük a Múzeumi iránytű legújabb, témához kapcsolódó kötetét, majd  ismertette a Közösségek Hete országos rendezvénysorozat céljait és eredményeit.

Délután a Cselekvő közösségek projekt keretében megvalósuló Korlenyomat – Taliándörögd kincsei című mintaprojekt, valamint Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében támogatott jászapáti és pécsi közösségfejlesztő projektek mutatkoztak be.  A plenáris előadásokat Dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese foglalta össze. Ezt követően a résztvevők módszertani műhelymunka keretében gyakorlatban is megismerhették a közösségfejlesztés, az esélyegyenlőség és az intézményi önkéntesség módszertanát a fejlesztők vezetésével.

A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) kiemelt európai uniós projekt 2016 szeptemberében indult el a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ vezetésével, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciumi együttműködésében. A muzeális, a közművelődési és a könyvtári terület három országos szakmai központja közösen dolgozik azon, hogy a közösségfejlesztés eszközeivel növeljék a társadalmi aktivitást, a közösségi szerepvállalást, az intézmények nyitottságát és hozzájáruljanak az esélyegyenlőség erősítéséhez. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból három milliárd forinttal támogatott kiemelt projekt 2019. szeptember 15-ig tart.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karán végzett szakemberek közül többen a Cselekvő közösségek projekt munkatársai, mentorai, a szak oktatói közül többen szakértői és kutatói a projektnek, ez is mutatja az EFOP-projekt és az ELTE TÁTK együttműködésének fontosságát.

           

Tavaszi zsongás Gánton

Gánt-bányatelepre, a Fecskepalotába hívta a falu lakóit, a projektben résztvevőket, a volt és visszajáró gántiakat a Szép Jelen Alapítvány április 28-án.

Az egész napos rendezvényen a gánt-bányatelepi közpark, a Fecskepalota környezetét tették rendbe a résztvevők. Volt a tervezett Bányászpihenő területének tavaszi parkrendezése, növényápolás, virágültetés, tavaszi kertszépítés, azaz közösségépítő tavaszi serénykedés. A jól végzett munka után közös, bográcsos ebéd következett, a jó hangulatú, verőfényes közös vasárnapot a mintaprojekt és a Szép Jelen Alapítvány ez évi munkájának, terveinek, a mintaprojekt helyzetének ismertetése, az ehhez kapcsolódó beszélgetés zárta.  

 

A Szép Jelen Alapítvány Emlékőrző bányász utódok címmel indította el mintaprojektjét a Cselekvő közösségek keretén belül.  Az alapítvány, mely a helyi településfejlesztési tervek, munkák összefogója, 1991-94 között adománygyűjtésből, iparosokkal és több száz önkéntessel, közösségi összefogással építette fel a Fecskepalotát. Sikeres működését igazolja, hogy 24 év alatt mintegy 40.000 hátrányos helyzetű vendég pihent, fejlődött helyzetének megfelelő körülmények között náluk.

2015-16-ban kezdődött el az a mozgalom, amely a bányatelepről elszármazott bányászutódokat igyekszik visszacsalogatni a településre, abban az idényben 60 család látogatott haza, és visszalátogatásuk, őseik, múltjuk mementójaként, tisztelegve az elődök előtt 60 emlékfát ültetettek el. A kis parkot azóta is gondozzák, rendszeresen visszajárnak elsősorban az őszi Bányásznapok alkalmával.

A bányász múltat az egykori bánya múzeuma, illetve a szabadtéri geológiai, bauxitföldtani park mutatja be, a személyes emlékek, a személyes bányászsorsok a CSK-mintaprojekt révén a tervezett Bányászpihenőben kerülnek majd bemutatásra. Az áprilisban szervezett program e munka része is. Az ekkor megvalósult feladatok: közös építés-szépítés, a bányász családok emlékfáinak gondozása, virágosítás, a parkoló oszlopainak, kerítésének festése, a meglévő, kis pihenő tetejének felújítása, fűnyírás, tereprendezés.

