Közönségből- közösség – tapasztalatok és ötletek a Győr-Moson-Sopron megyei tanulmányútról
A lakosok bevonása az értékmentő munkába
A Győr-Moson-Sopron megyei tanulmányút programját a Csornai Városi Művelődési Központ és Könyvtárban kezdtük, amely a helyi muzeális kiállítóhelyet is működteti. A 3 intézményegységben összesen 16 fővel és hatalmas lelkesedéssel igyekeznek a település minden lakóját megszólítani. Az intézmény igazgatója Szalayné Galambosi Tímea részletesen bemutatta az intézményegységeket, a hozzájuk kapcsolódó, minden korosztályt felölelő közösségi tevékenységeket. Figyelemreméltó programjuk a Mesevetélkedő (egy országos program adaptációjaként) 3-4. osztályos korosztálynak szól. Az Olvassunk együtt program – 2011 óta működik alulról jövő kezdeményezésként – mára rendszeres találkozókká szerveződött. Minden hónapban 1 alkalommal tartanak felolvasó estet az új, aktuális kiadványokról vagy kedvelt művekről. Számos művészeti csoport működik az intézményben: kórus, díszítő művészeti kör, több nyugdíjas egyesület, táncegyüttes, egy idősebb kori mozgásra buzdító előadás kapcsán szintén lakossági kezdeményezésből alakult szenior örömtánc (körtánc) klub, de a ház ad otthont a Garabonciás együttesnek is.
A középiskolát kezdő diákoknak Gólyatábort szerveznek, hogy az ide érkező diákok megismerkedjenek Csorna történelmi emlékeivel, múltjával, kultúrával és hagyományaival. Lampionos ballagást szerveznek – a polgármester köszöntő szavai mellett kis műsorral, díjátadóval búcsúztatják a város végzős diákjait. Korosztályokat megszólító civil kezdeményezés a Flipper verseny, ami mára országos hírnévre tett szert.
A 22 rábaközi települést felölelő Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata – Szalay Balázs középiskolai tanár és helytörténész vezetésével komoly szakmai munkát végez a térségben. A múzeumi díjban is részesült szervezet munkássága mára nemzeti értékként a helyi értéktárat gazdagítja. Kiemelt céljuk a Rábaköz helytörténeti, muzeális, néprajzi és népzenei értékeinek bemutatása, feltárása és továbbadása az itt élőknek, a fiatalok bevonása az értékmentő munkába. A Csornai értéktár a lakosok bevonásával, azok javaslatai alapján is folyamatosan bővül.
Szívvel, lélekkel…
A szakmai konferencia fő témája a „közönség – közösség” összefüggése volt, hogyan válik egy program közönségéből, együttműködő közösség. A konferenciát a Garzon Plaza Hotelban rendeztük meg, ahol hat színvonalas előadás keretében ismerkedtünk meg a megye településein folyó közösségfejlesztési folyamatokkal, jó gyakorlatokkal, konkrét programokkal.
Az első előadó Vajda Violetta volt a Mediwave Fesztivál főmunkatársa, aki bemutatta a Mediwave történetét. Szópárokkal indította az előadását (fesztivál vagy lassú víz, nevelés vagy növelés, közönség vagy közösség) és később sokan csatlakoztak a gondolatmenetéhez a résztvevők közül. Zenei, filmes programokról beszélt, műhelymunkákról és saját példáján mutatta be, hogyan működik a személyes bevonódás, miként lehet tagja így valaki egy közösségnek. Székely Zoltán a Mosomagyaróvári Múzeum igazgatója a múzeum történetéről, kialakulásáról beszélt. Moson Vármegye története, kulturális emlékei, hagyományai adják a múzeum anyagát. A múzeumi közösségfejlesztést „múzeumspecifikus” módon közelítette meg: ismeretfeltárás – közvetítés – közösségfejlesztés makroszinten – identitás erősítése, felsorolva azokat a közösségeket, amelyek a múzeum keretein belül működnek. Árendás Anikó lébényi IKSZT tevékenységét mutatta be. Előadása tele volt energiával és empátiával. A város mottója: Lébény – Kis város, nagy szívvel. Anikó előadásában hangsúlyozta, hogy minden program sikeres lehet, ha van egy mag, amelyre lehet támaszkodni. Módszertanként azt emelte ki, hogy félévente leülnek az érintett szervezetekkel, önkormányzattal egyeztetni, fórumot rendeznek arról, hogy hogyan tovább, ne legyenek ütközések a programokban stb. Számtalan programot felsorolt: Lébényi Pilvax, Hagyományőrző hétvégék, Tüdőlébény – sportnap, Tökös nap – nem halloween, de tökkel kapcsolatos játékos vetélkedők vannak, a Sütimester – nagymamák és unokák részvételével, Zarándoklat – Szent Jakab út, Civil Centrum, és persze a Lébény újság, ami Lébényről szól a lébényieknek.
