Tag Archive for: közösségfejlesztés

A sokszínű, és jó példával elöl járó Illyés Gyula Megyei Könyvtár és Wosinsky Mór Megyei Múzeum, segítik a megye kisebb intézményeit és rendszeresen látogatják azokat. A két intézmény öt éve közös vállalkozásba fogott, megteremtve a Szekszárdi Magasiskolát.

“1961-ben nyílt meg a jelenlegi Illyés Gyula Megyei Könyvtár központi épületének kapuja az olvasók előtt. Az első volt a világháború után az eleve könyvtárnak tervezett épületek sorában, magában hordozva a könyvtárosság akkori szakmai álláspontját, annak minden hibájával együtt. Kicsi, mert 60 ezer dokumentum befogadására tervezték, viszont jelenlegi állománya ennek több mint hatszorosa, emellett nem felel meg az olvasói igényeknek: inkább raktár, mint közösségi tér.” – így írt Liebhauser János az épületről 2011-ben, annak 50 éves évfordulóján.

Wosinsky Mór régész és bibliofil tudós pap számos hazai és külföldi expedíciója során összegyűjtött régészeti anyag elhelyezését már nem tudta megoldani. Ekkor határozta el, hogy megalapítja Tolna vármegye múzeumát. Az első kiállítás a millennium évében, 1896-ban nyílt meg. Az épület Herzog Fülöp és Schickedanz Albert munkáját dicséri, akik nevéhez olyan épületek tervezése fűződött, mint a budapesti Szépművészeti Múzeum vagy a Műcsarnok.

A két intézmény 2013 nyarán hirdette meg első alkalommal a kezdő írók és az irodalmi alkotás iránt érdeklődők számára programjait, Szekszárdi Magasiskola Írói alkotótábor és mesterkurzus címmel. Az elképzelés megvalósításának előzményei közé tartozik számos és jelentős esemény, folyamatos kulturális tevékenység, amely Szekszárd városában a városi és megyei önkormányzat támogatásával, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum, a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kara és más intézmények közreműködésével hosszú évek óta folyt. Az egyik legkiemelkedőbb esemény az évente január 19-én megrendezett Mészöly-nap, amelyen az előző év legjobb prózai munkáját elismerő Mészöly Miklós-díjat adják át, és ehhez a naphoz kapcsolódóan számos kulturális esemény zajlik.
Az írói alkotótábor és mesterkurzust országos szinten, évente egy alkalommal rendezik meg „a mészölyi felfogásnak” megfelelően. A kurzus foglalkozásait többségében Mészöly Miklós életművéhez, illetve személyéhez is kötődő, ismert írók és költők tartják, akik mellett szerepet kapnak más műfajok jeles alkotó-, illetve előadóművészei, valamint az irodalmi élet más területein (könyvkiadás, műkritika) tevékenykedő, elismert szereplők, akik hozzájárulnak a jelentkezők ismereteinek gazdagodásához.

A Szekszárdi Magasiskola a város egyik legszínesebb összefogását eredményezi, az egy hetes program helyszínei között szerepel a Wosinsky Mór Megyei Múzeum három intézménye (Irodalom Háza-Mészöly Miklós Emlékház, Babits Mihály Emlékház, Vármegye háza kávézója), a Placc-Ifjúsági Közösségi Tér, a Szekszárdi Bormúzeum, az Ízlelő étterem (lásd Esélyegyenlőség című bekezdés), valamint a Mészöly-tanya a Porkoláb völgyben.

Sok jó gyakorlat két helyen – az Illyés Gyula Megyei Könyvtár és Wosinsky Mór Megyei Múzeum, esettanulmány

Az esettanulmányt készítette: Kedves Tímea (2017)

Intézmény: az Illyés Gyula Megyei Könyvtár és Wosinsky Mór Megyei Múzeum

Fotó: magasiskola.com

Pápa Magyarország egyik legnagyobb alapterületű és magas településszámú járásában, egy infrastrukturálisan közepes, autópálya tengelyétől 40 km-re, nem túl jó úthálózattal, hegyes-dombos földrajzi adottságokkal, hiányos tömegközlekedéssel rendelkező település. A várost Szt. István alapította. Lakosságát a magyar átlagnál erősebben polgárosodott közösség alkotja, illetve a járás összességét tekintve magas arányban jelenik meg a német nemzetiség. Mivel a német nemzetiségű közösségek jobban ápolják, tartják kultúrájukat, a múzeumi érdeklődés nagyobb a magyar átlaghoz képest. Ebben a közegben alapították 1960-ban a Gróf Esterházy Károly Múzeumot, amelynek célja, hogy gondozza és megismertesse a helyi értékeket. 

Mivel a II. világháború előtt a Református Gyűjtemény, illetve a Katolikus Kincstár látta el a városi múzeum szerepét, így nem érezték szükségességét egy saját múzeum létrehozásának. Miután ezek megszűntek, felmerül az igény egy saját múzeum megalapítására, a tárgyi emlékek megőrzése és a helytörténeti gyűjtemények felkutatása, kiállítása érdekében. A múzeum területi hatálya, gyűjtő köre az egész járásra kiterjed. Ezek témakörei: a történelem, a néprajz, a régészet, a numizmatika, és a képzőművészet. Három, muzeológus, egy néprajzos, egy régész, egy történész, egy restaurátor, két múzeumpedagógus és egy gazdasági szakember látja el a múzeum feladatait. Emellett működtetik a Kékfestő Múzeumot, teljes anyagával és személyzetével. Viszonylag kis múzeumról van szó. A személyzet kiegészül közfoglalkoztatottakkal és önkéntesekkel.