Az eseményen készült videó:

 

 

CsongrádON virtuális városismereti kalandjáték

CsongrádON – Városismereti kalandjáték közösségi kidolgozása címmel indított mintaprojektet a csongrádi Művelődési Központ és Városi Galéria. A mintaprojekt megvalósítása kapcsán március 10-én került sor az első találkozóra, amelynek keretében elindult az ifjúsági tervező munka. 

A tervező műhelyt alapos szakmai előkészítés, nagy helyi kampány előzte meg a településen. A szakmai team munkatársai minden általános és középiskolába eljuttatták a felhívást és bevonták az iskolák igazgatóit, pedagógusait a toborzásba. Az esemény lebonyolítására a Művelődési Központ és Városi Galéria konferenciatermében került sor. A rendezvényen a Csongrádi általános iskolák és középiskolák diákjai vettek részt, a felkészítő mentorokkal és a projekt lebonyolítóival közösen. A délelőtt folyamán bemutatkozás és ismerkedős csapatjátékok zajlottak. A fiatalok összegyűjtötték Csongrád nevezetességeit, és megnevezték, számukra mik a legfontosabb értékek a településen. Ezt követően meghatározták a kalandjáték fogalmát egy közös csapatjáték lebonyolításával. A résztvevők egy közös ebédet fogyasztottak el, majd a délután folytatódtak a műhelymunkák, amelynek eredményeként kialakultak a kiscsoportok. A fiatalok a mentorokhoz rendeződtek, akikkel a további időszakban közös csapatmunkába kezdenek egy-egy legenda kidolgozásával. A mentorokkal közösen megegyeztek a következő hetek programját illetően.

 

 

A következő eseményre, az első nyilvános lakossági fórumra április 17-én került sor. A résztvevő fiatalok, már több mint egy hónapja dolgoztak a helyi legendák kidolgozásán. A kutatómunka során a város kulturális intézményeiben tartották megbeszéléseiket és az ott fellelhető anyagokból dolgoztak. A könyvtár, a múzeum és a művelődési központ gyakran látogatott helyszínné vált az életükben. Heti 2-3 alkalommal találkoztak és megpróbálták felderíteni Csongrád múltját. E mellett a kalandjátékhoz illően rejtélyek kidolgozásához is nekikezdtek. A lakossági fórum célja az volt, hogy mindazt a munkát amelyet az elmúlt időszakban végeztek bemutassák a Csongrádon élőknek, szülőknek, iskolatársaknak, önkormányzat és a város vezetőinek. A lakossági fórumon megjelentek a város vezetői: polgármester, alpolgármester, aljegyző asszony. A Művelődési Központ és Városi Galéria igazgatója Dezső Dóra bemutatta a jelen lévőknek a projektet és a szakmai hátteret. Ezután Kecskés Szabó Gabriella a Vitalitás Egyesület elnöke ismertette a projekt tartalmát, majd Illés Péter igazgató vázolta fel az eddigi szakmai munkát és mutatta be a készülőben lévő honlapot. Ezután a résztvevők megtekinthették az eddig keletkezett videóanyagokat, majd a fiatalok csoportjai álltak ki a lakosság elé is ismertették a helyi legendákból szőtt történeteiket. A lakossági fórum végén 1-1 asztalnál az érdeklődők kipróbálhatták a tervezett rejtélyeket.

 

Csuhé, gyékény, sás – kiállítás megnyitó Nagypallban

Csuhé, Gyékény, Sás címmel nyílt állandó kiállítás Nagypallban 2018. április 14-én, a Mintaprojekt felhívásunk keretében támogatást nyert Régi Mesterségeket Felelevenítő Egyesület szervezésében.

