Pünkösdi vetélkedő Nádasdon

Nádasd a Vasi Hegyháton, Körmenddel átellenben a Rába és a Csörnöc-patak jobb partja felett fekszik. Nevét, a falut valamikor körül ölelő nádasokról kapta. Ma már sem nádasok, sem nádfedeles házikók nincsenek a községben, ellenben vannak színes, vidám közösségi napok, amelyek erősítik a településen élők, falujuk és az ott élő közösség iránti szeretetét. A vidám napokról, a közösségi élet formálásáról, a közösségépítő jó gyakorlatokról Földes Tímeával, az „Együtt Nádasdért” Faluszépítő és Fejlesztő Kulturális Egyesület elnökével beszélgettünk.

Kalmár Erika: Mit érdemes tudni Nádasdról?

Földes Tímea: Érdekes története van a falunak. Nádasd, akár csak Róma, hét dombra épült: a Templomdomb, a Csébi-domb, a Kútkert, a Cserfalu, a Cserhegy, Almásd és Németfalu (Hegyalja) alkotta.1698-ban csupán 272 lélek lakta, jelenleg – a legfrissebb adatok szerint – Nádasd állandó lakosainak száma épp csak meghaladja az 1300-at. A településen számos látnivaló akad, mint például a Vas Megyei Értéktárban is szereplő Rotunda, a Borostyánkő-út, a Helytörténeti Gyűjtemény, a kopjafák, a Nádasdi Evangélikus Templom, a Római Katolikus Templom és a Plébániahivatal, a Római mérföldkő, útszéli keresztek, emlékművek, és még hosszan sorolhatnánk.

 E.: Hogyan kötődik Ön a településhez? Mióta él itt, milyen feladatokat lát el?

F.T.: Egy kis kitérőt leszámítva születésem óta a településen élek. Itt éltek a településen szüleim, nagyszüleim, sőt a dédszüleim is. Nádasdra jártam óvodába, iskolába. Már iskolásként részt vettem a falu közösségi életében, hiszen az akkori helytörténeti szakkör tagjaként a hagyományaink összegyűjtése, azok megelevenítése volt a célunk. Jelenleg az „Együtt Nádasdért” Faluszépítő és Fejlesztő Kulturális Egyesület elnökeként, annak kulturális szakembereként dolgozom. Kezdetben önkéntesként végeztem ezt a munkát, majd foglalkoztatási információs munkatársként, aztán pedig az IKSZT (Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér) munkatársaként intéztem civil szervezetünk ügyeit. Az egyesületünk 2017 júliusa óta vette át a nádasdi művelődési ház működtetését közművelődési megállapodás keretében a település önkormányzatától.

K. E.: Mikor alakult az egyesület és milyen céllal?

F.T.:  Az „Együtt Nádasdért” Faluszépítő és Fejlesztő Kulturális Egyesület 1997-ben alakult, azzal a céllal, hogy az itt élők problémáinak megoldására, szabadidejük hasznos eltöltésére nyújtson lehetőséget. Célunk olyan programok szervezése, amelyek a település fejlődését szolgálják és a lakók igényeivel összhangban állnak. 2010 óta közhasznú egyesületként működünk, 2017. július elsejétől pedig feladat-ellátási megállapodás keretében látjuk el Nádasd község közművelődési, ifjúsági és turisztikai feladatait, együttműködve az önkormányzattal. Az Egyesület célja az alapszabályban megfogalmazottak szerint, hogy szervezze Nádasd kulturális, közösségi életét, gondoskodjon a település hagyományainak megőrzéséről.

K. E.: Mióta vezeti az egyesületet és mit tart egyesületi elnökként a legfontosabb feladatának?

F.T.:  Az alapítás évét követően csatlakoztam az egyesület tagságához. Az elnöki teendők felvállalása is egy hosszú folyamat része volt. A kezdetekben – önkéntes munka keretében – a tagsági feladatok ellátása mellett, többedmagammal vállaltuk Teleházunk működtetését, majd jöttek az egyesület adminisztratív dolgai, a pályázatok írása és más feladatok. 2002 óta vezetőségi tagja, majd 2006-tól elnöke lettem az egyesületnek. A legfontosabb feladatnak – ami egyben az alapítócélunk is, – a megszűnt helyi lap, a Nádasdi Faluújság újbóli kiadását tekintettem. Ennek szellemében létrehoztuk a Hétdombi Hírek című kiadványt, amelynek első számát 1997 áprilisában adtuk ki. Az újságunk mára része a nádasdi emberek hétköznapi életének.  Ezenkívül nagyon fontos feladat a hagyományok őrzése, Nádasd közösségi, kulturális életének összefogása, szervezése, amihez nélkülözhetetlen egy kiváló, ötletekkel teli, megújulni képes csapat, amit az egyesület tagsága ad.

K.E.:  Melyek azok a tevékenységek az egyesület életében, amelyek a közösség építését, fejlesztését szolgálják

F.T.: Az évszakoknak megfelelően színes programokkal, vetélkedőkkel, vicces versenyekkel várjuk a helyieket. Ilyen például a bor- és pálinkaverseny, a helytörténeti, illetve a Szent Márton vetélkedők, a pünkösdi vetélkedő, a Bagolytúra, az őszköszöntő rendezvény. Egyesületünk nagy hangsúlyt fektet a hagyományőrzés tevékenységeire, mint a rönkhúzás, a húsvéti tojásdobás, a locsolás, a kézi aratás, a szüreti felvonulás, a betlehemezés. Átfogó környezetvédelmi programokat valósítunk meg, mint például a falu-nagytakarítás, amelyen a falu apraja-nagyja részt vesz. Az egyesület helyi termelői piacot és közösségi teret működtet, az önkormányzat által, pályázati forrásból létrehozott pajtában, ahol kemencében sült finomságokkal és kenyerekkel halmozzuk el a rendezvények idején a vendégeket. Az egyesületnek 64 állandó és 10 pártoló tagja van.

K. E.: A közösségépítő jó gyakorlatok egyik kiemelkedő példája a több, mint 20 éves múltra visszatekintő pünkösdi vetélkedő. Hogyan épül fel a vetélkedő, milyen elméleti és gyakorlati tudás szükséges ahhoz, hogy egy csapat győztesként kerülhessen ki a megmérettetésből?

F. T.: A pünkösdi vetélkedő tulajdonképpen egy helytörténeti vetélkedő, amely része a nádasdi hagyományoknak. Az elsőt 1993-ban a művelődési ház rendezésében Karvalits Zoltán szervezte, aki egyesületünk alapítótagja, egykori elnöke, jelenleg településünk polgármestere. A rendezés feladatát 1997 pünkösdjétől vette át az „Együtt Nádasdért” Egyesület. Rendszerint pünkösdhétfőn kerül rá sor. Délután folyamán ötfős csapatok versenyeznek egymással, hogy ki ismeri jobban a falut. A csapatokat általában civil szervezetek képviselői, a római katolikus és az evangélikus egyház képviselői, iskolai, közösségi csoportok tagjai alkotják. A rendezvény nevezési feltétele a „hegy leve” és pogácsa vagy rétes.

K. E.: Nevezési feltétel a „hegy leve” és a rétes. Ez esetben kifejezetten nádasdi specialitásokra kell gondolnunk?

F.T.: A „hegy leve” elnevezésen természetesen a nádasdi szőlőhegyeken, a boros gazdák által termesztett szőlőkből készült borokat értjük. Ilyen hegyünk a Cserhegy, az Almásd, a Hegyalja, a Cseresnyés-hegy, hogy csak néhányat említsek. A helyi borokat főként direkt termő szőlőkből készítik az itt élők. A rétessütés pedig az asszonyok körében nagy hagyományokra épül, hiszen mindenki az édesanyjától, nagyanyjától leste el a nyújtás fortélyait. Tölteléknek meggyet, tököt, mákot, almát és túrót használnak.

K.E.:  Kis kitérő után térjünk vissza a pünkösdi vetélkedőhöz! Ki, kik állítják össze a kérdéseket és milyen témaköröket érintenek?

F.T.:  A kérdéseket Takács László plébános úr állítja össze, készít egy tesztet, amely alapján Nádasd történelmi, kulturális ismeretéről adnak számot a csapatok. A plébános úr kérdései helytörténeti jellegűek, például: Ki volt a nádasdi iskola leghíresebb, tudós tanulója? Sorolja fel a húsvéti egyházi- és népszokásokat! Melyik Nádasd négy legrégebbi középülete? Sorolja fel Nádasd hét dombját!  Kik vannak egy aratóbandában? Persze a vetélkedőn vannak elméleti és gyakorlati feladatok is. Visszatérő feladatnak számít a népi kismesterségek felelevenítése, mint a fafaragás, az agyagozás, a bőrözés, és a nemezelés. Ezek mellett a néptáncok bemutatása, a rongylabdával való célba dobás, vagy a csúzlizás szintén gyakorlati feladatnak számítanak. Tartalmas szórakozást nyújt és ismereteket ad ez a délután fiatalnak és idősnek egyaránt.

