A kulturális intézmények/szervezetek számára mutat be adaptálható jó gyakorlatokat a Cselekvő közösségek projekt legújabb kötete

/Kategória: , , , ,

A frissen megjelent, „Kulturális közösségi mintaprojektek Magyarországon” című kiadvány 25 – a Cselekvő közösségek projekt keretében – megvalósult jó gyakorlatot mutat be.  A mintaprojektek célja a közösségfejlesztő modellek gyakorlati megvalósításának elősegítése, valamint a három kulturális szakterület együttműködésének, az intézmények helyi civilszervezetekkel való partnerségének, közösségi részvételen alapuló működésének, illetve társadalmiasításának támogatása volt. A kulturális intézmények, a civilszervezetek és az önkormányzatok 2017-ben pályázhattak olyan példaértékű gyakorlatok kialakításával, amelyeket a múzeumi, a könyvtári, illetve a közművelődési szakterületekkel és a civilszervezetek bevonásával vagy velük partnerségben hoztak létre. A széles körben adaptálható közösségfejlesztő modellek reflektáltak a helyi értékekre, erősítették a lokális identitás tudatot és a társadalmi részvételt, valamint elősegítették a gazdaságfejlesztést.  A kiírásra 18 megyéből 78 pályázat érkezett, ezekből 25 mintaprojekt részesült támogatásban. A célra 52 millió forint állt rendelkezésre. Közel 1 év alatt többek között számos helytörténeti, gasztronómiai és színjátszó, illetve a helyi hagyományok átörökítésével, a régi mesterségek felélesztésével és a generációk közötti tudás átadásával kapcsolatos program valósult meg. Volt, ahol az időskorú önkéntesek, vagy az iskolai közösségi szolgálatosok kulturális tevékenységeken keresztüli aktivizálása volt a  fő célkitűzés. A tanulmánykötet ezeket a kreatív és sokszínű mintaprojekteket foglalja egybe.

A Simontornyai Vár és Vármúzeum

/Kategória:

A Simontornyai Vár és Vármúzeum olyan közösségi színtér, ahol minden évben számtalan közművelődési esemény zajlik. A rendezvények széles palettáját mutatja, hogy a képzőművészeti kiállításoktól kezdve a rockkoncertekig sokféle program megtalálható a vár falai között. Az ott tartott múzeumpedagógiai képzésekre pedig a környező településekről is rendszeresen érkeznek érdeklődők. 

Simontornya a Kelet‐Dunántúl közepén, két tájegység, a Mezőföld és a Tolnai‐hegyhát, valamint két megye, Fejér és Tolna megye találkozásánál, a Sió két partján fekszik. Budapesttől dél‐ délnyugatra 100 km‐re, a legközelebbi Duna‐hídtól mintegy 40 km‐re nyugatra, a Balatontól szintén körülbelül 40 km‐re keletre található. A megye 9. legnépesebb települése. Városi rangot 1995-ben kapott. 2015-ös adat szerint 4000 fő lakja.

A vár már megnyitása óta rendezvényhelyszín is. Az előző vezetés is nagy hangsúlyt helyezett a különböző kultúrprogramokra, azonban most hangsúlyt kap, hogy szélesebb réteghez (korcsoporti és társadalmi rétegek) jusson el a múzeum kínálata. Máté Imréné intézményvezető célja kezdettől fogva, hogy a város önmagának érezze a várat, és ne önálló szigetként kezelje a településrészben. Úgy tűnik, ez kezd eredményes lenni, mivel a kezdeti nehézségek ellenére a múzeumi tárlatvezetés és a múzeumi órákon kívül, ma már rengetek, főleg közművelődési program várja az érdeklődőket. A vár nemcsak hagyományos értelemben vett múzeumként és történelmi kiállítóhelyként funkcionál, hanem élő kapcsolatokat alakít ki a simontornyaiakkal, és éppen ezért olyan programok szervezését is felvállalja, amelyek bevonzzák a közösséget, a település lakóit. Másrészt, a drámapedagógiai órák keretében, a diákok is közel kerülhetnek a történelemhez és saját múltjukhoz.

A Simontornyai Vár és Vármúzeum, esettanulmány

Az esettanulmányt készítette: Bíró Klára Boglárka (2017)

Intézmény: a Simontornyai Vár és Vármúzeum

Fotó: simontornyaivar.hu

 

Sok jó gyakorlat két helyen – az Illyés Gyula Megyei Könyvtár és Wosinsky Mór Megyei Múzeum

/Kategória:

A sokszínű, és jó példával elöl járó Illyés Gyula Megyei Könyvtár és Wosinsky Mór Megyei Múzeum, segítik a megye kisebb intézményeit és rendszeresen látogatják azokat. A két intézmény öt éve közös vállalkozásba fogott, megteremtve a Szekszárdi Magasiskolát.