Az épületben évek óta zajlanak kézműves foglalkozások, táborok, konferenciák. A Kézműves Házat üzemeltető, a településen tevékenykedő hagyományőrző egyesület tagjaiban született  meg a gondolat, hogy az idestova 20 év alatt elkészült munkákat egy állandó kiállítás keretében tárják a nagyközönség elé. Ezzel párhuzamosan egy szakkönyvtár is elérhetővé vált, ahol a témával kapcsolatos szakmai könyvek, kiadványok kölcsönözhetők. A három kulturális terület – közművelődési, múzeumi, könyvtári – összekapcsolódását elősegítő programot, valamint az itt zajló szakmai munkát a Cselekvő közösségek projekt 1 millió Ft-tal támogatta. A megvalósítási időszak alatt az egyesület rendszeres kézműves foglalkozásokat, eseményeket, rendezvényeket, táborokat szervez, ezzel is segítve a régi hagyományok megőrzését, a közösségi élet, a társadalmi kohézió erősödését.

Az állandó kiállítás ünnepélyes megnyitójára meghívást kapott a Cselekvő közösségek csapata is, és egy csodálatos délelőttöt tölthettünk el ezen a rendkívül jó hangulatú rendezvényen, ahol nemcsak a kiállított művekkel ismerkedhettünk meg, hanem színes, változatos kulturális program is kísérte az ünnepséget.

 

    

 

  

A múlt velünk él! – Bemutatkoztak a mintaprojektek

Huszonöt mintaprojekt mutatkozott be a 2018. január 30-i szakmai napon a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. A Cselekvő közösségek projekt keretében 17 megyében indulnak el mintaprojektek, amelyekről egy több hónapos kiválasztási folyamat során döntött a szakmai bizottság. A mintaprojektek célja, hogy olyan közösségfejlesztési modelleket valósítsanak meg, amelyek erősítik a helyi társadalmi részvételt, a lokális identitástudatot, segít feltárni és megőrizni a helyi hagyományokat, kulturális örökséget.

 

A szakmai napot dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatójának köszöntője nyitotta meg. Dr. Arapovics Mária, a Cselekvő közösségek szakmai vezetője a projekt alapvető céljait és módszertani eredményeit mutatta be a mintaprojekteket megvalósító szakmai közönségnek. Szu Annamária, a Kutató-fejlesztő csoport vezetője a mintaprojektek helyéről, szerepéről beszélt a Cselekvő közösségek projekten belül. Végezetül Bagyó Kinga pénzügyi vezető tartott egy rövid eligazítást az általános adminisztratív tudnivalókról.

 

A szakmai nap további részében a mintaprojektek vezetői 5-5 percben röviden ismertették tevékenységüket, céljaikat. Délután pedig személyes konzultációra volt lehetőség, ahol a Cselekvő közösségek projekt szakmai megvalósítói és a mintaprojektek vezetői kérdéseket tehettek fel egymásnak, átbeszélték a mintaprojektek menetét, módszertani megoldásait.

 

  

 

A nyertes mintaprojektek

 

Baranya megye

Szigetvári Várbaráti Kör: „Zrínyiek nyomában” interaktív térségi vetélkedősorozat

Régi Mesterségeket Felelevenítő Egyesület: Nagypall Kézműves Ház Csuhémúzeum és Szakmai Könyvtár

 

Bács-Kiskun megye

Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum: Kiskőrös 300

 

Békés megye

Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft.: Németvárosi olvasókör hagyományainak felélesztése

Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület: A múlt velünk él!

 

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Matyó Népművészeti Egyesület: Matyó értékek újratöltve

Herman Ottó Múzeum: Cselekvő önkéntesek a Herman Ottó Múzeumban

 

Csongrád megye

PROVITA Segítő Szolgálat: Történelem, hagyomány Pitvaroson

Művelődési Központ és Városi Galéria: CsongrádON – Városismereti kalandjáték közösségi kidolgozása

 

Fejér megye

Szép Jelen Alapítvány: Emlékőrző bányász utódok

 

Hajdú-Bihar megye

Téglási Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény: Együtt tenni jó!

