Idén 14 muzeális intézmény vehette át a Közösségi Múzeum elismeréseket

Budapest, 2020. október 9. – Idén 14 muzeális intézmény vehette át a Közösségi Múzeum elismeréseket október 9-én, a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett Múzeumi ReStart rendezvényen. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) kezdeményezésére 2019 óta a díjat azon muzeális intézményeknek ítélik oda, amelyek közösségi részvételi alapon működnek, a múzeumi alaptevékenységükkel összehangolt közösségépítő munkát folytatnak, bevonják munkájukba a helyi lakosságot, a civil szervezeteket, egyéb partnereket.

A Közösségi Múzeum elismerés egyben a múzeumokban folyó közösségépítő munkára is rá kívánja irányítani a figyelmet.

Az elismerő okleveleket ünnepélyes keretek között Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkára, Dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese és Nagy Magdolna, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ igazgatója adták át.

Az idei év díjazottjai: a hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum, a budapesti Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria, az esztergomi Duna Múzeum, a Gödöllői Királyi Kastély, a Gödöllői Városi Múzeum, a makói József Attila Múzeum, a mindszenti Keller Lajos Művelődési Központ és Könyvtár, és Helytörténeti Gyűjtemény, a budapesti Ludwig Múzeum, a százhalombattai Matrica Múzeum, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, a szentgotthárdi Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Gyűjtemény, a sátoraljaújhelyi PIM – Kazinczy Ferenc Múzeum, a Sóstói Múzeumfalu és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Munkájukhoz további sok sikert kívánunk!

A kulturális intézmények közösségi szerepvállalásának elősegítésére a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ vezetésével, az NMI Művelődési Intézet Nkft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciumi partnerségével megvalósított Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás című európai uniós projekt keretében történt módszertani fejlesztés 2016 és 2019 között. A fejlesztés részeként született meg a Közösségi Múzeum elismerés, melynek feltétele a szakértők által kidolgozott önértékelési teszten meghatározott pontszám elérése, és a közösségi szemlélet megléte a hivatalos múzeumi dokumentumokban. 2019-ben 19 magyarországi muzeális intézmény teljesítette a szükséges feltételeket, 2020-ban pedig 14.

A múzeumok közösségi szerepvállalásához készült módszertanokról és a Közösségi Múzeum elismerés hátteréről és értékelési módjáról megjelent egy kiadvány is, a Múzeumi Iránytű sorozat 21. számaként Közösségi alapú működés a múzeumokban címmel. Ez a kötet tartalmazza a Közösségi Múzeum elismerést 2019-ben elnyert intézmények tapasztalatát is. A kiadvány a MOKK honlapjáról ingyenesen letölthető: 

https://mokk.skanzen.hu/20191122muzeumi-iranytu-21. 

A múzeumok közösségi alapon való működésének kialakítása több fokozatból álló, hosszabb folyamat, ennek megfelelően a díjazottak is a közösségi működés különböző szintjeit képviselik. Ezért minden évben az újonnan jelentkező múzeumok mellett arra is lehetőséget biztosítunk, hogy egy – a Közösségi Múzeum címet már elnyert – intézmény időközben magasabb szintre lépve újra megmérettesse magát.

További információ: Szu Annamária, szu.annamaria@skanzen.hu

Több mint ezer település, közel félezer újjáéledő közösség! A változás elkezdődött

Csaknem ezer újjáéledő helyi közösség, számos jó gyakorlat és sikeres módszertanok – ezek mind az elmúlt három évben zajlott, a teljes országra kiterjesztett, 3 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból megvalósult program, a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) projekt eredményei. A program – amely a múzeumi, a közművelődési és a könyvtári terület egyedülálló összefogásával valósult meg – egyebek mellett hozzájárult a fiataloknak a digitális világból a valós közösségekbe való visszatereléséhez, a helyi kulturális intézmények és az ott lakók közötti kapcsolat erősítéséhez, és számos más területen is pozitív hatást fejtett ki.
A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás kiemelt projekt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ vezetésével az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciumi partnerségével valósult meg, a Széchenyi 2020 program keretében.

