“Mi fán terem a közművelődés?” – Negyedéves szakmai napot tartottunk Lakiteleken

A közösségi művelődés új irányai, intézményrendszere és a közösségi művelődés hét alapszolgáltatása volt a meghatározó témája a „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” EFOP-1.3.1-15-2016-00001 kiemelt projekt keretében megvalósuló negyedéves szakmai napnak.

A 2018. november 29-én lezajlott szakmai nap előadásai és szakmai workshopja a közművelődés és az értékteremtés területéhez kapcsolódott.

Épül, szépül a Hungarikum Liget – fejlesztések és beruházások Lakiteleken

A Lakitelek Népfőiskola épületegyüttesét, funkcióit, kialakítását és hagyományőrző jellegét mutatta be a tematikus nap bevezető kisfilmje. A továbbiakban Bosnyák Dániel, a Lakitelek Népfőiskola munkatársa a Népfőiskola megalakulásának körülményeiről, küldetéséről és a folyamatban lévő fejlesztéseiről beszélt, és bemutatta a Hungarikum Liget közösségszervezési módszereket képviselő épületkomplexumot.

Bosnyák Dániel bevezetőjében elmondta, hogy a Népfőiskola Alapítványt mintegy harminc évvel ezelőtt hozta létre Lezsák Sándor és felesége, Lezsákné Sütő Gabriella. A Lakiteleki Népfőiskola fenntartója a Népfőiskola Alapítvány, tulajdonosa a Szeged-Csanádi Egyházmegye Püspöksége.
A népfőiskola olyan oktatási forma, melynek alapja egy dán, svéd és német modellre épülő felnőttképzési, közösségfejlesztési és közösségszervezési módszer. Olyan embereknek hozták létre, akik valamilyen okból nem tehetik meg, hogy felnőttképzésre, továbbképzésre vagy felsőoktatási intézménybe járjanak. Ez a felnőttképzési rendszer a két világháború közötti időszakban, illetve az első világháború előtti időszakban volt népszerű.

A számos közösségi programnak, képzésnek helyet adó intézmény önellátó és önfenntartó. A komplexum számos közösségi épülettel egészül ki, ilyen többek között a Kölcsey ház, a Széchenyi épület, a Bolyai ház, a Keresztény és Nemzeti Panteon. Szabadtéri programok lebonyolítását teszi lehetővé a szabadtéri színpad, a jurta tábor, és a minigolf pálya.
A folyamatban lévő beruházások közösségszervezési, közösségfejlesztési és rendezvényszervezési funkciójukon felül gazdaságfejlesztési célokat is szolgálnak. A fejlesztések négy-öt évvel ezelőtt kezdődtek el és terveik szerint várhatóan 2022-ig befejeződnek.

 

Schefler György, a Kárpát-medencei Népfőiskola Hálózat munkatársa a határon belül és határon kívül működő Értékfeltáró Kollégiumok munkáját és kutatásait mutatta be. A kollégiumok megálmodója és témavezetője Lezsák Sándor, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumi elnöke. Működésük és létrehozásuk biztosításában a 2012-ben meghozott Hungarikum törvények segítettek, amelyek megalapozták a kutatások jogszabályi hátterét. Mindeddig huszonkét kollégium jött létre az egyes tájegységek központjaiban, feladatuk az adott térség hagyományainak, értékeinek feltárása. A kutatásokat a szakemberek, helyi segítők és adatközlők bevonásával végzik. Az értékek feltárásába eddig mintegy harmincnégy egyetem és főiskola vonódott be. Az eddigi terepmunka során összesen 300 település értékeit tárták fel, melyeket fotókiállítással fogják a Kárpát-medencében és a Kárpát-medencén túl népszerűsíteni. A határon túli magyarság hagyományait, értékeinek megőrzését célzó munkacsoportok produktumait 17 kiadvány örökítette meg, Kárpátalján Népfőiskolai Füzetek formájában összegezték az eddigi munka eredményeit.

Új irányok a közösségi művelődésben

Az Értékfeltáró Kollégiumok munkájához szorosan kapcsolódott a továbbiakban az NMI Művelődési Intézet Újra öltünk című kisfilmje, amely a hagyományok ápolásának és átörökítésének közösségépítő szerepét mutatta be. A magyar tájegységekre jellemző motívumokkal gazdagított hímzések, a tevékenységet folytató hímző körök értéket őriznek, ugyanakkor generációkat kötnek össze és közösségeket kovácsolnak.
A művelődő közösségek létrejöttéhez, fennmaradásához aktív és elkötelezett közösségfejlesztők jelenlétére van szükség. Ennek jelentőségéről és a közösségi művelődés szakmai munkájának kulcsfontosságú szerepéről beszélt Kárpáti Árpád, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. Kiemelt Programok Igazgatóságának igazgatója.
Előadásában létfontosságúnak nevezte az értékek feltárását, közvetítését és megőrzését az utókor számára és hangsúlyozta, hogy a magyar kultúra megőrzésében, a kulturális identitás erősítésében meghatározó szerepe van a közművelődési és közösségfejlesztési szakembereknek. „Akkor marad érték az érték, ha ezért mi teszünk, ezzel nekünk dolgunk van, ami aktív, cselekvő hozzáállást feltételez és rengeteg aktív, cselekvő közösséget kell, hogy eredményezzen” – mondta és a nemzeti hitvallás cselekvő, aktív jellegére hívta fel a közösségfejlesztő mentorok figyelmét. Kiemelte, hogy amikor kultúráról és közművelődésről beszélünk, nem tehetjük anélkül, hogy ne hoznánk összefüggésbe a nemzet egységével és egészével. A kultúrát nemzetek teremtik, ezért újra kell értelmeznünk az értékekhez való viszonyunkat és a fennmaradt értékek folyamatos elsajátítását. A közösségfejlesztés, a közösségszervezési munkafolyamatok és a mentorhálózat mind a közművelődési szakterület fejlesztését és fenntarthatóságát mozdítják elő.

