A kulturális intézmények/szervezetek számára mutat be adaptálható jó gyakorlatokat a Cselekvő közösségek projekt legújabb kötete

/Kategória: , , , ,

A frissen megjelent, „Kulturális közösségi mintaprojektek Magyarországon” című kiadvány 25 – a Cselekvő közösségek projekt keretében – megvalósult jó gyakorlatot mutat be.  A mintaprojektek célja a közösségfejlesztő modellek gyakorlati megvalósításának elősegítése, valamint a három kulturális szakterület együttműködésének, az intézmények helyi civilszervezetekkel való partnerségének, közösségi részvételen alapuló működésének, illetve társadalmiasításának támogatása volt. A kulturális intézmények, a civilszervezetek és az önkormányzatok 2017-ben pályázhattak olyan példaértékű gyakorlatok kialakításával, amelyeket a múzeumi, a könyvtári, illetve a közművelődési szakterületekkel és a civilszervezetek bevonásával vagy velük partnerségben hoztak létre. A széles körben adaptálható közösségfejlesztő modellek reflektáltak a helyi értékekre, erősítették a lokális identitás tudatot és a társadalmi részvételt, valamint elősegítették a gazdaságfejlesztést.  A kiírásra 18 megyéből 78 pályázat érkezett, ezekből 25 mintaprojekt részesült támogatásban. A célra 52 millió forint állt rendelkezésre. Közel 1 év alatt többek között számos helytörténeti, gasztronómiai és színjátszó, illetve a helyi hagyományok átörökítésével, a régi mesterségek felélesztésével és a generációk közötti tudás átadásával kapcsolatos program valósult meg. Volt, ahol az időskorú önkéntesek, vagy az iskolai közösségi szolgálatosok kulturális tevékenységeken keresztüli aktivizálása volt a  fő célkitűzés. A tanulmánykötet ezeket a kreatív és sokszínű mintaprojekteket foglalja egybe.

“Zrínyiek nyomában” interaktív kistérségi vetélkedősorozat – Szigetvár

/Kategória: ,

A Szigetvári Várbaráti Kör 1959 óta ápolja a Zrínyi-kultuszt Szigetváron. Ennek egyik célja, hogy a kicsik és nagyok egyaránt megismerjék településük múltját, a Zrínyi család történetét és mindezzel a közösséget erősítsék.  A mintaprojekt keretében 2018-ban megvalósították a “Zrínyiek nyomában” című térségi interaktív vetélkedőt, amelybe a település lakossága – gyermekek és felnőttek – mellett bevonták a civilszervezeteket és intézményeket is.  A versenysorozat az élménnyújtás, szórakoztatás és tanításon kívül együttműködésre sarkallta a könyvtárakat, múzeumokat, kulturális központokat, iskolákat, művészeket is.

Az Almás-patak árterületének ez a része évezredek óta lakott, mindig fontos út haladt át a vizenyős területen, és a patak szigetén, vagy a mocsaras övezet szélné telepedett meg a lakosság. A kutatók a keltákat leigázó rómaiak Limosa nevű települését sejtik a környéken. A honfoglalás korában Botond törzse élt errefelé. Egyes kutatók szerint a városias település kialakulása szerzetesrendi szervező tevékenységnek is köszönhető. A XV. századra már a középkori fogalmaknak megfelelő várossá alakult. amelyek biztonságost nyújtó védőművekkel erősítette meg és vízzel öveztek. A település múltjának alakulása szorosan összefügg a vár történetével. A mai vár területét, a várostól északra fekvő szigetet, egy kisnemesi család birtokolhatta, amelynek első ismert tagját Szigeti Antihumánust vélik a vár alapítójának Egyik utóda a XV. század első harmadában háromemeletes téglatornyot építtetett, amely a lovagvár magjául szolgált. E torony alapját régészeti kutatás tárta fel a mai vár északnyugati bástyájában. A tornyot körös-körül megerősítették, kelet felé L alakban bővítve a területet. Ezt a várrészt, a középső várat csak a palánkfal választotta el a hajdani lovagvártól (belső vár).  1473-ban a Gara család, majd az enynigi Török család birtokában volt a környék. 