A csütörtöki sajtótájékoztatón dr. Fülöp Péter, az EMMI művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy ez volt az első alkalom, hogy a múzeumok, a közművelődési intézmények és a könyvtárak módszertani központjai összefogtak egy nyitott, aktív és együttműködő társadalom fejlesztésének érdekében. A projekt eredményei várhatóan hatással lesznek a kulturális szakterület fejlődési irányaira az elkövetkező 10–15 évben.
Dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója röviden összefoglalta a projekt legfőbb eredményeit, elmondta, hogy a projekt a kulturális intézményrendszer eszközeivel segítette az önkormányzatok, múzeumok, könyvtárak, közművelődési intézmények, civil szervezetek és a lakosság közötti kapcsolatok megerősödését, nagymértékben hozzájárult az aktív közösségek számának növeléséhez.
Závogyán Magdolna, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője ismertette az NMI Művelődési Intézet által elvégzett projektfeladatokat, hangsúlyozva az intézmény módszertani központként betöltött funkcióját.
Fehér Miklós, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet igazgatója bemutatta a könyvtári területen elért eredményeket, kiemelte a közösségi alapon működtetett könyvtárak egyre jelentősebb szerepét.
A sajtótájékoztatót követő projektzáró rendezvényen a projektgazda Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ a konzorciumi partnerei, az Országos Széchényi Könyvtár és az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. közreműködésével áttekintette az elmúlt három évben elért eredményeket. Tapasztalataikról számoltak be olyan helyi közösségek, kulturális intézmények és civil szervezetek képviselői is, amelyek a megvalósult közösségfejlesztő tevékenységüket a projekt során kidolgozott módszertani útmutatások alapján hajtották végre.
Csaknem ezer újjáéledő helyi közösség, számos jó gyakorlat és sikeres módszertanok – ezek mind az elmúlt három évben zajlott, a teljes országra kiterjesztett, 3 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból megvalósult program, a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) projekt eredményei. A program – amely a múzeumi, a közművelődési és a könyvtári terület egyedülálló összefogásával valósult meg – egyebek mellett hozzájárult a fiataloknak a digitális világból a valós közösségekbe való visszatereléséhez, a helyi kulturális intézmények és az ott lakók közötti kapcsolat erősítéséhez, és számos más területen is pozitív hatást fejtett ki.
A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás kiemelt projekt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ vezetésével az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciumi partnerségével valósult meg, a Széchenyi 2020 program keretében.
A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt szervesen kapcsolódott A helyi identitás és kohézió erősítése TOP-5.3.1-16 és TOP-6.9.2-16 kódszámú felhívásokhoz. A két program együttesen, garantálta a települések, településrészek, térségek közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztését, a közösségfejlesztő folyamatok megvalósítását. A Cselekvő közösségek projekt 18 megyére kiterjedő 60–80 fős kulturális közösségfejlesztő mentorhálózatának munkatársai több mint 2500 kulturális intézménnyel vették fel a kapcsolatot, 905 közösség számára tették hozzáférhetővé a projekt által szakmai támogatásként nyújtott lehetőségeket, és több mint 420 közösséget mentoráltak folyamatos aktivitással. Tevékenységükkel 276 TOP-nyertes konzorciumot támogattak.
A projekt innovatív szakmai-módszertani eredményei alapján kidolgozott térítésmentes továbbképzések során a kulturális szakemberek, valamint az önkormányzatok munkatársai és köztisztviselői képessé váltak a közösségfejlesztési folyamatok támogatására. A projekt három éve alatt 51 képzés valósult meg, 950 fő részvételével. A képzések 65 százalékát a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, 35 százalékát a konzorciumi partnerek szervezték.
A módszertani fejlesztések megalapozása, valamint a projekt eredményességének mérése érdekében – több tízezer ember bevonásával – hét kutatás valósult meg az NMI Művelődési Intézet koordinálásával. A kutatások célja a kulturális közösségfejlesztő folyamatok figyelemmel kísérése, a tapasztalatok összegzése, és innovatív fejlesztő javaslatok megfogalmazása volt.
A projekt során a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felhívására olyan mintaként szolgáló programok – mintaprojektek – valósultak meg, amelyek civil szervezetek, valamint múzeumi, könyvtári és közművelődési intézmények együttműködésével hoztak létre helyi értékeket és identitást erősítő, a társadalmi részvételt és a kulturális gazdaságot fejlesztő közösségi gyakorlatokat. 17 megyében 25 mintaprojekt jött létre.
A projektet megvalósító intézmények többféle megyei szakmai rendezvényt is szerveztek a három év során: a közösségfejlesztést bemutató (érzékenyítő) rendezvénysorozatot; az aktív közösségek megismerkedését és tapasztalatcseréjét szolgáló műhelynapokat; szakmai találkozókat a múzeumi, könyvtári és közművelődési területen tevékenykedő kulturális intézmények munkatársainak; a TOP-nyertes jó gyakorlatokat bemutató és népszerűsítő eseménysorozatot. Az összesen 73 esemény több mint felét az Országos Széchényi Könyvtár szervezte.
A projekt keretében lebonyolított szakmai tanulmányutakon 239 fő juthatott el az Európai Unió 14 tagállamába, a Magyarország 18 megyéjét érintő belföldi utakon pedig 139 település 183 jó gyakorlatával ismerkedhetett meg a 468 településről érkezett több mint 1200 résztvevő.
A három év alatt megrendezett konferenciák kiváló alkalomnak bizonyultak a szakmai eredmények közzétételére, a mintaprojektek és a TOP-os jó gyakorlatok bemutatására, emellett a kulturális szakemberek, a közigazgatásban dolgozók és a civil közösségek képviselőinek kapcsolattartásához is alkalmas fórumot biztosítottak. A szakterületenként szervezett kétnapos nemzetközi konferenciákon összesen 563 fő vett részt, az ott elhangzott előadások alapján online konferenciakötetek készültek. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karával partnerségben szervezett Fókuszban a kulturális közösségfejlesztés konferencia középpontjában a projekt módszertani és szakmai eredményei, a kulturális közösségfejlesztés módszerei, jó gyakorlatai, illetve a közösségfejlesztő szakma bemutatása állt.

A projekt részeként a Szabadtéri Néprajzi Múzeum szervezésében 2017-ben hagyományteremtő szándékkal életre hívott közösségépítő kezdeményezés a Közösségek Hete rendezvénysorozat. A Közösségek Hete évről évre május második hetében nyújtott lehetőséget, hogy a helyi civil szervezetek, egyesületek, klubok, szakkörök és más együttműködő szervezetek bemutatkozhassanak és új partnerségek szülessenek. A rendezvény az elmúlt három évben országszerte csaknem ezer települést, és ennél sokkal több közösséget mozgatott meg.
2017 szeptembere óta működik az Országos Széchényi Könyvtár vezetésével fejlesztett Cselekvő Közösségek Wiki – a projekt közösségi enciklopédiája, amely lehetőséget teremt a módszertanok folyamatos frissítésére. A több mint 200 szócikket a szakmai megvalósítókon kívül az érdeklődők is szabadon szerkeszthetik, illetve a szócikkbázist is gyarapíthatják. Az indulása óta átlagosan havonta 3800 alkalommal látogatták az oldalt a téma iránt érdeklődők.
A projekt keretében az NMI Művelődési Intézet gondozásában gamification alapú, online közösségi tanulási és motivációs rendszer jött létre. A játékban szórakoztató feladatokon keresztül ismerhetők meg az élményalapú közösségépítő lehetőségek, közösségi kezdeményezések elindítására vonatkozó konkrét ismeretek.
A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt legnagyobb eredménye, hogy az ország településeinek mintegy egyharmadát – hozzávetőlegesen ezer települést –, illetve több ezer kulturális intézményt, közösséget és szakembert ért el sikeresen a módszertani fejlesztésekhez kapcsolódó valamely tevékenysége során. A kidolgozott kulturális közösségfejlesztő módszereket és a közösségi részvételi működési módot (társadalmiasítási modellt) mára számos intézmény, szervezet a gyakorlatban is alkalmazza: a jövőben több mint ötvennégy kulturális intézmény folytatja működését közösségi részvételi alapon. A projekt eredményeinek vizsgálata egyetemi szakdolgozatok, illetve doktori kutatások témáivá vált.

A projektről bővebb információt a www.cselekvokozossegek.hu oldalon olvashatnak.