 K. E.: Hogyan elevenítik fel a kismesterségeket, hiszen azok bemutatása igen időigényes tevékenység?

F.T.: A kismesterségeket általában a csapatok gyakorlati feladatokon mutatják be, vagy éppen activity formájában játsszák el. Az elmúlt években a kismesterségek bemutatója során készítettek a résztvevők agyagból nádasdi petákot, karikás ostort – amit meg is kell tudni szólaltatni -, csúzlit – amivel célba kellett lőni, vagy bőrből bicskatartót varrtak, illetve különböző fafaragásokat készítettek.

K.E.:  Hogyan sikerült idén a verseny? Kik bizonyultak a legjobbnak?

F.T.:  A mostani vetélkedőre kicsit rendhagyó módon, pünkösdvasárnap került sor. A reggeli katolikus misét és az evangélikus istentiszteletet követően a Partium Alapfokú Művészeti Iskola Nádasdi Tagozatának gyermekei és a körmendi Béri Balogh Ádám Táncegyüttes lányai bemutatták a Nádasdi Értéktár részét képező pünkösdölést. Majd kezdődött a Pünkösdi Helytörténeti Vetélkedő. Az idei évben visszanyúltunk az 1993-as, azaz a huszonöt évvel ezelőtti feladatsorhoz. A vetélkedőn a Nádasdi Öreg Tyúkok Egyesülete, a Nádasdi Községi Sportegyesület és az „Együtt Nádasdért” Egyesület csapatai mérték össze tudásukat. A verseny jó hangulatban telt, a csapatok számot adhattak tudásukról Nádasd településtörténetének, a paraszti gazdaság és a szőlősgazdai tevékenység témaköreiben. Közmondásokat mutogattak el csapattagjaiknak. Fafaragó tudományukat megcsillogtatva mini kopjafákat faragtak, időre összerakhatták a kézikaszát, amit aztán szakszerűen meg is kellett fenniük. Sőt még rönkhúzási kisbírói hirdetési szövegeket is kellett írniuk. A legnépszerűbb feladat a népi turkáló volt, amikor egy nagy halom ruhakupacból ki kellett választani a hagyományoknak megfelelő öltözékeket, valamint a hozzá tartozó kellékeket és két-két csapattagot be kellett öltöztetni, így körünkben köszönthettük a rönkhúzási menyasszonyt és a püspököt, a betlehemi angyalt, a lucázó pásztorlegényt, az arató asszonyt és a kaszás legényt is.

K.E.:  Az időpontot illetően idén eltértek a hagyományoktól…Miért?

F.T. : Igen, az idén pünkösdvasárnap délután rendeztük meg a vetélkedőt, mivel ezen a napon mutattuk be az NMI Művelődési Intézet Közhasznú Nonprofit Kft.-vel és a Lakiteleki Népfőiskolával együttműködve elkészített, a helyi értékeinket bemutató kiadványunkat is.

K.E.: Mi minden kapott helyet a kiadványban?

F. T.: „A mi Nádasdunk kincsei” című kiadvány a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat kialakítása keretében az EMMI és az NMI Művelődési Intézet támogatásával jött létre. A huszonnyolc oldalas kiadvány Nádasd helyi értékeit kívánja bemutatni épített értékek, kulturális örökség, sport és természeti környezet témakörökben. A Nádasdi Helyi Értéktár részben egyik kulturális örökségünk, a pünkösdölés kapott kiemelt szerepet. Az összeállítás alapját a 2016-ban bemutatott Só és Nád – Hagyományőrzés Alsósfalván és Nádasdon című könyvünk és a Hétdombi Hírekben megjelent írások adták. A Nádasdi Helyi Értéktárbizottság az idén, a javaslatok alapján több új értéket is felvett, amelyek bemutatására e kiadvány tökéletesen alkalmasnak bizonyult. Az összeállításban nagy szerepet vállalt Legáth Tiborné, aki az egyesületünk és a Hétdombi Hírek szerkesztőségének tagja, Takács László plébános úr, aki Nádasd történetének tudója, kutatója. A fotókat egyesületünk tagjai készítették. A kiadványt a mi elképzeléseink alapján Koltai János nyomdai szerkesztő formálta meg.

Kalmár Erika