Kategória archív: Terület- és Településfejlesztési Operatív Program

A TOP-nyertes projektek megvalósítói számára a szakmai tapasztalatcsere céljára – 2020. decemberében és 2021 februárjában online konferenciát szerveztünk A kultúra szerepe a helyi közösségfejlesztésben címmel.

A 2020. decemberi konferencia programja itt érhető el. 

A konferenciáról készült “A kulturális közösségfejlesztési projektek után is van miből építkezni!” című beszámolónkért ide kattintson.

A 2021. februári konferencia programja pedig itt érhető el.

A februári konferencián elhangzott előadásokról készült felvételek visszanézhetők Youtube csatornánkon.

Különösen ajánljuk Katona Zsuzsanna A TOP-5.3.1-16 és a TOP-6.9.2-16 felhívások módosulásaival kapcsolatos tudnivalók című előadását, melyben gyakran ismételt kérdésekre ad válaszokat. Utóbbi felvételért kérjük, IDE kattintson.

A „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” EFOP-1.3.1-15-2016-00001 projekt keretében kidolgozott és a projekt futamideje alatt megvalósult továbbképzésekről itt olvashat.

Figyelem! A regisztrációt lezárult!

A 2019.09.15-én lezárult „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” című kiemelt projekt fenntartási időszakában (2019. október 16-tól 2022. október 15-ig) a projektet megvalósító konzorciumot vezető Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) és konzorciumi partnerei, az Országos Széchényi Könyvtár és az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Kht. továbbra is arra törekszenek, hogy a TOP-nyertes projektgazdák számára előírt szakmai tevékenységeket szakmai tapasztalatcserére lehetőséget nyújtó rendezvények szervezésével is segítsék.

A TOP-5.3.1-16 és a TOP-6.9.2-16 pályázati felhívások meghatározzák, hogy a projektet megvalósító települések vezetőinek, azaz a polgármestereknek és/vagy képviselőtestületi tagoknak rész kell venniük a „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” című kiemelt projekt által biztosított szakmai tapasztalatcseréken. A szervezett szakmai programokon előírt részvételt a MOKK által kiállított igazolás támasztja alá. Ezek az alkalmak egyértelműen az érintettek javát szolgálják, hiszen sokrétű szakmai – módszertani támogatást nyújtanak a fejlesztés eredményeként társiadalmiasítottan működő intézmények számára.

A konferencián való részvétel megfelel a TOP-5.3.1-16 és a TOP-6.9.2-16 Helyi identitás és kohézió erősítése című pályázat kedvezményezettjei számára a pályázati felhívás  3.4.1.1. B. 5. g. pontja szerinti szakmai tapasztalatcsererén való részvételi kötelezettség előírásának.

A 2021. évi első kapcsolattartásra szolgáló fórumként a MOKK 2021. február 22-25. között a délutáni órákban (hétfőn 13:30-15:35-ig, a következő három napon 13:30-16:10-ig) online szakmai tapasztalatcserét szervez „A kultúra szerepe a helyi közösségfejlesztésben” címmel. A nyitónapon, továbbá az ezt követő három nap egyikén a részvétel minden jelentkező számára kötelező.

Az első napon aktuális információkat tartalmazó plenáris előadásokra kerül sor webinárium formájában, a résztvevők írásban tehetik fel az előadóknak felmerült kérdéseiket.

A következő három napon választható témájú műhelymunkákon vehetnek részt a jelentkezők előadóként/ hozzászólóként. A tematikus műhelymunkákat a projektet megvalósító konzorciumi tagok vezetik. A műhelymunkák maximális résztvevőszáma: 25 fő/műhelymunka.

A műhelymunkák témáját a 2020 decemberében megrendezett online konferencia visszajelzései alapján állítottuk össze, az alábbiak szerint:

• A 2021.02.23-i keddi műhelymunka témája: A különböző korosztályok, kiemelten a fiatalok és az idősek elérésének és bevonásának módjai a közösségfejlesztésbe

         FIGYELEM! A hétfő+kedd kombináció kerete betelt!

• A 2021.02.24-i szerdai műhelymunka témája: Közösségfejlesztés a kistelepüléseken, kistelepülési együttműködések

         FIGYELEM! A hétfő+szerdai kombináció kerete betelt!

• A 2021.02.25-i csütörtöki műhelymunka témája: TOP-projektek megvalósítási lehetőségei a koronavírus-járvány alatt és után. Felzárkózás és a helyi kulturális turizmus, mint kitörési pont.