“1961-ben nyílt meg a jelenlegi Illyés Gyula Megyei Könyvtár központi épületének kapuja az olvasók előtt. Az első volt a világháború után az eleve könyvtárnak tervezett épületek sorában, magában hordozva a könyvtárosság akkori szakmai álláspontját, annak minden hibájával együtt. Kicsi, mert 60 ezer dokumentum befogadására tervezték, viszont jelenlegi állománya ennek több mint hatszorosa, emellett nem felel meg az olvasói igényeknek: inkább raktár, mint közösségi tér.” – így írt Liebhauser János az épületről 2011-ben, annak 50 éves évfordulóján.

Wosinsky Mór régész és bibliofil tudós pap számos hazai és külföldi expedíciója során összegyűjtött régészeti anyag elhelyezését már nem tudta megoldani. Ekkor határozta el, hogy megalapítja Tolna vármegye múzeumát. Az első kiállítás a millennium évében, 1896-ban nyílt meg. Az épület Herzog Fülöp és Schickedanz Albert munkáját dicséri, akik nevéhez olyan épületek tervezése fűződött, mint a budapesti Szépművészeti Múzeum vagy a Műcsarnok.

A két intézmény 2013 nyarán hirdette meg első alkalommal a kezdő írók és az irodalmi alkotás iránt érdeklődők számára programjait, Szekszárdi Magasiskola Írói alkotótábor és mesterkurzus címmel. Az elképzelés megvalósításának előzményei közé tartozik számos és jelentős esemény, folyamatos kulturális tevékenység, amely Szekszárd városában a városi és megyei önkormányzat támogatásával, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum, a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kara és más intézmények közreműködésével hosszú évek óta folyt. Az egyik legkiemelkedőbb esemény az évente január 19-én megrendezett Mészöly-nap, amelyen az előző év legjobb prózai munkáját elismerő Mészöly Miklós-díjat adják át, és ehhez a naphoz kapcsolódóan számos kulturális esemény zajlik.
Az írói alkotótábor és mesterkurzust országos szinten, évente egy alkalommal rendezik meg „a mészölyi felfogásnak” megfelelően. A kurzus foglalkozásait többségében Mészöly Miklós életművéhez, illetve személyéhez is kötődő, ismert írók és költők tartják, akik mellett szerepet kapnak más műfajok jeles alkotó-, illetve előadóművészei, valamint az irodalmi élet más területein (könyvkiadás, műkritika) tevékenykedő, elismert szereplők, akik hozzájárulnak a jelentkezők ismereteinek gazdagodásához.

A Szekszárdi Magasiskola a város egyik legszínesebb összefogását eredményezi, az egy hetes program helyszínei között szerepel a Wosinsky Mór Megyei Múzeum három intézménye (Irodalom Háza-Mészöly Miklós Emlékház, Babits Mihály Emlékház, Vármegye háza kávézója), a Placc-Ifjúsági Közösségi Tér, a Szekszárdi Bormúzeum, az Ízlelő étterem (lásd Esélyegyenlőség című bekezdés), valamint a Mészöly-tanya a Porkoláb völgyben.

Sok jó gyakorlat két helyen – az Illyés Gyula Megyei Könyvtár és Wosinsky Mór Megyei Múzeum, esettanulmány

Az esettanulmányt készítette: Kedves Tímea (2017)

Intézmény: az Illyés Gyula Megyei Könyvtár és Wosinsky Mór Megyei Múzeum

Fotó: magasiskola.com

Az élő múzeum Noszvajon, azaz élet a tájházban

/Kategória:

A Gazdaház mindenkori vezetője és turisztikai menedzsere, megalapítása óta törekszik arra, hogy élettel töltse meg a tájházat.  Ezért  a helyi civil szervezetekkel karöltve az épület látogathatóságán túl, állandó foglalkozásokkal, attrakciókkal és évente több alkalommal rendezvényekkel csalogatják az érdeklődőket a helyszínre. 

