2017. augusztus 28-án a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) szakmai megvalósítók, a mentorhálózat és a projektmenedzsment számára, a módszertani gyakorlatok folyamatos fejlesztése céljából egész napos rendezvényt szervezett az Országos Széchényi Könyvtár.
A program egyik célja az volt, hogy a projektben dolgozó valamennyi munkatárs, különösen az ország településein tevékenykedő, a kulturális intézményekkel kapcsolatokat ápoló, vagy éppen kialakító mentorok képet kapjanak a könyvtárak közösségszervező, közösségépítő-fejlesztő tevékenységeiről. Ezt a délelőtt folyamán elhangzó előadások tették lehetővé, amelyek azon túl, hogy konkrétan kapcsolódtak a projekt kiemelt módszertani fejlesztési feladataihoz – közösségfejlesztés, önkéntesség, esélyegyenlőség – megalapozták a délutáni workshop-koncepciót is.
A rendezvényt Fehér Miklós, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet (OSZK-KI) igazgatója nyitotta meg. Köszöntőjében a könyvtárak, könyvtárosok tevékenységének fontosságára és az olvasás, a mesemondás közösségteremtő erejére hívta fel a figyelmet.
A műhelynap első előadását Jávorka Brigitta (OSZK-KI) tartotta „Közösségfejlesztés könyvtári környezetben – nemzetközi kitekintéssel” címmel, melynek fő témája a könyvtári közösségépítés, illetve ehhez kapcsolódóan a könyvtári terek újraértelmezésének kérdése volt. Külföldi szerzők (Oldenburg, Audunson) tanulmányait és számos nemzetközi (antwerpeni, zaragozai, bécsi, oslói) példát felidézve mutatott rá arra, hogy a kihívások ellenére is látható közösségépítő eredményeket tudnak felmutatni azok a könyvtárak, amelyek tevékenységüket az általános szolgáltatásokon túl a környezetükből adódó, meglévő látogatói igényekhez tudják igazítani.
Őt Péterfi Rita, a Pest Megyei Könyvtár megyei hálózati vezetője követte a pódiumon. „Olvasásfejlesztés Pest megye kistelepüléseinek könyvtáraiban – avagy hogyan szolgálja az olvasásfejlesztés a kistelepülések közösségeinek épülését?” című előadásában rámutatott a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) 2013 óta betöltött szerepére az 5000 fő alatti települések könyvtáraiban. Kiemelte továbbá, hogy az olvasás tanítása ugyan iskolai feladat, de a családi környezet és a könyvtár szerepe is rendkívül fontos: a kulturális intézmények az iskolai tanmenet szabta kötöttségektől mentesen, szabadabban vehetik ki részüket az olvasásfejlesztési, közösségépítési, esélyteremtési folyamatból. A jó gyakorlatok sorában többek közt papírszínházi mesélés, a fóti speciális igényű gyerekek gyermekotthonával közös olvasásfejlesztő foglalkozás és író-olvasó találkozók is szerepeltek.
Mikolasek Zsófia, a tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtár osztályvezetője „Könyvtármozi és más közösségépítési jó gyakorlatok” címmel tartott előadást. A könyvtármozit olyan településeken lehet megvalósítani, ahol működik a KSZR. A vetítések célja az, hogy a magyar filmek ezen a csatornán is eljussanak a közönséghez. Ugyanakkor a vetítéseket közös foglalkozások követik, amelyekhez óravázlatok, foglalkozáscsomagok, kvízek készültek, s a tapasztalatok szerint a program remek közösséggé kovácsolja a résztvevőket.
Csépányi Zoltán az egri Bródy Sándor Megyei és Városi a Könyvtár munkatársa. A könyvtárban örömmel vesznek részt a munkában mind felnőtt, mind diák önkéntesek, önkéntesek vezetésével hozták létre pl. a TiniZugot is 2015-ben. A felnőtt és a gyerekkönyvtár elkülönült korábban, szükség volt az átmenetre is – így merült fel egy nagy olvasásnépszerűsítő játék ötlete. A „Nagy Könyves Beavatás – egy kreatív kihívás a közösség és a partnerség szolgálatában” című előadásában a Nagy Könyves Beavatás nevű – 2016-ban indult, és záróeseményét, eredményhirdetését idén március 25-én, az Országos Széchényi Könyvtárban megtartott – olvasásnépszerűsítő rendezvényt mutatta be. A program résztvevői – 14-20 éves fiatalok – hét csoportot alkottak, tagjaik pedig hét fordulóban választották ki egy 210 tételes, kötelező olvasmányokat nem tartalmazó listából azokat a könyveket, amelyeket közösen olvastak el. Ezt az elolvasott műhöz kapcsolódó játékos, kreatív feladatok követték, például egyes jelenetek eljátszása, montázs készítése, új könyvborító tervezése, vagy éppen a cselekmény összefoglalása SMS-ben. A rendezvény hét fordulója során az úgynevezett „Beavatott (olvasó)klubok” tagjai más könyvtári programokon is részt vehettek és találkozhattak a többi csoporttal is.
Végül Csobán László, a pécsi Csorba Győző Könyvtár munkatársának előadását hallhatta a közönség „Hátrányos helyzetűek a könyvtárbuszon” címmel. Megtudhatták, hogy Baranya megyében két könyvtárbusz üzemel, amelyek EU-s forrásból, 2010-ben, illetve 2014-ben álltak szolgálatba, jórészt a megye társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból problémákkal küzdő, és jelentős munkanélküliséggel sújtott területein. A mobilkönyvtárak havonta kétszer jutnak el egy-egy apró településre, s ezek az alkalmak – mint az az előadásból kiderült – személyeket, sorsokat és történeteket érintenek és alakítanak. A könyvtárbuszok, az ott elérhető ismeretek, könyvek, újságok, informatikai eszközök, nem utolsósorban a könyvtárosok személyes hozzáállása, empátiája túlmutat a könyvtári szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításán, ugyanakkor az egyes települések életében jelentős szerepet tölt be, olykor az egyetlen közösségi találkozóhelyként is.
Az előadásokat követően 11 csoportban műhelymunka vette kezdetét, amelynek során minden résztvevő két, általa választott témában az alábbi módszertani útmutatók továbbfejlesztésében vett részt:
- Mérés, értékelés
- Társadalmiasítás
- Esélyegyenlőség
- Önkéntesség
- Közösségfejlesztés
A műhelymunka egyik produktuma
A műhelyfoglalkozás során minden csoport poszteren foglalta össze, tekintette át a munkacsoportban elhangzottakat.
A rendezvény dr. Arapovics Mária, a Cselekvő közösségek projekt szakmai vezetőjének összefoglalójával zárult.
