„Megvan a kovász, ami keleszti az egészet” – Tapasztalatok, jó gyakorlatok Tolna megyéből

Tolna megye már a tizenötödik állomása háromnapos belföldi tanulmányút sorozatunknak. Sok érdekességet, követendő példát láttunk, hallottunk.

A tanulmányút első napján a megyeszékhelyen jártunk, ahol a Wosinsky Mór Múzeum tevékenységével ismerkedtünk meg. A megyei múzeumként működő intézménynek Szekszárdon 4 kiállítótere van, ahol állandó kiállításokkal várják a látogatókat. A helytörténeti kiállítás mellett jelentős szereppel bír az irodalmi vonal, hiszen Babits Mihály és Garay János költő hagyatékát is őrzik az irodalmi anyagban. Ódor János, a múzeum igazgatója, régész, beszélt az intézményben tevékenykedő közösségekről is, amelyek közül a Szekszárdi Múzeumbarát Egyesülettel a legszorosabb a kapcsolatuk. Számos múzeumi programon önkéntesként dolgoznak az egyesület munkatársai. A múzeumpedagógiai foglalkozásokkal elsősorban a „kisebbeket” célozzák meg, a múzeum kiállító termeiben tartott foglalkozásokkal. Amellett, hogy részt vesznek a városi rendezvényeken, minden korosztálynak nyújtanak érdekes programokat, szerveznek ismeretterjesztő előadásokat. Az egyik fő céljuk a fiatalok, a 15-20 évesek bevonása a múzeumba, illetve a különböző programokra.

A tanulmányút második napján, a szakmai konferenciát Szekszárdon a Babits Mihály Kulturális Központ – AGORA konferenciatermében rendeztük meg, amelynek keretében számos jó ötlettel, gyakorlattal, közösségfejlesztési módszertani fogásokkal gyarapodtunk. A konferencia fő témája az értéktári, a hagyományőrző tevékenység közösségformáló ereje volt, amelyet „a múltunk meghatározza a jövőnket” mottóval foglalhatunk össze.

Kovács Zsuzsanna, a Szekszárdi Babits Mihály Kulturális Központ igazgatóhelyettese a Babits Mihály Kulturális Központ kialakulásának történetéről, rendezvényeiről és, szolgáltatásairól beszélt. Bepillantást nyerhettünk az intézményben működő civil szervezetek, egyesületek munkájába is. Szekszárd számos nagyszabású rendezvénye közül a Szekszárdi Szüreti Napok ma már országos hírnévnek örvend. A közösségformálásban kiemelkedő szerepet játszanak az olyan programok, mint a Kultúrházak éjjel-nappal vagy a Közösségek Hete, amelyhez számos programmal csatlakozott a művelődési központ. Közösségként lehet részt venni több programon, mint például az időszakosan megrendezett Szabadulószoba játék, vagy a Zseblámpás éjszakai kalandtúra. A gyerekek és a felnőttek szívesen látogatják a Táncház összejöveteleit is. Immár több éve sikerrel fut a Cinegemadár Tolna megyei népzenei verseny, amelyen az idén már 37 településről voltak résztvevők.

Liebhauser János a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár igazgatójának előadása pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a könyvtár ma már nem csupán csak könyvtár, hanem multifunkcionális tér, ahol helye van a kreativitásnak, az alkotásnak, a tanulásnak, a találkozásoknak és az információ szerzésnek. A könyvtár feladata az olvasáskultúra fejlesztése által élő közösségek létrehozása és megtartása. Az igazgató úgy fogalmazott, hogy a könyvtár „létében” is egy közösségteremtő hely.

Révai Lilla Medina Község kulturális közösségfejlesztő mentora a település értékeiről, azok feltárásáról és az értékmentő munkáról beszélt előadásában. A medinai értékek bemutatásakor nem csupán azt tudtuk meg, hogy „Medinán teremnek a muzsikusok”, hanem azt is, milyen nagy szerepen van egy település életében az értékek megőrzésének, a tudás- és ismeretek átadásának: „… megtanulom, megőrzöm, tanítom, tovább adom…” Az Értékdíjas településen 35 helyi és 8 megyei értéket tartanak számon. Révai Lilla elmondta, hogy az értékfeltáró és -őrző munkának hozadékaként új közösségek jöttek létre (kórus, citera, gitár szakkörök), amelyek tovább színesítik a település közösségi életét. A programok közül kiemelkedik a Szüreti felvonulás és a Pincesori mulatságok rendezvény.