További információ:
Bazsó Zoltán, +36 20 295 6161, bazso@preport.eu
Balogh Enikő, +36 70 682 5490, balogh.eniko@skanzen.hu

 

 

Sikeresen zárult az aktív közösségek megismerkedését és tapasztalatcseréjét szolgáló országos szakmai műhelysorozat

434 önkormányzat 756 képviselő-testületi tagja, továbbá 305 település 401 közösségének 678 résztvevője kapcsolódott be a Cselekvő közösségek projekt programjaiba.

 Győr adott otthont csütörtökön a Cselekvő közösségek projekt keretében, 2017 és 2019 között tartott, megyei szakmai napok országos rendezvénysorozatokat záróeseményének. Az elmúlt években 18 megyében, 434 település képviselő-testületének tagjai és hivatali dolgozói, valamint összesen 18 helyszínen 305 településről 401 közösség 678 résztvevője kapcsolódott be az országos eseménysorozatokba. A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) kiemelt projekt a kulturális ágazat országos fejlesztőprojektje a múzeumi, a közművelődési és a könyvtári terület egyedülálló összefogásával. A projekt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciumában valósul meg a Széchenyi 2020 program keretében, 3 milliárd forintos vissza nem térítendő európai uniós támogatásból.

A csütörtöki sajtótájékoztatón Dr. habil. Arapovics Mária, a projekt szakmai vezetője a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ részéről bemutatta az egész országra kiterjedő projektet, a 18 állomásos megyei szakmai műhelynapok rendezvénysorozatot, valamint ismertette a köztisztviselőknek indított, a kulturális közösségfejlesztés gyakorlatát fókuszba állító akkreditált továbbképzés eredményeit.

Encsyné dr. Nánási Ágnes, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési és Területrendezési Iroda vezetője ismertette a megyei TOP-projekteket, beszédében a szakmai találkozó és a megyei fejlesztések összefüggéseire világított rá.

Giczi András, a projekt szakmai vezetője az Országos Széchényi Könyvtár részéről a sajtótájékoztatón bemutatta a 18 megyében megszervezett aktív közösségek találkozói rendezvénysorozatot, és összegezte a tapasztalatokat.

A projekt keretében az önkormányzatok képviselő-testületeinek tagjai és hivatali munkatársai számára 2017 júliusában kezdődtek a Helyi identitás és kohézió erősítése (TOP-5.3.1-16, TOP-6.9.2-16) és a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás konstrukciókat bemutató, és azok összefüggéseit áttekintő „Miért szeretek itt élni” című műhelynapok. Az elméleti háttér ismertetése mellett a közösségfejlesztési folyamatot, és a közösségi tervezés lépéseit is áttekintették a tematika során. A népszerű programokon összesen 434 településről 756-an vettek részt.

2019 januárjában indult el a megyékben működő aktív közösségek megismerkedését, tapasztalatcseréjét szolgáló szakmai műhelymunka-sorozat. A megyékben tevékenykedő közösségek sokszínűsége már önmagában is nagy érték, hiszen e változatos közösségek magukban hordozzák az egyének számára nélkülözhetetlen társas kapcsolatokat, egzisztenciális lehetőségeket, helyi értékek és normák megbecsülését, valamint egymás segítését.

Az eredményeket összegző sajtótájékoztatót követő csütörtöki szakmai napon – csakúgy, mint a többi 17 megyében – a településük értékeinek megőrzéséért, a fiatalok jövőjéért, az idősebbek megbecsüléséért munkálkodó közösségek képviselői találkoztak azért, hogy részletesen is bemutassák tevékenységüket. A rendezvény egyik legfontosabb célja az volt, hogy fórumot teremtsen annak érdekében, hogy a szomszédságok, a települések közösségei megismerjék egymást a lokális kapcsolatok hálózattá szélesítéséhez.

További sajtóinformáció:

Bazsó Zoltán

+36 20 295 6161

bazso@preport.eu

Átadták a Közösségi múzeum elismeréseket a Múzeumok Majálisán

A Közösségi múzeum elismerést első alkalommal 16 muzeális intézmény kapta meg a Nemzeti Múzeumban rendezett átadási ünnepségen. A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás  (EFOP 1.3.1-15-2016-00001) című, az Európai Unió által támogatott projekt keretében a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (SZNM MOKK) kezdeményezése alapján az elismerést azon muzeális intézményeknek ítélik oda, amelyek közösségi részvételi alapon működnek, vagy  letették a társadalmiasítás alapjait, bevonják munkájukba a helyi lakosságot, a civil szervezeteket, egyéb partnereket.

A Közösségi múzeum elismeréssel a MOKK jutalmazni és ösztönözni kívánja a múzeumi alaptevékenységgel összehangolt közösségépítő munkát. A projekt módszertani fejlesztése keretében kialakított szempontrendszer alapján kitöltött teszt és a kapcsolódó dokumentumok benyújtását követően történt meg az intézmények kiválasztása. A 16 elismerésben részesült muzeális intézmény közül 10 a legmagasabb szintet érte el, ők folyamatosan bevonják a közösségi élet szereplőit a döntéshozatalba, akik aktívan részt vállalnak a múzeumi feladatok ellátásában is.

Az elismerő okleveleket dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese, Nagy Magdolna, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ megbízott igazgatója és dr. Arapovics Mária, a Cselekvő Közösségek projekt szakmai vezetője adták át ünnepélyes keretek között a Múzeumok Majálisán.

Elismerésben részesültek 2019. május 19-én: a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, a Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum, a kiskunhalasi Thorma János Múzeum, a Marcali Múzeum, a celldömölki Kemenes Vulkánpark, a Balatonfüred Kulturális Nonprofit Kft., a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, a cigándi Bodrogközi Múzeumporta, a Tatabányai Múzeum, a keszthelyi Balatoni Múzeum, a tatai Kuny Domonkos Múzeum, a tápiószelei Blaskovich Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a nyíregyházi Jósa András Múzeum, a sümegi Kisfaludy Sándor Emlékház. Az okleveleket az intézmények vezetői és képviselői vették át.

A múzeumi közösségépítésben előre haladó muzeális intézmények számára továbbra is nyitott a lehetőség az elismerés elnyerésére, valamint a közösségi múzeum cím következő, magasabb fokozatának elérésére.

Partnerségben a közművelődéssel – Nemzetközi konferencia Magyarországon

Az utóbbi években alkalmazott, jó gyakorlatként már hatékonyan működő közösségteremtő eszközök álltak a 2019. május 15-16-án megvalósuló, Partnerségben a közművelődéssel című nemzetközi tudományos konferencia fókuszában, melynek hazánk adott otthont. A kétnapos rendezvényen a magyar szakemberek tapasztalatain túl többek között a Lengyelországban, Szlovákiában, Szerbiában és Dániában bevált jó gyakorlatokat is bemutatták külföldi előadók.