A noszvaji tájházat 20 éve alapították. Maga az épület 1887-ben két család számára épült. A tájház berendezésében és a falu értékeinek felkutatásában nagy szerepet játszottak az egri Dobó István Vármúzeum munkatársai. A tájház a helyi parasztság életét mutatja be. Első szobájában a Vármúzeum tulajdonában lévő berendezési tárgyakkal berendezett lakószoba található ággyal, asztallal, paddal, fali tékával, ládával. A konyhában két kemencét találunk- ez a ház különlegessége. A hátsó szobában eredeti bútorok utángyártott másolatai találhatóak, a helyhez illő fazekas termékekkel, edényekkel, szőttesekkel. Itt tartják a foglalkozásokat, ez az élményszerzés helye is. Az udvaron található a szín kis nézőtérrel, és a mosdó. A szín alatt valósulnak meg a bemutatók, koncertek, előadások, étkezések. Az itt található kemence kiegészíti a benti kemencék sütési kapacitását. Az udvar félig füves, félig helyi kővel burkolt, egy része akadálymentes bejutást is biztosít. Az udvar a vásárok, játékok színhelye.

A tájház felújítása, látogathatóvá tétele után döntöttek úgy a tájház vezetői, hogy programokon keresztül hozzák közelebb a népi kultúrát a lakossághoz. Többek között sütögetést, gasztroprogramokat, kóstolókat, néptáncot, előadásokat, koncerteket, múzeumpedagógiai foglalkozásokat, -játékokat, hagyományőrző programokat és kézműves vásárokat tartottak, valamint célul tűzték ki a népi kismesterségek bemutatását, illetve újra tanítását. Ezek megvalósításának érdekében az önkormányzat gondnokot és tájház vezetőt alkalmazott, valamint együttműködést kötött a helyi civil szervezetekkel, akik törekednek a tagjaikat minél jobban bevonni a tevékenységbe.

A tájház a település lelke, hiszen összegyűjtve hordozza a település értékeit: nemcsak az épületek, az udvar, nemcsak a tárgyak, hanem a hozzájuk kapcsolódó szokásokat, hagyományokat, emberi sorsokat. Az élettel teli ház visszarepít a múltba, elgondolkodtat, összevetésre késztet. Minden benne megvalósuló program, rendezvény értéket közvetít.

Az élő múzeum Noszvajon, azaz élet a tájházban, esettanulmány

Az esettanulmányt készítette: Czinkéné Szűcs Krisztina (2017)

Intézmény: Noszvaji Gazdaház (tájház)

Fotó: noszvaj.hu

Autisták a Tatabányai Múzeumban

/Kategória: ,

A Tatabányai Múzeumban rendszeresen tartanak fejlesztő foglalkozásokat a tatai Esőemberek Egyesület által működtetett lakóotthon autistáinak. A program célja, hogy egyénre szabottan biztosítsa számukra a szociális és kommunikációs fejlődés lehetőségeit, és egyben élményszerzési lehetőség is nyújtson. Az autisták teljes személyiségét érintő fejlődészavar megnyilvánul a viselkedésében, a kölcsönös kommunikációban, a társas kapcsolatokban és a rugalmatlan viselkedésszervezésben. A terápia hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok segítséget kapjanak ezeken a területeken, így  képessé váljanak a nagyobb fokú önállóságra, a társadalomba való integrációra. 

A foglalkozás helyszíne a Tatabányai Múzeum Metamorfózis – Ember és természet kapcsolata az Által-ér völgyében című állandó kiállítása. A tárlaton az Átal-ér völgyében letelepedő ősembertől kezdve, azaz az őskortól napjainkig – végig lehet követni az ember történetét. Az Esőemberek Egyesület által működtetett, Tata, Fürdő utcai lakóotthonban egyéni illetve kiscsoportos fejlesztéseken vesznek részt a fiatalok, akik kialakult készségeit fontos természetes, funkcionális helyzetekben is alkalmazni, gyakorolni. A helyszín, a személyek és a tevékenységek váltása lényeges része az általánosításnak, ami az autizmussal élő embereknek szintén nehézséget okoz. Mindennapi életüknek (főleg fiatal illetve felnőtt korban) szerves részévé kell válnia a társadalmi megjelenésnek, a befogadó közösség érzékenyítésének az autizmus iránt. A múzeumba 2015 óta járnak az autisták, 2017 óta heti rendszerességgel. A fokozatosság miatt a fiatalok először csak nézelődtek, majd egyre hosszabb ideig, lépésről-lépésre vonták be őket a közös tevékenységekbe, foglalkozásokba. Ma már 60 perc a program ideje, amely közös együttműködést kíván.

