„Helyben TOP-ogunk”? – aktualitások, TOP tapasztalatok a februári szakmai napon
„Helyben TOP-ogunk”? – aktualitások, TOP tapasztalatok a februári szakmai napon
Rendkívül aktív, országos és megyei rendezvényekkel és képzésekkel tarkított időszak előtt áll a Cselekvő közösségek projekt, amelynek részletes megismeréséről szólt a februári együttműködést erősítő alkalom Lakiteleken.
Fodor Tamás, az NMI Művelődési Intézet szakmai vezetője az intézmények társadalmiasításával kapcsolatos feladatokkal nyitotta meg a mentorszakmai napot. Felhívta a figyelmet többek között az NMI koordinálásában megvalósuló, ’A kulturális közösségfejlesztés gyakorlata’ 30+30 órás (KKGY) képzésre és annak kimeneteli követelményeire. Az NMI Művelődési Intézet szervezésében megvalósuló kurzus utolsó csoportjait vidéken fogják képezni. A továbbiakban ismertette a soron következő rendezvények tervezett helyszíneit. Ez év tavaszától mindössze három hónap áll a mentorok és a szakmai megvalósítók rendelkezésére, hogy az előírt 54 kulturális intézmény társadalmiasítása megvalósulhasson, és a hat alkalommal megrendezendő regionális rendezvényt lebonyolítsák. Kiemelte, hogy egy igen intenzív kampány szükséges az ezzel kapcsolatos indikátorok teljesítéséhez.
A technikai feladatokkal és az informatikai rendszer (OVIMOR) használatával, adminisztrációs kötelezettségekkel kapcsolatos információkat osztott meg a mentorokkal Róznerné Lipcsey Zsuzsanna, mentorkoordinációs csoportvezető. A Lakossági Információs Fórumok (LIF) jelentőségével és dokumentációjával kapcsolatban közölt lényeges adatokat. A mentoroknak személyenként minimum 5 lakossági fórum szervezését kell a néhány hónap leforgása alatt teljesíteniük. Valachi Katalin, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum mentorkoordinációs munkatársa tájékoztatta a csoportot a TOP konzorciumokkal kapcsolatos mentorálási folyamatok szükséges lépéseiről és fázisairól, valamint az adminisztrációs kötelezettségekről. Elmondta, hogy a TOP-os konzorciumok mentorálási folyamata során mintegy 360 közösség elérésére van szükség, a projekt keretében meghatározott kritériumrendszer szerint.
A projekt indikátorairól és teljesítéséről Dr. Arapovics Mária, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum szakmai vezetője beszélt. A társadalmiasítással kapcsolatban kiemelte, hogy a kapcsolatok erősítése, kiépítése miatt fontos, hogy a mentorok aktívan részt vegyenek a regionális és megyei rendezvényeken. Külön felhívta a mentorok figyelmét arra, hogy a kulturális közösségfejlesztés célját, módszertanát tartalmazó fogalomtár és az azzal kapcsolatos fejlesztések minden gondozott közösség számára rendelkezésre állnak, szabadon használhatóak. Az útmutatóban megfogalmazott módszertani ajánlások a helyi sajátosságokat figyelembe véve is alkalmazhatóak. A projekt indikátorainak ismertetését követően Giczi András az Országos Széchenyi Könyvtár szakmai vezetője, az ‘Aktív közösségek megismerkedését és tapasztalatcseréjét szolgáló szakmai műhelynapok’ állomásait és időpontjait részletezte.
Ebben az évben is megrendezzük a Közösségek Hetét, amelynek feladatairól, ütemezéséről és az előző évek tapasztalatairól Szekeres Viktória, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum marketing- és kommunikációs csoportvezetője tartott előadást.
A délután folyamán ismét két megye osztotta meg a TOP projektekkel kapcsolatos tapasztalatait mentortársaival. Vágó Bálint, Jász-Nagykun-Szolnok megyei közösségfejlesztő mentor az elmúlt másfél év tapasztalatairól számolt be. Elmondta, hogy a TOP közösségek gondozási folyamatát a döntéshozói szinten kezdték meg, később pedig ezek a közösségek már maguk vonták be a mentorokat a folyamatba. A partnerek nyitottságáról, kezdeményezőkészségéről számolt be a Jász-Nagykun-Szolnok megyei TOP projektek tekintetében.
Zichy Éva Somogy megyei mentor beszámolójából megtudtuk, hogy saját megyéjükben már kész pályázati struktúrából dolgoztak. A helyi sajátosságokról és nehézségekről elmondta, hogy 105 konzorciumot tartanak nyilván megyéjükben, ám sok esetben a partnerek a szakmai dokumentációba nem engedtek betekintést, ami jelentősen megnehezíti a szakmai feladatok elvégzését. Az információk visszatartása gyakran felmerülő probléma a megyéjükben, ugyanakkor, ahogy kifejezte, „nem csak rossz földbe, tövisek közé hullanak az elvetett magvak”. A civil szervezetek felől és több önkormányzat részéről is nyitottságot tapasztalnak, munkájuk eredményeként már látszanak az eredményeik. Pozitívumként említette személyes lakóhelyét, Nágocsot, amely a törökkopányi konzorcium tagja. Lakóhelyén Éva bevonásával úgynevezett kettős mentorálási folyamat fog megvalósulni.
Somogy megyében kiemelt és példaértékű jógyakorlatként mutatta be a Törökkoppányban, a TOP 5.3.1-16 projekt keretében létrejött kezdeményezést Bíró Boglárka, Somogy megyei közösségfejlesztő mentor. A Tabi Kistérségben a Völgy Hangja Közhasznú Egyesület által megírt pályázat a maga nemében azért egyedülálló, mert valóban egy alulról jövő kezdeményezés. A pályázat írója a projekt kidolgozásakor elsősorban a közösségfejlesztés szempontjait, módszereit vette alapul. A Völgy Hangja kezdeményezői részéről azonban az is fontos volt, hogy a helyi sajátosságokat figyelembe vevő, azokat jól ismerő, helyi közösségfejlesztőket alkalmazzanak. Bíró Boglárka a Tabi Kistérségben induló projekttel kapcsolatban kiemelte azokat a pozitívumokat, amelyektől a projekt kiemelkedőbb, és amelyekben eltér a többitől. Fontos, hogy a TOP-os pályázatokon induló közösségek komolyan vegyék a szakmai elvárásokat, igazi közösségi beszélgetések és valódi tervezőműhelyek jöjjenek létre a településeken, ami ebben az esetben maradéktalanul meg fog valósulni.
