Kategória archív: Mintaprojektek

Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye azon kevés európai települések közé tartozik, amelyek történelme 70 000 évvel korábbra nyúlik vissza. A belvárosban előkerült régészeti leleteknek köszönhetően bizonyítható az őskori, római kori, népvándorláskori ember jelenléte. A település a középkorban itt élt Miskóc nemzetségről kapta nevét, 1365-től mezőváros, a 15. század végén már 2000 lakosa volt. Miskolcot egészen az 1687-es felszabadulásig adóztatta a török, bár a diósgyőri várat már 1674-ben sikerült visszafoglalni. A város ebben az időszakban vált fontos bortermelő központtá, és a 17. század végére már 13 céh is működött itt. A 18. és a 19. század folyamán több fontos, ma is álló épület is épült, köztük a városháza, az új megyeháza, a színház (az ország mai területén álló első kőszínház), a zsinagóga, továbbá számos iskola és templom. 1870. január 9-én átadták a Hatvan–Miskolc vasútvonalat, amivel a város összeköttetésbe került Pesttel. A látványos fejlődés mellett több csapás is sújtotta Miskolcot, 1873-ban kolerajárvány tört ki, 1878-ban pedig hatalmas árvíz követelt több száz emberéletet. 1897 júliusában indult el az első miskolci villamosjárat. Az első világháború közvetlenül nem érintette a várost, de közvetetten rengeteg ember halálát okozta, a fronton és a kolerajárványban is rengeteg miskolci halt meg. 1945-ben Diósgyőrt és Hejőcsabát, 1950-ben Görömbölyt, Szirmát és Hámort csatolták a városhoz. Mai kiterjedését 1981-ben érte el, amikor hozzácsatolták Bükkszentlászlót. A kohászati múltja miatt korábban „acélvárosnak” nevezett Miskolc az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment keresztül. Iparváros helyett ma már sokkal inkább „zöld városnak” nevezik, amelynek kulturális rendezvényei közül néhány (pl. a Bartók Plusz Operafesztivál, a Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál) nemzetközi elismeréseket váltott ki.

A miskolci Herman Ottó Múzeumban közel 10 éve zajlanak azok a közművelődési programok, amelyeket a belső szóhasználatban önkéntes képzésnek vagy rendezvényeknek is nevezünk. A Herman Ottó Múzeum múzeumandragógiai projektjének kidolgozása és elindítása Kurta Mihálynak köszönhető. A projekt elméleti alapjainak első ismertetésére 2009-ben az I. Országos Múzeumandragógiai Konferencián került sor. A szakember szerint a múzeumi gyűjteményeket tudásbázisnak kell tekinteni, a gyűjteményeket gondozó munkatársakat, muzeológusokat, művelődési szakembereket pedig a kultúraközvetítésben dolgozó, mediátori szerepben kiteljesedő közreműködőknek. „ A konkrét korosztályokat célzó és aktivizáló múzeumi kultúraközvetítő programjainkat szakmuzeológusok közreműködésével múzeumpedagógiai, múzeumandragógiai, múzeumgerontagógiai… programok keretében kínáljuk mind az egyénileg, mind a társas formában érdeklődő, tanulni, szórakozni akaró ember/ek számára biztosítva az aktivitás feltételeit, akár a múzeumi tér öntevékeny használatát is.” A lifelong learning múzeumandragógiai értelmezéséből következően „a képzés, továbbképzés, átképzés folyamata a felnőtt, sőt még az idős korban is folytatódik.

Cselekvő önkéntesek mintaprojekt kisfilm (hosszú)

Cselekvő önkéntesek mintaprojekt kisfilm (rövid)

