A pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum és Kékfestő Múzeum

Pápa Magyarország egyik legnagyobb alapterületű és magas településszámú járásában, egy infrastrukturálisan közepes, autópálya tengelyétől 40 km-re, nem túl jó úthálózattal, hegyes-dombos földrajzi adottságokkal, hiányos tömegközlekedéssel rendelkező település. A várost Szt. István alapította. Lakosságát a magyar átlagnál erősebben polgárosodott közösség alkotja, illetve a járás összességét tekintve magas arányban jelenik meg a német nemzetiség. Mivel a német nemzetiségű közösségek jobban ápolják, tartják kultúrájukat, a múzeumi érdeklődés nagyobb a magyar átlaghoz képest. Ebben a közegben alapították 1960-ban a Gróf Esterházy Károly Múzeumot, amelynek célja, hogy gondozza és megismertesse a helyi értékeket. 

Mivel a II. világháború előtt a Református Gyűjtemény, illetve a Katolikus Kincstár látta el a városi múzeum szerepét, így nem érezték szükségességét egy saját múzeum létrehozásának. Miután ezek megszűntek, felmerül az igény egy saját múzeum megalapítására, a tárgyi emlékek megőrzése és a helytörténeti gyűjtemények felkutatása, kiállítása érdekében. A múzeum területi hatálya, gyűjtő köre az egész járásra kiterjed. Ezek témakörei: a történelem, a néprajz, a régészet, a numizmatika, és a képzőművészet. Három, muzeológus, egy néprajzos, egy régész, egy történész, egy restaurátor, két múzeumpedagógus és egy gazdasági szakember látja el a múzeum feladatait. Emellett működtetik a Kékfestő Múzeumot, teljes anyagával és személyzetével. Viszonylag kis múzeumról van szó. A személyzet kiegészül közfoglalkoztatottakkal és önkéntesekkel.

Pápán és a környező falvakban nagyon erős a szülőföldhöz való kötődés, ragaszkodás, a lokálpatriotizmus legjobb értelmű megjelenése. Az emberek kíváncsiak a saját szülőföldjükre, a szűkebb és tágabb pátriáról való ismeretszerzés igényként jelenik meg. Ebből adódóan megfogalmazódott a múzeum célja, hogy megismertesse és gondozza a helyi értékeket. A bemutatás mellett a múzeum konkrét célcsoportoknak szervez programokat.  Ilyen volt például a „Tanárok éjszakája”, vagy a „Régi ház körül” programsorozat. Ez utóbbira kifejezetten olyan asszonyokat, anyukákat, nagymamákat, unokákat vártak, akik a házimunkával foglalkoznak. Érdekelte őket például, hogy 100 évvel ezelőtt milyen házimunkák voltak, azokat hogyan végezték – sütés, főzés, takarítás, kézimunkák. A rendezvények száma az állandó nyitva tartás mellett átlagban évi 80. A látogatók száma függ a rendezvény témájától, hogy ki a célcsoport. Ez lehet 15 és akár 1500 között is.

Az alábbi esettanulmányban a  Gróf Esterházy Károly Múzeum jó gyakorlata teljes egészében megismerhető. 

A pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum és Kékfestő Múzeum esettanulmánya

Az esettanulmányt készítette:  Gaschler Beáta Veszprém megyei Mentor és Dr. nagy Luttenberg István Múzeum igazgató  (2017)

Intézmény: a Gróf Esterházy Károly Múzeum és Kékfestő Múzeum

Fotó: esterhazykastely.papa.hu