A helyi közösségek erősítése
Dombi Alajosné a Felpécért Alapítvány elnöke a Tájház létrejöttének folyamatát mutatta be, amelyhez értékmegőrző munka is párosul, hiszen a régi helyi lakóházban, 200 éves, a helyben összegyűjtött régi tárgyakat, mindennapi eszközöket gyűjtötték össze. A szellemi építkezés mellett a folyamatosan fizikai építkezés is zajlik, hiszen a tájház felújítása után, építettek egy közösségi teret, aztán egy külső teret alakítottak ki, lábas pajtát építettek, abban kemencét is, majd kaptak egy pajtát, amit szintén felújítottak, közösségi térként használva azt is. A közösségépítést nehezíti, hogy nincs a faluban iskola, mindösszesen 900-an lakják. A tájházban hagyományőrző foglalkozásokat tartanak, átvették a 4. osztályos gyereket helytörténeti oktatását, így nagyon sok településről mennek el hozzájuk. A látogató osztályokban vannak felpéci gyereket, akik büszkén vallják magukénak a tájházat és a település kulturális, történelmi múltját, hagyományait – ezzel lehet őket bevinni a tájház által szervezett rendezvényekre, programokra. Az egyesület tagjai önkéntesként vesznek részt a település egyéb programjain.
Szalai Viktor az Agyagosszergényi Népfőiskola megalapításának körülményeiről, névadójáról és a Lakitelki Népfőiskolához való kapcsolódásról beszélt. Küldetésként a magyarságtudat erősítését, a kultúra, a hagyományok megőrzését, továbbadását, a lakóhelyi identitás erősítését emelte ki. Beszélt a népfőiskola szolgáltatásairól, illetve programjairól. Programok közül a Zarándoklatot említette, amelynek célja a helyi közösségek erősítése. A zarándoklatot évente két alkalommal helyben, ennek célja a település helytörténeti és kulturális értékeinek a megismerése, távolabbi helyekre évente egy alkalommal látogatnak el. Nagy esemény a Szent László napi hagyományőrző búcsú, amely istentisztelettel veszi kezdetét, majd eljárják a hagyományos verbunkot, lezajlik a kiállításmegnyitó és az ünnepi ebéd. Délután kézművesek, népi iparművészek jelenlétével különböző programok várják a résztvevőket. Ezek mellett éves szinten konferenciákat, megemlékezéseket tartanak, kiadványokat készítenek, eddig 20 féle kiadványuk jelent meg. A fiatalokat pályázatok kiírásával próbálják bevonni a közösségi munkába. Sikeres volt az „Én templomom” pályázat, amely az NMI közreműködésével valósult meg, több mint 140 beérkezett rajzos pályamunkából 47-et választottak ki, amelyeket egy külön vándorkiállítást keretében több településen is bemutattak. Az Ifjúsági közösségi műhely foglalkozásai és programjain 30-35 fiatal vesz részt. Az Agyagosszergényi Népfőiskola tagjai a Kárpát-medencei Népfőiskolai hálózatnak.
Délután a Rómer Flóris Múzeumban a múzeum történetével, a 11 különálló épületével ismertettek meg a részvevők, majd a közösségfejlesztés új irányaival ismerkedtek meg, amely az önismeretet, a kapcsolatteremtést, a kommunikációt, az érzelmek kifejezését, a kreativitást fejleszti a vizuális eszközök felhasználásával a múzeum keretein belül.
„Élmény-kultúra-hagyomány-művészet”
A tanulmányút harmadik napján Écsre látogattunk, ahol a Cifra Műhely Közhasznú Kulturális Egyesület közösségfejlesztő tevékenységével ismerkedtünk meg az „Értéktár nap és a Pünkösdi nyitott tér bemutatása” című előadás keretében. Écsen az egyesület elnöke Deésy Gábor fogadott bennünket az egyesület székhelyén, amely egyben közösségi tér és a kalotaszegi Méra településről származó cifra bútorok bemutatóhelyként is szolgál. Az egyesület civil kezdeményezéssel 2009-ben alakult. Tevékenységük szerteágazó, de elsősortban a Kárpát-medence sokszínű népi kultúrájának megőrzése, ápolása és a kapcsolódó érték feltárása határozza meg a feladatokat. A célkitűzések megvalósításának az eszközei többek között a szakmai (népművészeti, környezetvédelmi, természetvédelmi, műemlékvédelmi tárgyú) konferenciák, kiállítások, fórumok, találkozók, táborok, táncházak szervezése. Deésy Gábor elmondta, hogy nem elég a célt meghatározni, kell egy cselekvő közösség, amely alternatívákat nyújt, szemléletet formál, és alapja a közösségnek. Programjaik közül a „Magvető” -t emelte ki, amellyel az óvodákat keresik fel, élőzenével, dalokkal és népi játékok segítségével kezdik el az „élmény-kultúra-hagyomány-művészet” szemlélet megalapozását.