Cselekvő önkéntesek mintaprojekt kiadványa

Gyula Dél-kelet Magyarországon, Békés megyében helyezkedik el, a gyulai járás központja. Egy tündöklő ékszerdoboz az Alföldön, amely gazdag történelmi múltra tekint vissza. A kisváros megsínylette a különböző korok megpróbáltatásait, de most szebben ragyog, mint valaha.A A rengeteg látnivaló között, itt található a több mint 600 éves téglavár, a valamikori Magyar Királyság egyetlen épen maradt gótikus síkvidéki vára. Vele szemben terül el a tekintélyt sugárzó, impozáns Almásy-kastély. Megtekinthető itt egy 19. századi barokk stílusú polgári lakás, a Ladics-ház, amely teljes, érintetlen hagyatékával együtt, a Holt-Körös medre helyén épült. A neoklasszicista Kohán Képtárban a klasszikus és kortárs alkotások is otthonra találnak, valamint végül, de nem utolsó sorban a magyar nemzeti opera megteremtőjének, a Himnusz megzenésítőjének szülőháza, az Erkel Ferenc Emlékház, amely nemzeti kegyhely és kiállítás. A város pezseg az élettől, a látogatót kézen fogja a történelem, és színes programokkal tarkítva vezeti körbe az ódon utcák köveit koptatva.

A már újkőkorban is lakott települést erdők, rétek, mezők és Magyarország legtisztább vizű folyói, a Fekete- és Fehér-Körös ölelik körbe, Ez a természeti csoda páratlan élményt nyújt a kirándulni vágyóknak.
A város mindig is sokszínű volt, számos nemzetiségnek adott otthont és újrakezdési lehetőséget. A mintaprojekt az egyik legjelentősebb nemzetiséggel foglalkozik, a németséggel, a német hagyományokkal, felelevenítve és elérhető közelségbe hozva ezt a kultúrát, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a látogatók a mai szépségében csodálhassák meg a települést.

Németvárosi olvasókör hagyományainak felélesztése mintaprojekt kisfilm (rövid)

Németvárosi olvasókör hagyományainak felélesztése mintaprojekt kisfilm (hosszú)

Németvárosi olvasókör hagyományai projekt kiadványa, Gyula

Nagypall Baranya megyében, a Pécsváradi járásban, a Zengő hegytől délre fekszik. A mindössze 400 fős lakossággal rendelkező falu a Pécsváradi vártól mindössze 4 km-re található. Nevét 1015-ben a pécsváradi bencés apátság alapítólevelében említették először, amely szerint I. István király embereket adott a monostornak. A település elnevezése a magyar Pál személynévből alakulhatott ki. A falut egykor az apátság nemes jobbágyai lakták. A török hódoltság ellenére sem néptelenedett el, lakossága a törökök távozása után magyar volt. A németek a 18. század második felétől kezdtek betelepedni a térségbe, az első világháború után a falu lakosságának már több, mint fele volt német.

A község nevezetessége a Magyarországon utolsó, de még használatban lévő mosóforrás, és a barokk stílusban épített református templom. A település tájházként működő gyűjteménye az iskola épületében tekinthető meg. A Nagypalli Pincegalériát és annak tematikus kiállításait egy immár nagypalli díszpolgár holland házaspár hozta létre.
A régmúltban a férfias kézművesmesterségekről volt híres a község, ahol kiváló kovácsmesterek dolgoztak és a malomberendezésekhez készítettek hatalmas esztergált alkatrészeket. A híres mecseknádasdi kőfaragó hagyománynak is volt nagypalli hatás. Az elmúlt két évtizedben, a Régi Mesterségeket Felelevenítő Közhasznú Egyesületben a női mesterségek mívelői vannak többségben. A projektet megvalósító kézműves csapat csuhé-, gyékény-, sásfonó, tojásíró, mézeskalácskészítő, szabó-, népi bútorfestő-, méhész-, gyertyakészítő- és szövő mesterekből áll.

Csuhé, gyékény, sás mintaprojekt kisfilm (hosszú)

Csuhé, gyékény, sás mintaprojekt kisfilm (rövid)

Nagypall kiadványa

Nagypall füzete

A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt keretein belül olyan mintaprojektek megvalósítására vártunk ajánlatokat, amelyk a múzeumi, könyvtári és közművelődési szakterület partnerségében hoznak létre helyi értékekre reflektáló, lokális identitástudatot és társadalmi részvételt erősítő közösségfejlesztési modelleket. 

18 megyében 25 mintaprojekt valósult meg. A mintaprojektgazdák kisfilmekben mutatják be mintaprojektjeik tartalmát, megvalósítását, eredményeit.

Az elkészült 2 illetve 15 perces kisfilmek itt tekinthetők meg.