„Vendégségben a múzeumban” Kuny Domokos Múzeum Német Nemzetiségi Múzeumának jó gyakorlata
A pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum és Kékfestő Múzeum jó gyakorlata
A Tatabányai Múzeum Bányászati és Ipari Skanzenben tartott Skanzen nap jó gyakorlata
A Zala megyei Vállus község pálos kolostorromjának régészeti feltárása
Autisták a Tatabányai Múzeumban
Az élő múzeum Noszvajon, azaz élet a tájházban
Sok jó gyakorlat két helyen – az Illyés Gyula Megyei Könyvtár és Wosinsky Mór Megyei Múzeum
Kulturális közösségi mintaprojektek
A kiadvány a Cselekvő közösségek projekt keretében megvalósult mintaprojektekről írt tanulmányok összefoglaló kötete. A mintaprojektek célja volt, hogy olyan jó gyakorlatokat alakítsunk ki, amelyek elősegítik a közösségfejlesztő modellek gyakorlati megvalósítását, a három kulturális szakterület együttműködését és az intézmények helyi civil szervezetekkel való partnerségét, közösségi részvételen alapuló működését, társadalmiasítását.
Letölthető: Kulturális közösségi mintaprojektek
Szakmai tanulmányutak
A Cselekvő közösségek projekt keretében szervezett háromnapos belföldi és négynapos külföldi tanulmányutakról készült egy összefoglaló kötet, amelyben nagyon sok érdekes példát, jó gyakorlatot mutatunk be. Háromnapos belföldi tanulmányutakat az ország 18 megyéjében szerveztünk, s minden megyében kiemeltünk egy-egy közösségfejlesztéssel, önkéntességgel, esélyegyenlőséggel, társadalmiasítással kapcsolatos példákat. A külföldi tanulmányutakból pedig 10 ország múzeumi, könyvtári és közművelődéssel kapcsolatos jó gyakorlatait emeltük ki.
Letölthető: Szakmai tanulmányutak
A kiadvány angol nyelven itt olvasható
A közösségi művelődés jó gyakorlatai
Jelen kiadványban a hazánkban megvalósult jó gyakorlatok megosztására vállalkoznak a szerzők, hogy e példák által közelebb hozzák a közösségi művelődés szeplőinek – önkormányzatok, civil szervezetek, informális csoportok – együttműködésére építő munkát az olvasókhoz. Célunk az adaptálható gyakorlatok mind szélesebb körű megismertetése, terepi hasznosításának szorgalmazása.
Ahogy a közösségi művelődés módszertani eszköztára, úgy a települések és közösségeik is sokszínű, változatos képet nyújtanak. Számtalan tényező befolyásolja a mindennapokat. Földrajzi, társadalmi, demográfiai, más-más szociológiai változók mellett formálódnak a helyi közösségek szükségletei, értékei, igényei. Közösségi tevékenységeinket meghatározza a természeti környezet, a település infrastrukturális adottságai, az intézményrendszer fejlettsége, a lakosság életkori megoszlása, nemzetiségi összetétele, a munkahelyek száma, közelsége stb., melyek egy adaptációs folyamatban is számottevő tényezők. A közösségi művelődés – egy adott helyzetben alkalmazott – eszközeit, módszereit ezek ismeretében választhatjuk ki.
A bemutatott példák soraiban mind többféle adottságú településen teszünk „látogatást”, szélesre tárva a közösségi művelődés kapuit az olvasók előtt. A szakmai feldolgozást segítendő az 1997. évi CXL. törvény és a 20/2018. (VII.9.) EMMI rendelet által meghatározott alapszolgáltatások mentén haladva, a művelődő közösségektől a kulturális gazdaságfejlesztésig mutatunk be jó gyakorlatokat.
Letölthető: A közösségi művelődés jó gyakorlatai
Közösségfejlesztési folyamatok a TOP 5.3.2-16 és a 6.9.2-16 pályázatokban
Országosan csaknem ezer településen zajlik jelenleg közösségfejlesztési folyamat, a helyi identitás és kohézió erősítése a közösségfejlesztés módszertanával. Az ország 18 megyéjéről készült összefoglaló kiadványunkkal, bennük néhány példa kiemelésével azokra a kérdésekre keressük a választ, hogy mit is jelent mindez és milyen megoldásokat tud adni egy közösségi alapú beavatkozás a települések kihívásaira, tudnak-e helyben változásokat elérni a módszertan adta keretek között.
A „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” EFOP 1.3.1-15-2016-00001 kiemelt projekt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciumi együttműködésében valósul meg. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében meghirdetett „A helyi identitás és kohézió erősítése” TOP-5.3.1-16 és TOP-6.9.2-16 című pályázatokhoz szorosan kapcsolódik szakmai és módszertani támogatást nyújt a megvalósítás során.
A TOP-5.3.1-16 és 6.9.2-16 kódszámú projektek 2017 őszétől indultak el megyénként változó településszámmal, időtartammal és feltételekkel. Közös bennük, hogy mindannyian láttak lehetőséget abban, ha a saját településükön a közösségek megerősödnek, szorosabb együttműködések, közös cselekvések alakulnak ki és a társadalmi párbeszéd nyitottabbá válik. A feltárás, interjúzás időszakától kezdve a közösségi beszélgetéseken át a cselekvési terv kialakításáig és megvalósításáig a Cselekvő közösségek projekt kulturális közösségfejlesztő mentorai kísérték a folyamatokat és segítették át a nehezebb időszakokon is a projektgazdákat.
A megyei kiadványok az alábbi linkeken olvashatók: