Aktív közösségek a Körösök ölelésében

A Körösök mentén, Békéscsabán 2019. március 21-én került megrendezésre a Békés megyei aktív közösségek megismerkedését, tapasztalatcseréjét szolgáló szakmai műhelynap. A programot a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) kiemelt projekt megvalósítója: a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciuma rendezte.

kép

A jelenlévőket Pocsajiné Fábián Magdolna, a Közösségfejlesztők Békés megyei Egyesületének elnöke köszöntötte. Kifejtette, hogy a mai világban óriási szerepe van egy ember életében a közösségeknek, méltatta a Békés megyében működő civil, formális és informális közösségek tevékenységét. Bemutatta a 20 éve működő egyesületük munkáját is.

kép

Giczi András Béla a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt szakmai vezetője az Országos Széchényi Könyvtár képviseletében ismertette a Cselekvő Közösségek projekt eddigi eredményeit. Tájékoztatta a jelenlévőket a 2019 májusában megrendezésre kerülő Közösségek Hete országos programsorozatról is. Ezt követően Garay Éva, a Cselekvő Közösségek projekt megyei kulturális közösségfejlesztő mentora tartott előadást a Kulturális közösségfejlesztés és lehetőségei hazánkban címmel.

kép

A természet- és környezetvédelem fontosságát a nap folyamán több előadó is hangsúlyozta. Boldog Gusztáv, a Zöld Csütörtök Természetvédő Kör tagja Természeti erőforrások – ZÖLD közösségek címmel tartott előadást. 2004-ben, az akkori Békés Megyei Könyvtárban kezdtek csütörtöki napokon, természetvédelmi témájú programokat kínálva a fiataloknak. Céljuk a környezettudatos életszemlélet kialakítása: ismeretterjesztő előadásokat és szakköröket tartanak, túrákat és táborokat szerveznek, városi és megyei eseményeken és pályázatokon vesznek részt.

kép

Pócsi Gabriella a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület vidékfejlesztési szakértőjeként bemutatta, hogy milyen közösségi megmozdulások jönnek létre a Körösök Völgyében. Célcsoportjaik a fenntartható, környezettudatos életmód követői, a helyi értékek megőrzői – gyermekek, fiatalok és családtagjaik. Eseményeket, rendezvényeket szerveznek, kiadványokat készítenek. Nagy hangsúlyt fektetnek a hálózatfejlesztésre, ilyen pl. a Tanyasi tanösvény tematikus túraútvonal, vagy a Nyitott tanyagazdaságok hálózata.

kép

A Jeune Courage – Közösség az Ifjúsági érdekérvényesítésért csoportot 2017-ben hozták létre – mondta el Fazekas Anna, a csoport vezetője. Szándékuk, hogy támogató közösségként teret és lehetőséget biztosítsanak főként békéscsabai és Békés megyei ifjúsági vezetők, érdekképviseleti szereplők szakmai fejlődéséhez. Hazai és nemzetközi tapasztalatcserék, szakmai napok, kulturális programok szervezése révén a helyi közösségek munkáját kívánják segíteni, más közösségek, kultúrák jó gyakorlatainak példájával is.

kép

Délután közös ötletelésre és műhelymunkára került sor, a Közösségek közösen – avagy milyen új programokat találnak ki a véletlenül egymás mellé kerülő különböző közösségek tagjai? címmel. Sok gondolat cserélt gazdát, sok értékes javaslat került felszínre.

kép

A Nők a közösségért – közösség a településért címmel Varga Istvánné Oláh Irén a Hagyományőrző Nők Egyesületének vezetőjeként bemutatta a lelkes csapat tevékenységeit és működését.

Végezetül Kocsis Péter a jelenlévőket a kardoskúti pusztába varázsolta, bemutatva a Kardoskúti Faluszépítő és Turisztikai Egyesület tevékenységeit. A 2014-ben alakult egyesület céljai: a turizmus és helyi vállalkozók közötti kapcsolat koordinálása és fejlesztése, gyermektáborok szervezése és a település szépítése.

