„A közösség szervezése legalább akkora munka, mint maga a programmegvalósítás.” – TOP nyertes „Jó gyakorlatok” bemutatása, népszerűsítése Bács-Kiskun megyében
Impozáns környezetben, az 1886-ban, eklektikus stílusban épült Móra Ferenc Művelődési Központban rendeztük meg harmadik alkalommal a TOP jó gyakorlatok népszerűsítését szolgáló rendezvényünket március 13-án, Kiskunfélegyházán.
Kovács-Csonka Szilvia igazgató bevezetőjéből az épület múltjába és jelenébe kaptunk bepillantást. Az intézmény vezetője elmondta, hogy a művelődési központ maga is számos közösségnek – civil szervezetnek, gyermek-, ifjúsági-, kulturális programnak ad helyet. „Valóban nagyon fontos és közösség építő ereje van a kultúrának, mi is így gondoljuk és a küldetésnyilatkozatunkban is hangsúlyt fektetünk arra, hogy emellé és a közösségek mellé álljunk” – mondta az intézményvezető.
A „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” projekt célját Fodor Tamás az NMI Művelődési intézet szakmai vezető ismertette. Előadásában a projekthez kapcsolódó legfőbb hívószavakat emelte ki, a helyi identitás mélyítését, a módszertani alapok megteremtését, a mentorálási háttér biztosítását, a közösségi szerepvállalás építését, a közintézmények, önkormányzatok bevonásának fontosságát, az önkéntesség generálását, és a helyi közösség cselekvő szándékának előremozdítását. „Emberekkel dolgozunk, folyamatokat generálunk, közös céljainkat közösen indikáljuk.” „A helyi identitás és kohézió erősítése” nyertes pályázatok terepi folyamatainak segítésével kapcsolatban kiemelte a felkészült mentorhálózat munkáját.
Tóth Vivien, az NMI Művelődési Intézet mentorhálózatért felelős munkatársa, korábbi közösségfejlesztői tapasztalatairól beszélt, illetve számszerűen mutatta be, hogy az országban összesen, és megyénként hány TOP-os pályázó van, és hány nyertes pályázó település vagy konzorcium kezdte meg a munkát. Mezei Margit kulturális közösségfejlesztő mentor előadásában Bács-Kiskun megye helyzetképét vázolta fel, amelyben számszerűen említést tett a megyében működő TOP-os konzorciumokról: összesen 21 konzorciumban 78 településen, illetve Kecskemét megyeszékhelyen 15 célterülettel dolgoznak közösségfejlesztő mentorok. Itt 65 fő közösségfejlesztő, szakmai vezető kezdte meg munkáját a TOP pályázatok kihirdetését követően. Megyei szinten 2 535 közösségi interjú készült, és 181 közösségi beszélgetés történt, több ezer kérdőív került ki a háztartásokba közösségi felmérés formájában. Mezei Margit felhívta a figyelmet, az idén Adj esélyt! – szlogennel induló Közösségek Hete programsorozatra, amelyre minél több önkéntes segítőt szeretnének mozgósítani.
A ’Közösségfejlesztői folyamat tapasztalatai Jánoshalmán’ címmel, Petróczky Henrietta közösségfejlesztő folytatta az előadások sorát, aki Jánoshalma mellett Hajós, Borota és Kéleshalom tagtelepüléseken látja el feladatait. A település „A helyi identitás és kohézió erősítése” pályázat harmadik mérföldkövénél tart. Előadásában javaslatokat fogalmazott meg a közösségi beszélgetések lebonyolításáról is: a meghívók személyes átadásával, az esemény hirdetésével, az időpont megválasztásával kapcsolatban.
Sirok Istvánné (Karolin) szakmai vezető Dávod konzorciumvezetői munkájáról számolt be. A konzorciumot Dávod, Csátalja, Vaskút, Szeremle, Bátmonostor és Dunafalva alkotják. Az első mérföldkő a közösségi interjúkat, közösségi beszélgetéseket, helyi nyilvánosság fejlesztését, részvételi fórumok szervezését, együttműködési megállapodások létrejöttét, és információs pontok létrehozását jelentette. Az interjúkészítés során az emberek részéről előbb meglepettséget, majd megértést, együttműködést tapasztalatak, aztán jöttek az ötletek, vélemények és javaslatok is. A tagtelepülések mindegyikén sikerült bevonni a kulturális szakembereket a pályázat megvalósításába, és megmozgatni az aktív lakosokat.
Mártáné Czékus Gyöngyi közösségfejlesztő ’A közösségek fennmaradási stratégiái Tázláron’ címmel a Tázlári Rozmaring Asszonykórus jó példáján keresztül is szemléltette a folyamatokat. A megalakulásról, kezdeti nehézségekről és sikerekről szólt, a kórus jövőjét a sikeres minősítő verseny alapozta meg. A szakmai együttműködések és az ágazati partnerségek a mai napig meghatározóak az életükben.
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviseletében Nagyhegyesi-Kis Mariann szakmai vezető osztotta meg velünk tapasztalatait a TOP pályázatról. A város közigazgatási területét 15 célterületre osztották, amely lefedi a város egészét. Az AIPA Alföldi Iparfejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft. konzorciumi partnerként professzionális, háromfázisú ifjúságkutatást indított. A kecskeméti önkéntes fiatalok (KÖFI) program játékos formában motiválja a fiatalokat arra, hogy jótékony feladatokat végezzenek a városért, a közösségekért. A lakossági információs fórumokon felkutatták a közösségek hangadóit és az emberek igényeit.
Szabó György Róbert, Jakabszállás polgármestere szívügyének tekinti a település kulturális és közösségi életét. Ebben az évben eddig 18 rendezvényt bonyolítottak le, ami jól példázza az előremutató törekvéseket. „A helyi identitás és kohézió erősítése Jakabszálláson és Fülöpjakabon” című pályázat összefügg a település nyertes kerékpárút-fejlesztési pályázatával is.
A nap úgynevezett „élményműhellyel” zárult, amelyben a különböző pályázati elemeknél tartó konzorciumok képviselői feltehették egymásnak kérdéseiket, megoszthatták tapasztalataikat, a nem várt helyzetek megoldási módjait. A legaktuálisabb kérdéskörök a közösségi felmérés feldolgozása és a cselekvési terv és a rendezvénynaptár készítése voltak. A szakemberek kifejtették azokat a lehetőségeket és fórumokat, ahol ösztönözni lehet a lakosságot a kérdőívek kitöltésére.