        FIGYELEM! A hétfő+csütörtöki kombináció kerete betelt!

Egy-egy műhelymunkához 10 perces előadásokat választunk ki az online jelentkezési felületen beküldött összefoglalók alapján. Azon jelentkezők, akiknek az előadása nem kerül be a programba, hozzászólóként továbbra is részt vehetnek a műhelymunkán.

Az előadás módja: az előadó saját prezentációval, filmbemutatással stb. egybekötött élőszavas ismertetése a projektjében szerzett jó gyakorlatról.

Amennyiben a jelentkező igazoltan részt vett a plenáris napon, valamint a három műhelymunka egyikén előadóként vagy hozzászólóként ismertette saját tapasztalatát, úgy a részvétel teljesítettnek tekintett, amelyről igazolást állítunk ki.

Az online konferencián való részvétel díja bruttó 10.000 Ft / fő és online regisztrációhoz kötött. Részvételre csak a részvételi díj befizetését követően van lehetőség! A konferenciára való jelentkezés elfogadását követően részletes tájékoztatást küldünk a részvételi díj befizetésének módjáról. 

A kiválasztott előadók számára a részvétel díjmentes, de a rendezvényre történő online regisztrációhoz kötött.

A rendezvényen való részvételre a jelentkezési határidő: 2021.02.05. 14.00, ha a férőhelyek beteltek, a jelentkezést előbb lezárjuk!

További információ

Milbich Andrea

milbich.andrea@skanzen.hu

PROGRAMTERVEZET 

2021. 02. 22. hétfő

Plenáris előadások

Moderátor: Kajári Gabi, marketing, kommunikációs és disszeminációs szakértő, Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ

13.30 – 13.40 Köszöntő – Dr. Cseri Miklós, főigazgató, Szabadtéri Néprajzi Múzeum

13.45 – 13.55 A TOP-5.3.1-16 és a TOP-6.9.2-16 felhívások módosulásaival kapcsolatos tudnivalók. – Katona Zsuzsanna, programirányító referens, Pénzügyminisztérium, Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság, Stratégiai Tervezési és Értékelési Főosztály, Felhíváselőkészítési Osztály (felkérés alatt – online)

14.00 – 14.10 A webinárium chatfalán beérkezett kérdések megválaszolása

14.15 – 14.25 Hogyan támogatja a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeum Oktatási és Módszertani Központ a TOP-projektgazdákat? – Nagy Magdolna, igazgató, SZNM Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ

14.30 – 14.40 Az Országos Széchenyi Könyvtár a TOP projektgazdákért – Fehér Miklós, igazgató, Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet (felkérés alatt)

14.45 – 14.55 Mit kínál a Nemzeti Művelődési Intézet a TOP Projektgazdáknak? –NMI Művelődési Intézet Nkft. (felkérés alatt – film)

15.00 – 15.10 A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projektben kidolgozott módszertan miként tudott az egyetemi képzésben megjelenni – Dr. Arapovics Mária, hab. egyetemi docens, ELTE Társadalomtudományi Kar (felkérés alatt – online)

15.15 – 15.25 A webinárium chatfalán beérkezett kérdések megválaszolása

15.30 – 15.35 Zárszó – Szu Annamária fejlesztési osztályvezető, Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ

2021. 02. 23. kedd

Műhelymunka: A különböző korosztályok, kiemelten a fiatalok és az idősek elérésének és bevonásának módjai a közösségfejlesztésbe

Témavezető: Bódog András olvasószolgálatos, tájékoztató könyvtáros, Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtári Intézet – Könyvtártudományi Szakkönyvtár 

13.30 – 13.35 A témavezető köszöntője – Bódog András olvasószolgálatos, tájékoztató könyvtáros, Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtári Intézet – Könyvtártudományi Szakkönyvtár 

13.40 – 13.50  Ramassetter Látogatóközpont kialakítása Sümegen – a kulturális turizmus szerepe a helyi közösségfejlesztésben. – Oszkai Réka, Kisfaludy Sándor Emlékház szakmai vezetője, Értéktár Bizottság elnöke, Helyi identitás pályázat projektmenedzsere