A XIX. század végén a Pécs-Barcs vasútvonal megépítése utána a város bekapcsolódhatott az ország vérkeringésébe. Megalakultak a nagymezei: 1882-ben a gőzmalom, 1884-ben a cipőgyár, 1937-ben a konzervgyár,  az évszázados fejlődésnek köszönhetően az egykori hősi helytállás 400. évfordulóján, 1966-ban Szigetvár megkapta a városi rangot. 

A 10 000 lakosú, baranyai kisváros, Szigetvár a Zselic déli kapujában fekszik, és több tucat csupán pár száz fős település veszi körül. Egyike az ország leghátrányosabb helyzetű járásainak, nem érinti autópálya, helyi adóbevétele az országos átlag alatt van, nagy az elvándorlás, magas az aluliskolázottak aránya. Ugyanakkor gazdag kultúrával, épített örökséggel, természeti kincsekkel rendelkezik. Ebben a közegben a helyi közösségek működése, összefogása jelentheti a település fennmaradását, fejlődését. 

Zrínyiek nyomában mintaprojekt kisfilm (hosszú)

Zrínyiek nyomában mintaprojekt kisfilm (rövid)

Zrínyiek nyomában mintaprojekt kiadványa

 

Nagykanizsa – Ide tartozunk

/Kategória: ,

A közös kulturális gyökerek, örökség és identitás ápolása fontos eleme a helyi közösségek fejlesztésének. Nagykanizsa esetében ez a történelmi múlt és a jelen összekapcsolásában fejeződik ki a legjobban, hiszen az egykori minta kereskedőváros napjainkban újra – elsősorban a turizmusfejlesztés alapján – magas színvonalú helyi termékei és erős közösségei révén az élvonalba kerülne. Ebben az erőfeszítésben már eddig is sok öntevékeny közösségi kezdeményezés és kisléptékű fejlesztés valósult meg, a helyi kulturális és egyéb közintézmények közreműködésével. A mintaprojekt célja ennek a folyamatnak a további fejlesztése.

A Nagykanizsához csatolt hajdani kistelepülések közül az egyik, a várossal szinte már teljesen egybeépült Palin, és a már külterületen található zárkert, a Förhénci-szőlőhegy. A városrész lakossága közel 4000 fő. A területen alapvető cél a fennálló kertvárosi beépítettségű, illetve falusias lakófunkció megőrzése, s az ehhez a funkcióhoz szorosan kapcsolódó életminőséget javító környezeti tényezők, infrastruktúra folyamatos, esetenként kis lépésekben megvalósítandó, pályázati forrásokat és lakossági kezdeményezéseket mozgósító fejlesztése. A városrészben a hatályos rendezési terv szerint jelentős kertvárosias lakóterületi fejlesztésekre nyílik még lehetőség. Így a célcsoport az eddigi és a jövőben ide betelepülő többgyermekes, fiatal családok, valamint az őslakos paliniak (idősebbek, nyugdíjasok) és a palini általános iskola tanulóiból tevődik össze.

Nagykanizsa – ide tartozunk mintaprojekt kisfilm (hosszú)

Nagykanizsa – ide tartozunk mintaprojekt kisfilm (rövid)

Nagykanizsa – ide tartozunk mintaprojekt kiadvanya

 

Korlenyomat – Taliándörögd kincsei – Taliándörögd

/Kategória:

Taliándörögd korlenyomata, egy pillanatkép a település életéből, amely már most is történelemnek számít. A Falukönyv tökéletesen tükrözi a település jelenlegi arculatát. Megörökíti a demográfiai és gazdasági helyzetet, a vállalkozásokat és civil szervezeteket, az eredeti és az aktuálisan felújított orvosi rendelő szenzációs átváltozását, a szebbnél-szebb portákat, a bővülő családokat, a felnövekvő gyerekeket és unokákat, valamint a sok mosolygó, kedves arcot és boldog családot.

