A közösségért működő intézmények, jó gyakorlatok, változatos programok – Háromnapos tanulmányút Komárom-Esztergom megyében

Komárom-Esztergom megye volt a helyszíne az ötödik 3 napos belföldi tanulmányútnak július 17. és 19. között. A résztvevők Tatabányán, Tatán, valamint Esztergomban szerezhettek helyszíni tapasztalatokat, a tatabányai konferencianapon pedig a Gyermelyen, Oroszlányban, Tatán működő közösségeket, valamint a Monostori Erőd és a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság közösségfejlesztő, építő tevékenységét, jó gyakorlatait, követendő, adaptálható közösségépítő tevékenységét ismerhették meg.

 

Az első napon a tatabányai Vértes Agorája fogadott minket, ahol mindig történik valami. A 2013-ban újjászületett, korábbi Közművelődés Háza kihasználtsága jelentős, ehhez nagyban hozzájárul a közösségi csoportok felé való nyitottság, és a befogadói attitűd. A felújított és kibővített épület bejárása során meglátogattuk a gyermekjátszót, amit tavaly két önkéntes rendezett be és festett ki a saját elképzelése szerint.

A Tatabányai Múzeum már a felújítás előtt is a Közművelődés Házában kapott helyet. Kisné Cseh Julianna régész vezetett minket körbe az éppen megújuló múzeumban, ahol a közelmúltban állandó kiállítást alakítottak ki, mely gyűjtemény alapját képező értéktári anyag egy részét a városban és környékén élőktől kapták. Hangsúlyozta a helyi lakosok hagyománytisztelő, értékmegőrző szerepét a múzeum anyagának gyarapításában.

A nap következő állomása a József Attila Megyei és Városi Könyvtár volt, ahol Szilassi Andrea a 2007 óta működő Netnagyi Klub megalakulásának mérföldköveit és eredményeit ismertette. Közösségépítő tevékenységük eredményességét számokban is ki lehet fejezni: eddig 79 alkalommal gyűltek össze a tagok, az eseményeken pedig mintegy 2000 fő vett részt. Török Csaba a Könyvtárellátási Szolgáltatási Rendszerben zajló közösségépítési folyamatokról tartott prezentációt. Említést tett a virtuális vetélkedőről, amelyet a kisebb könyvtárak részvételével rendeznek, az öko- és olvasótáborokról, illetve Könyvtári Moziról. Utóbbihoz a megyében több mint 20 könyvtár csatlakozott. A filmvetítésekhez, valamint az ezekhez kapcsolódó foglalkozásokhoz a megyei könyvtár tematikát készít, kellékeket ad, illetve megteremti a technikai hátteret is.

A konferencianapon elsőként Varga Rita, A Vértes Agorája Marketing és Művészeti Csoportjának vezetője mutatta be az intézmény projektalapú működését. Elmondta, hogy évente tartanak workshopokat, amelyeken a közönség észrevételeire, visszajelzéseire kíváncsiak. Jó gyakorlatként hivatkozott a „Jó a világon, ha jó” programra, aminek célja, hogy a gyerekek kortárs írókkal és műveikkel találkozhassanak. A Vándorlás műhelyfoglalkozás kreatív írásműhelyként indult fiatal felnőtteknek, eredménye, illetve utóda a Háttérzaj szépíró kurzus, aminek tagjai rendszeresen publikálnak például az Új Forrás folyóiratba. Új kezdeményezés a Dadabánya, egy underground művészeti fesztivál, ami nagy népszerűségnek örvendett, ezért a jövőben is szeretnék majd megrendezni.

Tóth Ágnes, Gyermely Község Önkormányzatának kulturális referense elmondta, a mintegy 1500 fős településen több civil szervezet, formális és informális csoport működik sikeresen, amit meglátása szerint az összetartás bizonyítéka. A szervezetek megjelennek különböző rendezvényeken nemcsak látogatóként, hanem közreműködőként és önkéntesként is számíthatnak a segítségükre.

A következő előadó, Borsó Tibor, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság elnöke volt. A társaság megyei szintű munkatanácsadói, munkaerő-piaci, információnyújtási és mentorálási tevékenysége 10 éves múltra tekint vissza, évente 8-9000 főnek segít. Borsó Tibor röviden bemutatta az Iskolai Közösségi Szolgálat helyi rendszerének fejlesztéséhez, valamint a Közösségi kerthez kapcsolódó tevékenységüket. Az IKSZ fejlesztésének elsődleges célja a fiatalok integrálása a helyi civil szervezetek tevékenységébe az önkéntesség és a közösségi szolgálat adta lehetőségek kiaknázásával. Ebben a témában 60 fő részvételével tartottak műhelykonferenciát, illetve akkreditált pedagógusképzést indítottak, amin Tata összes érettségit adó intézménye képviseltette magát, a kreatív humánerőforrásszervezés műhelyükön 30 szervezet vett részt, valamint IKSZ börzét is tartottak. A közösségi kertekhez kapcsolódóan vállalták a szükséges képzések megszervezését, koordinációs feladatok ellátását, helyi támogatók felkutatását, bizonyos munkálatokhoz önkéntesek biztosítását.

Pap Tibor, a Peron Music Alapítvány elnöke A könnyűzene érték! mottóval kezdte prezentációját. Az alapítvány 25 éves, és önkéntességi alapon működik. 1993 óta rendszeresen megszervezik a Peron Music Tehetségkutató Fesztivált, aminek célcsoportját az önmagukat, kibontakozási lehetőségeiket, bemutatkozási terepüket kereső, alkotóvággyal élő fiatal zenészek alkotják.