13.50 – 14.15 Hozzászólások, kérdések, beszélgetés, a résztvevők előadásai

14.15 – 14.25 Hogyan lehet időseket közösségi projektbe bevonni? A Cselekvő önkéntesek a Herman Ottó Múzeumban mintaprojekt tapasztalatai alapján. – Vass Nóra, kommunikációs munkatárs, Herman Ottó Múzeum, Miskolc

https://cselekvokozossegek.hu/cselekvo-onkentesek-a-herman-otto-muzeumban-herman-otto-muzeum-miskolc/

14.25 – 14.50 Hozzászólások, kérdések, beszélgetés, a résztvevők előadásai

14.50 – 15.00  Hogyan lehet a fiatalokat közösségi projektbe bevonni? A „Zsák a foltját” IKSZ+ mintaprojekt tapasztalatai alapján. – Herczig Szabolcs, Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság, Tata 

https://cselekvokozossegek.hu/zsak-a-foltjat-iksz-magyary-zoltan-nepfoiskolai-tarsasag-tata/

15.00 – 15.25 Hozzászólások, kérdések, beszélgetés, a résztvevők előadásai

15.25 – 15.35 Összefoglaló, zárszó – Bódog András olvasószolgálatos, tájékoztató könyvtáros, Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtári Intézet – Könyvtártudományi Szakkönyvtár 

2021. 02. 24. szerda

Műhelymunka: Közösségfejlesztés a kistelepüléseken, kistelepülési együttműködések

Témavezető: Nemzeti Művelődési Intézet (felkérés alatt)

13.30 – 13.35 A témavezető köszöntője – Nemzeti Művelődési Intézet (felkérés alatt)

13.40 – 13.50 Közösségfejlesztés egy kistelepülésen. A Cselekvő “Értékek” – Szorgalmasan mint a méhek! mintaprojekt tapasztalatai alapján. – Lázár Tünde, Fekete István Könyvtár, Kulturális és Szabadidő Központ, Tiszanána

https://cselekvokozossegek.hu/cselekvo-ertekek-szorgalmasan-mint-a-mehek-tiszanana/

13.50 – 14.15 Hozzászólások, kérdések, beszélgetés, a résztvevők előadásai

14.15 – 14.25 Hogyan lehet települési együttműködéssel közöségfejlesztő programot megvalósítani? A „Vándorló Bográcsok” mintaprojekt tapasztalatai alapján. – Hajnal László, Tiszatenyő és Törökszentmiklósi Járás

https://cselekvokozossegek.hu/vandorlo-bogracsok-kulturalis-es-gazdasagi-egyuttmukodes-a-torokszentmiklosi-jarasban-tiszatenyo/

14.25 – 14.50 Hozzászólások, kérdések, beszélgetés, a résztvevők előadásai

14.50 – 15.00 Összefoglaló, zárszó – Nemzeti Művelődési Intézet (felkérés alatt)

2021. 02. 25. csütörtök

Műhelymunka:TOP-projektek megvalósítási lehetőségei a koronavírus-járvány alatt és után. Felzárkózás és a helyi kulturális turizmus, mint kitörési pont.

Témavezető: Szu Annamária fejlesztési osztályvezető – Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ

13.30 – 13.35 A témavezető köszöntője – Szu Annamária

13.40 – 13.50 TOP-projektek megvalósításának lehetőségei a vírushelyzetben. – Szabó György Róbert, polgármester, Jakabszállás 

13.50 – 14.15 Hozzászólások, kérdések, beszélgetés, a résztvevők előadásai

14.15 – 14.25  TOP projektek megvalósítási lehetőségei a koronavírus járvány alatt és után. – Sándorné Giczi Klára, Börcs Község Önkormányzata

14.25 – 14.50 Hozzászólások, kérdések, beszélgetés, a résztvevők előadásai

14.50 – 15.00 Helyi értékekből turisztikai termékfejlesztés.– Tőkésné Gali Mónika, szakmai vezető, Füzesgyarmat

15.00 – 15.25 Hozzászólások, kérdések, beszélgetés, a résztvevők előadásai

15.25 – 15.35 Összefoglaló, zárszó – Szu Annamária, fejlesztési osztályvezető, Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ

A konferenciát a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ szervezi a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” EFOP-1.3.1-15-2016-00001 projekt fenntartási időszakában.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

Személyes kontaktust helyettesítő valódi tapasztalatcserét szervezett
a MOKK a TOP-projektgazdáknak

Kell egy fáradhatatlan motor, de az utánpótlásnevelés is fontos. Célcsoportra szabott módszerek és kétirányú kommunikáció szükségesek a sikeres bevonáshoz. A valós igényekre reagáló közösségi tervezés és a gasztronómiai programelem mindig nyerő. Ezek és ehhez hasonlók voltak a főbb hívószavak és konklúziók A kultúra szerepe a helyi közösségfejlesztésben című szakmai rendezvényen, melyet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) szervezett ingyenesen, kísérleti jelleggel, online formában 2020. december 7-10. között. A lebonyolításban a projekt konzorciumi partnerei, az Országos Széchényi Könyvtár és az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Kht. előadók és moderátoraik révén működtek közre.