A valódi közösségi hangulatú program sikeresen zárult. A résztvevők elmondták, hogy bár tudnak Békés megyei szinten egymás létezéséről, a szervezetek, közösségek igazi tevékenységét és mindennapjait kevésbé ismerték. Ez a program lehetőséget és teret adott a személyes és intézményi kapcsolatok elmélyítésére és egymás tevékenységének mélyebb megismerésére. A közös gondolkodás és a jó gyakorlatok adaptálása új megoldásokat, ötleteket hozhat a közösségek számára.

 

Meghívó a Jász-Nagykun-Szolnok megyei aktív közösségek megismerkedését, tapasztalatcseréjét szolgáló szakmai műhelynapra

Tisztelettel meghívjuk az Önök közösségének képviselőit a Jász-Nagykun-Szolnok megyei aktív közösségek megismerkedését, tapasztalatcseréjét szolgáló szakmai műhelynapra – 2019. április 11-én Szolnokon a Garden Hotelbe.

A programot a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) kiemelt projekt megvalósítója: a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciuma rendezi. A részvétel online regisztrációhoz kötött. Egy közösség részéről több résztvevőt is szeretettel várunk.

Időpont: 2019. április 11., 10:00-16:00
Helyszín: Garden Hotel Konferencia, Szolnok, Tiszaliget, 5000
A regisztráció határideje: 2019. április 10.
Regisztrációs link: https://tinyurl.hu/Od9I/

Meghívó: letöltés

kép

Szakmai műhelynap Debrecenben – meglepetéssel

A Hajdú-Bihar megyei aktív közösségek megismerkedését, tapasztalatcseréjét szolgáló szakmai műhelynapot 2019. március 13.-án szervezte meg  a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) kiemelt projekt keretében a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciuma. A program a Debreceni Népi Együttes – amelynek az egyik helyi kulturális közösségfejlesztő mentorunk is tagja – meglepetés műsorával kezdődött, a Szatmári táncokat adták elő.

kép

Giczi András Béla, a Cselekvő közösségek kiemelt projekt szakmai vezetője az Országos Széchényi Könyvtár  részéről köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót Csontos Anna  Hajdú-Bihar megyei kulturális közösségfejlesztő mentornak, aki a Cselekvő közösségek kiemelt projekt képviseletében  tartott előadást a Kulturális közösségfejlesztés és lehetőségei hazánkban címmel. Ezt követően a Cselekvő közösségek kiemelt projekt eredményeit, illetve a Közösségek Hete 2019 évi tematikáit mutatta be Giczi András Béla szakmai vezető.

kép

A szegények szolgálatában – így foglalható össze a debreceni Dorkász Szolgálat Alapítvány tagjainak hitvallása. Kiss Ábel Lukács ügyvezető igazgató elmondta, hogy az alapítvány  15 településen több, mint 40 gyülekezettel és intézménnyel együttműködve valósítja meg fejlesztő programjait határon innen és túl. Kiemelt célcsoportjai közé tartoznak a rászoruló családok, hátrányos helyzetű gyermekek és a nehéz körülmények között élő idősek. Feladatuknak tekintik, hogy az önfenntartás és -fejlesztés elősegítésével  gondoskodjanak a szegény és elnyomott emberekről. Ennek eszközei a különféle folyamatos és időszakos programok, pl. többek között családgondozás, Fogadj örökbe egy nagyit projekt, nyári táborok, karácsonyi vacsorák, megváltozott munkaképességű emberek támogatása.

kép

A Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány megyei tevékenységét Vad Lilla vezető mutatta be. A szervezet elsődleges tevékenységi területének a Kárpát-medencét tekinti, az egyetemes magyar, nemzeti határokon átívelő felelősségvállalás jegyében. Meggyőződésük szerint az emberi élet képviseli a világon a legnagyobb értéket,  humanitárius eszközeikkel fajra, nemre, vallásra, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül segítenek tárgyi adományokkal,  (iskolatáska, ruha, élelmiszer, tűzifa stb.), mentorálással, ifjúsági programokkal (gyermekfoglalkoztató, tehetséggondozás, gyerektáborok). Önkénteseik sokféle kompetenciát képviselnek magas szinten, pl. a műszaki csoport, orvoscsoport, krízisintervenciós-lelkigondozói csoport stb.