 

A lakitelki konferencia a Cselekvő közösségek projekt által szervezett nemzetközi konferencia-sorozat 3. állomása. Az első konferencia (múzeumi) kiadványa letölthető innen.

 

  Az NMI Művelődési Intézet Nkft. által konzorciumi partnereivel; a Szabadtéri Néprajzi Múzeummal és az Országos Széchényi Könyvtárral együttműködésében Lakitelken megrendezett konferenciát házigazdaként Lezsák Sándor a Magyar Országgyűlés alelnöke, a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány elnöke, az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, az NMI Művelődési Intézet részéről Závogyán Magdolna ügyvezető, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum részéről Dr. Cseri Miklós főigazgató, valamint az Országos Széchényi Könyvtár részéről Dr. Tüske László főigazgató nyitotta meg.

Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány elnöke köszöntőjében kiemelte, a kézműves ipar reneszánsza, megújulása kezdődik szerte a világban, ezt szolgálni a Kárpát-medencében a nemzeti művelődés kötelessége.

Fekete Péter beszédében elmondta, az ember csak olyan közösségben élhet boldogan, mely aktív és cselekvő. Úgy fogalmazott, olyan közösségben jó lenni, amelyik nem csak sodródik az árral, hanem tesz is magáért, meg tudja fogalmazni a kérdéseit, a problémáit, melyekre szüntelenül választ és megoldást keres. Az államtitkár rámutatott, pontosan úgy, ahogyan a most kezdődő konferencia címe is kijelöli a kulcsfogalmakat „Cselekvő közösségek – Aktív közösségi szerepvállalás”.

Závogyán Magdolna beszédében a projekt kiemelkedő eredményeire hívta fel a figyelmet, mint mondta: a Művelődési Intézet szakértői tevékenyen részt vettek az intézmények közösségi részvételen alapuló folyamatainak előkészítésében, kidolgozásában. A helyi, öntevékeny aktív közösségek képezik a társadalom éltető kovászát, erős közösségek nélkül nincs erős nemzet – hangsúlyozta az ügyvezető.

Dr. Cseri Miklós főigazgató beszédében ismertette a Szabadtéri Néprajzi Múzeum szerteágazó feladatrendszerének közösségi részvételen alapuló, hálózatos működését, és kiemelte, hogy az uniós finanszírozású Cselekvő közösségek projekt során a múzeum társadalmi beágyazottsága tovább erősödött.

Dr. Tüske László, az Országos Széchényi könyvtár főigazgatója megállapította, hogy a kutatások, szakmai találkozók eredményei azt mutatják, a jól működő könyvtári rendszer a dinamikusan változó környezetben is erős, rugalmas és innovatív. A könyvtárak működésük számos területén ügyelnek arra, hogy szolgáltatásaikat a település és a közösségek igényeinek megfelelően alakítsák. E tudatos törekvéssel a működés magasabb szintre emelkedik, hiszen tervezetten nyílik lehetőség a település lakóival, közösségeivel történő konzultációra, ezt követően a bevonásra majd együttműködésre, azaz a cselekvő közösségek aktív közösségi szerepvállalására.

A konferencia témájában szorosan kapcsolódik a Cselekvő közösségek címet viselő hároméves, országos projekt célkitűzéseihez, fókuszba helyezi a közösségépítést és -fejlesztést, az intézmények közösségi alapon való működtetését, valamint az esélyegyenlőség és az önkéntesség fő irányvonalait, módszertani lehetőségeit. A szervezők kiemelt célja, hogy a projekt során létrejött jó gyakorlatokon keresztül alkalmazható és fenntartható példákat mutassanak be mindhárom – a közművelődési, a múzeumi és a könyvtári – szakterületen.

A rendezvényen az előadások, workshopok, kerekasztal beszélgetések során áttekintették a Cselekvő közösségek projekt eredményeit, valamint javaslatokat, ajánlásokat fogalmaztak meg a szakemberek a projekt folyamán megszületett közösségi aktivitások hosszútávú fenntartására és továbbfejlesztésére.

A hároméves program résztvevői és célcsoportjai számára fontos célkitűzésként határozták meg a külföldi tapasztalatok megismerését, mindemellett megcélozták egy új típusú nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítását is az intézményekkel és a civil szervezetek képviselőivel egyaránt.

A konferencia előadói a könyvtári, a múzeumi és a közművelődési szakterületek elismert hazai és külföldi szakemberei, akik saját közösségfejlesztő tevékenységüket mutatták be, elősegítve a további partneri együttműködések kialakítását.

Jó gyakorlatként szerepelt a program során többek között a Győr-Moson-Sopron megyei Lébény is. A 3200 körüli főt számláló kisváros számára a kulturális kínálatot tekintve nem könnyű felvenni a versenyt a közeli nagyobb városokkal, de Közösségi Házával, amely nyitva áll a lakosság és a civil szervezetek számára is, valamint kulturális szakembereinek munkájával és összetartásával mégis jó példaként szolgál. A lébényi jó gyakorlatokat Árendás Anikó mutatta be előadásában.

 

Máshol, például a Somogy megyei Mesztegnyőn a közösségi, kulturális élet megalapozásáért a „falu lámpása” Kövesdi Tiborné, Gizi néni tett nagyon sokat, aki 40 év aktív tanítói tevékenysége mellett segítette a település közösségi formálódását. Az elköteleződés és hivatásszerű közreműködés, a település adottságai, helyi cselekvő közösségek létrehozása, eredeti ötletek, az önkéntesség, a közösségi művelődés intézményei, kapcsolati tőke mind fontosak voltak ahhoz, hogy Mesztegnyő ma jó gyakorlatként szolgálhasson a kisebb közösségek számára, melyről Panyi Antónia beszélt előadásában.

A kétnapos program során előadásokon, szekció üléseken és kerekasztal beszélgetéseken ismerkedhettek a résztvevők a hazai és európai kulturális, közművelődési intézmények közösségfejlesztő gyakorlataival. A konferencián többek mellett Mogens Godballe, a dániai Nordfyns Folkehøjskole igazgatója, a Népfőiskolák Európában egykor és ma témában tartott előadást; Piotr Malak, a Wroclaw-i Egyetem adjunktusa a Digitális könyvtár az idősebbek számára – a digitális kirekesztés elleni küzdelem módjairól beszélt; míg Carl Gustav Johannsen, a Koppenhágai Egyetem professor emeritusa A közkönyvtárakkal való partnerségek tapasztalatai című előadásában mutatta be eredményeit a hallgatóságnak.

