Szakmai műhelynap Veszprém megyében

Csaknem félszáz érdeklődő vett részt a helyi identitás és kohézió erősítése (TOP-5.3.1-16, TOP-6.9.2-16) és a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) konstrukciók összefüggéseit, módszertani alapjait és a gyakorlati megvalósítás lehetőségeit áttekintő szakmai műhelynapon 2018. március 6-án, Veszprémben.

A rendezvénynek a Veszprém központjában lévő Hangvilla Multifunkcionális Közösségi Tér adott otthont.

A programot önkormányzati hivatali munkatársak és a képviselő-testület tagjai számára rendezte a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás kiemelt projekt megvalósítója: a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciuma. 

A megjelent vendégeket Brányi Mária, Veszprém Megyei Jogú Város alpolgármestere köszöntötte, aki beszélt a megyeszékhely eddig elért pályázati sikereiről. Kiemelte, hogy város eredményességének egyik kulcsa a település földrajzi elhelyezkedése, gazdaságföldrajzi szerepe, ugyanakkor ehhez hozzájárul még az is, hogy a diplomások aránya átlagot meghaladó, de elmondható ez az érettségizettek összlakosságon belüli arányáról is; ez Veszprém versenyképességének egyik záloga – fogalmazott. A sikerek között megemlítette azt is, hogy a 2007-2013-as uniós pénzügyi időszakot tekintve Veszprém a régiós településközpontokhoz képest magasabb összeget nyert el.

Elhangzott, hogy a megyeszékhelyen a fejlesztési forrásokat öt fő cél mentén használták fel: a fenntartható városi közlekedés fejlesztésére, az élhető városminőség biztosítására, illetve a kulturális turizmus feltételeinek elősegítése érdekében, de hangsúlyos volt az innovációs gazdaság fejlesztése, és törekedtek a városi közösségi szolgáltatások legoptimálisabb rendszer szerinti biztosítására is. Brányi Mária kitért arra is, hogy a különböző projektekben az elmúlt években a közösségi tervezés is megjelent, ugyanakkor ezen a területen még csak kezdeti lépések történtek. Példaként a belváros funkcióbővítő rehabilitációja kapcsán a közösségi, ezen belül a civil szférával való együttműködést emelte ki.

– Az uniós források között a társadalmi kohéziót segítő új forrástípust mi kifejezetten városimázs építésre, fejlesztésre fogjuk felhasználni, ahol a közösségi tervezés, a helyi közösségek bevonása kap prioritást – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy ennek az összegnek a felhasználása nagy kihívást jelent, mert bár az összes pályázati volumenhez képest nem túl jelentős, viszont a forrás felhasználás tekintetében mégiscsak különleges.

Dr. Arapovics Mária, a Cselekvő közösségek kiemelt projekt szakmai vezetője, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ részéről részletesen bemutatta a Cselekvő Közösségek projektet, kitért az együttműködő szervezetekre, a kulturális életben, a közművelődésben betöltött szerepére. Beszélt a program működéséről, feladatairól, ennek kapcsán lehetőséget biztosított a négy megyei mentornak (Demeter Hedvignek, Rajnai Virágnak, Halmos Györgynek és Huszti Lászlónak) egy rövid bemutatkozásra.

– A projekt egyik célja az, hogy támogassuk a kulturális területen található intézményeket, váljanak nyitottabbá, befogadóbbá olyan célcsoportok számára, akik nem éreznek elég bátorságot a kezdő lépés megtételére – hangsúlyozta Arapovics Mária. Hozzátette ugyanakkor, hogy a konzorcium feladata másrészt a TOP-pályázaton nyertes települések közösségfejlesztőinek módszertani, szakmai segítsége. Elhangzott még, hogy idén is lesz Közösségek Hete, ebben a rendezvénysorozatban tavaly nagyon aktív volt Veszprém megye és Arapovics Mária ezzel kapcsolatban reményének adott hangot, hogy idén is szép számmal valósulnak meg közösségi programok, rendezvények.

Gulyás Enikő, az Országos Széchényi Könyvtár részéről a Cselekvő közösségek kiemelt projekt szakmai vezetője a könyvtárak közösségfejlesztésben betöltött szerepét mutatta be a jelenlévőknek. Úgy vélekedett, hogy a könyvtárak az elmúlt években jelentős fejlődésen mentek keresztül, és nemcsak a nagyvilágban, éppen emiatt a legtöbb, múltban gyökerező sztereotípia már nem igaz.  Megváltoztak a fogyasztói szokások, erre reagáltak a könyvtárak is; ezzel kapcsolatban számos nemzetközi és hazai jó példát mutatott be.

Fodor Tamás, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. mentorkoordinációs csoportvezetője a közművelődési területet felépítését, működését mutatta be. Azt hangoztatta, hogy csak akkor lehet hatékony a közösségfejlesztés, ha az igények felmérése teljes körű és alapos volt, azt pontosan fogalmazták meg és a megvalósítás közösség alapú. A közösségfejlesztési folyamat hosszabb idő vesz igénybe és partnerként együtt kell működni a folyamatban végig – tette hozzá. 

A rendezvény délutáni felében a közösségfejlesztés gyakorlati alapú megvalósításába vezetett be a közösségi interjúk segítségével Fodor Tamás és Balogh Vivien, az NMI munkatársa.  Az interjú során a véletlenül összeültetett párosok három kérdést tettek fel egymásnak: Miért szereti a települését? Min változtatna? Mit tud tenni ezért a változásért? A jó hangulatú közösségi interjú készítés során sikerült a program résztvevőinek jobban megismernie egymást, illetve bepillantást nyerhettek a közösségfejlesztés kívülállók által sokszor mítoszokkal övezett világába is.