Településenként más-más módszerrel kell a közösségeket megszólítani… – TOP nyertes „Jó gyakorlatok” bemutatása, népszerűsítése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Az országban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében hirdették a legtöbb TOP-nyertes pályázót. Itt folytatódott a TOP18 „Jó gyakorlatok népszerűsítése” rendezvények országjárása. A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt keretében indított rendezvénysorozat szakmai napját ezúttal a miskolci Ifjúsági Házban rendeztük meg március 26-án.

A résztvevőket Tánczos Tamás igazgató köszöntötte, megemlítve, hogy konzorciumi partnerként az Ifjúsági Ház is részt vesz TOP pályázat megvalósításában.

A „Cselekvő Közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” projektet bemutató kisfilm levetítése után Fodor Tamás szakmai vezető a konzorciumi partnerek szerencsés együttállásáról beszélt, a könyvtári, a múzeumi és a közművelődési szakterület szakmai együttműködését emelte ki. Az egyes szakterületeket érintő önkéntességről és a kulturális területen alkalmazható közösségi szolgálatról, kiaknázható erőforrásként és lehetőségként beszélt.

Tóth Vivien mentorkoordinációs munkatárs beszámolójában kiemelte, hogy helyben, azaz Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van a legtöbb nyertes pályázat, összesen 28 konzorcium. Beszélt a TOP pályázatok és a közösségfejlesztés kapcsolatáról, mint mondta: „a bátorító-ösztönző informáló, kapcsolatszervező munka beindíthatja a közösségfejlesztési folyamatokat”.

A megyei TOP helyzetképet ezúttal Csikász Gábor közösségfejlesztő mentor ismertette, aki egyúttal bemutatta a megyében tevékenykedő mentortársait is. Kiemelte a Cselekvő közösségek online felületeinek gyakorlati alkalmazását és a TOP regisztráció jelentőségét. A pályázati honlapot a tudástár és a naprakész információk, események miatt ajánlotta a TOP nyertes konzorciumok figyelmébe. Térségi kitekintéséből megtudtuk, hogy 358 település, 29 város, 16 járás tartozik a megyéhez a TOP pályázatok vonatkozásában. A városiasodás miatt egyes települések túlnépesednek, elszegényednek, mások viszont – mint akár Kistokaj – fejlődésnek indulnak. Beszámolt arról, hogy szomorúan látja a nehézségeket, az akadályokat és hogy a közösségfejlesztés szempontjai egyes esetekben háttérbe szorulnak.

A Felső-Bódva völgyében létrejött, hét településből álló konzorcium munkájáról Bodnár-Pásztor Edina szakmai vezető számolt be. A cselekvőképesség és a közösségek fejlesztése pályázatuk elsődleges célja. Az indulásnál tapasztalt kezdeti nehézségekhez hozzáfűzte: „ha mi nem állunk bele a csapatunkba, akkor ezt a lehetőséget kihagyjuk.” Motiválta őket az, hogy a beruházásokat követően elindulhat egy fejlődés a térségükben. Köszönetét fejezte ki az szakmai útmutató elkészítéséért a Cselekvő közösségek projekt munkatársainak, mert mint mondta, jól jön egy világos, átlátható és gyakorlatias irányelv a szakmai feladatok ellátására. A térségi pályázatot érintő sajátosságairól elmondta, hogy több településen polgármesteri hivatal sem működik, a közművelődési területen dolgozó, közművelődési intézmények vezetőinek pedig sok esetben nincs szakirányú felsőfokú végzettsége. Összegzésként azonban leszögezte, hogy a településeken tapasztalt összefogások is a térség fejlesztését szolgálják: „Sok helyen meg fogjuk tudni mutatni, hogy nem az anyagiak függvénye, hogy sikereket érjünk el.”

Arnót polgármestere, Dr. Üveges István jó gyakorlatot mutatott be a matyó hagyományőrzés és hagyományteremtés tekintetében, a Vőfélytalálkozó szervezésével. Kiemelte a helyi értelmiség szerepét és bemutatta Arnót település történetét a török hódoltságtól napjainkig. A Vőfélytalálkozó nem csak értéket közvetít, hanem feleleveníti a lakodalmas hagyományokat is.

Előzmények nélküli hagyományteremtésről beszélt Burkus Imréné Erdős Margit közösségfejlesztő Csincse település vonatkozásában.  „Nem falu a falu, ahol nincs templom.” mondta. Beszélt arról, hogy helyi közösségi kezdeményezésként felépült katolikus templom, illetve egy imaház is. Megemlítette a helyi nagyobb rendezvények, kórustalálkozók, falunapok közösségfejlesztő szempontjait, ezek közül pedig kiemelte a Csincse-maraton futóversenyét, amely 5 kilométeres távban a helyi közösség, a családok és a falu apraja-nagyjának összefogását szemlélteti. Mint mondta, jó érzés, hogy a helyi családoknak élményt nyújtó programokat tudnak kínálni. „A kis településeknek is esélyt kell adni, hogy jó érzés legyen ott élni és a gyermekek büszkék legyenek a helyre, ahol felnőhetnek.” – tette hozzá

A Bükkábrányi konzorcium közösségépítését és a résztvevő nyolc település közötti együttműködést vázolta fel előadásában Körtvélyesi Vanda, a konzorcium projektfelelőse, ’Közösségépítés települések között – Rendezvények, módszerek, hagyományok’ címmel. Előadásában a kisközösségi informális és formális kapcsolatok állandóságát és megújítást emelte ki. Hangsúlyozta, hogy akár településenként is, más-más módszerrel kell a közösségeket megszólítani és a rendezvényeket megszervezni. Rendezvényeik közül kiemelte a közös futó- és kerékpárversenyt, amelybe mind a nyolc települést bevonják.  Hallhattunk a „Paraszt olimpiáról”, amely egy Répáshután létrejött közösségi kezdeményezés. Orosz Orsolya, közösségfejlesztő bemutatta a települést, elmondta, hogy településük nyitott közösség, ahova könnyen beilleszkednek a betelepülők, a lakosság létszáma pedig növekvő tendenciát mutat.

A nap további előadásaiban a mezőcsáti helyi identitást erősítő projektről Vaszilkó Anett beszélt. Térségükben szintén a közösségfejlesztő szakemberek hiányát említette fő problémaként, ami a projektjük megvalósítását megnehezíti. Településükön a helyi értéktárak működését helyezik előtérbe, értve ezalatt az immateriális és materiális értékeiket. Az értéktárak működésével a hagyományokat és a helyi identitást szeretnék megerősíteni a helyi lakosok körében.

A nap zárásaként egy kisfilmből megismerhettük a Hermann Ottó Múzeum mintaprojektjét, amelynek célja andragógiai szempontok előtérbe helyezésével a szépkorú önkéntesek bevonása a múzeumi munkába. A mintaprojekttel kapcsolatban Vass Nóra, marketing és kommunikációs osztályvezető elmondta, hogy projektjük a ’Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás’ program keretében tudott kiteljesedni.