A  2019. szeptember 15-én lezárult Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt fenntartási időszakában esedékes ezévi szakmai fórum ebben a sok szempontból nehezített évben is támogatni tudta a TOP-nyertes projektgazdákat szakmai tapasztalatcsere lehetőségének biztosításával. Az eseménynek további aktualitást és megvitatni valót kölcsönzött, hogy az előadók a már lezajlott projektek és megvalósított jó gyakorlatok tapasztalatain túl a közösségfejlesztés terén a pandémiás helyzet által okozott nehézségekre, kihívásokra és az ezekre adott kreatív válaszokra, megoldásokra is kitértek.

A november végén a MOKK által meghirdetett online szakmai rendezvény iránt igen nagy érdeklődés mutatkozott. A 75 fősre tervezett, négy délutáni alkalomból álló online konferencián végül közel százan vettek részt települési önkormányzatok munkatársai, polgármesterek, képviselők illetve a Cselekvő közösségek projektben lezajlott kulturális közösségfejlesztési mintaprojekteket megvalósító szakemberek, köztük civil szervezetek és társadalmiasítottan működő kulturális intézmények, múzeumok, könyvtárak és művelődési házak képviselői.

Az első napon aktuális információkat tartalmazó plenáris előadásokra került sor webinárium formájában. A következő három nap délutánján pedig a választható témájú műhelymunkákon előadóként vagy hozzászólóként vehettek részt az érdeklődők. Az összesen tíz féle közösségfejlesztési  jó gyakorlat bemutatásából és megvitatásából álló tematikus műhelymunkákat a projektet megvalósító konzorciumi tagok képviselői vezették, a résztvevők élőszóban és online chatfalon írásban is feltehették az előadóknak kérdéseiket, hozzászólhattak a bemutatott jó gyakorlatokhoz, megoszthatták saját tapasztalataikat, jó gyakorlataikat a felvetett témák kapcsán.

A nyitó napon Dr. Cseri Miklós, Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója köszöntötte a résztvevőket, és méltatta a tavaly lezárult, de továbbra is jelentőst hatást kifejtő Cselekvő közösségek projekt eredményeit. Majd Katona Zsuzsanna programirányító referens tartott átfogó tájékoztatót a helyi identitást és kohéziót erősítő TOP-5.3.1-16 és TOP-6.9.2-16  felhívás idei módosulásairól, a korábban érvényben lévő feltételek könnyítéséről a Pénzügyminisztérium, Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Stratégiai Tervezési és Értékelési Főosztály, Felhíváselőkészítési Osztály képviseletében.

Nagy Magdolna, a MOKK igazgatója előadásában azt mutatta be, hogy a projektfenntartási kötelezettségeinek eleget téve és ezen túlmenűen a felmerülő igényekre rugalmasan reagálva a MOKK milyen szakmai módszertani eszközökkel (folyamatosan indított továbbképzésekkel, szakmai tapasztalatcsere szervezésével, online felületekkel és ingyenesen letölthető módszertani kiadványok biztosításával, stb.) támogatja a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt lezárulása után is a TOP-projektgazdákat.

Fehér Miklós, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet igazgatója Az Országos Széchenyi Könyvtár a TOP projektgazdákért címmel tartott nagyívű előadást, melyben az ország egyik legkiterjedtebb kulturális alapellátó rendszerének számító könyvtárak helyi identitást építő, erősítő és megőrző szerepét, a benne rejlő, közösségi igényekre és célokra reflektáló lehetőségeket hangsúlyozta. Kitért rá, hogy 2021 áprilisától kezdődően az OSZK is tervezi kulturális közösségfejlesztési témájú továbbképzések szervezését.