A Bakony és a Balaton-felvidék határvonalán, a Dörögdimedence nyugati szélén a Dél-Bakony lábánál fekvő Taliándörögd, egy 764 lélekszámmal rendelkező település. A XX. század végéig zsákfalu volt, kizárólag Kapolcs irányából lehetett megközelíteni, azonban a 2000-es évek elején Öcs irányába is kiépült az aszfaltos út, amely ugyan tömegközlekedésre és erősebb forgalomra nem alkalmas, de a település elérhetőségét megkönnyíti. Taliándörögd közös önkormányzati hivatalt  működtet a környékbeli településekkel, amelynek központja Monostorapáti. A településen Közösségi Ház működik. A faluban élő gyerekek a Kerekfenyves Óvodába és a Művészetek Völgye Általános Iskola helyi tagintézményébe járnak 4. osztályos korukig. Taliándörögd, a legtöbb kistelepüléshez hasonlóan, elöregedő korfával rendelkezik. Egyre kevesebb a fiatal, így a kisgyermekek száma is csökkenőben van. Helyben kevés a munkahely, a lakosok nagy része ingázó. Taliándörögd az 1998-2007-es időszakban példaként szolgált a települési közösségek összefogásában, partnerségben, települési közösségi élet szervezésében. A művelődési ház és a polgármesteri hivatal összeköltöztetése, a humán kapacitás csökkenése következtében 2009-re a partnerségek csökkentek, a civil aktivitás visszaesett. Az utóbbi 23 évben a lakosság részéről jelentkezett az igény a közösségi élet felpezsdítésére, új szerveződések indultak, hiányzik azonban az együttműködéseket segítő, mozgató, szervező kapacitás.

Korlenyomat – Taliándörögd kincsei mintaprojekt kisfilm (hosszú)

Korlenyomat – Taliándörögd kincsei mintaprojekt kisfilm (rövid)

Érték, tudás, identitás a Somló-Ság kulturális tengelyén mintaprojekt kiadványa

„Kapaszkodj meg ebbe a földbe erősen, magyarom” Érték, tudás, identitás a Somló-Ság kulturális tengelyén – Kiscsősz

/Kategória: ,

“Helyi társadalom újjáépítése. Közösségek létrehozása. Ismerkedés. Alapok lehelyezése, bizalom kialakítása. Visszaköltöztetés.” Ezek a gondolatok voltak a kiscsőszi mintaprojekt mozgatórugói. A település teljes lakossága ugyanis a hivatalos adatok szerint ugyan 137 fő, azonban csupán 70-80 fő lakja ténylegesen a Veszprém megyei falut.  A létszám pedig évről évre csökken. Ennek a a folyamatnak a megállítása, megfordítása a projekt legfőbb célja.

A kistérség a Közép-Dunántúl egyik legelmaradottabb vidéke, a kiemelten fejlesztendő térségek közé tartozik. Az évtizedek óta tartó elvándorlás mellett tovább rontotta a helyzetet a devecseri iszapömlés, amely az érintett települések értelmiségi rétegének további csökkenését hozta. Az iskolák évről évre a túlélésért küzdenek, céljuk elsősorban a működési létszám elérése, a szakmai sikeresség másodlagos. Művelődési intézmény nincs (egyedüliként Devecserben működik), a Faluházakat csak ritkán üzemeltetik. Közművelődési szakemberek nincsenek. A társadalom korosztályi megoszlása az idősek irányába erősödik, a fiatalok elvándorolnak, valódi családok szerény számban élnek a falvakban. 

Kiscsősz a Devecseri járáshoz tartozik, eldugott faluként bújik meg a Somló és a Ság hegy átlóján. A térségben az egyik leghagyományosabb képet mutató település, ahol szerencsére nem sokat változott a huszadik század első felében kialakult egyutcás falukép. A házak nagy része most is a régi építési stílust mutatja, „macskalépcsős” oromfalas utcafronttal. Az itt élő emberek gazdálkodnak, állatot tartanak, kertet és földet művelnek. Igazi vidéki életet élnek.