Domokos Lajos, a Kölesdi Közéleti Egyesület elnöke bemutatta az egyesületet, amely mint ernyőszervezet működik a helyi civil szervezetek felett, összefogja azok tevékenységét. A Tolna „szívében” elhelyezkedő településen, Kölesden is értékteremtés és értékmentés folyik: a kölesdi fehérhímzés, a takácsszőttes és a kulcsos kalács régi idők emlékét idézi. A Kölesdi Közéleti Egyesület célul tűzte ki, hogy ebbe a munkába a helyi fiatalokat is bevonja, bár a folyamat egyelőre nehezen indul be.

Az értékőrzéshez, az értéktári munkához módszertani útmutatásokat és ötleteket kaptunk a Tamási Művelődési Ház igazgatójától. Czink Judit, a művelődési ház igazgatója úgy fogalmazott, hogy az ötletek, a kreativitás, a lendület és a lelkesedés viszi előre a közösséget ebben a munkában. Mindig születik valami új, amivel a régit, a hagyományt, az értéket még jobban bele lehet vinni a köztudatba. A művelődési ház igazgatója szerint az alulról történő építkezés a siker záloga ebben a munkában. A programok közöl kiemelte a Tamási Értéktárat, a hozzá kapcsolódó kiadványokat, a Helytörténeti Múzeumot, a Fotópályázatot, a különböző alkotócsoportok munkáját, a Népviseletes Bált és könyvtári programként a Booktivity játékot.

Szancsik Mária a Zombai Romákért Egyesület alelnöke az egyesület esélyegyenlőségi és önkéntes munkájáról beszélt a konferencia résztvevőinek bemutatva eddigi munkájukat, sikereiket és jövőbeni terveiket. A szellemi munkán kívül fizikai munkát is végeznek, hiszen a közelmúltban felújították a Roma Házat, amelyet pályázati forrásból sikerült megvásárolni. A házban állandó fotókiállítást tekinthetnek meg a látogatók, illetve az Ezüstdíjas táncegyüttes is itt működik. A szervezet célja a roma származású és a hátrányos helyzetű lakosság segítése.

Délután, a konferenciát követően, Iregszemcsére látogattunk el, ahol Süvegjártó Csaba polgármester és Dobos Andrea, a helyi művelődési ház igazgatója az Iregszemcsei Közösségi Tér közösségfejlesztő ereje című mintaprojektet mutatta be. A mintegy 2500 lelket számláló település kinőtte a régi művelődési házat, olyan új közösségi térre van szükségük, amely lehetőséget teremt a nagyobb létszámú rendezvények befogadására is. Az Ireg patak melletti terület kiválóan alkalmas egy új közösségi tér kialakítására. Megszólították a településen élőket, s a falu apraja-nagyja összegyűlt, hogy együtt álmodják meg azt a területet, amelyet aztán majáliskor, szüreti felvonulás idején, Szent Iván éjszakáján vagy éppen a reneszánsz Napon és más rendezvényeken „belaknak” majd. Így jött létre az IPP azaz az Ireg Patak Projekt. Ahogyan a helyi művelődési ház vezetője fogalmazott: „ezzel megvolt a kovász, ami majd keleszti az egészet.” A „kelesztés” elindult. Eredményként pedig azt várják, hogy az új helyszín új közösségi programokat generál, a meglévő közösségeket erősíti, illetve újak létrejöttének is teret ad. Javul az ott élők életminősége, és nő a település lakosság-megtartó ereje.

A harmadik napon Bonyhádra látogattunk el, ahol a Völgységi Múzeum tevékenységével és közösségfejlesztő programjaival ismerkedtünk meg. Szőts Zoltán a múzeum igazgatója beszélt az intézmény történetéről, az állandó és időszaki kiállításokról. A múzeum a Cselekvő Közösségek program kezdetétől részt vesz a projekt programjaiban, így a Közösségek Hetén is. A múzeum sajátos helyzetben van hiszen három nemzetiség, három etnikai pilléren: sváb, székely és felvidéki nyugszik a tevékenységük. Programjaikkal kapcsolódnak az országos múzeumi rendezvénysorozatokhoz, illetve szorosan együttműködnek a helyi civil szervezetekkel. Az igazgatóúr úgy fogalmazott, hogy „kismúzeumként” számukra nincs más lehetőség. Múzeumpedagógia órákat az alsós osztályosoktól a középiskolásokkal bezárólag tartanak. Nyaranta honismereti táborokat, tanösvénytúrákat szerveznek.

Kalmár Erika