Az értékek őrzésének és az ifjúság bevonásának módszertani tapasztalatai Heves megyéből
Tanulmányút sorozatunk feléhez értünk, kilencedik állomásunk Heves megye volt, ahol a régióban zajló értéktéri munkába és a közösségfejlesztési folyamatokba nyertünk bepillantást.
A Heves megyei tanulmányút első napján a hatvani Grassalkovich-kastélyban működő Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumba látogattunk. Nagy-Hanula Viktória múzeumpedagógus fogadott minket, aki először a kastély történetéről beszélt. A kastélyban működő múzeumot 2014-ben alapították, annak teljes területét kihasználva hozták létre a vadászat történetét és a Kárpát-medence élővilágát bemutató kiállítást. Nagy-Hanula Viktória a múzeum pedagógiai munkáját bemutatva, szólt arról, miképpen szólítják meg a térség iskoláit és óvodáit – többek között – tematikus hetek szervezésével, állandó csoportos foglalkozások megtartásával. Ez Széchényi Zsigmond szellemisége és hagyatéka is, aki életében nagy hangsúlyt fektetett ifjúságnevelő munkára és a természet szeretetének átadására. A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében pl. a “Természet emberei” programot hirdették meg. Ez minden évben négy, a természetvédelemhez kötődő foglalkozás képviselőinek meghívását jelenti, akik maguk vallanak szakmájukról. A múzeum részt vesz a Múzeumok Éjszakáján is. Fontosnak tartják a családok a közösségek megszólítását.
A második napon szakmai konferenciánkat, a GYÖNGYÖK Gyöngyösi Kulturális és Rendezvény Központban szerveztük meg. A konferencia résztvevőit a házigazda intézmény igazgató-helyettese, Nagy Andrea művelődésszervező köszöntötte és mutatta be a központ tevékenységét. Az intézményben mintegy 50 civil szervezet működik, a legrégebbi közülük, a Bányász Fúvószenekar, amely már 73 éve kapcsolódik az intézményhez.
Markó Anita, a nagyrédei Molnár József Művelődési Ház művelődésszervező munkatársa a települési értéktárakról és a közösségi értékgyűjtés fontosságáról beszélt. A helyi értéktár kezelésére a Molnár József Művelődési Központot bízták meg. Az értékek jelentős része a táj jellegéből adódóan agrár- és mezőgazdasági jellegű. Minden évben rendeznek Értéknapokat, amely egy értékgyűjtő tevékenység és közösségépítő esemény. A Nagyrédei Értéknapok megszervezésének átfogó és hosszú távú céljai a helyi lakosság szülőföldhöz, Nagyrédéhez való mélyebb és sokrétűbb kötődésének elősegítése, a helyi identitástudat megerősítése; ezen felül a fiatalabb generációk személyes kötődésének elősegítése az értékkel való megismerkedése. Az Értéknapok keretében minden korosztály számára szerveznek olyan csoportos interaktív élő társasjátékot, ami főleg az épített és tárgyi értékeken alapszik. Az esemény jó alkalom a helyi értékek megismerésére és generációk találkozására. Az idén az Értéknapot a Közösségek Hetére időzítették. Az esemény lebonyolításában a helyi önkormányzat dolgozói és önkéntesek vettek részt. Másik fontos törekvése a művelődési központnak a kulturális alapú gazdaságfejlesztés és egy állandó értéktári kiállítás megvalósítása.
Forgó Gábor Palócföld gyöngyszeme, Mátraderecske polgármestere a helyi – erősen a civil szervezetekre építő – közösségi életet mutatta be. Mint mondta az önkormányzat és a civil szféra között erős az együttműködés, működik a közös feladatmeghatározás és megvalósítás. A településen működik asszonykórus és nyugdíjas klub is, a palóc hagyományok pedig meghatározzák a helyiek életét, ezért is rendezik meg minden évben a Palóc Párnafesztiválokat.
Tőzsér Istvánné, az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár igazgatója a könyvtárak közösségépítésben rejlő lehetőségeiről beszélt. Előadásában a alábbi kérdéseket emelte ki, milyen szerepet tölthet be a könyvtár a 21. században, hogyan válhat a közösségi élet színterévé, hogyan lehet A HARMADIK HELY, az otthon és a munkahely után. A könyvtáraknak minden generáció számára vonzónak kell lennie, ez új szemlélet igényel, kihívást jelent a könyvtári szakemberek számára.
Turcsányi Katalin, a Csillagbojtár Nonprofit Kft. munkatársa a hevesi székhelyű Alternatív Közösségi Házat mutatta be. A Csillagbojtár Nonprofit Kft. küldetése a város és a térség kulturális életének fejlesztése és fejlődése. Alapítói és segítői olyan szakemberek, akik szakmai tapasztalattal rendelkeznek a művészet, oktatás, kultúra-közművelődés, kommunikáció, népművészet-néprajz, informatika, gazdaság- és médiatudományok területén. Munkájukat a város és a térség életének fejlesztésére és fejlődésének szentelik. A Csillabojtárhoz művelődő, műkedvelő, szakmai kisközösségek is csatlakoztak. A Csillagbojtár köré csoportosulók, a fejlődésért és a kultúráért tenni akarók, civilek és önkéntesek segítik a munkát. Széles körű partneri és szakmai kapcsolatot ápolnak különböző önkormányzatokkal, szervezetekkel és intézményekkel. Székházuk, az Alternatív Ház Heves város szívében található. Előadóterme és foglalkoztatói egyaránt kiszolgálnak közösségi, oktatási, közművelődési és szabadidős programokat. Rendeznek konferenciákat, kiállításokat, fesztiválokat, ifjúsági programokat, de működtetnek családi napközit is.
