„A múlt értékeit nem csak őrizni, hanem elérhetővé is kell tenni!” Zala megyei tanulmányút

A Zala megyei tanulmányutunk első napján Keszthelyre, az idén 120 éves Balatoni Múzeumba látogattunk el, ahol Havasi Bálint, az intézmény igazgatója fogadott minket. Részletes előadásából megismertük a múzeum történetét, szakmai munkáját és azt, ahogyan az intézmény a térség kulturális-, civil- és közéletébe szorosan beágyazódik. Az intézményvezető többször hangsúlyozta, hogy a múzeum feladata és küldetése, a helyiekkel való folyamatos párbeszéd fenntartása, amely alapján működésük a helyi igényekhez és elvárásokhoz igazodik. A múzeum nagy hangsúlyt fektet a különböző intézményekkel való együttműködésre, mint például a város önkormányzatával – képviselőtestület alakuló üléseit rendszeresen a múzeumban tartják-, helyi iskolák diákjainak múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak, illetve a két évente rendezendő Helikon ünnepségek néhány eseményének a múzeum ad helyszínt. A Göcseji Falumúzeummal és a Pannon Egyetemmel kiváló szakmai kapcsolatot ápolnak, előbbi esetében az értékőrzés, utóbbi esetében a természettudomány az összekötő kapocs. Látogatásunkat a múzeumban tett tárlatvezetés zárta.

Szakmai konferenciánkat a keszthelyi Balatoni Színházban rendeztünk meg. A konferencia résztvevőit a házigazda intézmény igazgatója, Csengei Ágota, a Keszthelyi Balaton Kongresszusi Központ és Színház igazgatója köszöntötte. Rövid előadásából megismertük a színház működését, programjait és az intézményben megvalósuló közösségfejlesztési folyamatokat.

A továbbiakban Magai Ágota mutatta be a Göcseji Dombérozó programsorozat eddigi történetét. A Göcsej Civil Társaság 2016-ban indította el a rendezvényt az egyik alapító tag, Magai Ágota ötlete alapján. A helyi nyelvjárásban a dombérozó szó dorbézolást jelent. A sorozat Göcsej és környéke népszerűsítését szolgálja, a helyi kulturális és kulináris értékeinek, hagyományainak egy programsorozatban történő bemutatásával. Magai Ágota elmondta, hogy az első esemény két településből, a 2018-as harmadik alkalomra már 24 lett és tíz napos programsorozatra bővült. Ez idő alatt a Dombérozó, mint göcseji tájszó, márkanévvé vált, mellyel egy fejlesztési folyamatot visznek tovább. A hosszabb távú szándékuk a falvak fejlődésének elősegítése.

Drótos Gyöngyi, a Zalaszántói Mézeskalács Múzeum vezetője az intézmény hagyományőrző és közösségfejlesztő szerepét ismertette. Előadásában kiemelte, hogy a mézeskalács múlandó, de a pillanat, amit adunk vele örökre megmarad, a szimbólumokban és a hagyományőrzésben.

Baloghné Bacsa Ibolya, a Bak községi Értékőrző Csoport elnöke a helyi értékőrzés és közösségszervezés fontosságát hangsúlyozta. Betekintést kaptunk a településen működő Falutéka életébe, amely egy szenior néptánc hagyományokat őrző csoportból fejlődött ki és lett egy, a generációk közötti együttműködést erősítő közösség. Az Falutéka értékőrző csoport a helyi értékek gyűjtését és katalogizálását végzi elősorban a fiatal generáció bevonásával.

Martincsevics István, a Zalai Borút Egyesület alelnökének előadásában a Zalai Borút Egyesület történetéről, társadalmi szerepvállalásáról és nemzetközi kapcsolatait ismertette. A Zalai Borút Egyesület a Zalai borvidék borminőség és gasztroturizmus fejlesztéséért jött létre és dolgozik még a mai napig is.

