Példaértékű közösségfejlesztő programok, hagyományokra épülő rendezvények, értéktárak Bács-Kiskun megyében

A nyolcadik három napos tanulmányutunk során Bács-Kiskun megyébe látogattunk el augusztus 7-9. között. Résztvevőink a Baján, Kecskeméten, Kiskunhalason, Kiskőrösön, valamint Dunafalván működő jó gyakorlatokat, szervezeteket ismerhették meg.

Az első napot Baján töltöttük. Vedelek Norbert, Baja alpolgármestere röviden bemutatta a halászlé fővárosának történetét és jelenét, majd ismertette a Baja Helyi Közösségi Akciócsoport Közösségvezérelt helyi fejlesztések Baján című pályázatát megvalósítását. A közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) középpontjában a kulturális, közösségi és rekreációs terek állnak. A fejlesztés két kulcsprojektje a Gasztro-Hungarikum Udvar, illetve a Bajai tradíciókra és hagyományokra építő stratégia elkészítése és pilot projekt elindítása. A kulcsprojekteken kívül támogatnak hasonló célú kezdeményezéseket is. A Gemenc Zrt. például vállalta a Petőfi-sziget rendezését; többek között felújítják a játszóteret oly módon, hogy a gemenci erdőre, illetve az ott működő kisvasútra emlékeztessen, valamint a fiataloknak egy kerékpáros pályát is kialakítanak. Utóbbi tervezéséhez az érintett fiatalok véleményét és ötleteit is kikérték.

Dobos Edit, a Baja Marketing Kft. vezérigazgató-helyettese a mára hungarikummá emelt bajai halászlé meghatározó szerepét és a Bajai Halfőző Fesztivált mutatta be. Baján mindig is jelentős szerepe volt a halászatnak, a halkereskedésnek és a halételeknek. A Halfőző Fesztivál ezreket csábít a bográcsok mellé, az 1996-os első rendezvény óta minden július második szombatján. Az országos rendezvény megvalósításban kiemelt szerepe van a helyi közösségeknek.

Szakmai konferenciánk Kecskeméten, a Hírös Agorában zajlott. A konferencián elsőként Bak Lajos, a Kecskeméti Hírös Agora igazgatója mutatta be az intézményt. Jelenleg az Agora mellett még hét telephelyen dolgoznak, 5300 közösségi alkalmat szerveztek meg az elmúlt évben. A közösségeknek nem csak helyszínt, hanem szakmai támogatást nyújtanak. Tavaly 80 pályázatot nyújtottak be, ami mintegy 90 millió forintos plusz forrással gazdagította a szakmai tevékenységek megvalósítását.

Koleszár Márta, A Katona József Könyvtár esélyteremtő szerepe a közösségekért címmel tartott előadást. Főként azokra a programokra fektette a hangsúlyt, amelyek életük során kísérik végig a könyvtár látogatóit. A „bababarát” szemléletnek köszönhetően már egészen pici korban a könyvtár vendégei lehetnek a későbbi rendszeres látogatók, akiket gyermek- és ifjúsági, illetve felnőtt programokkal is próbálnak továbbra is a könyvtárhoz kötni, közösséggé kovácsolni.

Dudás Klára Lajosmizse közösségeiről tartott prezentációt „Közösségek a múltban és a jelenben” címmel. A jelenleg működők közül említette például az Őszikék Nyugdíjas Klubot, a Rózsa Sándor Citerazenekart, valamint az Őszirózsa Népdalkört, melyek szerves részét képezik a település mindennapi kulturális életének is.

Papp Imréné Zsuzsa, Rém község polgármestere a település nevét is magában hordozó „Rém-jó gyakorlatokat” mutatta be. A községben öt közmunkaprogram működik, egyike ezeknek az asztalosműhely. Meghatározó a községben a „semmit sem dobunk ki” szemlélet, ez a bizonyos asztalosműhely például játszóteret, játszótéri játékokat készített régi ajtókból, funkcióját vesztett lim-lomokból. Hasonlóan ehhez a kezdeményezéshez, az újrahasznosításra épül a papírfonó műhely is, ahol kicsik és nagyon egyaránt dolgoznak, a közeli gyermekotthonba is el szoktak látogatni. A papírfonó műhely munkáiból e szakmai napunkra rendezett kiállítást is láthattunk az Agorában.

