„Közösen a közösségért!” – TOP-nyertes „Jó gyakorlatok” bemutatása, népszerűsítése Hajdú-Bihar megyében

Országos rendezvénysorozatunk Debrecenben, a Debreceni Művelődési Központban folytatódott 2019. április 24-én. A szakmai nap célja „A helyi identitás és kohézió erősítése” TOP-5.3.1-16 és TOP-6.9.2-16 számú nyertes pályázatok keretében, a Hajdú Bihar megyében és más városokban megvalósított jó gyakorlatok, fenntartható tevékenységek bemutatása és népszerűsítése.

A szakmai napot Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ igazgatója nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy ez a nap remek lehetőség a tapasztalatcserére és arra, hogy tanuljunk egymástól. Szükség van az ilyen alkalmakra az előre haladás, a fejlődés és a kapcsolatépítés miatt. Hangsúlyozta, hogy ha megszületik az igény a cselekvésre, támogatni kell a helyi csoportokat céljaik elérésben.

Az előadások sorát Fodor Tamás szakmai vezető folytatta, aki bemutatta a Cselekvő közösségek projekt céljait és a kulturális intézmények szerepét a közösségfejlesztésben. A közösségfejlesztés elsősorban települések, településrészek, térségek közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését jelenti. Ebben kulcsszerepe van a polgároknak és közösségeiknek és a közösségfejlesztőknek is, akiknek bátorító-ösztönző, informáló, kapcsolatszervező munkája életre segítheti vagy kiegészítheti, megerősítheti a meglévő közösségi erőforrásokat. Cselekedni és fejleszteni csak aktívan és folyamatban lehet. A közművelődési intézmények segítik a közösségi tevékenységeket, a művelődő közösségek működését, ösztönzik a társadalmi összetartozást és a közösségek kulturális értékteremtésben való aktív részvételét.

Új Judit, a Debreceni Művelődési Központ munkatársa röviden ismertette a debreceni TOP-pályázatot, majd az Ondód városrészben zajló fejlesztésekre is kitért. A konzorciumvezető Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, szakmai megvalósító a Debreceni Művelődési Központ és a Méliusz Juhász Péter Könyvtár. Az ondódi városrész egyetlen közösségi színtere a közösségi ház, sok a fiatal és az emberek szeretnek itt élni. A közösségfejlesztés 2014-ben egy mintaprojekt keretében kezdődött meg, amelynek eredményeképpen létrejött az Ondód Jövőjéért Egyesület. A szervezet közösségi rendezvényeket és akciókat szervez, munkájuk révén közösségek jöttek létre: mint például a nyugdíjas, az önkéntes klub és a csigatészta készítő kör. A község programjai közé tartozik a ’Tavaszi Zsongás’ rendezvény – amelynek célja a területszépítés – az Ondódi Juniális, az Orsolya napi vigasság, és az Őszköszöntő családi nap. A TOP-pályázat esetében a legfontosabb kérdés az volt, hogy hogyan tudja segíteni az új pályázat a már megkezdett közösségfejlesztési folyamatot? A projekt részleteit a közösséggel együtt dolgozták ki, így a megvalósítandó célok a helyi igényekre épülnek. A közösségi felmérésből kiderült, hogy a lakosság hiányolja a közösségi tereket -közösségi park, fiataloknak közösségi tér- és a közösségi életet. A településen már működik egy aktív mag, de a cél az volt, hogy új lakosokat is megszólítsanak és bevonjanak. A projekt eddigi eredményeként sikerült új lakosokat aktivizálni -fiatalok, kisgyerekesek- önkénteseket bevonni.

A Méliusz Juhász Péter Központi Könyvtár igazgatóhelyettese, Vranyecz Tünde prezentációjában a könyvtári alapszolgáltatásokat és a projekt könyvtárra vonatkozó feladatait hangsúlyozta. A könyvtár tevékenységei közé tartoznak a nyitott könyvtári szolgáltatások, az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer szolgáltatás, a felnőttképzési tevékenység, a kulturális, közösségi rendezvények szervezése. Küldetése Hajdú-Bihar megye és Debrecen város polgárai számára biztosítani az információhoz és a kulturális javakhoz való szabad hozzáférést. Feladati közé tartozik többek között az írott örökség gyűjtése és közzététele. „A helyi identitás és kohézió erősítése” című felhívásra benyújtott pályázatokban a Debreceni Művelődési Központ és Debrecen Megyei Jogú Városának konzorciumi partnereként vesznek részt. A település, a településrészek közösségi kezdeményező- és cselekvőképessége fejlesztése érdekében megvalósított pályázatokban a közösségi tevékenységek feltárásával és elérhetővé tételével, helyi közösségi akciók, programok, események megvalósításával segítik a projekt sikeres megvalósítását.

Lisztóczki Mónika, az Egri Kulturális és Művészeti Központ és Bódisné Szabó Judit, az Egri Városfejlesztési Kft. munkatársai az egri közösségfejlesztési folyamatokról számoltak be. A projekt hármas konzorciumban valósul meg Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, az Egri Kulturális és Művészeti Központ és az Egri Szociális Szolgáltató Intézmény együttműködésében. A cél a közösségi kezdeményező- és cselekvőképesség fejlesztése, ami által megnő a közösségi szerepvállalás és erősödik a helyi civil társadalom, civil aktivitás, valamint az, hogy a lakosok együttműködjenek a problémák megoldásában, a humánerőforrások aktivizálódnak és a projekt minőségi változást hozzon. Kéthetente Teadélutánt és Csináld magad! kreatív kör foglalkozásokat tartanak, közösségi akciókat szerveznek Kedvenc helyem, Fogadj örökbe valamit ezen a városrészen, és Felsőváros legjei címmel, amely a településrész értékeit erősíti.

Az előadások sorát Vágó Bálint kulturális közösségfejlesztő mentor, a Szolnokon végbemenő közösségfejlesztési folyamatokat mutatta be. A fejlesztések öt célterületet érintenek, amelyek különböző adottságokkal bírnak. A megvalósításban a második mérföldkőnél tartanak: elkészültek a cselekvési tervek és a folyamatban vannak a közösségi beszélgetések. A projekt megvalósítói a helyi identitástudatra építenek, a helyi vezetőség pedig elkötelezett a közösségfejlesztő, -építő munka iránt. Munkájuk eredménye, hogy a közösségfejlesztő folyamatokba nem csupán bekapcsolódnak a helyiek, hanem aktívan részt is vesznek benne, ami elősegíti az együttműködést a térségben.

A délutáni műhelymunka keretében a résztvevők, a TOP-os pályázatokkal kapcsolatos aktuális kérdéseiket és eddigi tapasztalataikat osztották meg egymással.