„A lelkesedéstől és az elhivatottságtól gördül tovább a szekér” – TOP nyertes „Jó gyakorlatok” bemutatása, népszerűsítése Somogy megyében
A TOP18 „Jó gyakorlatokat” népszerűsítő rendezvénysorozat siófoki állomásán a Somogy megyei helyi identitást erősítő projektek, konzorciumok munkáját ismerhettük meg. Jó gyakorlatot hallhattunk többek között a megyeszékhelyről, Kaposvárról és Somogyország kisebb településeiről, Gigétől a Koppány-Völgyéig.
A megyei rendezvénysorozat somogyi állomásának a Kálmán Imre Kulturális Központ adott helyet március 21-én. Huszti Gábor, a Somogy megyei közgyűlés alelnöke köszöntőjében kiemelte a TOP „A helyi identitás és kohézió erősítő projektek” igazi küldetését, azaz, mint mondta „Minket, magyarokat elsőként a nemzeti identitástudatnak kell meghatároznia, a Somogyországban élő emberekét a somogyi identitásuk, az egyes település lakóit pedig fontos, hogy a helyi identitás határozza meg.” Beszédében a térség jellegzetességeit emelte ki és hangsúlyozta, hogy míg Somogy megye északi részén a turisztika, addig a déli, apró falvas területen a mezőgazdaság felé tolódik el a hangsúly. Az egyes térségeket pedig a sajátosságaiknak megfelelően kell kezelni. Az alelnök óriási jelentőségűnek ítélte a Cselekvő közösségek és az identitást erősítő projektek munkáját, kifejezte, hogy ezekkel a pályázati lehetőségekkel olyan települések is bekapcsolódhatnak az országos vérkeringésbe, amelyeknek eddig nem volt erre lehetőségük.
Fodor Tamás szakmai vezető – utalva személyes kötődésére is Somogyországhoz –, bemutatta a Cselekvő közösségek projekt céljait és a közösségfejlesztő mentorok munkáját. Mint mondta, minden indikátor mögött egy ember van és a Cselekvő közösségek célja, hogy az embereket találja meg a számok mögött. Ennek pedig fontos eszköze és kulcsa a közösségi szemléletmód.
Tóth Vivien mentorkoordinációs munkatárs a településekre bontva ismertette azokat a TOP projekteket, amelyek már együttműködési szerződést kötöttek a „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” projekttel. Elmondta, hogy a helyi identitást erősítő TOP-os pályázatok eltérő munkafázisban vannak, ezért más-más problémával szembesülnek. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy a pályázatok megvalósítása nagyban függ a település és a térség sajátosságaitól, a helyi közösségeken belül az egyes emberektől, és a lakosság igényeitől is. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a végső cél nem a projektek megvalósulása, hanem azok fenntarthatósága.
A Somogy megyei mentorokat Zichy Éva kulturális közösségfejlesztő mentor mutatta be, a szakmai műhelynapot Bíró Boglárka közösségfejlesztő mentor moderálta, aki megemlítette, hogy Somogy megye bővelkedik TOP pályázatokban ezért megnövekedett igény volt a mentori munkára is. Kiemelte és példaértékű együttműködésnek nevezte a Völgy Hangja projekt konzorciumát, amely 8 települést fog össze a Koppány-Völgyében. Zichy Éva a helyi helyzetkép ismertetését követően felhívta a figyelmet a hamarosan kezdődő Közösségek Hete rendezvénysorozatra, ahová minél több közösségi programot várunk. Megemlítette, hogy az országos megnyitó Somogy megyében, a Szennai Skanzenben lesz, s ezért is fontos, hogy minél több megyei közösségi program legyen a Közösségek Hetén.
A megyei TOP projektek megvalósításával kapcsolatban Szabó Zoltán a Kaposvári Városfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetője beszélt a megyeszékhely jó gyakorlatairól. A kaposvári TOP-os projekt az önkormányzat, a kulturális központ, a múzeum és a könyvtár konzorciumában valósul meg, mintegy 170 millió forintos keretösszegből. Az ügyvezető elmondta, hogy a cég elsősorban a társadalomfejlesztés oldaláról közelíti meg a városfejlesztési feladatokat. A nonprofit kft., megalakulása óta számos szociális- és rehabilitációs projektet, foglalkozás-politikai és közösségfejlesztési projektet, iskolai és kulturális programokat valósított meg a vállalkozási feladatok mellett.
Dr. Bálint Ildikó, Gige község polgármestere és az „Értékmegőrzés a Kapos-Rinya mentén” elnevezésű projekt szakmai vezetője a közösségfejlesztés gyakorlatairól hozott gyakorlati példákat. Beszámolt arról, hogy a projekt megvalósításával polgármesterként alapvetően a település sajátos helyzetéből adódó nehézségeket próbálta orvosolni, ugyanakkor szerette volna a tradicionális gyökereit is megőrizni és a saját hagyományait átörökíteni. A végső célja egy fesztivál hangulatú, helyi tehetségeket bemutató esemény megszervezése, valamint a kilenc konzorciumi partner település mikrotérségi együttműködésének elősegítése.
Bicskei Lilla a Rinyaújlaki Könyvtári, Információs és Közösségi Hely könyvtárosa ifjúságfejlesztés és közösségfejlesztés témában mutatott be jó gyakorlatot: hogyan lehet a település fiatal generációit bevonni a település életébe. Véleménye szerint a lakosságot nem csupán az ünnepek, jeles napok és nagyobb események szervezésébe fontos bevonni, hanem egy település hétköznapi életébe is.
A több alkalommal is kiemelt Völgy Hangja projekt, nyolc település összefogásával jött létre. A példás együttműködésről a projekt szakmai vezetője Madarász Anna beszélt, a „Közösségfejlesztés a Koppányvölgyben” című előadásában. Aktivitásuk mutatója lehet, hogy a cselekvési terv 2019. december 31-ig tart, melynek keretében 411 program valósul meg. Ennek érdekében 13 együttműködő partnerrel kötöttek együttműködési megállapodást, köztük civil szervezetekkel, intézményekkel, könyvtárakkal, kulturális intézményekkel.
A Somogy megyei esemény közösségfejlesztő játékokkal zárult, ahol a résztvevők értékelhették a TOP pályázatok kapcsán hallottakat. Az értékelés során elhangzott az is, hogy „fegyver és paripa nélkül is lehet csodát csinálni”.
