Csak azért is! – hagyományőrzés, összefogás, esélyegyenlőség Csongrád megyében
Az aktív közösségek megismerkedését, tapasztalatcseréjét szolgáló országos szakmai műhelysorozat Csongrád megyei rendezvényére 2019. február 28-án, Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Agórában került sor. A 19 településről 33 közösség képviseletében megjelent, 44 vendég részvételével lezajlott eseményt a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás kiemelt projekt megvalósítója, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciuma rendezte.
A rendkívül gazdag program megnyitásaként köszöntötte a vendégeket Tóth Károly önkormányzati képviselő, a Szeged Város Közösségéért Közalapítvány elnöke, valamint Giczi András Béla, a Cselekvő közösségek kiemelt projekt szakmai vezetője az Országos Széchényi Könyvtár részéről. Tóth Károly kiemelte, hogy a jelenleg is zajló közösségfejlesztési folyamatok során rengeteg értékes tapasztalattal, hasznos véleményekkel gazdagodtak, és már ilyen rövid idő távlatában is sikerült közelebb hozni egymáshoz a helyi közösségeket. A helyi identitás erősítésére fontos eszköznek bizonyul a megőrzött hagyományok népszerűsítése, köztudatba emelése, valamint a helyi értékek feltárása Tápén, Petőfi-telepen és Tarjánban egyaránt.
A vendégek bemutatkozását követően Torma Tibor Csongrád megyei kulturális közösségfejlesztő mentor tartott áttekintő előadást a kulturális közösségfejlesztés hazai lehetőségeiről. Giczi András Béla a Cselekvő közösségek projekt aktualitásairól, köztük a Közösségek Hete szervezésének folyamatáról, valamint a projekt legfőbb eredményeiről számolt be.
A megyei civil szervezetek és közösségek képviseletében elsőként Bereczky Bence, a hódmezővásárhelyi Alföldi Szabadidő Egyesület elnökségi tagja mutatta be tevékenységüket. Elmondta, hogy a nagyrendezvények mellett, családi napokat, táborokat szerveznek, és nagyon fontosnak tartják a prevenciót és az élményalapú tanulást, a közösségi együttlétet.
A következő előadó Vikor Csaba volt, aki a szegedi Nagyító Alapítvány ügyvezetőjeként „Iskolai osztályból közösség – személyiségfejlesztés, közösségépítés” címmel tartott előadást, rövid tréninggel színesítve. Ennek során a vendégek megtapasztalhatták, hogy a gyakorlatok segítségével a szereplők a csoport részévé válnak.
Kocsisné Benkő Beáta, a balástyai Gémes Eszter Könyvtár könyvtár vezetője bemutatta a könyvtár múltját és jelenét, és elmondta, hogy előadásának kapcsán ő maga is átgondolta, hogy vajon mi is a szerepe egy községi könyvtárnak a közösségépítésben. A balástyai könyvtár szerves része a helyiek életének, sokféle tevékenység színtere, másoknak pedig ötletadója és együttműködő partnere, kisiskolás korosztálytól a nyugdíjasokig, igen széles körben szolgáltat és működik együtt a helyi közösséggel.
Korom Alexandra és Farkas László, a szegedi Horizont Rehabilitációs Közhasznú Alapítvány önkéntes munkatársai meséltek a „Csak Azért is!” mozgalom életre hívásáról, arról, hogyan lesz egy buliból rendszeres alkalom arra, hogy a fogyatékkal élő fiatalok kellemes, befogadó társaságban töltsenek együtt pár órát, akár ép társaikkal együtt, játszva, szórakozva, egymást megismerve. Különösen szép és fontos akciója volt az alapítványnak, hogy Szegeden a mozgáskorlátozottak számára kialakított parkolókba mozgáskorlátozottakat ábrázoló fotókat raktak ki, hogy megszemélyesítsék azokat, akik ezeket a parkolókat használják.
Giczi András vezetésével a műhelymunka során a vendégek új rendezvényötleteket gyűjtöttek, amelyeket a közösség együttműködésével meg lehetne valósítani. Az együtt gondolkodás konklúziója az volt, hogy kialakulhatnak együttműködések a résztvevők, képviselt közösségeik között is, melyeket kiaknázhatnak a jövőben.
Endrész Erzsébet, a kiszombori Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör elnöke az egyesület munkásságát mutatta be. 2003-ban, 10 fővel alakultak, ma több mint 70 fős a tagság. Fontos céljuk volt bevonni a kiszombori lakosokat, ezért olyan eseményeket próbáltak szervezni, amelyek helyi hagyományokra épülnek, volt múltjuk, vagy lehet jövőjük helyben. A műemlékvédelem és a régi képek gyűjtése kiemelt céljuk, az összegyűjtött képek a közösségi oldalon is nyilvánosan megtekinthetők, de a helyi kulturális élet szervezésében is fontos szerepük van.
A Csúcsi Olvasókör, amelynek mára közel 100 tagja van, az 1990-es években jött létre, mesélte a következő előadó, Galambosné Katalin közösségfejlesztő, az olvasókör vezetőségi tagja. Akkoriban a hagyományok felélesztésén munkálkodtak, megismertették a fiatalokkal a paraszti ünnepeket, a hozzájuk kötődő szokásokat. Manapság inkább az idősek aktívak, rendezvényeket, kirándulásokat, kézműves foglalkozásokat is szerveznek.
Ezt követően Brczán Krisztifor, a deszki Bánát Szerb Kulturális Közhasznú Egyesület elnöke a 70 éves egyesület célkitűzéseiről, működéséről, helyben végzett fontos hagyományápoló feladataikról beszélt. Számos hiánypótló tevékenységük között például visszatanítottak olyan mesterségeket és kézműves fogásokat, amik már 100 éve elvesztek ezen a területen, ilyen a szerb vászonszövés és a domború aranyhímzés. A kézműves műhely és alkotásai Pekinget is megjárták.
A szakmai nap utolsó előadója Berek Ágota volt, az Ezerjófű Algyői Egészségvédő Kör elnöke. A Tájház udvarában az önkormányzat támogatásával létrejött egy egyre bővülő fűszer- és gyógynövénykert, amelybe az egyesület tagjai önkéntes munkával több, mint 200 fajta növényt telepítettek. Az iskolában szakköröket, pedagógusoknak tanfolyamokat tartanak e témában, nyaranta táborokat szerveznek, illetve gyakorlati helyet biztosítanak a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának hallgatói számára.
Köszönjük az előadóknak remek, színes bemutatkozásokat, és bízunk abban, hogy a résztvevők számos ötletet, kapcsolatot, együttműködési lehetőséget „vittek haza” ezen a napon.
