„Hinnünk kell a közösségekben!” – TOP-nyertes „Jó gyakorlatok” bemutatása, népszerűsítése Zala megyében

A megyei „jó gyakorlatok” bemutatását célzó szakmai programunk Nagykanizsán, a Kanizsai Kulturális Központban folytatódott április 10-én. Zala megye a tizedik állomása annak az országos rendezvénysorozatnak, amelyet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciuma a „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” kiemelt projekt keretében szervez.

A szakmai napot Kovácsné Mikola Mária, a Kanizsai Kulturális Központ igazgatója nyitotta meg. Köszöntőjében kifejezte örömét, hogy helyszínt adhattak rendezvényünknek. Az igazgató asszony előadásában bemutatta az intézményt és a hozzá kapcsolódó közösségeket. A kulturális központ három intézményt foglal magába: a Hevesi Sándor Művelődési Központot, a Móricz Zsigmond Művelődési Házat és a Medgyaszay Házat. A szervezet széles körű közművelődési tevékenységet lát el az egész térségben, és célja a települések kulturális életének összefogása. Kiemelt rendezvényük a Kanizsa Nemzetközi Jazz- és Világzenei Fesztivál. Művészeti csoportjaik: a Premier Táncklub, a Nagykanizsa Város Vegyeskara, a Zalagyöngye Táncegyüttes, valamint a Csillag Citera Együttes és Baráti Köre.

A köszöntők sorát Bene Csaba, a Zala Megyei közgyűlés alelnöke folytatta, aki közösségeink fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy kötelességünk támogatni az aktív csoportokat. A megyében 15 TOP- pályázatot írtak és adtak be, amiből 10 került ki nyertesként, nekik ezúton is gratulált. Bízik abban, hogy a pályázatok segítenek a közösségi cselekvés kibontakozásában. A résztvevőket arra buzdította, hogy ragadják meg az alkalmat a tapasztalatcserére és tanuljanak egymástól.

Fodor Tamás szakmai vezető a Cselekvő közösségek projektet, Tóth Vivien mentorhálózatért felelős munkatárs a TOP-pályázatok és a közösségfejlesztés kapcsolatát ismertette.

A Zala megyei TOP-helyzetképet Kiss Ágnes Katinka kulturális közösségfejlesztő mentor foglalta össze. A nyertes pályázatok száma 10.  A közösségi interjúk lezajlottak. A pályázók mindeddig 6 cselekvési tervet dolgoztak ki, és 13 fő közösségfejlesztő szakembert vontak be a munkába.

A továbbiakban Zsirka Erika és Tornyos Ervin mutatták be a Tornyos TánClubot. Az önkormányzat a kezdetektől pozitívan állt a kezdeményezéshez, helyszínt biztosít a próbáknak. A növendékek klasszikus, jazz, illetve moderntánc alapokat sajátíthatnak el. Jelenleg 25 tagja van a csoportnak 3 és 20 év közötti gyerekek és fiatalok, többnyire helyi lakosok. Regionális versenyeken is részt vesznek, 2019-ben arany minősítést nyertek Sümegen. A gyerekek által a szülőket is el tudják érni, egy nagy családként tekintenek egymásra. A tánc által mára összetartó közösséggé váltak.  

Prokné Tirner Gyöngyi, a Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ, Kézművesek Házának intézményegység-vezetőjének a Kézművesek Háza tevékenységét mutatta be előadásában. Zalaegerszeg város támogatásával, a társművészeti területek összefogásával és a Zala Megyei Népművészeti Egyesülettel együttműködve jött létre A Kézművesek háza. Céljuk a közösségi hagyományőrzés színtereinek és eszközrendszerének megteremtése. Főbb tevékenységi körök: mesterség bemutatók és játszóházak, kiállítási tevékenység, saját hagyományőrző rendezvények és szakmai konferenciák szervezése. Nagyobb rendezvényeik közé tartoznak a minden évben megrendezett Családi Pünkösd, a „Tök jó!” – Gébárti Tökfesztivál és a Nyitott Műhelygalériák Napja. Idén 28. alkalommal rendezik meg a GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep eseményt, amikor is a helyi mesteremberek megnyitják műhelyeiket az érdeklődők számára. A Kézművesek háza által támogatott közösségek: Zalaegerszegi Hímző Stúdió, Csipkekészítő kör, Fazekas szakkör, Kosárfonó szakkör.

Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója az intézmény feladatairól és Vállus település pálos monostorának közösségi feltárásáról számolt be. A múzeum célja a társadalom fejlődésének elősegítése. Szorosabb a kapcsolattartás a lakossággal, szolgáltatásaik kibővültek, megnőtt a múzeumpedagógia foglalkozások száma és minden generáció számára kínálnak programokat. A közösségi feltárás 2016-ban kezdődött. Sokan csatlakoztak a kezdeményezéshez, sikerrel zárult az ásatás. A régészet elősegítette egyrészt a település történelmének felelevenítését, másrészt hozzájárult a közösség összefogásához.

’Rizlingország’ azaz Rezi település nevezetes ’Betakarító napi’ ünnepéről Tafota Istvánné, a Várbarátok Köre Egyesület elnöke mesélt. Az egyesület 2001-ben alakult a Rezi vár megóvása és védelme érdekében. Számos programot, képzést és foglalkozást szerveznek a térségben. A hagyomány szerint Szent Mihály napja a gazdasági év vége, ekkor szervezik meg a betakarító ünnepet is. A faluban évek óta működik egy közösségi kert, amelynek zöldségeit betakarítják, gyümölcseit leszedik és a helyiek ételeket készítenek belőle.

A Nemesrádón civil kezdeményezés hatására megvalósuló közösségfejlesztői tevékenységeket Gazdagné Gecse Anna, polgármester előadásából ismerhettük meg. A helyi anyukák kezdeményezésére szerveződtek programok, elsősorban a gyerekeknek. Később megalakult a Kurázsi Kulturális Egyesület, amely a tagok önkéntes munkáján alapul.  Fő tevékenysége közösségi programok szervezése és lebonyolítása. Az egyesület számos programot szervez a településen többek között az Adventi hétvégéket, Anyák napját, Idősek napját, családi kirándulásokat és a Dely napi kolbásztöltő versenyt. Adventkor például a környéken elsőként készítettek életnagyságú figurákból álló betlehemet, amely közösségi munkával a lakosok adományaiból készült. A TOP-pályázat közösségük megerősödéséhez járul hozzá.  

Az idén 50. évfordulóját ünneplő Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumot Tóth János, igazgató mutatta be. Az intézmény országos gyűjtőkörű szakmúzeum, amelyet 1969-ben alapítottak, célja, hogy gyűjtse, feldolgozza, és bemutassa a magyarországi szénhidrogénipar történetét. A múzeum egy 3 hektáros kiállítási területen fekszik Zalaegerszegen. Számos kiállítással – Olajipari szoborpark, Szabadtéri műszaki emlékkiállítás, Iparbemutató- várják az érdeklődőket.

A délutáni műhelybeszélgetésen a TOP-pályázat megvalósítók és a szakemberek mellett a Magyar Államkincstár is képviseltette magát a rendezvényen, mint Közreműködő Szervezet és az Irányító Hatóság kapcsolattartója. A jelenlévők megismerték egymást és mélyebben ráláttak egymás munkaterületére, szakmai és költségvetési kérdésekre úgyszintén. Kialakult egy olyan párbeszéd, amely a jövőre nézve könnyebbé teszi mind a megvalósító, mind a szakma és a MÁK munkáját.