Pápán és a környező falvakban nagyon erős a szülőföldhöz való kötődés, ragaszkodás, a lokálpatriotizmus legjobb értelmű megjelenése. Az emberek kíváncsiak a saját szülőföldjükre, a szűkebb és tágabb pátriáról való ismeretszerzés igényként jelenik meg. Ebből adódóan megfogalmazódott a múzeum célja, hogy megismertesse és gondozza a helyi értékeket. A bemutatás mellett a múzeum konkrét célcsoportoknak szervez programokat.  Ilyen volt például a „Tanárok éjszakája”, vagy a „Régi ház körül” programsorozat. Ez utóbbira kifejezetten olyan asszonyokat, anyukákat, nagymamákat, unokákat vártak, akik a házimunkával foglalkoznak. Érdekelte őket például, hogy 100 évvel ezelőtt milyen házimunkák voltak, azokat hogyan végezték – sütés, főzés, takarítás, kézimunkák. A rendezvények száma az állandó nyitva tartás mellett átlagban évi 80. A látogatók száma függ a rendezvény témájától, hogy ki a célcsoport. Ez lehet 15 és akár 1500 között is.

Az alábbi esettanulmányban a  Gróf Esterházy Károly Múzeum jó gyakorlata teljes egészében megismerhető. 

A pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum és Kékfestő Múzeum esettanulmánya

Az esettanulmányt készítette:  Gaschler Beáta Veszprém megyei Mentor és Dr. nagy Luttenberg István Múzeum igazgató  (2017)

Intézmény: a Gróf Esterházy Károly Múzeum és Kékfestő Múzeum

Fotó: esterhazykastely.papa.hu

Sárospatak a Zempléni-hegység és az Alföld találkozásánál, a Bodrog partján fekvő, kulturális értékekben és műemlékekben gazdag kisváros. A városkép meghatározó építménye a Makovecz Imre tervei alapján, 1983-ban épült művelődési ház, amelynek emberarcot idéző vonalait, különleges építészeti megoldásait, rejtett szimbólumait, évente közel 100.000 látogató tekinti meg. Az épületet beválasztották a világ tíz – 1983-ban átadott – legszebb épülete közé. A pezsgő kulturális életű kisváros művelődési háza éppúgy helyet ad a szabadidős tevékenységeknek, mint a színházi-, kamarai- és zenei előadásoknak, az irodalmi találkozóknak, a könyvtári szolgáltatásoknak, a tanácskozásoknak és a konferenciáknak.

Az intézmény, a település életének aktív résztvevőjeként, közösségi-, művelődési lehetőségeket nyújt a lakosság számára, a helyi adottságokat, -értékeket, -érdekeket és szükségleteket figyelembe véve. Kezdeményező-, támogató- és összekötő szerepet tölt be, ugyanakkor mindig nyitottan fogadja a közösségi-, vagy egyéni ötleteket. Pályázataiban együttműködik az önkormányzattal, a helyi közösségekkel és alapítványokkal. A Palotáson működő jelentős számú önszerveződő közösséggel együttműködve színvonalas kulturális programokat kínálnak a lakosság számára, ezzel segítve a települési szintű összetartozás érzését. A „művelődési házban” otthonra találó közösségek és civil szervezetek kreatív alkotótevékenységéhez az intézmény térítésmentesen biztosítja a helyet és a tárgyi feltételeket, művészi tevékenységük bemutatására fellépési lehetőséget nyújt. A Művelődés Háza több, évente visszatérő kulturális programot rendez, illetve részt vesz a szervezésükben a többi egyesülettel karöltve. Ezek közül több rendezvénynek az otthona is az intézmény. Fontos szempont, hogy a programkínálat gyermek és családbarát legyen, ezzel elősegítve minél fiatalabb korban a kultúra iránti fogékonyság kialakulását. Illetve a rendezvények célja még a generációk közötti kapcsolatok megteremtése, ápolása. Az önkéntes munka is jelen van az intézmény életében.

Az esettanulmány a sárospataki A Művelődés Háza és Könyvtárában működő két textiles tárgyalkotó csoport tevékenységét mutatja be. A több mint négy évtizedes múltra visszatekintő Lorántffy Zsuzsanna Hímző Műhely és a 2004 óta működő Foltos Pille Kör működése számos azonosságot és különbözőséget mutat. Működési területük a textilművesség, amely a kézművesmunkától egészen a gépi feldolgozásig számos tevékenységet felölel. Míg a nemzeti kincsként is emlegetett Hímző Műhely, a történelmi múltú úri hímzés motívumait és más magyarországi tájegységek anyagát dolgozza fel, addig a Foltos Kör, a hazánkban csak az elmúlt évtizedekben ismertté vált, patchwork technikával dolgozik. 

Textiles tárgyalkotó közösségek Sárospatakon – esettanulmány

Az esettanulmányt készítette: Bencsik Mátyás és Csatlósné Komáromi Katalin (2017)

Intézmény: A Művelődés Háza és Könyvtára

Fotó: amuvelodeshaza.hu