Bejegyzések

A Pécs-somogyi KönyvtárHÁZ szerepe a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermekek életében

A Kodály-, a Kossuth- és a Berze Művelődési Házak korábban a Budai Városkapu Iskolaközpont alá tartoztak, azonban egy jogszabályi változás miatt visszakerültek az önkormányzathoz. Ekkor felmerült a kérdés, hogy eladják -e, vagy központi irányítással üzemeltessék -e tovább. Fennállt az a veszély, hogy a három művelődési ház közül valamelyiket bezárják. A helyi civil szervezetek számára fontos, hogy gyermekeik és unokáik is élvezhessék a művelődési házak szolgáltatásait, ezért úgy érezték, tenniük kell valamit a megmentésükért. 2010-től  a Vasasért Egyesület, a Tegyünk Egymásért Egyesület, a Somogyi Betyárok Lovas Egyesület, a Vasasi Szent Borbála Egyesület, a Vasasi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, a Pécs-somogyi Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület, és a Somogyi Iskola Alapítványa közösen vállalták az intézmények működtetését. Ezzel egy olyan széleskörű összefogás valósult meg, amely követendő példa a mai megosztott világban.

A Pécs-Somogyi településrész közel 10 éve rendelkezik könyvtárral, amelynek kínálata a korábbi Városi Könyvtár készlete mellett különböző pályázatokból, civil szervezetektől és a helyi lakosság adományaiból gyűlt össze.
Az egyesület és a Csorba Győző Könyvtár közös szándéka volt évek óta egy KönytárPont kialakítása, amelynek érdemi munkálatai 2017 áprilisában kezdődtek meg. A könyvtári teret tágassá, fiatalossá tették. A könyvtárba járás népszerűsítését az óvodákban és iskolákban kezdték meg elsősorban, hiszen kiemelt cél, hogy a peremkerületben élő gyermekek, fiatalok körében növekedjen a könyvtárhasználat, és lehetőségük nyíljon a hasznos időtöltésre. A könyvtárban olvasó délutánokat, klub alkalmakat, nyári táborokat és egyéb iskolai-, óvodai programokat szerveznek. Mindezek célja a könyvtárba járás megszerettetésén túl, az, hogy a helyi gyermekeknek szabadidős tevékenységeket kínáljanak.

KönyvtárHÁZ esettanulmány

Az esettanulmányt készítette: Novák Gyöngyi könyvtáros kisegítő (Vasasért Egyesület)

Intézmény: Pécs-somogyi KönyvtárHÁZ

Fotó: kobeko.hu

 

Folytatódnak régiós szakmai műhelyeink a társadalmiasítottan működő közművelődési intézmények számára

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK FELKÉSZÍTÉSE MŰKÖDÉSÜK TÁRSADALMIASÍTÁSÁRA

regionális szakmai műhelyek a kulturális intézmények vezetői

és működtetői számára

Általános tájékoztató

Szeretettel várjuk a közművelődési intézmények vezetőit, fenntartóit és képviselőit a „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) projekt rendezvényeire, amelyeket Magyarország 6 régiójában (kivéve Budapest és Pest megye) rendezünk meg ‘Kulturális intézmények felkészítése működésük társadalmasítására’ címmel.

A társadalmiasítottan, vagy közösségi részvételen alapuló működést segítő eseményeket az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár konzorciumi partnereként szakmai műhelyek keretében szervezi, kulturális intézmények fenntartói és működtetői számára. A regionális rendezvények állomásain a közösségi alapokon működő kulturális intézményeinek ’jó gyakorlatait’ ismerhetik meg a résztvevők.

A szakmai műhelynapokon a részvétel díjtalan, de regisztrációhoz kötött.

 

Információk:

A programsorozat Magyarország hat régiójában ’társadalmiasítottan’ működő kulturális intézmények tapasztalatcseréjét szolgálja. A rendezvénysorozat célja az intézmények közösségi részvételen alapuló működését elősegítő módszertani gyakorlatok bemutatása, szakmai műhelyek szervezése és az érintett települések képviselőinek érzékenyítése. A program egyben felkészíti a kulturális intézményeket a közösségfejlesztési folyamatok és önkéntes programok eredményeinek fenntartására is.

A szakmai tapasztalatcsere célja, hogy képessé tegye az önkormányzatokat és a helyi kulturális intézményeket az aktivitásukban megerősített közösségek és kezdeményezéseik befogadására, támogatására, a közösségi aktivitás fenntartására.