Konferenciánkat Prokné Tirner Gyöngyi, a Gébárti Kézművesek Háza intézményegység-vezetője zárta, aki előadásában a Gébárti Kézművesek Házában folyó közösségfejlesztési folyamatok bemutatásán keresztül a gébárti kézművesek világába kalauzolta el a hallgatóságot.
A Gébárti Kézművesek Háza az egyetlen, egész éven át nyitva tartó népi kézműves „műhelyotthon” Magyarországon. A kézművesek áza egyben székhelye a Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesületének is.

A délutáni program keretében először a Göcseji Falumúzeumba, majd Zalaegerszeg-Botfára látogattunk el. Az idén 50 éves Göcseji Falumúzeumban Varjú András, az intézmény vezetője tartott előadást a múzeumban folyó közösségépítő folyamatokról. Bevezetésképpen megtudtuk, hogy a Göcseji Falumúzeum az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteményeként 1968 óta fogadja a látogatókat. A skanzen jelenleg negyven különböző építményből és több száz berendezési tárgyból áll. A falumúzeum mottója, hogy a múlt értékeit nem csak megőrizni, hanem a jelen kor embere számára érthetővé kell tenni. Az intézmény törekszik arra, hogy megszólítsa a térség közösségeit, amit programok szervezésével érnek el. Látogatásunk végén rövid előadásban megismertük a zalai kőolajkutak és olajipari emlékek történetét a skanzenben működő Olajipari Múzeum vezetője, Dr. Csea Valentin jóvoltából.

A nap zárásaként Zalaegerszeg-Botfán az Összefogás Botfáért Egyesület munkáját ismertük meg Dr. Illyés Zoltán bemutatójából. A 2007-ben alakult Egyesület Zalaegerszeg Botfa városrészének kulturális és közösségi egyesülete. Az egyesület számos közösségi rendezvény szervezését magára vállalta. Mára egyik fő szervezője Botfa közösségi életének. A városrészi egyesületekkel együttműködve szervezik a Pünkösdi Városrészi Napokat, a Botfai Szüreti Felvonulást, Az Adventi Mindenki Karácsonyfája ünnepi műsorát. Az egyesület a városrészben működő jogilag nem önálló közösségek támogatását is felvállalta. Segítségükkel működik a Botfai Citerazenekar, a Lányok-Asszonyok Klub, az Őszirózsa Nyugdíjas Klub. Segítséget nyújtanak, és szoros együttműködésben dolgoznak a Botfai Lakóterületi Sport Club tagságával, valamint a Botfán működő Mindszenty Ifjúsági Házzal.

Zala megyei tanulmányutunk záró napján a Rezi községben működő turistaházba látogattunk el, ahol helyi Tündérkert is működik. A Rezi Várbarátok Köre Egyesület munkáján keresztül betekintést kaptunk a település aktív civil életébe. Az egyesület feladata a Rezi vár értékeinek feltérképezése, feltárása, megőrzése, kulturális rendezvények szervezésének segítése. Az egyesület kiemelt vállalása segíteni a váron folyó helyreállítási munkálatokat. További feladata a korábbi szerzetesi lakból kialakított ifjúsági szálláshely létesítése és működtetése, ennek kapcsán a környék idegenforgalmának fellendítése. Az egyesület kulturális tevékenységgel, a kulturális örökség megóvásával, műemlékvédelemmel, környezetvédelemmel, gyermek- és ifjúságvédelemmel, gyermek- és ifjúsági érdekképviselettel és egészségmegőrzési programok lebonyolításával is foglalkozik. Az egyesület egy, az ifjúsági ház mellett működő közösségi kertet – Tündérkert mozgalom – tart fent, amit az önkormányzattal közösen gondoznak, az itt megtermelt gyümölcsöket és zöldségeket a helyi közétkeztetésbe használják fel, továbbá baromfit is tartanak.

A tanulmányút utolsó programjaként a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtárat látogattuk meg, ahol az intézmény igazgatója, Czupi Gyula és helyettese, Kardos Ferenc mutatták be az intézmény várostörténeti, interaktív programjait és kiadvány digitalizációs munkáját.

Következő tanulmányutunk helyszíne Csongrád megye 2018.október 16-18.
Jelentkezni ezen a linken lehet