Az igazgató az új irányok bemutatásakor a támogatási rendszerek és a törvényi háttér szerepét is kiemelte és kitért azokra a szolgáltatásokra, törvényhozói, kormányzati intézkedésekre és szándékokra, amelyek stratégiai hátteret biztosítanak a közművelődési alapszolgáltatások szakmai feladatainak megvalósításában.

Törvényi szabályozás és a közművelődés hét alapszolgáltatása

Az előadásban hangoztatott közművelődési terület sokrétű és sokszínű feladatainak ellátására komplex szolgáltatást nyújtó intézményekre, intézményhálózatra van szükség. Ezt a célt szolgálják az ország nagyobb városaiban létrejött többfunkciós közösségi terek, az Agorák, amelyekből tizennégyet mutatott be az NMI soron következő kisfilmje.
Az Agorákról a későbbiekben a közművelődési alapszolgáltatások törvényi kereteinek meghatározása kapcsán is szó esett, hiszen ezeknek a multifunkcionális intézményeknek a közművelődési alapszolgáltatások mindegyikének eleget kell tenniük.
A közművelődési intézmények jogszabályban előírt kötelezettségeit és a közművelődés hét alapszolgáltatását Szedlacsek Emília, az NMI Művelődési Intézet Szakmai Szolgáltatások Igazgatóságának igazgatója mutatta be. „A hetes egy misztikus, szent szám, amely különleges dolgot jelent” – mondta és előadásában ismertette a törvényalkotás folyamatát, amelynek nyomán a közművelődési területet szabályozó EMMI rendelet megszületett. Az igazgató kiemelte a NMI Művelődési Intézet segítő közreműködését a munkafolyamatokban és ismertette azokat a konkrét célokat a jogalkotásban, amelyek elősegíthették a közművelődés szakmai feladatainak hatékonyabb ellátását.

A törvényalkotók célja az volt, hogy a települési önkormányzatok számára meghatározzák a közösségi művelődés konkrét feladatait, megemeljék a közművelődésben résztvevők szakmai képzettségi szintjét és a közösségekre helyezzék a hangsúlyt. Ezek a kritériumok már az alapszolgáltatások első részében megfogalmazásra kerültek. Fontos volt, hogy a művelődő közösségek konkrét feladatellátást: helyszínt, bemutatkozási lehetőséget, fórumot kapjanak.

A rendeletben megfogalmazott alapszolgáltatások elősegítik a helyi társadalmi részvételt, az önkéntes tevékenységet, a hátrányos helyzetűek életmódjának javítását. Ugyanakkor szerepet kapnak az ifjúsági és a generációkon átívelő programok, amelyek a különböző kultúrák közötti kapcsolatok építését szolgálják.

A generációk közötti értékek, értékrendek szubjektív megfogalmazásáról szólt a délelőtt levezető kisfilmje melyet „Nekem az érték…” címmel vetítettek le. A kisfilm a fiatalabb generáció megszólításával azt tükrözte, hogy az egyéni és közösségi értékek meghatározzák a kultúránkat. Állandóságot képviselnek a folyamatos változások mellett és a közművelődés szakembereinek a feladata ezeket az értékeket óvni, védeni és megőrizni a következő generációk számára.

Mi fán terem a közművelődés? – Közösségfejlesztő mentorok szerepe a közművelődésben

A negyedéves szakmai nap második felében az újonnan belépett mentorok átvették a Közösségi tervezés alapjai képzés tanúsítványait.

A tanúsítványok átvételét követően az új mentorok egy közösségi kezdeményezéssel álltak ki társaik elé. A kezdeményezés alapján közösen „építik fel” CSK-falvát.

A nap előző felében tárgyalt közművelődési alapszolgáltatásokat a közösségfejlesztő mentorok egy workshop keretében ismerhették meg alaposabban. Az előadók által említett misztikus hetes számnak a későbbiekben, a csoportfoglalkozás alatt volt igazán jelentősége. A közművelődés hét alap-szolgáltatását egy-egy faág szimbolizálta, amelyeket levelekkel kellett „felöltöztetniük”.
Az egyes szolgáltatásokat a csoportoknak a saját munkájuk során megélt tapasztalataikkal kellett illusztrálniuk és a színes levelekre ezeket az élményeket, saját tudásukat kellett feljegyezniük és megosztaniuk egymással.
A hét alapszolgáltatást a feldolgozásukat követően a csoportok egyesével mutatták be, majd közösen állították össze a közművelődés hét ágú fáját.