A regionális rendezvények résztvevői lehetnek:

  • kulturális intézmények és szervezetek képviselői, szakmai munkatársai;
  • mentorált kulturális intézmények szakmai munkatársai, képviselői.

A regionális rendezvények állomásainak szakmai programját az általános tájékoztató mellé csatoljuk.

Regisztráció és a rendezvény helyszínei és időpontjai:

 

DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ

Időpont:           2019. április 1. 10:00 – 16:00

Helyszín:         Agóra Békéscsaba – Csabagyöngye Kulturális Központ (5600, Békéscsaba, Széchenyi utca 4.)

Regisztrációs link

PROGRAM (MEGHÍVÓ)

 

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

Időpont:           2019. április 2. 10:00 – 16:00

Helyszín:         Nyíregyháza

Regisztrációs link

PROGRAM (MEGHÍVÓ)

 

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ

Időpont:           2019. április 12. 10:00 – 16:00

Helyszín:         Eger

Regisztrációs link

PROGRAM (MEGHÍVÓ)

 

DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

Időpont:           2019. április 29. 10:00 – 16:00

Helyszín:         Kaposvár

Regisztrációs link (később)

PROGRAM (MEGHÍVÓ)

 

Az események helyszínét és a regisztrációs lehetőségeket folyamatosan frissítjük!

A programváltozás jogát fenntartjuk!

Újabb és újabb szócikkek a Cselekvő Közösségek Wikiben

A Cselekvő közösségek projekt keretében nemrég létrehoztuk Magyarország első szabadon szerkeszthető, a közösségekkel és fejlesztésükkel foglalkozó szabad wikijét, amely a https://cskwiki.hu címről érhető el és tartalma folyamatosan bővül.

Cselekvő Közösségek Wiki

A Cselekvő Közösségek Wiki szócikkbázisát a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt módszertani fejlesztéseinek az eredményei adják. Már most is több mint 150 szócikk érhető el a felületen, és ez a szám nap nap után növekszik, egyre több kategória telik meg tartalommal, a meglévőket pedig folyamatosan továbbfejlesztjük.

A weboldal egyediségét az adja, hogy nem csupán a munkatársaink vesznek részt a tartalomfejlesztésben, hanem erre mindenki számára lehetőséget biztosítunk, ehhez mindössze egy egyszerű regisztrációra van szükség. A Cselekvő Közösségek Wiki hasonlóan működik, mint a széleskörben ismert és elterjedt Wikipédia, ami az első olyan weboldal, amely a létrehozói által elnevezett és kidolgozott wiki-struktúrára és szellemiségre épít.

Minden egyes, a projekt szakmai grémiuma által létrehozott szócikknek két változata található meg a wikiben: az egyik egy statikus, nem szerkeszthető változat, amely rögzíti a módszertani fejlesztés eredményeit (Szócikkek à Lektorált menüpont); a másik egy olyan változat, amelyet bárki szabadon szerkeszthet (Szócikkek à Közösségi menüpont) külön szakmai lektorálás nélkül (ezeknél a szócikkeknél csak moderációt végzünk).

Sőt, a publikum nemcsak a meglévő szócikkek szerkesztése révén kapcsolódhat be a fejlesztési folyamatokba, hanem lehetősége van teljesen önálló szócikkek létrehozására is, és természetesen a hozzászólási lehetőség is mindenki számára nyitott.

Mindettől azt reméljük, hogy a szakma képviselőivel, az érdeklődőkkel, az oktatókkal, a diákokkal és a kutatókkal együttesen képesek leszünk egy dinamikusan fejlődő, színes, naprakész elektronikus adatbázist létrehozni, amely a helyszíne lehet minden olyan közösségekkel és fejlesztésükkel foglalkozó vitának és együttgondolkodásnak, amely kapcsolódik a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt céljaihoz.

A múlt velünk él! – Bemutatkoztak a mintaprojektek

Huszonöt mintaprojekt mutatkozott be a 2018. január 30-i szakmai napon a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. A Cselekvő közösségek projekt keretében 17 megyében indulnak el mintaprojektek, amelyekről egy több hónapos kiválasztási folyamat során döntött a szakmai bizottság. A mintaprojektek célja, hogy olyan közösségfejlesztési modelleket valósítsanak meg, amelyek erősítik a helyi társadalmi részvételt, a lokális identitástudatot, segít feltárni és megőrizni a helyi hagyományokat, kulturális örökséget.

