A projekt keretében megvalósuló kutatásokkal és módszertani fejlesztésekkel hazai és nemzetközi szinten erősödik a közösségfejlesztés és az andragógia tudománya, gyarapodik a tudásgazdaság, magasabb szellemi értékek jönnek létre. Hiánypótló, a szakmai munkában és továbbképzésben, egyetemi oktatásban szükséges és hasznosuló fejlesztéseket hozunk létre.
A közösségi kezdeményezéseket eredményező közösségfejlesztő folyamatok és kulturális önkéntes folyamatok megalapozása érdekében, a meglévő nemzetközi és hazai gyakorlatok adaptálható módszertanná formálása céljából hat nagy tématerületen végeztünk kutatást, gyűjtést, módszertani fejlesztést, amelynek eredményeit több csatornán keresztül adjuk közre, lehetővé téve a tudományos publikációk nyitott hozzáférését.
Kulturális közösségfejlesztő modelleket dolgoztunk ki és fejlesztünk tovább az alábbi témákban:
- közösségfejlesztési folyamatok tervezése és megvalósítása, ehhez kapcsolódó fogalomtár,
- a közösségfejlesztői folyamatok eredményességének, mérése, értékelése,
- kulturális intézményi önkéntesség,
- a mélyszegénység közösség általi enyhítése, romák bevonása,
- kulturális intézmények működésének társadalmiasítása, illetve
- a mentorálási folyamathoz kapcsolódó minőségbiztosítási rendszer kialakítása.
A módszertani anyagok fejlesztése, útmutatóvá formálásuk folyamata 2016 őszén, a projekt indulásakor megkezdődött, hiszen a fogalmak tisztázása és a munka során kiérlelődő szakmai elvek a további projekttevékenységek bázisát képezik. E módszertanok magas szintű kidolgozása széles szakmai alapokon nyugvó összefogással valósult meg: egyetemi oktatók, az érintett szakterületek nagy tapasztalattal rendelkező szakértői, valamint a szakmai szervezetek képviselői vettek, vesznek részt a munkában. (Balatonszemesi Latinovits Zoltán Művelődési Ház, Könyvtár és Múzeum; Bródy Sándor Könyvtár; CKHME; Dány Polgármesteri Hivatal; Debreceni Egyetem; Dialóg Egyesület; Duna Múzeum; Egri Megyei Könyvtár; Eötvös Lóránd Tudományegyetem; EMMI; Jászberényi Főiskola; KKOSZ TEMI; KLIK Fejlesztési és Projekt Igazgatóság; Közösségfejlesztők Egyesülete; Magyar Nemzeti Múzeum; Magyar Népművelők Egyesülete; Megyei Könyvtár Pécs; MFGI; MKE; Móra Ferenc Múzeum; NMI Művelődési Intézet; Nyíregyházi Egyetem; Nyugat-magyarországi Egyetem; OFI – Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum; Országos Széchényi Könyvtár; Önkéntes Központ Alapítvány; Pásztói Múzeum; Péteri Polgármesteri Hivatal; Petőfi Irodalmi Múzeum; Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum; Polip Ifjúsági Egyesület; Pécsi Tudományegyetem; Pulszky Társaság; Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szépművészeti Múzeum; Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület; Szófia Egyetem; Tájházszövetség; Vehiculum-Ház és Besenyszögért Alapítvány.) Az egyes témák, folyamatok, tevékenységek módszertanának kidolgozása mellett nagy hangsúlyt kapott a modellekhez kapcsolódó múzeumi, könyvtári, közművelődési intézmények jó gyakorlatainak összegyűjtése és bemutatása is.
A módszertani fejlesztés keretében szakmai műhelyeket működtetünk, lehetőséget biztosítva a fejlesztők számára találkozásra, eszmecserére. 2016 decemberében ilyen szakmai műhelynapon vitattuk meg az elkészült munkákat, illetve world café módszer keretei között egészítettük ki az anyagokat.
2017 márciusában sor került a továbbfejlesztett modellek szakmai közönség bevonásával történő prezentációjára. A korreferátumok megtartására a Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete, Eszterházy Károly Egyetem, Könyvtáros Tanárok Egyesülete, Kulturális Központok Országos Szövetsége, Magyar Irodalmi Emlékházak, Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Magyar Népművelők Egyesülete, Népművészeti Egyesületek Szövetsége, Országos Közgyűjtemények Szövetsége, Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület, Tájházszövetség, Területi Művelődési Intézmények Egyesülete képviselőit kértük fel. Ezzel megkezdődött a projekteredmények szakmai közönség számára történő disszeminációja, az eredmények bemutatása is. A korreferátumokban jelzett észrevételeket, javaslatokat beépítettük az útmutatókba.
1. Közösségfejlesztés módszertani útmutató
Az útmutató a közösségfejlesztés hiánypótló módszertani kiadványa. A kiadvány témái között szerepel: a közösségfejlesztés folyamata, közösségi felmérés, helyzetfeltárás és tervezés, közösségi cselekvési terv, közösségi akciók, kulturális programok, a kulturális intézmények bevonása, partneri együttműködések és a közösségi eredmények bemutatása.
Két alapelv különösen hangsúlyos szerepet kapott: a közösség és a részvétel eszméi. A közösség építése több fázison keresztül valósul meg, a részvétel alapja pedig az aktivitás, amelynek több szintje is van.
Az útmutató A helyi identitás és kohézió erősítése TOP-5.3.1-16 és TOP-6.9.2-16 felhívások mellékleteként a nyertes települések, a helyi közösségek, intézmények, szervezetek számára nyújt módszertani-szakmai támogatást a pályázat tervezésének és megvalósításának időszakában.