A terv az volt, hogy a hagyományos értékekre alapozva olyan aktív, tartós közösségeket hozzanak létre, amelyek a projekt befejezése után önműködő módon folytatják közösségi tevékenységeiket. Ezek a közösségek megalakultak és működnek, ami hozzájárult a társadalmi aktivitás növeléséhez. A fejlesztésbe bevont településeken a közösségi szerepvállalás erősödött, a csoportokba bevont célközönség tagjai közül voltak, akik csatlakoztak az önkéntesek köréhez is. A csoportok tagjai aktívan részt vesznek a közösségi élet szervezésében, igyekeznek az általuk megismert közösséget, közösségeket aktívvá, önműködővé tenni. Működésük során olyan tárgyi és szellemi értékekkel gyarapítják a térséget, amelyeket az általunk szervezett rendezvényeken bemutatva gazdagabbá és aktívabbá teszik a vidék közösségi kulturális életét.

Érték, tudás, identitás a Somló-Ság kulturális tengelyén mintaprojekt kisfilm (hosszú)

Érték, tudás, identitás a Somló-Ság kulturális tengelyén mintaprojekt kisfilm (rövid)

Érték, tudás, identitás a Somló-Ság kulturális tengelyén mintaprojekt kiadványa

 

„Vándorló Bográcsok”- kulturális és gazdasági együttműködés a Törökszentmiklósi Járásban – Tiszatenyő

/Kategória:

Tiszatenyő kezdeményezésére 2010-ben indult útjára a Vándorló Bográcsok Találkozója rendezvénysorozat, amelynek legfőbb üzenete  a térségi összetartozás, az egymás értékeinek megismerése, a kulturális és gazdasági kapcsolatok erősítése. A minden évben másik térségi településen megrendezésre kerülő program résztvevőinek lehetőségük van a bemutatkozásra. Ennek egyik formája a helyszínen felépített „udvarházak” adott településre jellemző berendezése, a másik pedig a településekről érkezett előadók (citerások, néptáncosok, modern táncosok, népdal körök, mesemondó iskolás gyerekek, stb.) nagyszínpadi fellépése. A találkozókon rend szerint megmérettetnek a települések, elsősorban a bográcsban készített ételeikkel, de  díjazzák a legfinomabb süteményt, a legszebb udvarházat és a legvidámabb csapatot is.

A rendezvénysorozatban a járás települései: Törökszentmiklós, Fegyvernek Tiszapüspöki, Tiszatenyő, Kengyel, Kuncsorba, Örményes és a Vándorló Bográcsok Találkozójának meghívott vendégtelepülése, Szajol vesznek részt.

A hat települést magába foglaló, közel 37 000 fős térség járási székhelye Törökszentmiklós.  Az  infrastrukturálisan jól felszerelt várost nagyságrendileg Fegyvernek követi, amely jelentős kulturális intézményi- és civilszervezeti aktivitással-, míg Tiszapüspöki és Kuncsorba mélyen gyökerező hagyományokkal rendelkezik. Kengyel, Örményes és Tiszatenyő fiatal települések, 1950-ben váltak önállóvá. A helyi identitás megerősítése azért különösen fontos a fiatal- néhány generációs településeken, hogy kialakuljon a közösségi megtartóerő. Már fiatal településként is összegyűlt az átadható megtartó tudás, figyelmet fordítva a szabadidő eltöltésére, a természeti környezet megismerésére, a helyben is kiteljesíthető életminőségre.  A Járás, mint települések együttese kulturális gyökerei és rokoni- családi hálózata révén szerves egységet alkot. A járási székhely közlekedési csomópont és átszállóhely, a helyi gazdasági élet mozgásai, a szolgáltatások közeli elérhetősége, a tanulás és az iskolán kívüli külön-foglalkozások lehetőségei, a teljesebb értékű kulturális ellátottság, a könyvtári szolgáltatás értéke ma is kiemelt szerepét jelöli a városnak, szoros kapcsolatot alakítva ki vidékével. Törökszentmiklóson négy általános iskola, egy zeneiskola, egy gimnázium, egy szakközépiskola és egy szakképző iskola működik. A járás kistelepülései természetes környezetüket jobban megőrizve, ma alkalmasabbak a rekreációs célpontok kialakítására a városiak számára. Az élhető vidék, átlátható, befogadható és befogadó közege lehet a teljes értékű mindennapoknak.