A Lakitelken megrendezendő eseményre a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás EFOP-1.3.1-15-2016-00001 kiemelt projekt keretében került sor. A konferencia társszervezői a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár.

A 2016. szeptemberben indult, hároméves projekt átfogó célja, hogy a kulturális intézményrendszer egyedi eszközeivel segítse a települések önkormányzatai, kulturális intézményei és lakosai közötti kapcsolatok erősítését, amelyek lehetővé teszik, hogy minél több aktív, a helyi társadalmat megmozgató közösség jöjjön létre.

Fotó: Kiss Mónika

 

Adj Esélyt…! Elindult az országszerte csaknem 760 programmal zajló Közösségek Hete

Közös szövéssel, kincskereső játékkal, fotókiállítással, népi sportjátékok bemutatójával és TOP nyertes pályázók bemutatkozásával vette kezdetét a Közösségek Hete országos rendezvénysorozat 2019. május 6-án, Szennán. Az ország 358 településén csaknem 760 közösségépítő programmal várják a programszervezők 2019. május 6. és 12. között az érdeklődőket. Az idén harmadik alkalommal meghirdetett programsorozat olyan eseményeknek ad teret, amelyek kifejezik a közösségi összetartozást, azok sokszínűségét és a bennük rejlő értékeket. A Közösségek Hete kiemelt célja a közösségek megtartó erejének, a településeken élő különböző helyzetű és életkorú lakosok iránti felelősség, összefogás jó példáinak bemutatása. Különösen fontos az esélyegyenlőség elősegítése, ezért idei mottónkkal olyan közösségeket is szeretnénk megszólítani, akik úgy érzik, hátrányos megkülönböztetés éri őket, ezért közösséget alapítva próbálnak megküzdeni a felmerülő nehézségekkel.
A Közösségek Hetét a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) kiemelt projekt keretében rendezzük meg, amely a kulturális ágazat országos fejlesztőprojektje a múzeumi, közművelődési és könyvtári terület egyedülálló összefogásával. A projekt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciumában valósul meg, 3 milliárd forintos vissza nem térítendő európai uniós támogatással, a Széchenyi 2020 program keretében.

Az országos rendezvény a Szennai Közösségi Házban és a Szennai Skanzenben tartott ünnepélyes eseménnyel vette kezdetét, ahol köszöntőt mondott Lengyel Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Projektfelügyeleti és Tervezési Főosztály vezetője, Dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese, , valamint Salamon Gyula, Szenna község polgármestere.

A köszöntőket követően megyei TOP nyertes pályázók mutatkoztak be kerekasztal beszélgetés keretében, ismertetve a Közösségek Hetéhez kapcsolódó programjaikat is. A beszélgetést Dr. Arapovics Mária, a Cselekvő közösségek projekt szakmai vezetője moderálta, résztvevői Böhm Kinga, a Hedrehelyi Kulturális Egyesület elnöke, Szukits Sándorné, a Karádi Hagyományőrző Hímzőkör Egyesület elnöke és Darabos Diána, a Koppány-völgye Kistérségi Szomszédolás (TOP-5.3.1-16-SO1-2017-00002) projekt szakmai vezetője Karád Község Önkormányzata képviseletében, valamint Máté László, a Visnyeszéplaki Faluvédő és Közművelődési Egyesület elnöke voltak. A kerekasztal befejezése után a résztvevők és a vendégek együtt sétáltak át a Szennai Skanzenbe, ahol ízelítőt kaptak az egész héten zajló programokból.

A Szennai Skanzen 40 éves jubileumára készült különleges fotókiállítást tekinthetik meg a látogatók a Közösségek Hete ideje alatt. A Csökölyi Kulturális Egyesülettel együttműködésben megelevenednek a csökölyi hagyományok: bemutatják a fehér gyászviseletet, a látogatók megismerhetik a komatálazás szokását, csökölyi népdalokat tanulhatnak, és a helyi néptánc csoport sem marad ki a programból. A szennai Rozmaring Nyugdíjas Egyesület tagjai szeretettel várják az érdeklődőket egy közös délutánra, ahol közös kézimunkázás, a szennai konty rejtelmei, valamint a hagyományos szennai perec kemencében megsütése lesz terítéken. S végül nyitott műhely keretében a gyapjútól a fonálig végigkísérhetik az érdeklődők a feldolgozás folyamatának minden fázisát, természetesen aktív közreműködésre is lehetőség van. Itt a helye május 9-én délután annak, aki kipróbálná a gyapjú tépés, kártolás, orsózás, rokkázás hagyományos tevékenységeit!

A Közösségek Hete országos rendezvényt hagyományteremtő céllal 2017-ben hirdette meg először a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos

Széchényi Könyvtár konzorciuma a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás EFOP-1.3.1-15-2016-00001 kiemelt projekt keretében. A programsorozat hatalmas sikert aratott, több mint 1000 közösséget tudott megmozgatni az elmúlt két esztendőben, hiszen úgy irányítja rá a figyelmet a helyi kezdeményezésekre, hogy azokat tartósan vonzóvá, ismertté, keresetté teszi.

A kezdeményezéshez idén is csatlakozhatott intézmény, civil szervezet és közösség egyaránt. A rendezvénysorozatra olyan programokkal lehetett jelentkezni, amelyek – képviselve a Közösségek Hete szellemiségét – felhívják a figyelmet a közösségi kezdeményezésekre, az intézményekben és az azokon kívül működő közösségek tevékenységeire és helyi társadalomformáló erejükre. A több, mint ötszáz programszervező között megtalálhatók közművelődési, muzeális és könyvtári intézmények, az azokban működő vagy hozzájuk köthető baráti, amatőr művészeti, alkotó-, olvasó- és egyéb körök, továbbá önkormányzatok, hagyományőrző csoportok, egyházi közösségek, civil és jótékonysági szervezetek, sőt még sportklubok és egy nemzeti park igazgatóság is bekapcsolódtak a Közösségek Hetébe.