kép

A debreceni Lépéselőny Közhasznú Egyesület 2002 óta a munkaerőpiaci helyzet javításán fáradozik, kezdte előadását Huri Beáta egyesületi elnök. Szervezetük  évente 400 fő számára térítésmentesen nyújt személyre szabott felkészítő szolgáltatásokat a munkaerőpiacra való visszatérés és az életminőség javítás érdekében. A debreceni és hajdúsámsoni Szivárvány Ház és a Sámson Grund sokszínű kínálata a fogyatékos személyek nappali ellátástól a népkonyhán keresztül a filmklubig, az élelmiszerbanktól az álláskeresési tanácsadásig, szenvedélybetegek támogatásától a háztartásvezetési klubig nélkülözhetetlen segítséget nyújt a nehéz élethelyzetben lévőknek.

kép

A Nagysándor-telep, úgy, ahogy van, Debrecen legnagyobb szégyenfoltja – ez olvasóink egyöntetű véleménye” – idézte a HAON cikkét Aba-Horváth István, az EU-Roma Országos Egyesület elnöke. Nagyon sok hátrányos helyzetű roma család él itt, és a szociokulturális közeg azokat is visszahúzta, akik tudtak és szerettek volna tenni a saját sorsukért. Az egyesület jelenlegi szolgáltatásai nem előre tervezetten, hanem szervesen fejlődve, a közösségi igényekre reagálva alakultak ki, pl. népkonyha, sportszolgáltatások, felnőttképzés, egyéni (jogi, szociális) tanácsadás, kulturális szolgáltatások, klubélet. Nagyon fontos, hívta fel a figyelmet Aba-Horváth István, hogy valós igényekre kell reagálni, ehhez megkeresni a forrásokat, és a közösséget meg kell tudni szólítani, be kell vonni a munkába. Az egyesület remek partnerkapcsolatokat ápol, partnerei civilek és döntéshozók egyaránt, és számos tervet szeretnének a közeljövőben megvalósítani.

kép

A Debreceni Népi Együttest, mint aktív közösséget kulturális közösségfejlesztő mentor munkatársunk, Csontos Anna Fruzsina néptáncoktató mutatta be. Az együttes 1950-ben alakult azzal a céllal, hogy összegyűjtse és műsorában feldolgozza az alföldi magyar néphagyományokat, dalokat, táncokat. Ma már hazánk minden tánctípusa és dialektusa szerepel az együttes műsorán. A Homokkerti Közösségi Házban működő 8 csoport közel 300 táncosa a próbákon és fellépéseken kívül is közösséget alkot, sőt, a szülők közössége is aktív. A számos verseny sikere mellett összekovácsolja őket a közös ünneplések, kirándulások, főzések, táborok élménye.

kép

A Téglási Teátristák mindennapjai és a mintaprojekt hozadéka címmel tartott előadást Sáreczki Gyula, a Téglási Teátrista közösség vezetője. A Téglási Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény felhívására 2006-ban alakult meg a csoport, 7 fővel. Első előadásukkal,  Molnár Ferenc: „Játék a kastélyban” című színművével óriási sikerrel robbantak be a köztudatba, a város kulturális életébe. Ebből a sikerből táplálkozva azóta folyamatosan és látványosan fejlődtek, mindig új műfajjal, színpadi megoldásokkal próbálkoztak, egyre inkább ráérezve a közönség igényeire, és saját, egyéni képességeikre, tehetségükre. Miközben valódi csapattá, közösséggé kovácsolódtak, mind többen és többen csatlakoztak hozzájuk: diákok, akik iskola mellett, dolgozók, akik munka mellett, családanyák, akik otthoni teendőik mellett is szabaddá tettek heti két órát (bemutatók előtt egész hétvégéket is) az életükből, hogy próbálhassanak, hogy találkozhassanak. A településnek minden év decemberében egy-egy új produkcióval mutatkoznak be, rendszeresen lépnek fel a Színházi Világnap alkalmából, állandó közreműködői a társintézmények programjainak, színesítik a városi rendezvények műsorait, lelkesen tesznek eleget más települések felkéréseinek, szívvel-lélekkel képviselik városunkat, őrzik és közvetítik kulturális értékeket.

kép

A műhelymunka során a vendégek ez alkalommal is végiggondolták, milyen közös, új megyei programot tudnának elképzelni.

kép