 

A szakmai napot dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatójának köszöntője nyitotta meg. Dr. Arapovics Mária, a Cselekvő közösségek szakmai vezetője a projekt alapvető céljait és módszertani eredményeit mutatta be a mintaprojekteket megvalósító szakmai közönségnek. Szu Annamária, a Kutató-fejlesztő csoport vezetője a mintaprojektek helyéről, szerepéről beszélt a Cselekvő közösségek projekten belül. Végezetül Bagyó Kinga pénzügyi vezető tartott egy rövid eligazítást az általános adminisztratív tudnivalókról.

 

A szakmai nap további részében a mintaprojektek vezetői 5-5 percben röviden ismertették tevékenységüket, céljaikat. Délután pedig személyes konzultációra volt lehetőség, ahol a Cselekvő közösségek projekt szakmai megvalósítói és a mintaprojektek vezetői kérdéseket tehettek fel egymásnak, átbeszélték a mintaprojektek menetét, módszertani megoldásait.

 

  

 

A nyertes mintaprojektek

 

Baranya megye

Szigetvári Várbaráti Kör: „Zrínyiek nyomában” interaktív térségi vetélkedősorozat

Régi Mesterségeket Felelevenítő Egyesület: Nagypall Kézműves Ház Csuhémúzeum és Szakmai Könyvtár

 

Bács-Kiskun megye

Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum: Kiskőrös 300

 

Békés megye

Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft.: Németvárosi olvasókör hagyományainak felélesztése

Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület: A múlt velünk él!

 

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Matyó Népművészeti Egyesület: Matyó értékek újratöltve

Herman Ottó Múzeum: Cselekvő önkéntesek a Herman Ottó Múzeumban

 

Csongrád megye

PROVITA Segítő Szolgálat: Történelem, hagyomány Pitvaroson

Művelődési Központ és Városi Galéria: CsongrádON – Városismereti kalandjáték közösségi kidolgozása

 

Fejér megye

Szép Jelen Alapítvány: Emlékőrző bányász utódok

 

Hajdú-Bihar megye

Téglási Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény: Együtt tenni jó!

 

Heves megye

Fekete István Könyvtár, Kulturális és Szabadidő Központ: Cselekvő „Értékek” – Szorgalmasan, mint a méhek!

 

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Tiszatenyői Közös Önkormányzati Hivatal: „Vándorló Bográcsok” – kulturális és gazdasági együttműködés a Törökszentmiklósi Járásban

 

Komárom-Esztergom megye

Baj Község Önkormányzata: tegNAP, Baj

Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság: „Zsák a foltját” IKSZ+Mintaprojekt

 

Nógrád megye

Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft.: Kerülj képbe! – Utcai művészet a kultúráért

Nógrád Turizmusáért Egyesület: Székely–palóc lakodalom

 

Somogy megye

Tabi Városi Könyvtár: A grafikus fejedelem nyomában

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

TEMI Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Ház Alapítványa: Rejtőzködő értékeink – helyi hagyományok, szellemi, anyagi és kulturális értékek feltárása és nyilvánosságra hozatala kisközösségek együttműködésével

 

Tolna megye

Iregszemcse Község Önkormányzata: Közösségi tér/közösségi szervezéssel Iregszemcsén – Az Ireg-patak partjának új élete

Fürged Község Önkormányzata: Közösségi- és kiállítótér létrehozása a fürgedi Víztoronyban

 

Vas megye

Együtt Bejcgyertyánosért Egyesület: „Értékeink helyben vannak”

 

Veszprém megye

Közép-dunántúli Szövetség az Ifjúságért (KÖSZI): Korlenyomat – Taliándörögd kincsei

Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület: „Kapaszkodj meg ebbe a földbe erősen, magyarom.” Érték, tudás, identitás a Somló-Ság kulturális tengelyén

 

Zala megye

Nagykanizsai Városfejlesztő Kft.: Nagykanizsa – ide tartozunk

 

 

 

 

 

 

 

Közösségi múzeum – a múzeumok társadalmiasítási lehetőségei

Mit nevezünk közösségi múzeumnak, hogyan lehet a múzeumokat társadalmiasítani, milyen jó gyakorlatokat ismerünk a múzeumok részvételi alapú működtetésére – többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakemberek a „Társadalmiasítási és esélyegyenlőségi módszerek a gyakorlatban” című módszertani szakmai napon 2018. január 22-én, a Skanzenben. A délelőtti plenáris előadások után esélyegyenlőségi jó gyakorlatokat ismerhettek meg a résztvevők a kulturális közösségfejlesztő mentorok bemutatóiból.

