Kategória archív: Társadalmiasítás

“A kulturális intézmények felkészítése működésük társadalmiasítására” című rendezvénysorozatunk utolsó három megyés szakmai rendezvényét április 29-én rendeztük meg a kaposvári Együd Árpád Kulturális Központban.

A programot a kulturális intézmények közösségi részvételen alapuló működését elősegítő módszertani gyakorlatok folyamatos fejlesztése céljából, a „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” projekt keretében rendezi meg a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciuma.

Ezúttal Somogy, Baranya és Tolna megyék közművelődési intézményeinek szakemberei vettek részt a szakmai programon. A résztvevőket Szalay Lilla, az Együd Árpád Kulturális Központ igazgatója köszöntötte és egy rövid összefoglalóban bemutatta az intézményt, amelyhez 8 tagintézmény tartozik ezek között van a Szivárvány Kultúrpalota, illetve néhány klasszikus művelődési és közösségi ház, amelyekben összesen 26 civil szervezet működik. Munkájukban fontos szereppel bír a közösségfejlesztés, esélyegyenlőség és az önkéntesség.  Szalay Lilla a kisebb programok mellett, mint a Farsang, Május 1., két nagyobb programot említett meg: a „Rippl-Rónai Fesztivált”, ami tavasszal, májusban és a „Miénk a város Fesztivált”, amelyet ősszel, szeptemberben rendeznek meg. Mint mondta, ezek a programok a leglátogatottabbak, és ingyenesen elérhetőek a lakosság számára.

A szakmai napot Fodor Tamás, az NMI Művelődési Intézet Cselekvő közösségek projektjének szakmai vezetője nyitotta meg, részletesen beszélt a projekt szakmafejlesztési céljairól, valamint az eddig elvégzett feladatokról.

Dóri Éva, a „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” projekt szakmai munkatársa ’A társadalmiasítás vonatkozási közművelődési területen’ címmel tartott prezentációt. Előadásában kifejtette, hogy egy intézmény társadalmiasítása – közösségi alapon való működtetése jogszabályok keretében valósulhat meg. Mint mondta, az intézmény az emberekért van, a helyi társadalom igényeit, szükségleteit hivatott szolgálni. Működésében fontos tényező a közös cselekvés, a közös érdekek és erőforrások alkalmazása. Arra a kérdésre, hogy miért is jó egy társadalmiasítottan működő intézmény az alábbi válaszokat adta: jó, mert a kölcsönösség, az együttműködés előre visz; jó, mert a résztvevők egymásra hatással vannak; és jó, mert a közös alapokon működő intézmény fenntartható.

A Tamási Művelődési Ház igazgatója, Czink Judit, ’A Tamási Kulturális Központ szerepe a helyi közösségfejlesztésben’ című előadásában úgy fogalmazott, hogy az ötletek, a kreativitás, a lendület és a lelkesedés viszi előre a közösséget ebben a munkában. Mindig születik valami új, amivel a régit, a hagyományt, az értéket még jobban bele lehet vinni a köztudatba. A művelődési ház igazgatója szerint az alulról történő építkezés a siker záloga ebben a munkában. A programok közöl kiemelte a Tamási Értéktárat, a hozzá kapcsolódó kiadványokat, a Helytörténeti Múzeumot, a Fotópályázatot, a különböző alkotócsoportok munkáját, a Népviseletes Bált és könyvtári programként a Booktivity játékot említette, mint jó példát.

Somogy megyéből Kövesdiné Panyi Antónia, a mesztegnyői Művelődési Ház vezetője hozott jó példát. A Művelődési Ház mellett a Faluházat és az Erdei iskolát is ők működtetik. Az alig 1350 lelket számláló ki falu számos értékkel bír, amelyeket Kövesdiné Gizi néni – egykori tanító és népművelő – munkásságának köszönhetően ma a falu nevezetességei közé tartoznak. Gizi néni a „falu lámpásaként” élte az életét, közösségeket hozott létre, amelyek még ma is aktívan részt vesznek a falu életében, alakítják, szervezik azt. Kövesdiné Panyi Antónia a programok közül a Nyitott pincék napját, a Rétesfesztivált és a táborokat emelte ki.

Mágocsról Nemes Adrienn, a Tarnai Nándor Városi Könyvtár és Kulturális Intézmény közművelődési munkatársa mutatta be tevékenységüket. A ’Közösségi értékek, értékes közösségek’ címmel megtartott előadásából megtudtuk, hogy a „Tarnai” (ahogyan a helyiek emlegeti az intézményt) a helyi szükségletekre, a helyi igényekre alapozva, a közösségekkel együttműködve szervezi programjait. Olyan ez, mint egy hatalmas ruhásszekrény, amelynek ajtaján belépve az ember a múltba néz, hogy abból sikeres jövőt építhessen. Mind a könyvtári terület, mind a művelődési ház számos programot szervez. Fő irány a hagyományok ismerete, őrzése, a tudás átadása a fiatalabb generációnak.

A délutáni szakmai workshopon a közösségi alapon való működés kialakításának módszertani és jogszabályi kérdéseiről beszélgettek a résztvevők. 

