Társadalmiasítás – kívánatos cél vagy már gyakorlat
Ha egy intézmény társadalmiasított módon működik, akkor az egész intézmény a közösségfejlesztés eszközévé válik – fogalmazott Beke Márton közművelődési szakember, a Közös Pontok Közösség- és Településfejlesztő Nonprofit Kft. ügyvezetője a március 25-én, a veszprémi Agórában megrendezett „A kulturális intézmények felkészítése működésük társadalmiasítására” című rendezvényen.
A veszprémi Agóra Városi Művelődési Központ volt a második helyszíne annak a regionális rendezvénysorozatnak, amelyet a „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” (EFOP 1.3.1 -15-2016-00001) kiemelt projekt keretében szervez az NMI Művelődési Intézet konzorciumi partnerségben a Szabadtéri Néprajzi Múzeummal és az Országos Széchenyi Könyvtárral.
A program célja, hogy szélesebb körben megismertessük a közösségi részvételen alapuló (társadalmiasítás) működés lehetőségeit és előnyeit.
A veszprémi rendezvényen Neveda Amália, az Agóra Városi Művelődési Központ igazgatója köszöntötte a szakmai tanácskozás résztvevőit, és rövid előadásban bemutatta az intézményt: beszélt a kialakulás történetéről, az aktuális feladatokról, a házon belül működő civil szervezetekről és sok-sok színes programról, amelyek színesítik a város lakóinak életét. Az igazgató asszony nagyon fontosnak tartja a kapcsolattartást a civil szervezetekkel, hiszen így tudják összehangolni a programjaikat és így tudnak részt venni a más csoportok által, illetve az intézmény által szervezett programokon. A csoportok tagjai nem csupán résztvevőként jelennek meg a programokon, önkéntesként is lehet rájuk számítani.
Beke Márton a Közös Pontok Közösség- és Településfejlesztő Nonprofit Kft. ügyvezetője, „A kulturális intézmények társadalmiasított működési módja” című módszertani útmutató társszerzője, szerkesztője előadásában a társadalmiasítási folyamat lépéseiről beszélt. „Társadalmiasított módon működik egy intézmény, ha aktivitásainak meghatározásában, azok megvalósításában és értékelésében tevékenyen részt vesznek a település lakosai, illetve ezeket mind beépítjük az intézmény belső működését meghatározó dokumentumokba” – fogalmazott Beke Márton, hozzátéve, hogy a kultúra mellett ennek a folyamatnak van egy társadalomfejlesztési aspektusa is.
Kovács Gergő, a móri Lamberg Kastély Kulturális Központ igazgatója előadásában arról beszélt, hogy nehezen tudnak kapcsolatot teremteni, építeni a helyi közösségekkel, mert azok jobbára csak szolgáltatóként tekintenek az intézményre, a közösségek egymással sem osztják meg az információkat. Kovács Gergő kifejezte reményét, hogy a szakmai nap további részében is hasznos, gyakorlati információkat hallhat a probléma megoldására.
Varga Rita, a Vértes Agórájának művészeti és marketing vezetője az agóra tevékenységét mutatta be előadásában. Gerőfiné Mészáros Anita, a Berhidai Kultúrház és Könyvtár igazgatója „Sokszínű közösségek Berhidán” címmel tartott előadást, amelyből kiderült, hogy a korábban összevont két település Berhida és Peremarton színes közöségekkel rendelkezik – mindenből kettő van – és bővelkedik a programokban is. Szerencsések is, mert a civil szervezetek, közösségek együttműködve szerveznek vidám és élvezetes programokat.
Az ebéd utáni műhelymunkán szóba kerültek a társadalmiasítás legfontosabb gyakorlati kérdései, és a megvalósításuk lehetőségei is.