 

Heves megye

Fekete István Könyvtár, Kulturális és Szabadidő Központ: Cselekvő „Értékek” – Szorgalmasan, mint a méhek!

 

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Tiszatenyői Közös Önkormányzati Hivatal: „Vándorló Bográcsok” – kulturális és gazdasági együttműködés a Törökszentmiklósi Járásban

 

Komárom-Esztergom megye

Baj Község Önkormányzata: tegNAP, Baj

Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság: „Zsák a foltját” IKSZ+Mintaprojekt

 

Nógrád megye

Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft.: Kerülj képbe! – Utcai művészet a kultúráért

Nógrád Turizmusáért Egyesület: Székely–palóc lakodalom

 

Somogy megye

Tabi Városi Könyvtár: A grafikus fejedelem nyomában

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

TEMI Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Ház Alapítványa: Rejtőzködő értékeink – helyi hagyományok, szellemi, anyagi és kulturális értékek feltárása és nyilvánosságra hozatala kisközösségek együttműködésével

 

Tolna megye

Iregszemcse Község Önkormányzata: Közösségi tér/közösségi szervezéssel Iregszemcsén – Az Ireg-patak partjának új élete

Fürged Község Önkormányzata: Közösségi- és kiállítótér létrehozása a fürgedi Víztoronyban

 

Vas megye

Együtt Bejcgyertyánosért Egyesület: „Értékeink helyben vannak”

 

Veszprém megye

Közép-dunántúli Szövetség az Ifjúságért (KÖSZI): Korlenyomat – Taliándörögd kincsei

Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület: „Kapaszkodj meg ebbe a földbe erősen, magyarom.” Érték, tudás, identitás a Somló-Ság kulturális tengelyén

 

Zala megye

Nagykanizsai Városfejlesztő Kft.: Nagykanizsa – ide tartozunk

 

 

 

 

 

 

 

Események

Mintaprojekt szakmai nap

09:00 – 10:00 Érkezés, regisztráció
10:00 – 10.10 Köszöntő – Dr. Cseri Miklós, főigazgató, Szabadtéri Néprajzi Múzeum
10.15 – 10.45 Egy mintaprojekt bemutatkozása, Salgótarján a kezdetektől-napjainkig, “Kerülj képbe”, Miklós Rea Szilvia, projekt koordinátor
10.45 – 10.50 Kérdések
10.50 – 11.10 Általános adminisztratív tudnivalók, feladatok, adatvédelemmel kapcsolatos információk – Bagyó Kinga pénzügyi vezető, Szabadtéri Néprajzi Múzeum
11.10-11.15 Kérdések
11.15 – 11.35 Segítség és tanácsadás a IV. beszámolóhoz szükséges közösségfejlesztési modellt bemutató, oktatási és módszertani célt szolgáló film és videó elkészítéséhez, Szu Annamária és Szekeres Viktória, Szabadtéri Néprajzi Múzeum
11.35 – 11.55 Kérdések
12.00 – 13.30 Ebédszünet
13.30 – 15.00 „Worldcafé”- felmerült és összegyűjtött kérdések megvitatása és megválaszolása
Csoportonként 15-15 percben
1. A módszertani kiadványokkal szembeni elvárárok – mitől jó egy módszertani kiadvány?
2. Kiállításszervezési tapasztalatok, ötletek.
3. Az eddigi tapasztalatok összegzése: kiemelve a sikereket, bevált jó ötleteket, és megemlítve a nehézségeket, esetleges elakadásokat.
4. Ki mennyire/ mennyiben látja fenntarthatónak, megismételhetőnek a projektjét? Van-e hasonló évente kiírásra kerülő forrás a kulturális palettán?
15.05 – 15.20 Kávészünet
15.20 – 15.50 “Worldcafé” összegzése, tanulság összefoglalása – témánként 5-5 percben
15.55 – 16.05 Zárszó – Dr. Bereczki Ibolya, ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettes, Szabadtéri Néprajzi Múzeum