A konferenciát Lázár Tünde, a tiszanánai Fekete István Könyvtár, Kulturális és Szabadidő Központ vezetőjének előadása zárta, aki a helyi értékőrzést és közösségfejlesztést emelte ki. Előadásának gerincét a 2015-ben életre hívott Ifjúsági Értékőr csoport bemutatása adta. Ez a csoport közösségi interjúk készítésével, kérdőívezéssel foglalkozik az értékek dokumentálásának módszertanának felhasználásával, amelybe nem csak tiszanánai, hanem más települések, így Nagyréde, Szurdokpüspöki és Kisköre fiataljait is bevonják. Elsősorban aktív, agilis fiatalok megszólításával, bevonásával készítenek interjúkat, közösségi beszélgetéseket, továbbá részt vesznek a települési értéktár munkájában, értékek dokumentálásában és felvételében, értékekhez kapcsolódóan cselekvési programokat kezdeményeznek és gazdaságfejlesztési lehetőségek feltárásában is szerepet vállalnak. 2016 óta rendezik meg az Ifjúsági Értékőr Tábort, részt vettek a kapolcsi I. Kárpát-medencei Értékőr Táborban, részt vesznek a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás értékgyűjtő tevékenységében is.
Délután Szihalomra a Magyar-Tár-Ház Interaktív Élményközpontba látogattunk, ahol az intézményt, valamint új projektjüket, az I. Szabadkéz Művésztelep munkáját ismerhettük meg. Előbbit Márkus János András, projektmenedzser és Maszlag Imre, projektmenedzser, tárlatvezető mutatta be, utóbbit Kótai Tamás Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikusművész, egyetemi tanár ismertette. Szoros kapcsolatot ápolnak a civil és egyházi szervezetekkel, sok támogatást tőlük kapnak.
A Szihalmon található Magyar-Tár-Ház Interaktív Élményközpont, amely a Kárpát-medence magyarságának kulturális értékeit, a múlt megőrzését szolgáló tárgyi és szellemi örökséget mutatja be. Az intézmény falai között innovatív szemléletet tükröző kultúraközvetítés és hagyományőrző tevékenység valósul meg. A megújult terek otthont adnak továbbá a helyi- és térségi civil szervezetek kezdeményezéseinek, kulturális- és közösségi programjainak. A szervezők célja az egyéni és kollektív alkotómunka biztosítása műfaji kötöttségek nélkül, valamint kapcsolatteremtés a budapesti és országos alkotók között.
A Heves megyei tanulmányút utolsó napján a gyöngyösi MTM Mátra Múzeumba és Kiskörére látogattunk el. A Mátra Múzeum igazgatója, Báryné Dr. Gál Edit ismertette az intézmény és a múzeumnak otthont adó kastély történetét. A múzeumban alapvetően természettudományi, helytörténeti kiállítások találhatóak, de a helyi táj tárgyi kultúrájából is kapunk ízelítőt. Házigazdánk beszélt azokról a programokról, amelyeket a múzeum korábban megvalósított, illetve jelenleg is kezel. Példaként említette: a lakótelepi lakóközösség fejlesztési programot, amit pályázati forrásból valósítottak meg. A programban egy gyöngyösi lakótelepi közösség fejlesztését célozták meg, sikerrel. Kiemelte, hogy a múzeum szerepe már nem csak a tárgyi értékanyag bemutatásában merül ki, hanem a helyi ifjúság részére történő ismertanyag átadásában is. Ehhez interaktív és vonzó tereket kell kialakítani, ami a fiatal generáció számára is vonzó.
A tanulmányút utolsó programja a kiskörei Művelődési Házba vezetett, ahol a település kulturális és civil életébe kaptunk betekintést Baloghné Szilágyi Tündétől, Kisköri Művelődési Ház munkatársától és Honvisák Jánosnétól. Körünkben volt Magyar Csilla, a település polgármestere is. A Művelődési Ház mellett a Tájház és a kettő között található szabadtéri rendezvényhelyszín jelenti az infrastruktúráját a szervezett közösségi létnek a településen. A település tavaly csatlakozott a Kárpát-medencei Népfőiskola mozgalomhoz, formailag a településen működő Kiskörei Vásárhelyi Pál Egyesületen keresztül. Első körben a új helyi közösségek formálására és a meglévő kisközösségek ápolására helyezik a hangsúlyt. Meglátásuk szerint a közösségi élet, közösségi alkalmak szervezése az alapja minden további fejlesztésnek, legyen az civil vagy gazdasági. A Népfőiskola alapját a helyi értéktár és a természeti adottságok kiaknázásában látják, utóbbira jó példa a Tisza-tó turisztikai vonzerejének a jelenleginél jobb kiaknázása.
Még lehet jelentkezni a Győr-Moson-Sopron megyei tanulmányútra, amelyre 2018. augusztus 28-30. között valósul meg.
Jelentkezési határidő: 2018. augusztus 24.