A foglalkozás jelentősége részben az újszerűségében, részben pedig a feladat nehézségében rejlik. Az autizmussal élők számára a múzeum új környezetet jelent, és az együttműködésben lévő kölcsönösség pedig az esélyegyenlőség megteremtésének új lehetőségét mutatja meg. Ez csak úgy lehetséges, ha a fiatalok segítői, a szakemberek és a múzeum dolgozói között teljes egyetértés, összhang és szakmai eszmecsere jön létre.

Autisták a tatabányai múzeumban, esettanulmány

Az esettanulmányt készítette: Gucsi – Véghné Dobos Éva (2017)

Intézmény: Tatabányai Múzeum és az Esőemberek Egyesület

Fotó: www.museum.hu

A Zala megyei Vállus község pálos kolostorromjának régészeti feltárása

/Kategória:

Az alulról szerveződő feltárás a Keszthelyi-hegység zsákfalujából, Vállusról indult. A település egyik lokálpatriótája ugyanis azzal a kéréssel kereste fel a területileg illetékes múzeum igazgatóját,  hogy támogassa a község határában – bár a sűrű erdőben, de a turista útvonal mentén – elhelyezkedő középkori, pálosrendi kolostorrom régészeti feltárását. Az ügyben illetékes keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója, Havasi Bálint régész-muzeológus felkarolta a kezdeményezést. 

A régészeti feltárást egyeztetések sora előzte meg a Balatoni Múzeum és a Göcseji Múzeum munkatársai között. A Göcseji Múzeum biztosította a feltáró régészt, régésztechnikusokat, saját részről a gépkocsit, az üzemanyagot, eszközöket. A Balatoni Múzeum vállalta, hogy biztosítja a feltárás anyagi fedezetét, megszervezi a régészeti feltárásban résztvevő munkások toborzását, valamint további régésztechnikusokat von be a munkálatokba. A feltárásban érdekelt polgármester pedig vállalta, hogy kedvezményes áron étkezést (ebéd) biztosít az ásatáson résztvevők számára.

A régészeti feltárás 2016. augusztus végétől kb. 1 hónapot vett igénybe, és remek példája az intézményközi és önkormányzati összefogásnak. Az együttműködés fontos sarokköve volt a közös érdek. A múzeumok érdekeltek a (hely)történeti múlt tudományos feldolgozásában, és az ásatáshoz kapcsolódó sajtómegjelenések ráirányítják a figyelmet a múzeumokra, ami látogatószám növekedést generálhat. Felkelti a potenciális szponzorok, illetve az egyház figyelmét, ami akár anyagi támogatás formájában lehetővé teszi a régészeti kutatások folytatását. Vállus község ugyanakkor kap egy turisztikai célpontot, ami az átlagos turistákon kívül be tudja vonzani az egyetlen hazai alapítású szerzetesrend iránt érdeklődőket is.

Vállus pálos kolostorromjának régészeti feltárása, esettanulmány

Az esettanulmányt készítette: Necze Gábor (2017)

Intézmény: Balatoni Múzeum és a zalaegerszegi székhelyű Göcseji Múzeum

Fotó: gocsejimuzeum.hu

 

Skanzen nap Tatabányán

/Kategória:

A Skanzen nap a „75 éves Tatabánya Jó szerencsét!” Emlékévéhez kapcsolódva és azt erősítve egy egész napos, bányászati témájú rendezvény volt, amelynek a Tatabányai Múzeum Bányászati és Ipari Skanzenje adott otthont. A program kidolgozói a Tatabányai Múzeummal és az OMBKE Tatabányai Helyi Szervezetével együttműködve, olyan szakmailag helytálló, de ugyanakkor közönségszórakoztató programot hívtak életre, amely szellemi és fizikai interaktivitásával megélhetővé tette a város múltjának ezt a fontos részét.

A Tatabányai Múzeum kiállítóhelyén, a Bányászati és Ipari Skanzenben nagy a szabadtér, a zöld terület, és ugyanakkor több programhelyszínre  alkalmas épületei is vannak az intézménynek. A Skanzen napot június 3-án szervezeték, mert akkor még nincs vége az iskolának és a családok a városban vannak, illetve az idő is alkalmas a szabadtéri rendezvény megtartására. A koncepció szerint, bár fontos a tudományosság, azzal csak egy réteget lehet megszólítani, ezért egy könnyedebb formában kívánták az eredményeket, a város bányász múltját és hagyományait megismertetni, közelebb vinni az ott élőkhöz, és a környékbeli érdeklődőkhöz. A programmal a helyiek településhez és egymáshoz való kötődését is erősíteni kívánták.