„A kulturális intézmények felkészítése működésük társadalmiasításra” címmel rendezett szakmai fórumot március 18-án a szombathelyi AGORA Kulturális Központban az NMI Művelődési Intézet a „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” (EFOP 1.3.1-15-2016-00001) kiemelt projekt keretében. A programsorozat a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az Országos Széchenyi Könyvtár és az NMI Művelődési Intézet konzorciumi együttműködésében valósul meg.

A konzorciumi partnerek országosan, hat régióban 6 alkalommal rendeznek társadalmiasítási szakmai fórumot a közművelődési intézményeknek, múzeumoknak és a könyvtáraknak. A szombathelyi rendezvényre Győr-Moson-Sopron, Zala és Vas megyékből érkeztek a résztvevők.

A szombathelyi rendezvényt Kárpáti Árpád az NMI Művelődési Intézet Kiemelt Programok igazgatója nyitotta meg. Bevezetőjében úgy fogalmazott, hogy a három szakterület – közművelődési, múzeumi, könyvtári – bír a legkiterjedtebb feladatkörrel, komoly szerepük és felelősségük van a közösségek fejlesztésében. Mint mondta, a közösségfejlesztés, mint folyamat hosszú távon határozza meg egy közösség életét. A 2017-es törvényi változásokról szólva Kárpáti Árpád elmondta, hogy újra gondolták a közművelődési alapszolgáltatások körét. Példaként a kulturális alapú gazdaságfejlesztést említette, amely egy adott település szellemi és kulturális értékeire és erőforrásaira építve indít el gazdasági folyamatokat. Új fogalomként került be a törvénybe a szolgáltatási tervek készítése, amely összhangban van egy-egy intézmény által vállalt szolgáltatásokkal.

Parais István, az AGORA Szombathelyi Kulturális Központ igazgatója az intézmény tevékenységét mutatta be, külön hangsúlyozva, hogy az AGORA egy nyitott közösségi tér, amely identitásában a 78 ezer lakosú Szombathely kulturális központja, 54 féle funkcióval, több telephellyel, számtalan régóta működő civil szervezettel, egyesülettel, és sok-sok színes programmal.

Kokas Éva, a győri Generációk Háza igazgatója előbb arról beszélt, hogyan is lett a Gyermekek Házából Generációk Háza, s hogyan lett a gyerekeknek szóló programokat kínáló intézményből multifunkcionális, a város kulturális életét szolgáló, sokrétű intézmény. A házban ma már 75 csoport működik a nyugdíjasklubtól a balettcsoportig. A sokszínű program mellett a gyerekek állnak a fókuszban, a nekik szervezett építős-történelmi jellegű táborokkal. Az igazgatónő elmondta, hogy a táborok egyre népszerűbbek, a meghirdetett helyek olykor 3 nap alatt betelnek. Tavaly „Indiánok és cowboyok” címmel rendezték meg a 2014 óta zajló építőtábort, amely ez esetben a vadnyugat világába vitte a gyerekeket.

Az Együtt Nádasdért Faluszépítő és Fejlesztő Kulturális Egyesület 1997-ben alakult meg. Akkor azzal a céllal, hogy felélesszék és tovább vigyék a Hétdombi Hírek című újságot, amely Nádasd és a környező települések információs magazinja – tudtuk meg Földes Tímeától, az egyesület elnökétől. Az alapítás óta eltelt időszakban az egyesület tevékenysége tovább bővült: ma már teleházat működtetnek, játszóteret építettek, helytörténeti gyűjteményt hoztak létre, termelői piacot alakítottak ki és szolgáltatási megállapodás keretében a művelődési házat is működtetik. Az 1300 lelket számláló településen lakók életét számos érdekes program teszi még színesebbé.

Csengei Ágota a keszthelyi Goldmark Károly Művelődési Központ igazgatója előadásában a művelődési házban működő civil szervezeteket, egyesületeket mutatta be. A 100 fős nyugdíjas klub mellett lokálpatrióta, érték-, hagyományőrző és táncos csoportok működnek az intézményben.

„Vép a világ közepe, mert délben a kútba süt a nap” – ezzel a kis szlogennel kezdte előadását Iszakné Koszorús Judit, a Vépi Művelődési Ház és Könyvtár intézményvezetője. Előadásában nem csupán a művelődési házban működő csoportokat és programokat mutatta be, hanem kitért arra is, hogy alkalmazzák a közösségi részvételen alapuló működés elvét, hiszen minden év elején leülnek a csoportokkal, civil szervezettel és az önkormányzattal és egyeztetik a programokat. Legnagyobb programjuk a „Világ közepe” fesztivál, amelynek megrendezésében évről évre mintegy 200 önkéntes vesz részt.

„Nem működik másként, csak a közösségekkel, nélkülük nem tudunk tervezni” – fogalmazott Varga Albin a Gencsapáti Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója, hozzátéve, hogy náluk minden fejlesztés a helyi értékekre és a helyben működő közösségekre épül. A közösségfejlesztés minden szinten zajlik – nyitottság, folyamatos párbeszéd jellemzi az intézmény és a helyi civilek kapcsolatát.

A rendezvényt követő workshopon Fodor Tamás, az NMI Művelődéi Intézet Cselekvő közösségek projekt szakmai vezetője beszélt arról, mit is jelent egy intézményben a közösségi részvételen alapuló működés. A résztvevők a workshop keretében kitöltötték a „társadalmiasítási tesztet”, amelyet aztán ki is értékeltek.