Takács Tímea, az Oroszlányi Közösségi Színtér és Könyvtár igazgatója Amatőr művészeti csoportok és civil szervezetek szakmai támogatása a közösségi művelődés eszközeivel címmel tartott előadást. Oroszlányban 80 klub, civil szervezet működik, amelyeknek egyrészt helyet adnak, másrészt megjelenési lehetőséget biztosítanak. Létrehozták a Kölcsey emlékplakettet, amelyet évente egy alkalommal, három olyan helyi polgárnak adományoznak, akik sokat tettek Oroszlányért és a helyi közösségekért.

Végül Farkas Erika Örökségvédelem és közösségi tevékenységek a Monostori Erődben című előadása következett. Kiemelte, hogy az önkéntesek – szakértő felügyelete, irányítása mellett – hasznos munkát végezhetnek a hatalmas méretű műemlék épület felújítása, örökség megóvása terén. Példaként említette a REMPART – franciaországi civil mozgalommal együttműködésben folyosók, lépcsők felújítását. A Komáromi Erődök Barátainak Egyesületét 2006-ban alapították, célja magánszemélyek, civil szervezetek bevonása az erődök megújításába, ismertségének növelésébe, valamint hadtörténeti emlékek gondozása. Érdekes példaként említette az Ismerd meg váradat csoportot, amely kizárólag online szerveződik, mégis évente csaknem 10 vártakarítást szerveznek, sőt a város közintézményei területén is szerveznek akciókat.

A konferencia után meglátogattuk a Kuny Domokos Múzeumot. Busa Mónika ismertette a Vendégségben a múzeumban programot, aminek keretében minden évben más-más Tatához közeli település mutatkozhat be egy időszakos kiállítással. A program előnye, hogy a helyi szervezeteknek, közösségeknek össze kell fognia annak érdekében, hogy megmutathassák magukat, a településüket, hagyományaikat.

A napot az Új Kajakház Ökoturisztikai Központban zártuk. Berczelly Attila az intézmény bemutatása mellett a fiatalok megszólításának, „bevonzásának” problémáiról és lehetséges módjairól is beszélt. Véleménye szerint a spontán létrejövő csoportok egy élmény köré szerveződnek, ezért fontos feladatuk a szakembereknek, hogy megadják az érdeklődőknek azt a bizonyos szikrát, aminek hatására közösségek, csoportok alakulhatnak ki.

A Komárom-Esztergom megyei tanulmányút utolsó napján Romanek Etelka, Esztergom város polgármestere fogadott minket. A Városházán tartott prezentációjában bemutatta a város kulturális életének fontos elemeit, rendezvényeit. Kiemelte, hogy Esztergomban minden esemény mögött – akár szervezőként, akár támogatómagóként – ott áll az önkormányzat.

Az Esztergomi Várszínházban Horányi László igazgató beszélt a várszínház történetéről, küldetéséről, eredményeiről. Elárulta, azt is, hogy néhány évig mindenki önkéntesként dolgozott a színházért, amely 1990 óta működik nehezebb és könnyebb időszakokat egyaránt maga mögött hagyva. A színházban rendszeresen adnak fellépési lehetőséget a határon túli színházak művészeinek, az évad elején pedig esztergomi amatőr színjátszók, egyesületek előadásait is bemutatják.

Szabó Jutka bemutatta röviden az Esztergomi Művészek Céhét, a városban élő, illetve a városhoz kötődő alkotóművészek, restaurátorok, művészettörténészek közösségét, Tóth Tamás és Geletei György pedig a Féja Géza Közösségi Házat, valamint a Tűzkerék Alapítványt. Utóbbi célja a progresszív törekvésű zenekarok és előadások támogatása.

Gép Katalin a Kaleidoszkóp Ház Kulturális Központról beszélt. A Kaleidoszkóp egy majdnem 200 éves, romos házban jött létre. Az első évben a kétszintes épület közel húsz zegzugos szobáját rendezték be időszakos kiállításokkal. A ház sosem tömegeket vonzott, viszont olyan embereket igen, akik miatt mindig érdemes volt folytatni a tevékenységüket. Egy olyan közösség alakult ki, amely tagjai hasonlóan gondolkodtak a város helyzetéről, és a művészet erejéről. Helyi fiatalok is segítik a Ház munkáját; zenélnek, táncot tanítanak, falat festenek, rajzolnak, gyerekekkel foglalkoznak, széket festenek, hangosítanak. A Kaleidoszkóp Ház célkitűzései közé tartozik „az elhagyatott terek újjáélesztése”. Ennek jegyében egy hónapig meghívott művészek alkothattak itt megadott témában különböző technikákkal, szabad felfogásban.

Végül Koditek Pál beszélt az Esztergom Barátainak Egyesületéről. Az egyesületnek jelenleg 54 rendes, és közel 60 pártoló tagja van. Idén már 33. alkalommal szervezték meg a Városvédő Tábort, és diák önkéntesekkel részt vettek műemlékvédelem alatt álló sírok felújításában a Belvárosi és Szentgyörgymezői temetőkben.

A következő tanulmányúton Somogy megyében fedezzük fel a közösségfejlesztés jó és fenntartható gyakorlatait.

Csonka Vivien