Vándorló bográcsok mintaprojekt kisfilm (rövid)

Vándorló bográcsok mintaprojekt kisfilm (hosszú)

Vándorló bográcsok mintaprojekt kiadványa

Értékeink helyben vannak” – Bejcgyertyános

/Kategória: ,

A projekt célja a településen található épített értékek, valamint a kulturális örökségek – közösségek, jeles személyiségek, népi kézművesség, helyi hagyományok – bemutatása. A résztvevők felkutatták a helyi értékeket alátámasztó dokumentumokat és rendszerezték a már rendelkezésre álló és a mintaprojekt során gyűjtött anyagokat. Létrehoztak egy állandó kiállítás az értékek bemutatására. További célkitűzés a kosárfonás, mint helyi hagyományú népi mesterség felélesztése, és ezzel a település idegenforgalmi vonzerejének növelése.

Bejcgyertyános Vas megyében, a Rába folyó mentén, a Hegyhátnak nevezett földrajzi kistérségben helyezkedik el. A 429 lakosú település soros beépítésű, szalagtelkes község, amelynek egyes részein a halmaz településmódra utaló módon helyezkednek el a házak. A mai település 1928-ban jött létre Bejc és Hegyhátgyertyános egyesítésével. Bejc több mint 3 km-re található a későbbi falurésztől, Gyertyánostól, így szinte külterületként kell kezelni.  Bejcgyertyános településen 1930-tól a népesség fogyása folyamatos, ami a településen élők elöregedésével párosult. A negatív vándorlási egyenleg tovább súlyosbította a születések és halálozások számából eredő népességcsökkenést. Az elmúlt tíz évben a lakosságszám csökkenése meghaladta a 100 főt. 2004-ben a Magyar Posta megszüntette hivatalát a településen és bevezette a mobilpostai rendszert. A településen a csökkenő gyereklétszám miatt az alsó tagozatok oktatása megszűnt, az óvoda és egyidejűleg a konyha bezárt. Mára a település egyetlen intézménye a civil fenntartású Teleház maradt. Bejcgyertyános a munkalehetőségek, a közlekedés, a középfokú oktatás, és a kereskedelem szempontjából is Sárvár városához kötődik. Természeti értékei a környezeti adottságok, a táj egyedisége, a Farkas erdő, a Herpenyő és Rába folyó. Az épített értékek mellett jeles személyiségek, valamint a szőlőtermelés és borkészítés, a helyi hagyományú népi mesterségek, a csuhéfonás és a kosárfonás is helyi értékek. A népi mesterségek közül a fűzfavesszőből való kosárfonás az 1920-as években kezdődött a településen és Szabó Ferenc nevéhez fűződik. A kezdeti egyszemélyes kosárfonás rövid idő alatt széles körben elterjedt a lakosság körében és sokak megélhetését biztosította. Az 1951-ben 14 taggal megalakult Háziipari Kosárfonói Szövetkezetnek 1960-ban már 45 vizsgázott tagja volt. Mára gyökeresen átrendeződtek az itt élők munkakörülményei, fűzvessző telepítéssel, fonással és értékesítéssel napjainkban mindössze hárman foglalkoznak, valamennyien Szabó Ferenc leszármazottai. Szabó Imre munkássága elismeréseként 2018. március 13-án vehette át a Földművelésügyi Minisztertől a Magyar Ezüst Érdemkeresztet.

„Értékeink helyben vannak” mintaprojekt kisfilm (hosszú)

„Értékeink helyben vannak” mintaprojekt kisfilm (rövid)

„Értékeink helyben vannak” mintaprojekt kiadványa

Közösségi és kiállítótér létrehozása a fürgedi víztoronyban

/Kategória: ,

A tanulmány rámutat az álmos, kis, tolna megyei településen lezajlott áldásos események láncolatán és az ott előidézett kedvező irányba tartó változásokon keresztül arra, hogy egy-egy közösségen belül minden egyén és minden egyes vélemény számít. Le kell számolni azzal a tévhittel, hogy léteznek használhatatlan ötletek, amelyekből ne származna később egy, a közös cél hasznára váló eredeti gondolat.  A projekt célja, hogy a térségben egyedülálló, téglából épült régi fürgedi víztoronyban, összefogással olyan sajátos közösségi és kiállítóteret hozzanak létre, amely alkalmas a helyi értékek és a helytörténet bemutatására.