Szedlacsek Emília, az NMI Művelődési Intézet Nkft. szakmai igazgatója videóüzenetben volt jelen. Mit kínál a Nemzeti Művelődési Intézet a TOP Projektgazdáknak? című előadásában bemutatta az NMI által 2020. novemberében elindított Közművelődési Foglalkoztatási és Képzési Programot. Az EMMI által támogatott program 1578 olyan 1500 fő lakos alatti településnek nyújt segítséget egy éves képzések szervezésével, ahol eddig nem volt legalább középfokú szakirányú végzettséggel bíró közművelődési szakemberek. A képzést követően az új szakemberek képessé válnak a járványhelyzet végével újrainduló közösségi élet szervezésére és a helyi értékek feltárására, az NMI országos módszertani intézményként szakmai hálózatába, illetve országosan és lokálisan futó programjaiba is integrálja őket.

Dr. Arapovics Mária, az ELTE Társadalomtudományi Karának hab. egyetemi docense, a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt egykori szakmai vezetője előadásában azt hangsúlyozta, hogy fontos, hogy a projekt során elért eredmények, legyen szó például kutatásokról, módszertani kézikönyvekről, online felületekről vagy rövidfilmekről, tovább éljenek, majd részletesen ismertette, hogy a projektben kidolgozott módszertanok miként hasznosulnak az egyetemi képzésben.

Dr. Bereczki Ibolya, a  Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese a konferencia első napját lezáró Zárszóban kiemelte, hogy a járványhelyzet kapcsán még inkább felértékelődtek a közösségi kapcsolattartás kreatív módszerei, fontos lett, hogy megtartsuk a közösségi szolidaritásba vetett hitünket.

A második napon, azaz a keddi műhelymunkán a közösségek részvételével megvalósuló felmérés és tervezés tapasztalatai témához kapcsolva került bemutatásra három közösségfejlesztési jó gyakorlat Fodor Tamás, a Cselekvő közösségek projekt volt szakmai vezetőjének moderálásával. Az iregszemcsei Bartók Béla Művelődési Ház vezetője, Dobos Andrea például arról számolt be, hogy a lakossági igényeket helyesen felmérve nem csak a kemenceflottát sikerült jól felfűteni, de a helyi közösséget is aktivizálni tudták. Bár a művelődési ház közvetlen környezetében lévő, használaton kívüli zöldterületek park jellegű közösségi térré alakítását célzó mintaprojektjük véget ért, időközben a polgármesteri székben is más ül már, de az Ireg-patak partján töretlen lelkesedéssel további fejlesztési ötletek valósulnak meg. A szabadtéri rendezvényhelyszínüket folyamatosan fejlesztik, a közösségi faültetéstől a csókváltópadon át a szabadtéri mozi kialakításáig számos megvalósítandó tervük van még.

A hozzászólások során elhangzott, hogy mint annyi területen, a közösségi tervezés esetén is alapvető a megfelelő kommunikáció és az adekvát bevonás. Az egy településen működő, ugyanarra a helyi közösségre célzó, és ezért gyakran egymásra licitáló könyvtárak, múzeumok és művelődési házak programjaikat összehangoltan tervezve egymást erősíthetik. Az elöregedő kistelepülések vagy a zsákfalvak és a kis létszámú kulturális intézmények fásulttá váló munkatársai esetében a kistérségi szintű összefogás és tervezés, közös gondolkodás lehet a megoldás. Nagyvárosok esetében pedig kisebb léptékben gondolkodva, szomszédságok vagy városrészek szintjén lehet bevonni a tervezésben a közösségeket. Ahhoz, hogy valóban nyílt közösség maradjon egy közösség, a véleményvezéreken túl a passzívabb rétegeket is meg kell tudni szólítani, az ő igényeik is számítanak, bár a moderátort idézve abban is van némi igazság, hogy „Fára mászni lehet tanítani a kappant is, de egyszerűbb a mókussal kezdeni”. És persze a mindentudó helyi postás bevonásáról sem szabad elfelejtkezni a közösségi tervezési folyamat során.

