Háromnapos tanulmányút – miként tehetünk többet a közösségeinkért?

„Jó cél érdekében könnyen találunk partnereket a megvalósításhoz”

Sikeresen lezajlott az első háromnapos belföldi tanulmányút, amelyben Jász-Nagykun-Szolnok megye jó gyakorlatait, követendő példáit ismerhették meg a résztvevők. A rendezvénysorozat célja, hogy a résztvevőkkel olyan közösségfejlesztésen, önkéntességen, esélyegyenlőségen, közösségi alapon működő programokat, jó gyakorlatokat, fenntartható tevékenységeket ismertessünk meg, amelyeket a tanulmányutakról hazatérve a résztvevők adaptálni tudnak a saját településükre, közösségükre.

Az első napon az autóbusz Veszprémből indult és Székesfehérvár, Dunaújváros, Kecskemét érintésével érte el az első úticélt a szolnoki Aba-Novák Agóra Művelődési Központot, ahol egy kellemes beszélgetés és helyszíni szemle keretében Molnár Lajos Milán intézetigazgató közreműködésével ismerték meg a résztvevők Szolnok közösségépítő programjait, fesztiváljait, rendezvényeit. A megyeközpontot Tapasztó Ildikó Szolnok város önkormányzata, oktatási kulturális és sportosztályának vezetője mutatta be. Ezt követően a Damjanich Múzeumban tett látogatás során ízelítőt kaphattunk a múzeum közösségformáló szerepéről, a múzeumi foglalkozásokról, az interaktív és játékos ismeretterjesztésről.  A nap egy kellemes vacsorával Kisújszálláson fejeződött be.

A tanulmányút konferencia napját a kisújszállási Vigadó Kulturális Központban rendeztük meg. A rendezvényre az ország több pontjáról érkeztek, a konferencia több mint 70 fő részvételével zajlott. A jelenlevőket dr. Kovács Tibor, a város alpolgármestere köszöntötte, majd előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy ha közösséget, közösségi megmozdulásokat, rendezvényeket szervezünk mindig vegyük figyelembe az adott település összetételét, lakóinak igényeit. „A településnek lelke van” – mondta, amit a tervezésnél figyelembe kell venni.

Janó Lajos, a Vigadó Kulturális Központ igazgatója, előadásában egy színes, varázslatos, élményekkel teli világot tárt elénk a központ programjaiból, rendezvényeiből, a központ keretein belül működő civil csoportok munkájából felvillantott néhány momentummal. A számtalan jó gyakorlat között minden résztvevő számára volt olyan egyedi példa, melyek saját közösségeikben is hasznosíthatóak.

Zám Lajosné, a tiszafüredi Kovács Pál Művelődési Ház igazgatója, mint a TOP „A helyi identitás és kohézió erősítése” konstrukciók egyik megvalósítója is, kiváló módszertani példákat és ötleteket vázolt fel előadásában.

Molnár Melinda, a besenyszögi Vechiculum Ház igazgatója, emberközeli, hétköznapi és hasznos példákkal gyarapította a résztvevők ismereteit, kiemelve azokat, amelyek a múltra, a hagyományok őrzésére, saját értéktár létrehozására biztatják a résztvevőket.

Czakóné Gacov Katalin a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár igazgatója az ifjúság megnyerésére helyezve a hangsúlyt bemutatta azt az ifjúsági programot, amellyel egyre több fiatalt tudnak bevinni a könyvtár által létrehozott közösségi térbe. A program jó példája annak az erőfeszítésnek, amellyel a 15-25 éves korosztályt is be lehet vonni az intézményi közösségi munkába.

Nagy Istvánné, a berekfürdői Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója rövid előadásában azt emelte ki, hogy ha van egy sokak számára ígéretes jó ötlet, akkor mindig lesznek partnerek is, akik a megvalósításában társak lesznek.

A konferencianapot Nagykörűn tett látogatással fejeztük be, ahol a helyi művelődési házat látogattuk meg, és megismerkedtünk a cseresznyetermő vidék a helyi identitásra építő fontos rendezvényével, jó gyakorlatával: a csereszenyevásárral, amelyen a helyi értékek bemutatására is lehetőség nyílik.

A tanulmányút harmadik napjának első programhelyszíne Tiszatenyő volt, ahol Kazinczi István polgármester mutatta be az önellátó falut és a kulturális gazdaságfejlesztés céllal életre hívott „Vándorló bográcsok” programot, amelyet a környező hét településsel együtt szerveznek meg évente egy alkalommal – mindig másik településen. A térségi összefogás erejét bizonyító gasztronómiai rendezvénysorozat részét képezi évről-évre az együttműködő közösségek kulturális hagyományainak, és települési értékeinek bemutatása is.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei szakmai programunk Martfűn ért véget, a Városi Művelődési Központ és Könyvtárban, ahol Asztalosné Kocsis Enikő, a központ igazgatója mutatta be az intézményközösségi tevékenységeit. Az ebédet követő rövid kis búcsú beszélgetés kiváló alkalom volt arra, hogy a résztvevők megosszák velünk élményeiket, véleményeiket. „Nagyon örülök, hogy részt vehettem ezen a tanulmányúton, sok-sok élménnyel, hasznos információkkal és jó gyakorlatokkal megyek haza” – fogalmazta meg a véleményét Budai Sándorné, Tarnaszentmiklós polgármestere.

Bízunk abban, hogy sok tartós szakmai kapcsolat is születik tanulmányútjainkon, melyek hétről hétre újabb megyékbe kalauzolja el a kulturális közösségfejlesztés jógyakorlatainak megismerése mellett elkötelezett döntéshozókat és szakembereket.

A „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” elnevezésű, EFOP 1.3.1-15-2016-00001 azonosító számú projekt keretén belül 2018. október 20-ig megvalósuló aktuális megyei tanulmányútjainkról az alábbi elérhetőségen kaphatnak információkat:

Szelle Gábor: szelle.gabor@nminkft.hu