 

Az egybegyűlteket először dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója köszöntötte. Ezt követően dr. Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság igazgatója tartott egy rövid előadást a kulturális örökség európai évéről. Az európai év szlogenje „Örökségünk: a múlt és a jövő találkozása”, amely Európa kulturális hagyatékára és a kontinens sokszínű kultúrájára kívánja felhívni a figyelmet. A kulturális örökség európai éve kapcsán Csonka-Takács Eszter beszélt az SZKÖ Igazgatóság munkájáról is, kiemelve, milyen fontosak azok a közösségek, amelyek a szellemi kulturális örökség hordozói, fenntartói, éltetői.

 

Berényi Marianna, a Magyar Nemzeti Múzeum Kommunikációs és Stratégiai Főosztály főosztályvezetője a Nemzeti Múzeum példáján mutatta be, egy országos múzeum miként nyithat a közösségek felé, hogyan tudja bevonni a működésébe a helyi civileket. A Nemzeti Múzeum az első múzeumunk, szimbolikus tér és intézmény, a nemzeti örökség őrzője, a Kárpát-medence történelmének letéteményese, mindenki múzeuma – mégis hogyan tud egy ilyen nagy múltú intézmény közeledni a közösségek felé.

Berényi Marianna kiemelte, a múzeumok, így a Nemzeti Múzeum alapítása is közösségi esemény volt, az egész társadalom magáénak érezte, minden társadalmi rétegből kerültek ki adományozók. Ez az erős közösségi elköteleződés a későbbiekben is jellemző volt, például a Múzeumkert is civil kezdeményezésre, civilek adományaiból épült meg.

A múzeumnak ma is célja, hogy megerősítse a közösségek, civilek személyes kötődését. Több közösségépítő programja is van az intézménynek. Működik önkéntes program, de a szakmai munkába is igyekeznek bevonni civileket, közösségeket. Pl. az Ige-Idők kiállításban közel 100 intézmény 400 tárgya volt látható, és folyamatosan vették fel a kapcsolatot vallási közösségekkel, amelyeknek személyre szabott programokat szerveztek. Nyissuk ki a kiállítást! című új programjukkal a szakmát és a civileket szeretnék megszólítani 2018-ban: beszélgetőtereket hoznak létre, hogy egy-egy tematika köré szerveződve járják körbe az adott témát.

Végezetül Berényi Marianna a Múzeumkert rekonstrukciója kapcsán kirobbant botrány válságkommunikációján keresztül mutatta be, hogyan lehet hitelesen tájékoztatni a nyilvánosságot, hatékonyan bevonni a szakmai civil szervezeteket, és gyümölcsöző kapcsolatot kiépíteni velük.

 

Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója a regionális, megyei múzeumok társadalmiasítási lehetőségeiről és jó gyakorlatairól beszélt. Ő is a múzeum alapításával kezdte előadását, kiemelve, hogy a Balatoni Múzeum, hasonlóan sok más, a 19. századi múzeumalapítási láz korszakában létrejövő múzeumhoz, helyi, civil kezdeményezésre jött létre. Célja a Balaton kultusz ápolása volt. A múzeumot az 1949-es államosításig a Balatoni Egyesület működtette és tartotta fenn. Ez a példa is rámutat arra, a múzeumok közösségi alapú létrehozása és működtetése nem újkeletű, és az intézmények története segíthet feltárni azt, milyen közösségi kapcsolata volt korábban egy-egy múzeumnak.

Ennek tükrében mi a múzeum, és mi a feladata a 21. században? Az ICOM (International Council of Museums; Múzeumok Nemzetközi Tanácsa) Etikai Kódexe, valamint a NEMO (Network of European Museum Organisations) definíciója ad támpontot arra vonatkozóan, milyen a korszerű múzeum ma. Eszerint a múzeum a társadalom fejlődésének szolgálatában álló, a köz számára nyitott intézmény, amely a közösségeket szolgálja. Havasi Bálint hozzátette, nagyon sok hazai múzeum ezek szerint az elvek szerint dolgozik, azonban gyakran nem tudatosan, hivatalosan dokumentálva.