Fürged a 2015-ös népszámlálási adatok alapján 706 lelket számláló kis település, Tolna megye északi részén. A falu Tamási kistérségben található, földrajzilag a Somogy-tolnai dombvidék és a Mezőföld találkozásánál helyezkedik el. Jobbára lösz fújta dombvidék, kisebb völgyekkel, magaslatokkal szabdalva. A község maga egy ilyen kisebb magaslaton fekszik, ahonnan szép kilátás nyílik a vidékre.
A falu sakktábla alaprajzú, széles utcákkal rendelkezik, melyeket a házaktól és a telkektől széles zöldterületek választanak el. A település intézményeinek otthont adó szerény épületek (a könyvtár az óvoda, a polgármesteri hivatal) itt meghitt, természetközeli környezetben, hatalmasra nőtt fák gyűrűjében vagy széles lombú fák takarásában bújnak meg. Fürged bővelkedik azokban a helyekben, ahol a lombsátrak alatt egy séta közben vagy egy padon megpihenve a városi morajban megfáradt érzékek a természet ölelésében felüdülhetnek. Itt, ahol tágas ligetek terpeszkednek a kertek között, a nyári melegben nem kell attól félni, hogy nem találunk árnyékot, mivel hosszan elterülő parkok sűrűje csalogat felüdülni, és meglepetten megállni egy-egy faragott emlékoszlop alatt, amelynek tetejéről a magyar nép szívének kedves alakok tekintenek le ránk.
A település határait elhagyva is sok lehetőséget kínál a helyieknek és a városi életmódot kis időre maguk mögött hagyó látogatóknak a vidéki környezet, legyen szó kirándulásról, kerékpáros túrákról, madármegfigyelésről, gombázásról, a mindennapi stressz okozta fáradalmak után a lelki feltöltődés szinte garantált. Pihentető és alkotásra ihlető erdők, rétek, legelők s a közeli tavak várják a természet szerelmeseit, a kezdő természetbúvárokat és a tapasztalt erdőjárókat egyaránt.
A vidéki romantikát kínáló település azonban a szemnek kellemes felszín alatt komoly problémákkal küzd. Fürged és a kistérség környező települései mind hátrányos helyzetűek. Sok kezdeményezés nem talál kellő érdeklődést, a feltételek javítását célzó kitörési kísérletek források híján sikertelenek maradnak, nagy szükség van támogatókra. A helyi önkormányzat törekszik arra, hogy a település minél önellátóbb legyen, nagy mennyiségű veteményest és gyümölcsöst alakított ki a falu több részén, melynek terméséből a falu óvodáját szinte teljes mértékben el tudják látni zöldséggel és gyümölccsel. Munkahelyekből viszont a kevés van, az is főleg a közmunkaprogramban. Egy pályázat keretein belül lehetővé vált újra megnyitni a helyi varrodát, amely a bezárása előtt, a rendszerváltást megelőző években folyamatos munkát biztosítva üzemelt, és csak a 90-es évek közepén szűnt meg. A varroda újbóli megnyitása lehetőséget teremtett a korábban ott dolgozó tapasztalt munkaerő és a még tapasztalatlan, de lelkes munkakeresők számára a jobb megélhetésre.
A nagy létszámú munkakeresőt foglalkoztató közmunkaprogram és mezőgazdasági tevékenység mellett jelentős az ingázás, a szerelőüzemekbe induló rendszeres járatokkal sokan útra kelnek és több műszakot teljesítenek a gyárakban a jobb megélhetésért, s hogy gyermekeiknek a sajátjukénál jobb feltételeket biztosítsanak az itt maradáshoz vagy az elköltözéshez.
Az egykor szép napokra, amikor jobbak voltak a kilátások, több volt az emberekben a hit, és nagyobb az összefogás, szépen lefestett régi tűzoltóegyleti kocsik emlékeztetnek. Egyik az orvosi rendelő előtt, másik az óvoda és a polgármesteri hivatal között áll. Ez utóbbinak parkjában egy másik, ezúttal egy szoborba öntött híres személyt is érdemes tüzetesebben szemügyre venni, ha valaki erre jár. Ez a szobor egy időben Jókaiéval vetekedő olvasótábort magának tudható írót ábrázol, akit, mint mondják s mint több helyen olvasni lehet, az utókor azóta elfeledett. Az állításra rácáfolva itt mégis friss virágok, óvodások által készített ünnepi díszek, koszorúk díszítik a talapzatot. A 195 éve Fürgedpusztán született Vas Gereben emlékének állították ezt a szobrot Fürged lakói, akik most a közelgő bicentenáriumot megelőző időszakban a mintaprojekt apropóján kezdetnek lerakták egy Vas Gereben Emlékkiállítás alapjait