A családoknak, baráti társaságoknak szánt vetélkedő versenyszámai, próbatételei a bányászati témájúak voltak. Az életszituációkba helyezett játékosok egy igazi közösségi élményen keresztül ismerhették meg a bányászok egykori munkás- és magánéletét, szabadidős tevékenységeit, szokásait, de rajtuk keresztül a szurkolók, nézők, családtagok is gazdagabbak lehettek a megelevenedő, életre keltett bányász múlt ismeretanyagával.

A program példát ad arra, hogyan lehet a tudományos feltárások, kutatások esetenként szárazon megfogalmazott eredményeit a közép- és fiatal korosztály számára is befogadhatóvá tenni: játékos, élményszerű formában, a nemformális és informális tanulás eszközeit is felhasználva.

Skanzen nap Tatabányán, esettanulmány

Az esettanulmányt készítette: Gucsi – Véghné Dobos Éva (2017)

Intézmény: a Tatabányai Múzeum Bányászati és Ipari Skanzenje

Fotó: tbmuzeum.hu

A pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum és Kékfestő Múzeum

/Kategória:

Pápa Magyarország egyik legnagyobb alapterületű és magas településszámú járásában, egy infrastrukturálisan közepes, autópálya tengelyétől 40 km-re, nem túl jó úthálózattal, hegyes-dombos földrajzi adottságokkal, hiányos tömegközlekedéssel rendelkező település. A várost Szt. István alapította. Lakosságát a magyar átlagnál erősebben polgárosodott közösség alkotja, illetve a járás összességét tekintve magas arányban jelenik meg a német nemzetiség. Mivel a német nemzetiségű közösségek jobban ápolják, tartják kultúrájukat, a múzeumi érdeklődés nagyobb a magyar átlaghoz képest. Ebben a közegben alapították 1960-ban a Gróf Esterházy Károly Múzeumot, amelynek célja, hogy gondozza és megismertesse a helyi értékeket. 

Mivel a II. világháború előtt a Református Gyűjtemény, illetve a Katolikus Kincstár látta el a városi múzeum szerepét, így nem érezték szükségességét egy saját múzeum létrehozásának. Miután ezek megszűntek, felmerül az igény egy saját múzeum megalapítására, a tárgyi emlékek megőrzése és a helytörténeti gyűjtemények felkutatása, kiállítása érdekében. A múzeum területi hatálya, gyűjtő köre az egész járásra kiterjed. Ezek témakörei: a történelem, a néprajz, a régészet, a numizmatika, és a képzőművészet. Három, muzeológus, egy néprajzos, egy régész, egy történész, egy restaurátor, két múzeumpedagógus és egy gazdasági szakember látja el a múzeum feladatait. Emellett működtetik a Kékfestő Múzeumot, teljes anyagával és személyzetével. Viszonylag kis múzeumról van szó. A személyzet kiegészül közfoglalkoztatottakkal és önkéntesekkel.

Pápán és a környező falvakban nagyon erős a szülőföldhöz való kötődés, ragaszkodás, a lokálpatriotizmus legjobb értelmű megjelenése. Az emberek kíváncsiak a saját szülőföldjükre, a szűkebb és tágabb pátriáról való ismeretszerzés igényként jelenik meg. Ebből adódóan megfogalmazódott a múzeum célja, hogy megismertesse és gondozza a helyi értékeket. A bemutatás mellett a múzeum konkrét célcsoportoknak szervez programokat.  Ilyen volt például a „Tanárok éjszakája”, vagy a „Régi ház körül” programsorozat. Ez utóbbira kifejezetten olyan asszonyokat, anyukákat, nagymamákat, unokákat vártak, akik a házimunkával foglalkoznak. Érdekelte őket például, hogy 100 évvel ezelőtt milyen házimunkák voltak, azokat hogyan végezték – sütés, főzés, takarítás, kézimunkák. A rendezvények száma az állandó nyitva tartás mellett átlagban évi 80. A látogatók száma függ a rendezvény témájától, hogy ki a célcsoport. Ez lehet 15 és akár 1500 között is.

Az alábbi esettanulmányban a  Gróf Esterházy Károly Múzeum jó gyakorlata teljes egészében megismerhető. 

A pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum és Kékfestő Múzeum esettanulmánya

Az esettanulmányt készítette:  Gaschler Beáta Veszprém megyei Mentor és Dr. nagy Luttenberg István Múzeum igazgató  (2017)

Intézmény: a Gróf Esterházy Károly Múzeum és Kékfestő Múzeum

Fotó: esterhazykastely.papa.hu

 

„Vendégségben a múzeumban” – a Kuny Domokos Múzeum Német Nemzetiségi Múzeumának jó gyakorlata

/Kategória:

Az esettanulmány a tatai Kuny Domokos Múzeum Német Nemzetiségi Múzeumot, illetve annak egyik, 2011 óta minden évben megtartott „Vendégségben a múzeumban” elnevezésű tevékenységét mutatja be. Az intézmény a projekt keretein belül nem csak sikeresen kapcsolja össze a „múzeumot” a helyi közösségekkel, hanem az intézmény-önkormányzati  együttműködés jó példájaként is kiváló.

A „Vendégségben a múzeumban” programsorozat és kiállítás a helyi sváb közösségek bemutatkozására ad lehetőséget. Minden évben más-más települést ismerhet meg a közönség tavasztól egészen késő őszig, a múzeum helyszíni keretein belül. Az adott település egy időszaki kiállításra, valamint múzeumi berendezésére kap lehetőséget és szakmai segítséget, illetve előre egyeztetett időpontokban rendezvényeket bonyolíthat le az intézmény területén .

A projekt, hét éves fennállása alatt, „kiforrta magát”. A kezdeti formabontó alapötletből megvalósuló program szervezői, a komoly sikerek mellett megtapasztalták a mélypontot is az elmúlt évek folyamán.  A szakemberek tevékeny hozzáállásával, valamint a helyi német nemzetiségi önkormányzat támogatásával és a helyi közösségek tenni akarásával sikerült elérni, hogy a programsorozat napjainkban is sikeresen működik a vizek városában.

Tata Német Nemzetiségi Múzeum – esettanulmány

Az esettanulmányt készítette: Illyés Irén Zsuzsa  Kulturális közösségfejlesztő mentor  (2017)

Intézmény: Kuny Domokos Múzeum Német Nemzetiségi Múzeumának

A Pécs-somogyi KönyvtárHÁZ szerepe a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermekek életében

/Kategória:

A Kodály-, a Kossuth- és a Berze Művelődési Házak korábban a Budai Városkapu Iskolaközpont alá tartoztak, azonban egy jogszabályi változás miatt visszakerültek az önkormányzathoz. Ekkor felmerült a kérdés, hogy eladják -e, vagy központi irányítással üzemeltessék -e tovább. Fennállt az a veszély, hogy a három művelődési ház közül valamelyiket bezárják. A helyi civil szervezetek számára fontos, hogy gyermekeik és unokáik is élvezhessék a művelődési házak szolgáltatásait, ezért úgy érezték, tenniük kell valamit a megmentésükért. 2010-től  a Vasasért Egyesület, a Tegyünk Egymásért Egyesület, a Somogyi Betyárok Lovas Egyesület, a Vasasi Szent Borbála Egyesület, a Vasasi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, a Pécs-somogyi Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület, és a Somogyi Iskola Alapítványa közösen vállalták az intézmények működtetését. Ezzel egy olyan széleskörű összefogás valósult meg, amely követendő példa a mai megosztott világban.

A Pécs-Somogyi településrész közel 10 éve rendelkezik könyvtárral, amelynek kínálata a korábbi Városi Könyvtár készlete mellett különböző pályázatokból, civil szervezetektől és a helyi lakosság adományaiból gyűlt össze.
Az egyesület és a Csorba Győző Könyvtár közös szándéka volt évek óta egy KönytárPont kialakítása, amelynek érdemi munkálatai 2017 áprilisában kezdődtek meg. A könyvtári teret tágassá, fiatalossá tették. A könyvtárba járás népszerűsítését az óvodákban és iskolákban kezdték meg elsősorban, hiszen kiemelt cél, hogy a peremkerületben élő gyermekek, fiatalok körében növekedjen a könyvtárhasználat, és lehetőségük nyíljon a hasznos időtöltésre. A könyvtárban olvasó délutánokat, klub alkalmakat, nyári táborokat és egyéb iskolai-, óvodai programokat szerveznek. Mindezek célja a könyvtárba járás megszerettetésén túl, az, hogy a helyi gyermekeknek szabadidős tevékenységeket kínáljanak.

KönyvtárHÁZ esettanulmány

Az esettanulmányt készítette: Novák Gyöngyi könyvtáros kisegítő (Vasasért Egyesület)

Intézmény: Pécs-somogyi KönyvtárHÁZ

Fotó: kobeko.hu