Idei mottónk – „Adj esélyt…!”  – jegyében Zalaegerszegen bemutatkozik a Down mosolyambulancia. Szendrőn jótékonysági koncertet rendeznek, a „Rólunk nélkülünk semmit” program keretében Kiskunfélegyházán a mozgáskorlátozottak kerülnek fókuszba. A Vakok és Gyengénlátók heves megyei egyesülete társasjátékozásra hív, melyben mindenki megtapasztalhatja, milyen lehet vakon játszani.

„Együtt lenni, együtt tenni jó!”, „Keressük értékeinket”, „A hely, ahol jól érzed magad” és „Ismerj meg!” pedig csak néhány a számos egyéb izgalmas programtípus közül. Helytörténeti séta, falupiknik, interaktív horgászbemutató, geocaching, közös faluszépítés, palántaültetés, táncház, önkéntes tárlatvezetés, és még rengeteg színes program várja a látogatókat.

Nagymágocson helytörténeti sétával, falupiknikkel, interaktív horgászbemutatóval, tókerülő túrával, geoláda kincskereséssel várják a kicsiket és nagyokat. Közös kertrendezés, nyársalás, dalolászás, táncház lesz az idei Közösségek Hete program a Heves megyei Domoszlón. Közös magvetésre, palántaültetésre és szakmai tanácsadásra várja a látogatókat a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár. A Magyar Nemzeti Galériában önkéntesek tartanak tárlatvezetést.

TOP18 – TOP nyertes „Jó gyakorlatok” bemutatása, népszerűsítése

A TOP nyertes „Jó gyakorlatok” bemutatása, népszerűsítése a témája annak az ország 18 megyéjét érintő programsorozatnak, amelynek a 16. állomása Békés megye lesz. Az országos szakmai műhely-sorozat célja, hogy áttekintse a TOP (Terület és Településfejlesztési Operatív Program) 5.3.1-16 valamint a TOP 6.9.2.-16 „A helyi identitás és kohézió erősítése” projektek jelenlegi helyzetét, módszertani kitekintést adjon a vállalt projektek teljesítéséhez, illetve jó példákkal segítse a TOP nyertes pályázók munkáját. A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) kiemelt projekt a kulturális ágazat országos fejlesztőprojektje, amely a múzeumi, a közművelődési és a könyvtári terület egyedülálló összefogásával a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciumában valósul meg, 3 milliárd forintos vissza nem térítendő európai uniós támogatással, a Széchenyi 2020 program keretében.

A konvergencia régiók 18 megyéjét érintő programokon a házigazda megyékben a TOP-5.3.1-16 és a TOP- 6.9.2-16 „Helyi identitás és kohézió erősítése” nyertes pályázatok jó gyakorlatainak bemutatásával, szakmai fórumokkal segítettük/segítjük a hazai önkormányzatok, kulturális intézmények, civil szervezetek, egyházi és egyéb közösségek tapasztalatcseréjét. A rendezvénysorozat kiemelt célkitűzései között szerepel a
közösségfejlesztésen, önkéntességen, esélyegyenlőségen, közösségi alapon működő jó gyakorlatok és modellek megismertetése, a fenntartható tevékenységek bemutatása. A TOP 5.3.1-16 programra országosan összesen 217 konzorcium adott be pályázatot. A legtöbbet – 28-at – Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ezzel összesen mintegy 150 megyei települést vontak be a közösségi folyamatok fejlesztésébe. Hajdú Bihar megyében nincs TOP 5.3.1-16-os pályázat, csak a megyei jogú város, Debrecen nyújtott be pályázatot a TOP 6.9.2 -16 programra, amelyben 6 célterületet jelöltek meg. Országosan eddig 16 megyei jogú város pályázatát bírálták el, 3 megyéből 2-2 megyei jogú város is pályázott. Győr-Moson-Sopron megyéből Győr és Sopron, Fejér megyéből Székesfehérvár és Dunaújváros, Csongrád megyéből pedig Szeged és Hódmezővásárhely.
A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás kiemelt projekt egyik fontos célkitűzése, hogy a projekt során megvalósított szakmafejlesztési folyamatok eredményeivel segítse a TOP programokat megvalósító közösségeket a közösségfejlesztő mentorok közreműködésével. A Békés megyében, Békéscsabán a Csaba Gyöngye Kulturális Központban megrendezett szakmai nap a 16. a sorban. Mint minden megyében, itt is az volt a cél, hogy betekintést nyerjünk a TOP programok folyamataiba, illetve jó gyakorlatok bemutatásával segítsük a munkájukat. A Békés megyei TOP18 szakmai rendezvényt Tolnai Péter a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte a közös munka fontosságát, a közösség szerepét és felelősségét egy adott település életében. Békés megyében a TOP 5-3.1-16 pályázatban 10 konzorcium indult, a fejlesztések összesen 38 települést érintenek a megyében. A TOP nyertes „Jó gyakorlatok” bemutatása, népszerűsítése a témája annak az ország 18 megyéjét érintő programsorozatnak, amelynek a 16. állomása Békés megye lesz. Az országos szakmai műhely-sorozat célja, hogy áttekintse a TOP (Terület és Településfejlesztési Operatív Program) 5.3.1-16 valamint a TOP 6.9.2.-16 „A helyi identitás és kohézió erősítése” projektek jelenlegi helyzetét, módszertani kitekintést adjon a vállalt projektek teljesítéséhez, illetve jó példákkal segítse a TOP nyertes pályázók munkáját. A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) kiemelt projekt a kulturális ágazat országos fejlesztőprojektje, amely a múzeumi, a közművelődési és a könyvtári terület egyedülálló összefogásával a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciumában valósul meg, 3 milliárd forintos vissza nem térítendő európai uniós támogatással, a Széchenyi 2020 program keretében.