Közösségi- és kiállítótér létrehozása a fürgedi Víztoronyban mintaprojekt kisfilm (hosszú)

Közösségi- és kiállítótér létrehozása a fürgedi Víztoronyban mintaprojekt kisfilm (rövid)

Közösségi- és kiállítótér létrehozása a fürgedi Víztoronyban mintaprojekt kiadványa

Közösségi tér/közösségi szervezéssel Iregszemcsén (az Ireg-patak partjának új élete)

/Kategória: ,

Ireg, első írásbeli említése szerint, 1263-ban az ábrahám kolostor tulajdona volt, majd az Ozorai-, később királyi birtok lett. 1862-ben Esterházy Pál szerezte meg az uradalmat, 1917-ben pedig gróf Kornfeld Móric tulajdonába került, aki a II. világháború előtti utolsó gazdája volt. A család a háború alatt külföldre menekült. A birtok egy részéből megalakult az Iregi Állami Gazdaság Dr. Kovács Géza vezetésével, a másik részéből a Kutató Intézet Dr. Kurnik Ernő irányításával. A 70-es évek közepén az iregszemcsei és a fornádi állami gazdaságok egyesültek. 1953-ban kezdődött a kis létszámú termelőszövetkezet szervezése, majd 1959 telén létrejött nagy létszámmal a szövetkezet.  A 1992-93-as privatizáció következtében megszűnt mind az Állami Gazdaság, mind a Termelőszövetkezet a községben és helyét a Kft-k és vállalkozások vették át. Igaz, hogy a kis egyszemélyes vállalkozások tiszavirág életűek voltak, szinte egy-két évig működtek.
Maga az Iregszemcse név 1940-től létezik, amikor ezen név alatt Felsőireg és Szemcséd községet egy belügyminiszteri rendelet egyesítette.

Iregszemcse központjában, a művelődési ház közvetlen környezetében lévő, használaton kívüli zöldterületek park jellegű közösségi térré alakítása, mely alkalmassá válik szabadtéri rendezvények, közösségi események szervezésére, lebonyolítására. A célcsoporttól elzárt területek megnyitása, kulturális célú hasznosítása, mely turisztikai célú beruházás és fejlesztés is egyben. A projekt célja hosszútávon, hogy a patakparti területek átalakítása, megnyitása az itt élők előtt program és projektgeneráló hatású lesz és növelik a falu társadalmi kohézióját. A terület fejlesztése egyben a lehetséges közösségfejlesztés is.

Az Ireg-patak partjának új élete mintaprojekt kisfilm (hosszú)

Az Ireg-patak partjának új élete mintaprojekt kisfilm (rövid)

Az Ireg-patak partjának új élete mintaprojekt kiadványa

Rejtőzködő értékeink – helyi hagyományok, szellemi, anyagi és kulturális értékek feltárása és nyilvánosságra hozatala kisközösségek együttműködéséve – Nyíregyháza