Imre Károly a Bács-Kiskun megyei mintaértékű kezdeményezéseket ismertette, beszélt a Hungarikum programhoz kapcsolódó értékfeltárás eredményeiről, és a bugaci tanyavilágban készített tankatalógusról, mely a helybeliek által az ott élőkről gyűjtött adatokat, ötleteket, javaslatokat képességeket, ismereteket rendszerezte. Hangsúlyozta, hogy egy közösségi cselekvési programba bárki bevonható, ha az egyén megfelelő feladatot kap, és sikerélménnyel gazdagodik.

Végül Patkós Zsolt, Szank polgármestere beszélt a kultúra megtartó erejéről a településen. Kiemelte, hogy egy jól működő település a közösségeire épít, azokra az emberekre, akik nem csak a „küszöbig” tartják fontosnak a közösséget, a közművelődést, hanem aktív résztvevői is az eseményeknek.

Délután elsőként Kiskőrösre látogattunk el. Kispálné Dr. Lucza Ilona igazgató bemutatta Petőfi Sándor szülőházát, majd az újonnan kialakított két látványraktárat. Az első látványraktárban Petőfi Sándor kultuszával kapcsolatos tárgyakat láthattunk, olyanokat, amelyek egy Petőfi-tematikájú kiállításba már nehezen kerültek volna be, mégis hozzá kapcsolódnak és szívesen mutatják be a látogatóknak. A második látványraktárban a szlovák nemzetiségi ház gyűjteményét tárolják, illetve a helyi lakosok segítségével gyarapították is azt. A tárlat kurátora egy 89 éves hölgy, aki a mai napig tartja a szlovák népszokásokat és öltözködési hagyományokat, így a ruhák, kelmék elrendezése  a régi időket tükrözi.

Következő állomásunk a kiskunhalasi Csipkemúzeum volt, ahol a kiállítást Kardos Zsuzsanna művészeti vezető mutatta be. Beszélt arról, hogy hogyan is jött létre a halasi csipke, majd hogyan vált „protokoll ajándékká”. Tárlatvezetés során egy-egy érdekesebb tárgy is górcső alá került, pl. egy ruha, amit egy magyar tervező készített, halasi csipke díszítéssel, vagy a szomszédos ház tűzfalfestése, amit egy lengyel művész készített az egyik kiállított darab alapján.

Harmadik napunkon a bajai Türr István Múzeumban fogadtak minket, ahol Kovács Zita igazgató bemutatta a múzeum látványtárát, és foglalkoztató termeit. A múzeum munkatársainak meghatározó szemlélete az, hogy a tudás és az érték, amit őriznek, akkor létezik igazán, ha használják. A látványtár kialakításáról folyamatosan hírt adtak a múzeum facebook oldalán, ennek köszönhetően gyarapíthatták is a gyűjteményüket, a bejegyzéseket követő környékbeli lakosok közül néhányan felajánlottak különböző tárgyakat a múzeumnak.

Pallós Boglárka szakmai vezető egy olyan programot mutatott be, melynek célja a roma és nem-roma kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása, megszilárdítása volt. A „Színkeverő – reménység, oktatás, művészet, alkotás” című program hátrányos helyzetű és roma gyermekek kulturális integrációját, valamint az összetartozás érzésének erősítését tűzte ki célul. Öt intézmény és egyesület fogott össze a megvalósításához, fél év alatt több száz hátrányos helyzetű gyermeket értek el. A 2016 májusától 2017 áprilisáig tartó időszakban, több mint hét helyszínen, 41 foglalkozásvezető bevonásával zajlottak a művészeti, és alkotó foglalkozások többek között Baján, Sükösdön, Szeremlén, illetve Dunafalván. Pallós Boglárka kiemelte, fontos cél a gyerekek szemét rányitni a környező világra, hogy felismerjék annak sokszínűségét.

A nap második állomásán, Dunafalván, a 925 fős településen Magosi György polgármester vezetett minket körbe. Az önkormányzat igyekszik a programok, események szervezésével kapcsolatos feladatokat a civil szervezetekre bízni, és ezekhez fűződően csak koordinációs szerepet betölteni. A faluhoz közel találhatóak egy római kikötőerőd romjai a Duna parton, ezért minden év júliusában Dunaszekcsővel közösen megszervezik a Lugio Napokat. Az éppen megújuló Népház 1930-ban községi összefogással épült, udvarában hamarosan elkészül az erőd makettje, valamint egy ezzel kapcsolatos kiállítás.

 

Tanulmányút sorozatunk Győr-Moson-Sopron megyei állomása 2018. augusztus 28-30. között lesz.

A tanulmányútra az alábbi felületen lehet jelentkezni!