A szakmai programban a cselekvő közösségek projekt bemutatása mellett a résztvevők helyzetképet kaptak a TOP programok országos állásáról, illetve a Békés megyei pályázatok jelenlegi helyzetéről. A jó gyakorlatok bemutatásának sorát „Az orosházi közösségért – mert a közösségünk a jövőnk!” című előadással nyitotta meg Püspöki Sinka Edit projektmenedzser, az Orosházi Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda képviselője. Ezt követően a vésztői „helyi identitás és kohézió erősítése” projektet ismertette Ötvös Norbert, Vésztő Város Önkormányzatának képviselője. A „Közösségfejlesztők szerepe a TOP projekt megvalósítási szakaszában” címmel pedig Pocsajiné Fábián Magdolna a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesületének elnöke tartott előadást. TOP18 – TOP nyertes „Jó gyakorlatok” bemutatása, népszerűsítése szakmai programsorozatnak még két állomása lesz: április 24-én Hajdú-Bihar megyében, április 25-én pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Közművelődési intézmények együtt a közösségekkel

A közművelődési intézmények közösségi részvételen alapuló működésének bemutatása volt a témája a közművelődési intézmények első regionális szakmai találkozójának, amelyet 2019. március 18-án, Szombathelyen rendeztünk meg. Az országos szakmai műhely-sorozat célja, hogy áttekintse a kulturális intézmények – közművelődési intézmények, könyvtárak, múzeumok– „társadalmiasított” működésének lehetőségeit, módszertanát, elméletét.
A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) kiemelt projekt a kulturális ágazat országos fejlesztőprojektje, amely a múzeumi, a közművelődési és a könyvtári terület egyedülálló összefogásával a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciumában valósul meg, 3 milliárd forintos vissza nem térítendő európai uniós támogatással, a Széchenyi 2020 program keretében.

A közművelődési terület csatlakozásával folytatódott az a 18 állomásos országos szakmai találkozó sorozat, amelynek célja a közművelődési intézmények, a múzeumok és a könyvtárak felkészítése a közösségi részvételen alapuló – „társadalmiasított” – működésre a Cselekvő közösségek projekt keretében.

A projektben fejlesztett, hamarosan megjelenő módszertani útmutató szerint a közösségi részvételen alapuló működés azt jelenti, hogy az intézmény a helyi lakosokat és közösségeiket, azok igényeit, érdeklődését, szándékait helyezi a középpontba. Megkérdezi, és aktív cselekvőként, a tevékenységek formálójaként és megvalósítójaként be is vonja a résztvevőket. A közösségi funkciók fókuszba állításával a kulturális szektor intézményeinek közösségi részvételen alapuló működése a kulturális intézmények hosszú távú fennmaradásának egyik kulcsa lehet.

A rendezvénysorozat a könyvtári területen kezdődött meg 2019. február 11-én, Békéscsabán. A közművelődési intézmények első regionális szakmai találkozóját a Győr-Moson-Sopron megyei, a Vas megyei és a Zala megyei közművelődési, kulturális munkatársak számára március 18-án rendezték meg Szombathelyen, az AGORA Szombathelyi Kulturális Központban.

A résztvevőket Kárpáti Árpád igazgató, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. Kiemelt Programok Igazgatóságának vezetője köszöntötte, kiemelve a hálózatos működés lehetőségeit, illetve a közösségi alapon való működés előnyeit, miszerint a közösségi alapon működő intézmény közvetlenül vesz részt az adott közösség életében.

Parais István, az AGORA Szombathelyi Kulturális Központ igazgatója az intézet közösségi művelődési tevékenységét mutatta be. Fodor Tamás, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. Cselekvő közösségek projekt szakmai vezetője a közösségi alapon való működés kialakításának módszertanáról és hasznosságáról beszélt.

A program további részében közösségi alapon való működés jó gyakorlatait, példáit mutatták a meghívott közösségek, kulturális intézmények, civil szervezetek képviselői.

A délután hátralevő részében, a műhelymunka során a közösségi részvételű működés tesztelése és elemzése került előtérbe. A résztvevők saját közművelődési, kulturális intézményük közösségi részvételen alapuló működését és a felmerülő legfontosabb kérdéseket vizsgálták meg, illetve osztották meg tapasztalataikat.

Múzeumok együtt a közösségekkel

A múzeumok közösségi részvételen alapuló működésének bemutatása került fókuszba a muzeális intézmények első regionális szakmai találkozóján 2019. február 20-án Győrben. Az országos szakmai műhely-sorozat célja, hogy áttekintse a kulturális intézmények – könyvtárak, múzeumok, közművelődési intézmények – „társadalmiasított” működésének lehetőségeit, módszertanát, elméletét.
A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) kiemelt projekt a kulturális ágazat országos fejlesztőprojektje, mely a múzeumi, közművelődési és könyvtári terület egyedülálló összefogásával a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciumában valósul meg, 3 milliárd forintos vissza nem térítendő európai uniós támogatással, a Széchenyi 2020 program keretében.

A múzeumi terület csatlakozásával folytatódott az a 18 állomásos országos szakmai találkozó sorozat, amelynek célja a múzeumok, közművelődési intézmények és könyvtárak felkészítése a közösségi részvételen alapuló – „társadalmiasított” – működésre a Cselekvő közösségek projekt keretében.
A projektben fejlesztett, hamarosan megjelenő módszertani útmutató szerint a közösségi részvételen alapuló működés azt jelenti, hogy az intézmény a helyi lakosokat és közösségeiket, azok igényeit, érdeklődését, szándékait helyezi a középpontba. Megkérdezi, és aktív cselekvőként, a tevékenységek formálójaként és megvalósítójaként be is vonja a résztvevőket. A közösségi funkciók fókuszba állításával a kulturális szektor intézményeinek közösségi részvételen alapuló működése a kulturális intézmények hosszú távú fennmaradásának egyik kulcsa lehet.
A rendezvénysorozat a könyvtári területen kezdődött meg 2019. február 11-én, Békéscsabán. A muzeális intézmények első regionális szakmai találkozóját a Győr-Moson-Sopron megyei, a Vas megyei és a Zala megyei múzeumok munkatársai számára február 20-án rendezték meg Győrben, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban.
A résztvevőket Dr. Fekete Dávid, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere köszöntötte. Ezt követően Dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója adott áttekintést a közösségekkel kialakított hálózatos működés lehetőségeiről a hazai múzeumokban. Kiemelte, hogy a múzeumi közösségek erősen kapcsolódnak a múzeum tevékenységéhez, részt vesznek a múzeum életében, és/vagy a múzeum vesz részt a közösség életében, kapcsolatuk rendszerességet mutat.
Grászli Bernadett, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója elmondta, hogy a múzeum a 16+ generáció aktív múzeumi jelenlétét elősegítő közművelődési stratégiája kapcsán 2014 óta foglalkozik a közösségépítést megcélzó programsorozatok fejlesztésével. Előadásában az elmúlt öt év tapasztalatait összefoglalva mutatta be a közösségi gondolkodás lehetőségeit egy önkormányzati fenntartású közgyűjteményben.
A múzeumok közösségi részvételen alapuló működésének bemutatása került fókuszba a muzeális intézmények első regionális szakmai találkozóján 2019. február 20-án Győrben. Az országos szakmai műhely-sorozat célja, hogy áttekintse a kulturális intézmények – könyvtárak, múzeumok, közművelődési intézmények – „társadalmiasított” működésének lehetőségeit, módszertanát, elméletét.
A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) kiemelt projekt a kulturális ágazat országos fejlesztőprojektje, mely a múzeumi, közművelődési és könyvtári terület egyedülálló összefogásával a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciumában valósul meg, 3 milliárd forintos vissza nem térítendő európai uniós támogatással, a Széchenyi 2020 program keretében.