/Kategória: ,

Aki az ország másik végéből, átutazóban jár erre, vagy csak pár napot tölt el itt, már annak is feltűnhet ezen táj és város egyedülálló mivolta a magyar városok, tájak sokszínű szőttesében. Alföldi a táj, alföldi a város, de már látótávolságban vannak a zempléni hegyek, a tokaji hegy, sőt a Kárpátok vonulata is. A homok, a szél különös tájformákat alakított ki, nem egyhangú lapos a táj, mint az Alföld nagy részén, hanem dombokkal, völgyecskékkel szabdalt. A nagy mocsarak többségét lecsapolták, de még mindig számos tó, tavacska, mocsár rejtezik akár Nyíregyháza közepén is, de a külterületeken még nagyobb számban. Maga a város nem rendelkezik túl sok régi műemlékkel, viszont a XIX-XX. század fordulójáról származó, szecessziós, polgári ízlést felmutató, míves épületekkel, régi hangulatú utcákkal annál inkább. A boldog békeidők hangulata nemcsak ezen épületeken keresztül, de Sóstófürdő műemlékein keresztül, a Múzeumfalun, és a Jósa András Múzeumon keresztül is megérinti a látogatót. Rengeteg a szép fasor, a zöldterület a városon belül is, számos köztéri szobor, park gyönyörködteti a szemet és a lelket.  

Nyíregyháza az Észak-Alföld harmadik legnagyobb városa, dinamikusan fejlődő megyeszékhely. A Nyírség fővárosának is mondják. Jellegzetes alföldi településszerkezettel, körúttal és hosszú, egyenes utcákkal rendelkezik. Számos, a szemnek is kedves műemlékkel büszkélkedik történelmi belvárosa, meglepően sok a szépen karbantartott park, zöldterület, természetvédelmi terület. A külterületen is több horgásztó, vízfelület található. Turisztikai központja a város északi részén, a több évszázados múltra visszatekintő tölgyerdőben található Sóstógyógyfürdő, számos turistacsalogató, magas színvonalú intézménnyel: élményfürdő, strand, Sóstói Múzeumfalu, Állatpark. A város járási központ is, több kisebb-nagyobb, helyi és országos értékkel egyaránt gazdagon ellátott község veszi körül. Lakóinak nemzetiségéből kiemelnénk a magyar többség mellett a tirpák, szlovák származású, valamint a roma kisebbséget is. Régebben jelentős volt a zsidó vallásúak száma.

Sok ember úgy éli az életét, hogy a helyi értékekkel nincsen tisztában, azokat talán sosem látta, azokról sosem hallott. Ha a hiányos ismeretekkel rendelkező lakos beletörődik abba, hogy lakhelye egy „unalmas, szürke alföldi város” úgy ez kihathat távlati céljaira, motiváltságára: pl. könnyebben elvándorolhat, nem tudja megvédeni saját lakóhelyének érdekeit a releváns konfliktusokban, kihathat komfortérzetére, testi-lelki jóllétére, társadalmi, mikróközösségi létére, demokratikus jogainak gyakorlására is. Ezzel párhuzamosan viszont vannak olyan helyi, lelkes lokálpatriótákból, lakosokból álló baráti társaságok, kisközösségek, vagy éppen formális közösségek, egyesületek, amelyek különféle területen (kultúra, hagyományőrzés, túrázás, természetvédelem, stb.) működnek, a saját vagy tágabb szakterületük helyi értékeivel tisztában vannak. Ezek a közösségek azonban ritkán találnak egymásra, kiadványaik, munkájuk dokumentációja kevés embert ér el. A közösségek együttműködésének hiánya nem összehangolt, egymásnak akár ellentmondó fejlesztésekben, programokban nyilvánulhat meg, az elszigetelt programoknak kisebb a megszólító ereje, hosszú távú hatása. Ebből következően nincs olyan egységes fórum, ahol ezek a helyi értékek mintegy bemutatásra és dokumentálásra, megőrzésre kerülhetnek. Ezért a Rejtőzködő Értékeink című projekt Nyíregyháza és a környező települések rejtett művelődéstörténeti, természeti értékeinek, helyi hagyományainak feltárása és bemutatása a helyi közösségek együttműködésével.

Rejtőzködő értékeink mintaprojekt kisfilm (rövid)

Rejtőzködő értékeink mintaprojekt kisfilm (hosszú)

Rejtőzködő értékeink mintaprojekt kiadványa