A kötet végén található Fogalomtár a közösségfejlesztés folyamatának, lépéseinek korrekt értelmezéséhez szükséges definíciókat tartalmazza.
2. Közösségfejlesztői folyamatok mérése-értékelése módszertani útmutató
A kötet célja, hogy a Cselekvő közösségek projekt és a TOP-5.3.1-16, valamint a TOP-6.9.2-15 felhívások támogatásával megvalósuló közösségfejlesztési folyamatok hatásának, eredményeinek mérése, értékelése során segítse a településeken dolgozó közösségfejlesztőket és az őket támogató mentorokat. Az útmutató ismerteti az adott településen, településrészen, mikrotérségben végbemenő közösségfejlesztési folyamatban, illetve az intézmények működésében bekövetkezett változások követésére alkalmas módszereket, lépéseket.
Túlmutatva a számszerűsíthetően bemutatható eredményeken, feltárja azokat a hatásokat is, amelyek a beavatkozásnak köszönhetően mennek végbe a közösségekben, az egyes emberek életében és az intézményekben. A változások követése mellett lehetőséget ad mind a közösségfejlesztő szakemberek, mind a helyi közösségek számára a folyamat rendszeres elemzésére és értékelésére, az elakadási pontok azonosítására.
3. Kulturális intézmények társadalmiasított működtetése módszertani útmutató
A közösségi részvételre alapozott működés korunk kulturális intézményei előtt álló nagy lehetőség. Alapértelmezésként társadalmiasítottnak tekinthető egy kulturális intézmény, amennyiben „aktivitásainak meghatározásában, megvalósításában és értékelésében a település, településrész lakosai tevékenyen részt vesznek, és ezek beépítésre kerülnek az intézmény belső működését meghatározó dokumentumokba”. A kötet tovább differenciálja ezt a definíciót, miközben áttekinti, mely lépések vezethetnek el a társadalmiasított működési módhoz. Napi gyakorlatban alkalmazható eszközöket, módszereket ajánl, röviden ismertetve több, már megvalósult jó példát, illetve az intézmények tapasztalatai alapján feltárja a jellegzetes nehézségeket, akadályokat is.
A módszertani útmutató arra is keresi a választ, hogy a kulturális intézmények társadalmiasított működési módjának megvalósításához miként járulhatnak hozzá az intézmények dolgozói, miként kapcsolódhatnak be a polgárok, és hol vannak e működési mód objektív határai.
4. Esélyegyenlőségi módszertani útmutató
Hogyan érvényesítsük az esélyegyenlőség szempontjait a kulturális intézmények működtetésében? Az útmutató rávilágít, hogy közös célunk kell legyen, hogy a kulturális értékteremtésben mindenki lehetőséget kapjon a részvételre. Rámutat arra, biztosak lehetünk abban is, hogy mindenkiben van olyan érték, tudás, tehetség, amely közérdeklődésre tarthat számot, és érdemes azt a szélesebb közösséggel is megismertetni.
Az útmutató támpontokat, ötleteket ad arra, hogyan indítsunk el olyan folyamatokat, programokat, amelyekben a résztvevők biztonságban érzik magukat, és meg merik mutatni valódi énjüket. Milyen helyzeteket, lehetőségeket kell teremtenünk arra, hogy bátran használhassák tudásukat, fantáziájukat, kézügyességüket vagy szervezési képességüket, hogy meglássuk valódi tehetségüket? Az ilyen programok a közösség önismeretét és kohézióját erősítik azáltal, hogy oldják – szűkebb vagy tágabb – települési környezetünk sztereotípiáit és előítéleteit.
5. Gyakorlati útmutató intézményi önkéntes programok létrehozásához és működtetéséhez
A módszertani tanulmány azzal a szándékkal készült, hogy bármely kulturális intézmény, legyen szó kisebb vagy nagyobb szervezetről, könnyen és gyorsan választ találjon benne az önkéntességgel, az önkéntesek foglalkoztatásával, és az önkéntes tevékenység szervezésével kapcsolatos gyakorlati kérdéseire. A kulturális intézményekben végzett önkéntesség sok kérdést felvet, ugyanakkor lehetőségeket nyit meg, hiszen egyre inkább felértékelődik a tudás, és az erőforrások újfajta menedzselésének ismerete.
Az önkéntesek intézményeken belüli szerepvállalása nagyon sokrétű lehet. Azáltal, hogy a mindennapi működéshez emberi erőforrással járulnak hozzá, mind a programok számát, mind a szolgáltatások színvonalát növelhetik, de fontos szerepük lehet a szervezet fenntarthatóságának erősítésében, vagy akár a működés stabilizálásában is.
6. A projekt kulturális közösségfejlesztési mentorhálózatának minőségirányítási rendszerterve
A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás kiemelt projekt rendszerterve körvonalazza a projekt keretében kialakított mentorhálózat, illetve mentorok feladatait. Tartalmazza a hálózat működésének biztosítékait, amelyek elősegítik, hogy az ország több száz pontján dolgozó mentor munkatársaink azonos elvek mentén, azonos szakmai értékeket képviselve, és azonos szakmai színvonalon láthassák el munkájukat. Az útmutató belső szakmai anyag.
A módszertanok folyamatos frissítésére a megvalósítás során felmerülő fejlesztési helyzetek, visszacsatolások alapján a projekt keretében kialakított, 2017. szeptember közepétől működő wiki alapú rendszer is lehetőséget biztosít.