Dr. Arapovics Mária, a Cselekvő közösségek kiemelt projekt szakmai vezetője a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ részéről előadásában ismertette a módszertani fejlesztés legfontosabb elveit, és kifejtette, hogyan lehet a közösségi részvételen alapuló működés a kulturális intézmények hosszú távú és hatékony működésének egyik kulcsa.
A délután hátralevő részében a közösségi részvételű múzeumi működés tesztelése és elemzése került előtérbe a műhelymunka során. A résztvevők saját múzeumuk közösségi részvételen alapuló működését és a felmerülő legfontosabb kérdéseket vizsgálták meg, valamint kicserélték tapasztalataikat.
A projektről bővebb információt a www.cselekvokozossegek.hu oldalon olvashatnak.

Közösségben a közösségért

Közösségben, a közösségért – A kulturális intézmények közösségi részvételen alapuló működésének („társadalmiasításának”) lehetőségei című szakmai programsorozat nyitó eseményének adott otthont Békéscsaba.

A Cselekvő közösségek kiemelt projekt keretében Magyarországon kulturális közösségfejlesztő módszertani fejlesztés indult, ahol első alkalommal fogott össze a közösségi művelődési, a múzeumi és a könyvtári szakterület közösségfejlesztő célok érdekében. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai
Unió támogatásával valósul meg. Az EFOP-1.3.1-15-2016-00001 sz. kiemelt projekt vissza nem térítendő európai uniós támogatásának mértéke 100%, bruttó 3 milliárd Ft.

A projekt átfogó célja a társadalmi aktivitás növelése, a fejlesztésbe bevont településeken a közösségi szerepvállalás erősítése, a települések önkormányzatai, kulturális intézményei és lakosai közötti kapcsolatok erősítése, az együttműködés kultúrájának magasabb szintre emelése. 

2019. február 11-én kezdődött meg a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás EFOP-1.3.1-15-2016-00001 kiemelt projekt keretében az az országos szakmai találkozó-sorozat, amelynek célja a múzeumok, közművelődési intézmények és könyvtárak felkészítése a közösségi részvételen alapuló működésre. A kulturális intézmények egyik erőssége, hogy közösségi programjaik által lehetőséget biztosíthatnak az alkotásra, a kulturális értékteremtésre.

A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt lehetőséget kínál a kulturális intézmények számára a helyi lakosokat és közösségeiket, azok igényeit, érdeklődését, szándékait középpontba helyező szemléletmód – a közösségi részvételen alapuló működés – megismerésére és elsajátítására. A szakmai találkozókat a projekt megvalósítója, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciuma rendezi. A három kulturális intézményrendszer szakemberei számára a projekt által fejlesztett módszertan egységes elméleti alapján nyugvó, ugyanakkor szakmaspecifikus, gyakorlat-orientált szakterületi regionális találkozókra kerül sor. Elsőként a könyvtári területen, Békés megye, Csongrád megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye szakembereinek találkozóját szervezték meg a Békés Megyei Könyvtárban.

A résztvevőket Dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgatóhelyettese, Fodor Tamás, a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás kiemelt projekt szakmai vezetője a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. részéről, valamint a Békés Megyei Könyvtár
igazgatója, Rakonczás Szilvia köszöntötte. Ezt követően Giczi András, a Cselekvő közösségek kiemelt projekt szakmai vezetője az Országos Széchényi Könyvtár részéről bemutatta a projekt elmúlt két és fél év alatt elért eredményeit, kutatásait, elektronikusan is olvasható módszertani kiadványait, valamint hagyományteremtő országos kulturális rendezvénysorozatának, a Közösségek Hetének idei tematikáját.

Dr. habil. Arapovics Mária, a Cselekvő közösségek kiemelt projekt szakmai vezetője a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ észéről előadásában kifejtette, hogyan lehet a közösségi részvételen alapuló működés a kulturális intézmények hosszú távú fennmaradásának egyik kulcsa, ismertetve
a módszertani fejlesztés legfontosabb elveit. Az elméleti megalapozás után a könyvtári megvalósítás lehetséges aspektusainak, jó gyakorlatainak bemutatására került sor. A megfelelő működési körülmények kialakítása, illetve helyismereti adatbázis létrehozása közösségi részvételi alapon működő könyvtárban kulcsfontosságú alapként szolgálhat – szögezte le Oros Sándor, a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár munkatársa. Giczi András a Cselekvő közösségek kiemelt projekt szakmai vezetője az Országos Széchényi Könyvtár részéről azt mutatta be, hogyan jeleníthető meg az intézményi dokumentumokban a közösségi részvételen alapuló működés, illetve mily nagy mértékben járulhat hozzá a speciális használói csoportok igényeinek figyelembe vétele, illetve a rendezvények közösségszervező ereje a fejlesztésre irányuló munka sikeréhez. Mindkét előadó gondot fordított arra, hogy bemutassa az alkalmazható eszközöket, módszereket, és a várható eredményeket is. A nap zárásaként a résztvevők műhelymunka keretében saját könyvtáruk közösségi részvételen alapuló működésének átgondolására vállalkoztak, melyben Bódog András, a Cselekvő közösségek kiemelt projekt kutatási csoportvezetője az Országos Széchényi Könyvtár részéről volt segítségükre. Elemezték felmerülő legfontosabb kérdéseket, hazai és külföldi jó példákat ismerhettek meg, és tapasztalataikkal gazdagították a közösségi részvételen alapuló könyvtári modell megvalósításának eszköztárát.
A projektről bővebb információt a https://cselekvokozossegek.hu/ oldalon olvashatnak.