Szakmai műhelynap Debrecenben – meglepetéssel

A Hajdú-Bihar megyei aktív közösségek megismerkedését, tapasztalatcseréjét szolgáló szakmai műhelynapot 2019. március 13.-án szervezte meg a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) kiemelt projekt keretében a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciuma. A program a Debreceni Népi Együttes – amelynek az egyik helyi kulturális közösségfejlesztő mentorunk is tagja – meglepetés műsorával kezdődött, a Szatmári táncokat adták elő.

Giczi András Béla, a Cselekvő közösségek kiemelt projekt szakmai vezetője az Országos Széchényi Könyvtár részéről köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót Csontos Anna Hajdú-Bihar megyei kulturális közösségfejlesztő mentornak, aki a Cselekvő közösségek kiemelt projekt képviseletében tartott előadást a Kulturális közösségfejlesztés és lehetőségei hazánkban címmel. Ezt követően a Cselekvő közösségek kiemelt projekt eredményeit, illetve a Közösségek Hete 2019 évi tematikáit mutatta be Giczi András Béla szakmai vezető.

A szegények szolgálatában – így foglalható össze a debreceni Dorkász Szolgálat Alapítvány tagjainak hitvallása. Kiss Ábel Lukács ügyvezető igazgató elmondta, hogy az alapítvány 15 településen több, mint 40 gyülekezettel és intézménnyel együttműködve valósítja meg fejlesztő programjait határon innen és túl. Kiemelt célcsoportjai közé tartoznak a rászoruló családok, hátrányos helyzetű gyermekek és a nehéz körülmények között élő idősek. Feladatuknak tekintik, hogy az önfenntartás és -fejlesztés elősegítésével gondoskodjanak a szegény és elnyomott emberekről. Ennek eszközei a különféle folyamatos és időszakos programok, pl. többek között családgondozás, Fogadj örökbe egy nagyit projekt, nyári táborok, karácsonyi vacsorák, megváltozott munkaképességű emberek támogatása.

A Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány megyei tevékenységét Vad Lilla vezető mutatta be. A szervezet elsődleges tevékenységi területének a Kárpát-medencét tekinti, az egyetemes magyar, nemzeti határokon átívelő felelősségvállalás jegyében. Meggyőződésük szerint az emberi élet képviseli a világon a legnagyobb értéket, humanitárius eszközeikkel fajra, nemre, vallásra, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül segítenek tárgyi adományokkal, (iskolatáska, ruha, élelmiszer, tűzifa stb.), mentorálással, ifjúsági programokkal (gyermekfoglalkoztató, tehetséggondozás, gyerektáborok). Önkénteseik sokféle kompetenciát képviselnek magas szinten, pl. a műszaki csoport, orvoscsoport, krízisintervenciós-lelkigondozói csoport stb.

A debreceni Lépéselőny Közhasznú Egyesület 2002 óta a munkaerőpiaci helyzet javításán fáradozik, kezdte előadását Huri Beáta egyesületi elnök. Szervezetük évente 400 fő számára térítésmentesen nyújt személyre szabott felkészítő szolgáltatásokat a munkaerőpiacra való visszatérés és az életminőség javítás érdekében. A debreceni és hajdúsámsoni Szivárvány Ház és a Sámson Grund sokszínű kínálata a fogyatékos személyek nappali ellátástól a népkonyhán keresztül a filmklubig, az élelmiszerbanktól az álláskeresési tanácsadásig, szenvedélybetegek támogatásától a háztartásvezetési klubig nélkülözhetetlen segítséget nyújt a nehéz élethelyzetben lévőknek.

A Nagysándor-telep, úgy, ahogy van, Debrecen legnagyobb szégyenfoltja – ez olvasóink egyöntetű véleménye” – idézte a HAON cikkét Aba-Horváth István, az EU-Roma Országos Egyesület elnöke. Nagyon sok hátrányos helyzetű roma család él itt, és a szociokulturális közeg azokat is visszahúzta, akik tudtak és szerettek volna tenni a saját sorsukért. Az egyesület jelenlegi szolgáltatásai nem előre tervezetten, hanem szervesen fejlődve, a közösségi igényekre reagálva alakultak ki, pl. népkonyha, sportszolgáltatások, felnőttképzés, egyéni (jogi, szociális) tanácsadás, kulturális szolgáltatások, klubélet. Nagyon fontos, hívta fel a figyelmet Aba-Horváth István, hogy valós igényekre kell reagálni, ehhez megkeresni a forrásokat, és a közösséget meg kell tudni szólítani, be kell vonni a munkába. Az egyesület remek partnerkapcsolatokat ápol, partnerei civilek és döntéshozók egyaránt, és számos tervet szeretnének a közeljövőben megvalósítani.

A Debreceni Népi Együttest, mint aktív közösséget kulturális közösségfejlesztő mentor munkatársunk, Csontos Anna Fruzsina néptáncoktató mutatta be. Az együttes 1950-ben alakult azzal a céllal, hogy összegyűjtse és műsorában feldolgozza az alföldi magyar néphagyományokat, dalokat, táncokat. Ma már hazánk minden tánctípusa és dialektusa szerepel az együttes műsorán. A Homokkerti Közösségi Házban működő 8 csoport közel 300 táncosa a próbákon és fellépéseken kívül is közösséget alkot, sőt, a szülők közössége is aktív. A számos verseny sikere mellett összekovácsolja őket a közös ünneplések, kirándulások, főzések, táborok élménye.

A Téglási Teátristák mindennapjai és a mintaprojekt hozadéka címmel tartott előadást Sáreczki Gyula, a Téglási Teátrista közösség vezetője. A Téglási Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény felhívására 2006-ban alakult meg a csoport, 7 fővel. Első előadásukkal, Molnár Ferenc: „Játék a kastélyban” című színművével óriási sikerrel robbantak be a köztudatba, a város kulturális életébe. Ebből a sikerből táplálkozva azóta folyamatosan és látványosan fejlődtek, mindig új műfajjal, színpadi megoldásokkal próbálkoztak, egyre inkább ráérezve a közönség igényeire, és saját, egyéni képességeikre, tehetségükre. Miközben valódi csapattá, közösséggé kovácsolódtak, mind többen és többen csatlakoztak hozzájuk: diákok, akik iskola mellett, dolgozók, akik munka mellett, családanyák, akik otthoni teendőik mellett is szabaddá tettek heti két órát (bemutatók előtt egész hétvégéket is) az életükből, hogy próbálhassanak, hogy találkozhassanak. A településnek minden év decemberében egy-egy új produkcióval mutatkoznak be, rendszeresen lépnek fel a Színházi Világnap alkalmából, állandó közreműködői a társintézmények programjainak, színesítik a városi rendezvények műsorait, lelkesen tesznek eleget más települések felkéréseinek, szívvel-lélekkel képviselik városunkat, őrzik és közvetítik kulturális értékeket.