Az elméleti bevezető után Havasi Bálint röviden bemutatta azokat a jó gyakorlatokat, programokat, amelyeknek keretében a Balatoni Múzeum együttműködött civil szervezetekkel, közösségekkel. Ilyen például a MŰSZAK projekt, amelynek során a keszthelyi alkotótáborba visz ki minden nyáron a múzeum tárgyakat, a tábor tagjai pedig a múzeumban látványfestettek. A közösségi régészet keretében a vállusi Szentmiklóskút nevezetű pálos monostor régészeti feltárásában vett részt a múzeum, amely civil kezdeményezésként indult el, és helyiek finanszírozták a feltárást is.

 

A délelőtti program zárásaként Majnár Márta, a Magyarországi Tájházak Szövetsége ügyvezető elnöke mutatta be a tájházak közösségi szerepvállalását. Majnár Márta kiemelte, napjainkban egy jó tájház a szellemi örökség átadásának élő színtere, közösségformáló erő, olykor turisztikai attrakció, ezért fontos, hogy hiteles, az adott településre, településrészre jellemző tartalommal fogadja látogatóit. A tájházak több funkciót is ellátnak, amelyet a helyi civil társadalom szerepvállalásával és bevonásával tudnak még hitelesebben, hatékonyabban elvégezni. Hazánkban is már számos olyan tájház működik, amely civil kezdeményezésre jött létre, helyi közösségek működtetik, tartják fenn.

Majnár Márta több példát, jó gyakorlatot is bemutatott, hogyan tud egy lelkes közösség életre hívni és működtetni egy tájházat. Először egy friss példát hozott Mura vidékről, Szécsiszentlászlóról, ahol a helyi fiatalok a falu egyik leromlott állapotú épületéből álmodtak tájházat. A közös tervezésbe, kivitelezésbe, gyűjtésbe bevonták a helyieket, az önkéntes munkával készülő tájház nevéről, logójáról is a település egészét megszólítva döntenek. További jó gyakorlatokat is hozott Majnár Márta: ilyen a Magyarlukafai Néprajzi Műhely, a Kézművesek Baranyai Egyesülete Zengővárkonyban, a Kajárpéci Kézműves Kör, a Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény vagy a kéméndi tájház. Egyre több tájház él az online média eszközeivel is, van saját honlapjuk, Facebook oldaluk, amelyen keresztül kommunikálnak a közösségeikkel.

 

A plenáris előadások után, délután a Szabadtéri Néprajzi Múzeum esélyegyenlőségi ismeretátadási programjait mutatták be a gyakorlatban. Majd ezt követően a kulturális közösségfejlesztő mentorok regionális csoportokban az elmúlt időszakban közösen gyűjtött jógyakorlataikból esélyegyenlőségi témájú példákat mutattak be.

 

Megjelent a Szín Közösségi Művelődés Cselekvő közösségek tematikus lapszáma

Az NMI Művelődési Intézet gondozásában megjelent Szín Közösségi Művelődés 22. évfolyamának 2. lapszáma a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás kiemelt projekttel foglalkozó tematikus számként a közösségi szemléletű intézményi működésre irányuló szakmafejlesztési törekvésekből nyújt ízelítőt. 

A projekt előrehaladását és a közösségi művelődésben jelentkező eredményeit, javasolt gyakorlatait a Szín Közösségi Művelődés tematikus lapszámaiban kísérheti figyelemmel a szakma: a projekt zárásáig összesen három ilyen lapszámmal jelentkezik a közösségi művelődés egyedülálló szakmai folyóirata.

Az első ilyen jellegű lapszámból az Olvasó megismerheti a projekt kereteit, célrendszerét, szakmafejlesztési jelentőségét és első kézzelfogható eredményeit – köztük az első alkalommal megrendezett országos szemléletformáló rendezvénysorozatot, a Közösségek Hetét –, s bepillantást nyerhet a közösségi szemléletű intézményi működtetés szellemiségét képviselő közművelődési gyakorlatokba.

 

Tartalom:

MOZAIK – Cselekvő közösségek 2016. június – 2017. július

KONZORCIUM

Kárpáti Árpád: „Nem önmagadé vagy, hanem a közösségé.”

Dr. Cseri Miklós – Dr. Arapovics Mária: Cselekvő közösségek, társadalmi múzeumok

Dr. Tüske László: „…mára a könyvtár valóban mindenkié” – A Cselekvő közösségek projekt és az Országos Széchényi Könyvtár

Beke Márton: Találkozó párhuzamosok – A Cselekvő közösségek projekt és a kulturális törvény módosításának összefüggései

 

HELYZETFELTÁRÁS

Dr. Juhász Erika – Sotkóné Máté Krisztina ­– Ponyi László: Társadalmi és kulturális tőke – válságok és folyamatok

Lukács László: Közösségfejlesztések Országszerte – Az EFOP 1.3.1 kiemelt projekt kapcsolódása a 2017. március 22-én kiírásra került TOP 5.3.1 (a megyei jogú városoknál pedig a TOP 6.9.2) „A helyi identitás és kohézió erosítése” pályázathoz.

