Közösségi részvételen alapuló működés – társadalmiasítás
„A kulturális intézmények felkészítése működésük társadalmiasításra” címmel rendezett szakmai fórumot március 18-án a szombathelyi AGORA Kulturális Központban az NMI Művelődési Intézet a „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” (EFOP 1.3.1-15-2016-00001) kiemelt projekt keretében. A programsorozat a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az Országos Széchenyi Könyvtár és az NMI Művelődési Intézet konzorciumi együttműködésében valósul meg.
A konzorciumi partnerek országosan, hat régióban 6 alkalommal rendeznek társadalmiasítási szakmai fórumot a közművelődési intézményeknek, múzeumoknak és a könyvtáraknak. A szombathelyi rendezvényre Győr-Moson-Sopron, Zala és Vas megyékből érkeztek a résztvevők.
A szombathelyi rendezvényt Kárpáti Árpád az NMI Művelődési Intézet Kiemelt Programok igazgatója nyitotta meg. Bevezetőjében úgy fogalmazott, hogy a három szakterület – közművelődési, múzeumi, könyvtári – bír a legkiterjedtebb feladatkörrel, komoly szerepük és felelősségük van a közösségek fejlesztésében. Mint mondta, a közösségfejlesztés, mint folyamat hosszú távon határozza meg egy közösség életét. A 2017-es törvényi változásokról szólva Kárpáti Árpád elmondta, hogy újra gondolták a közművelődési alapszolgáltatások körét. Példaként a kulturális alapú gazdaságfejlesztést említette, amely egy adott település szellemi és kulturális értékeire és erőforrásaira építve indít el gazdasági folyamatokat. Új fogalomként került be a törvénybe a szolgáltatási tervek készítése, amely összhangban van egy-egy intézmény által vállalt szolgáltatásokkal.
Parais István, az AGORA Szombathelyi Kulturális Központ igazgatója az intézmény tevékenységét mutatta be, külön hangsúlyozva, hogy az AGORA egy nyitott közösségi tér, amely identitásában a 78 ezer lakosú Szombathely kulturális központja, 54 féle funkcióval, több telephellyel, számtalan régóta működő civil szervezettel, egyesülettel, és sok-sok színes programmal.
Kokas Éva, a győri Generációk Háza igazgatója előbb arról beszélt, hogyan is lett a Gyermekek Házából Generációk Háza, s hogyan lett a gyerekeknek szóló programokat kínáló intézményből multifunkcionális, a város kulturális életét szolgáló, sokrétű intézmény. A házban ma már 75 csoport működik a nyugdíjasklubtól a balettcsoportig. A sokszínű program mellett a gyerekek állnak a fókuszban, a nekik szervezett építős-történelmi jellegű táborokkal. Az igazgatónő elmondta, hogy a táborok egyre népszerűbbek, a meghirdetett helyek olykor 3 nap alatt betelnek. Tavaly „Indiánok és cowboyok” címmel rendezték meg a 2014 óta zajló építőtábort, amely ez esetben a vadnyugat világába vitte a gyerekeket.
Az Együtt Nádasdért Faluszépítő és Fejlesztő Kulturális Egyesület 1997-ben alakult meg. Akkor azzal a céllal, hogy felélesszék és tovább vigyék a Hétdombi Hírek című újságot, amely Nádasd és a környező települések információs magazinja – tudtuk meg Földes Tímeától, az egyesület elnökétől. Az alapítás óta eltelt időszakban az egyesület tevékenysége tovább bővült: ma már teleházat működtetnek, játszóteret építettek, helytörténeti gyűjteményt hoztak létre, termelői piacot alakítottak ki és szolgáltatási megállapodás keretében a művelődési házat is működtetik. Az 1300 lelket számláló településen lakók életét számos érdekes program teszi még színesebbé.
Csengei Ágota a keszthelyi Goldmark Károly Művelődési Központ igazgatója előadásában a művelődési házban működő civil szervezeteket, egyesületeket mutatta be. A 100 fős nyugdíjas klub mellett lokálpatrióta, érték-, hagyományőrző és táncos csoportok működnek az intézményben.
„Vép a világ közepe, mert délben a kútba süt a nap” – ezzel a kis szlogennel kezdte előadását Iszakné Koszorús Judit, a Vépi Művelődési Ház és Könyvtár intézményvezetője. Előadásában nem csupán a művelődési házban működő csoportokat és programokat mutatta be, hanem kitért arra is, hogy alkalmazzák a közösségi részvételen alapuló működés elvét, hiszen minden év elején leülnek a csoportokkal, civil szervezettel és az önkormányzattal és egyeztetik a programokat. Legnagyobb programjuk a „Világ közepe” fesztivál, amelynek megrendezésében évről évre mintegy 200 önkéntes vesz részt.
„Nem működik másként, csak a közösségekkel, nélkülük nem tudunk tervezni” – fogalmazott Varga Albin a Gencsapáti Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója, hozzátéve, hogy náluk minden fejlesztés a helyi értékekre és a helyben működő közösségekre épül. A közösségfejlesztés minden szinten zajlik – nyitottság, folyamatos párbeszéd jellemzi az intézmény és a helyi civilek kapcsolatát.
A rendezvényt követő workshopon Fodor Tamás, az NMI Művelődéi Intézet Cselekvő közösségek projekt szakmai vezetője beszélt arról, mit is jelent egy intézményben a közösségi részvételen alapuló működés. A résztvevők a workshop keretében kitöltötték a „társadalmiasítási tesztet”, amelyet aztán ki is értékeltek.
