„Boldog és élhető települések létrehozása a cél” – TOP nyertes „Jó gyakorlatok” bemutatása, népszerűsítése Tolna megyében
A TOP nyertes „Jó gyakorlatok” Tolna megyei rendezvényét március 19-én a sióagárdi Művelődési Házban rendeztük meg, ahol Gerő Attila, Sióagárd polgármestere köszöntötte a jelenlévőket. Köszöntőjében röviden bemutatta a település sajátosságait, civil szervezeteit és közösségeit.
A Cselekvő közösségeket bemutató kisfilm levetítése után a projekt célját és kapcsolatát a TOP pályázatokkal, valamint a közösségfejlesztés feladatkörét Fodor Tamás, az NMI Művelődési Intézet Cselekvő közösségek projekt szakmai vezetője ismertette.
Tóth Vivien, az NMI Művelődési Intézet Cselekvő közösségek projekt mentorkoordinációs munkatársa arról beszélt, miként kapcsolódik a közösségfejlesztés szakmai módszertana a TOP pályázatokhoz. Előadásából számszerű és átfogó képet kaphattunk az országos helyzetről a TOP-5.3.1-16 és a TOP-6.9.2-16 pályázatok megoszlását illetően.
A Tolna Megyei Önkormányzat aljegyzője Dr. Baranyai Eszter a Tolna megyei TOP 5.3.1. pályázatot ismertette. Előadásában kiemelte, hogy a megyei önkormányzat fő célja, hogy Tolna megye olyan hely legyen, ahol boldog és élhető települések vannak. A TOP 5.3.1 közösségi interjúiból kiderült számukra, hogy adott települések milyen fejlesztési, előrehaladási utat tűztek ki maguk elé. Tolna megye önkormányzata hisz abban, hogy egy jó infrastrukturális fejlesztés mellett segíteni kell a közösségeket erős aktív közösségé válni, és az erős aktív közösségek hamarabb felismerik értékeiket és erősebb kötődés alakul ki a település iránt, melytől megerősödik a település. Az erős falvak, városok pedig megerősítik Tolna megyét. A közösségi interjúk által összegyűjtött anyagból és a beszélgetésekből jött létre a cselekvési terv, mely 100 programelemet tartalmaz. A száz program az alábbi témakörök szerint rendszerezhető: irodalmi, képzőművészeti, zenei, közösségfejlesztő és értéktáras. Előadása zárásaként elmondta, hogy Tolna megyeinek lenni a mindennapokban megélhető ajándék.
Kult Imréné a bonyhádi TOP 5.3.1 pályázat szakmai vezetője előadásában a közösségi kérdőívek eredményeit prezentálta. Betekintést kaphattunk, hogy Bonyhádon 438 kérdőív került kielemzésre, amelyekben nem csak arra keresték a választ, hogy mitől lenne jobb a településen élni, hanem azt is elemezték, hogy a válaszadóknak milyen kapcsolati rendszere van a városban élő közöségekkel. A bonyhádi projekt számára az egyik legfontosabb elem, hogy a városban élő civilek és közösségek minél hatékonyabban tudjanak együttműködni annak érdekében, hogy jelszavuk igaz legyen: Bonyhád összeköt.
A továbbiakban három bonyhádi civil egyesület mutatkozott be.
Lohn Zsuzsanna Éva segítségével egy kis történelmi betekintést is kaptunk a Magyarországon élő svábok, Magyarországi németek és a Duna menti németek történelmébe.
A Bonyhádi Székely Kör elnöke Bíró Sándorné a bukovinai székelyek hányatatott életét mutatta be. A Bonyhádi Székely Kör 1989-ben jött létre, Höfler Lajosné Kelemen Emma alapította. Legfontosabb feladatunknak a bukovinai székelyek összefogását, népművészetének és hagyományainak ápolását tartják. Bonyhád ad helyet a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének is. Népdalcsoportot is működtetnek, amely számos díjat bezsebelt az évek során.
Kolozsiné Gergely Cecília, Felvidékiek Egyesületének elnöke szintén nagy hangsúly fektetett a történelmi múltra. Egyesületük 1998-ban alakult meg. Az egyesület célja a felvidékről elszármazottak hagyományainak megőrzése, ápolása, a szülőföld kultúrájának megismertetése, kapcsolattartás a településekkel.
Az előadások sorát Kiss-Kelemen Eszter, az Őszirózsa Alapítvány vezetője folytatta, aki előadásában az idősgondozásról és az időskori demenciáról beszélt. Kiemelte, hogy korunk egyik társadalmi kihívása lesz, hogy megbirkózzunk az elkövetkező években az idősek ellátásával. Betekintést nyertünk az Alapítvány által működtetett otthon mindennapjaiba és ünnepeibe, ahol az idős, demenciával küszködő emberek is otthont, biztonságot, állandóságot találnak. Bonyhádon ebből az alapítványi munkából nőtte ki magát 2018-ban egy Demencia Baráti Klub, amely rendszeres összejöveteleivel információs és közösségi igényeknek tesz eleget a városban.
A délutáni előadások egy része Tengelichez kapcsolódott. Prámer Ildikó, Farkas Zsuzsanna és Csapó Sára bemutatták a Tengelicen működő civil szervezet (3T- Tegyünk Többet Tengelicért) 2018-as civil életét, programjait, beleláttunk a Tengelici Értéktár Bizottság munkájába. Az értéktár célja a helyi természeti értékek, szellemi termékeinek, hagyományaik összegyűjtése és ápolása. Tengelic a tavalyi évben csatlakozott a Közösségek Hete rendezvénysorozathoz. A településen működő 11 közösség (civil, művészeti, sport) “közösségfáját” avatták fel a Faluház előtti téren.
A paksi Csengey Dénes Kulturális Központ igazgatója Tell Edit, Renkecz József néptanító életét és munkásságát bemutató kisfilmjét hozta el a résztvevőknek, melynek címe: Irodalmi, emberi tájak Tolna megyében – Renkecz József, néptanító visszaemlékezései.
A nap zárásaként ismét Dr. Baranyai Eszter kapott szó, aki ez esetben a Megyei Értéktári vetélkedő megvalósult programjairól beszélt. Előadásában kiemelte, hogy a megye nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a fiatalokat bevonja a megyei értéktári munkába. Szerinte nagyon lényeges, hogy a fiatalok is értéknek tekintsék a nemzeti értékeinket és felismerjék a szűkebb környezetük értékeit is. Céljuk, hogy a megye egyre több intézményét tudják bevonni a vetélkedőkbe és „Értékhangoló” elnevezésű rendezvényre is egyre több fiatal legyen kíváncsi.