Csóka Eszter: Tudástranszfer, a csoportos tanulás élménye – Tudásmegosztó alkalmak a Cselekvő közösségek projektben

 

KÖZÖSSÉGEK HETE 2017

Ünnepeld a közösséged!

2017-ben először: Közösségek Hete

Közösségek Hete – Kaleidoszkóp

Holczer Mónika: Közösségi szeretetüzenetek – A Közösségek Hete játékosított gerillakampánya

Baloghné Uracs Marianna: „Egy hét, ami rólunk szól” – A Közösségek Hete Bakonybélben

Szabó Judit Nikoletta: Mezítláb a piacon

KÖZÖSSÉGI INSPIRÁCIÓ

Tóth Vivien: Egy szomszédsági munka utórezgései – Az Újpalotán folyó közösségfejlesztési folyamat és elért eredményei

Nádasi Dóra: A Kemencés Ház Komáromban a művészet, gasztronómia és közösségek találkozásának színtere

Fehér Gyöngyvér Rozália: „Ha kell, együtt is mozdulunk, együtt is lélegzünk” – KoBeKo Közösségi Kultúrkohó

Simor Katalin: „Az építő emberek közé tartozom” – Jantyik Zsolt közösségekről, szemléletről, identitásról

Szabó Judit Nikoletta: A digitális nomádoktól az innovatív munkaközösségekig – A közösségi irodákban rejlő lehetőségek. Beszélgetés Dehelán Gáborral, a Budapest Launchpad – Thehub.hu közösségi iroda coworking specialistájával

Hiánypótló módszertani útmutatók a kulturális közösségfejlesztés támogatására

Elkészültek és már online is letölthetők azok a hiánypótló módszertani útmutatók, amelyek a hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat foglalják össze, és a kulturális közösségfejlesztési folyamatok megalapozását szolgálják. Hosszú munka zárult le, ami még 2016 szeptemberében kezdődött hat munkacsoportok megalakulásával, a kulturális ágazat legjobb szakembereinek bevonásával. A munkacsoport tagjai összesen négy alkalommal találkoztak, hogy közösen gondolkodva megalkossák a szakmai anyagokat. Ezt követően decemberben egy szakmai műhelynapon vitatták meg a szakértők az útmutatók tartalmi elemeit. A továbbfejlesztett módszertanokat március 6-án szakmai szervezetek bevonásával, társadalmi egyeztetés keretében mutattuk be a széles szakmai közönségnek.

A szakmai-módszertani útmutatók a helyi közösségfejlesztéshez, a közösségfejlesztői folyamatok méréséhez, értékeléséhez, az intézmények társadalmiasításához, valamint az esélyegyenlőség növeléséhez nyújtanak szakmai segítséget

 

 

Események

A kulturális közösségfejlesztés gyakorlata II.

A kulturális közösségfejlesztés gyakorlata 60 órás, térítésmentes, akkreditált képzés kulturális szakemberek számára   

A képzés célja, hogy a részvevők elsajátítsák a közösségfejlesztés alapismereteit, és képessé váljanak kulturális intézményeket célzó fejlesztési folyamatok generálására. A megszerzett kompetenciák birtokában a szakemberek jártasságot szereznek a társadalmiasított intézményi és az esélyegyenlőségi modellek alkalmazásában, illetve megismerik az intézményi önkéntesség támogatásának módszereit.

A képzésről bővebben itt olvashat

A kulturális közösségfejlesztés gyakorlata I.

A kulturális közösségfejlesztés gyakorlata 60 órás, térítésmentes, akkreditált képzés kulturális szakemberek számára   

A képzés célja, hogy a részvevők elsajátítsák a közösségfejlesztés alapismereteit, és képessé váljanak kulturális intézményeket célzó fejlesztési folyamatok generálására. A megszerzett kompetenciák birtokában a szakemberek jártasságot szereznek a társadalmiasított intézményi és az esélyegyenlőségi modellek alkalmazásában, illetve megismerik az intézményi önkéntesség támogatásának módszereit.

A képzésről bővebben itt olvashat