A térség, település vagy településrész közösségi tevékenységeinek történeti feltárásáról szóltak a szerdai műhelymunkán megismert jó gyakorlatok, melyeket Bódog András olvasószolgálatos, tájékoztató könyvtáros moderált az Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtári Intézettől. A múltba révedés mellett, helyett az előadók a jövőbe is tekintettek. Bárczi Miklós, a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. közfeladatot ellátó projektmenedzserétől megtudhattuk, hogy az elfeledett mezőgazdasági tudást egy kertvárosi zártkertben  felélesztő és a környezeti fenntarthatóságra hangsúlyt helyező Nagykanizsa – Ide tartozunk! mintaprojekt során kialakult szakmai kapcsolathálóra, a 3 résztvevő egyesületre alapozva fogtak egy határon átívelő horvát-magyar projektbe. A Családok évéhez is kapcsolódó Korlenyomat – Taliándörögd kincsei mintaprojekt tapasztalatait Stumpf Rebeka, a Taliándörögdi Közösségi Ház intézményvezetője előadásában ismerhették meg a résztvevők. A Néprajzi Múzeumtól kapott módszertani tudást felhasználva, és a helyi családokat és civil önkénteseket nagy arányban bevonva „írtak együtt történelmet”. Egy példányban kiadott falukönyvbe gyűjtötték össze a 156 taliándörögdi családdal, továbbá helyi civil közösségekkel, intézményekkel, vállalkozásokkal kapcsolatos tudást, melyet szeretnének öt évente aktualizálni.  

A Szép Jelen Alapítvány alapítója és a 30 éve létező Fecskepalota üdülő megálmodója, a fáradhatatlan problémamegoldó Orbán Péter gyógypedagógus  izgalmas prezentációjában az egykor virágzó, majd lehanyatlott Gánt-bányatelepen kialakított, rekreációs célú és a településről elszármazottak számára emlékhelyként is szolgáló közösségi park sok kreativitást igénylő közösségi fejlesztését mutatta be. Arra is őszintén kitért, hogy a turisztikai bevételekre alapozott működési modell miatt a 2020-as, koronavírus járványban sújtott évben a fejlesztés megtorpant, sőt, a civil szervezet megmaradása is kérdésessé vált, de jövőre, alapítványi tisztújítást követően folytatják az építkezést.

A csütörtöki műhelymunka témáját a közösségi akciók, tevékenységek, események megvalósításának tapasztalatai adták. Ezen a délutánon főként a muzeális intézmények közösségfejlesztő tevékenysége állt a fókuszban. Terítékre került a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum Kiskőrös 300 mintaprojektje Dr. Filus Erika igazgató előadásában. A miskolci Herman Ottó Múzeum Cselekvő önkéntesek mintaprojektjének továbbfejlesztéséről, a szépkorú önkéntesek részben virtuális platformra történő  átirányításáról Vass Nóra osztályvezető szólt a célcsoport értékpreferenciáit vizsgáló kutatási eredményeit is bemutatva. 

Teret kapott a játékosítás, mint a Cselekvő közösség projekt egyik fontos eleme is. A helyi legendákra építő CsongrádON – Városismereti kalandjáték közösségi kidolgozásának rejtelmeibe a Csemegi Károly Könyvtár intézményvezetője, Illés Péter vezette be az érdeklődőket. Végül a sümegi Kisfaludy Sándor Emlékház szakmai koordinátora, Oszkai Réka azt a kérdést járta körül, hogy mit tehet egy Közösségi Múzeum elismerésben részesített muzeális kiállítóhely a közösséggel és a közösségért.

A Szu Annamária, a MOKK fejlesztési osztályvezetője által moderált csütörtöki délután témája iránt kiugróan magas volt az érdeklődés, a tervezett 25 fő helyett végül 14 megyéből, 48 településről 62 résztvevő kapcsolódott be az online tapasztalatcserébe élénk forgalmat generálva ezzel chatfalon és az éterben. A TOPOTÉKÁ-tól a gyógyult rákbetegeknek szóló online önképzőkörön át az online jótékonysági Mikulás-futásig meg a mézeskalács szelfi szépségversenyig sokféle, a nehezen elérhető célcsoportok közösségi bevonását, illetve a járványhelyzet miatt kialakult nehézségeket  ötletesen áthidaló jó gyakorlatot is megosztottak egymással a hozzászólók.

A nagy sikerrel való tekintettel jövőre több alkalommal is szervez hasonló tapasztalatcserét a MOKK, a következő alkalom időpontja várhatóan 2020. február 22-25, melyre 2021. január második felében indítjuk a jelentkezéseket. A program megtervezésénél az első alkalommal érkezett visszajelzéseket, témajavaslatokat is figyelembe vesszük.

Kajári Gabi
marketing, kommunikációs és disszeminációs szakértő
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