Kategória archív: Rendezvények

Országos rendezvénysorozatunk a Szombathelyi Kulturális Központban, az Agorában folytatódott április 9-én. A szakmai nap célja „A helyi identitás és kohézió erősítése” TOP-5.3.1-16 és TOP-6.9.2-16 számú nyertes pályázatok keretében, Vas megyében megvalósított jó gyakorlatok, fenntartható tevékenységek bemutatása és népszerűsítése.

A szakmai nap első előadójaként Majtényi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte a megyei pályázók képviselőit és a szakembereket. Beszédében kiemelte, hogy a megye rendkívül jó kapcsolatot ápol az NMI Művelődési Intézettel. Örül, hogy ilyen sok közösség képviselteti magát a rendezvényen, és biztos abban, hogy mindenki számára hasznos lesz a mai nap. A szakmai nap lehetőséget teremt az eddigi tapasztalatok megosztására és további együttműködések kialakulására egyaránt.

A Cselekvő közösségek projektet bemutató kisfilmet követően Fodor Tamás, az NMI Művelődési Intézet szakmai vezetője röviden ismertette a projekt legfontosabb szakmafejlesztési céljait és eddigi eredményeit. Ezt követőn Tóth Vivien mentorkoordinációs munkatárs számolt be a TOP pályázatok és a közösségfejlesztés összefüggéseiről.

A Vas megyei nyertes pályázatokat közösségfejlesztő mentorunk Szilágyi-Varga Diána mutatta be, körbejárva az identitás fogalmát: „A helyi közösség tagjainak önmagukról, mint közösségről alkotott képe, mely a tagok között folyamatosan zajló párbeszéd, a közös cselekvés és a közös értékek felfedezése révén jön létre.” Rövid összefoglalójából megismerhettük a nyertes pályázatokat, területi elhelyezkedésüket és a hozzájuk köthető fontosabb indikátorokat.

„HegyHÁTunkon a közösség” című ötös konzorciumban megvalósuló projektet Meskó Krisztián szakmai vezető ismertette, kiemelve a közösségfejlesztő mentorok fontos szerepét ebben a munkában. Mint mondta, a közösségfejlesztők egyfajta lámpás szerepet töltenek be egy közösség életében, összefogják a lakosokat egy közös cél mentén. A közösségfejlesztés egy hivatás, ami nem ér véget a munkaidő lejártával, ezért is elismerés jár a szakembereknek, akik segítik a közösségeiket. A pályázat kidolgozásán nagyon sokat dolgoztak partnereikkel együtt, és ma is szoros és gördülékeny az együttműködésük. A jövőkép az, hogy közösségfejlesztők bevonásával aktivizálják a közösséget, ez az aktivitás fenntartható legyen és a pályázat lezárultával se érjen véget a fejlesztés.

Dr. Schmidt József, Káld polgármestere röviden bemutatta a település sajátosságait. A falu története a honfoglalásig vezethető vissza, amely meghatározza a helyi lakosok életét is. A pályázatban hármas konzorciumban dolgoznak együtt Káld Község Önkormányzata, a Suli Harmónia – 2007 Gyermekeket Segítő Alapítvány és a Vas Megyei Önkormányzat. Legfőbb céljuk az, hogy a település fejlesztésével elérjék, hogy jó legyen a településen élni. A lakosság megszólításával fejlesztik a közösséget, a helyi igényekre alapozva. A közösségi interjúk lezárultak, jelenleg a közösségi felmérések zajlanak. A munkának már most látható eredménye van, hiszen összefogta az együtt gondolkodó embereket. Az interjúk során olyanokat is megszólítottak, akik korábban kevésbé vettek részt a település életében.

Varga Albin, a Gencsapáti Művelődési Ház és Könyvtár, igazgatója “Ördög’Kő” a házassághoz! Közösségfejlesztés Gencsapátitól Perenyéig” című előadásában mutatta be TOP-pályázatukat. Minden fejlesztésük a helyi és nemzeti értékeikre épül. Stratégiai cél a település-, a teljes intézményhálózat és helyi infrastruktúra fejlesztése. A legfontosabb cél, hogy a közösségek összefogjanak és ez az összefogás ne csak a projekt időszakáig tartson, hanem utána is. A közösségi interjúk során olyan emberek kerültek be a látókörbe, akik eddig részt vettek a programokon, de nem vettek részt a közös munkában. A pályázatnak köszönhetően új közösségek alakultak, mint például a Természetjárók csoportja, a Gyalogló klub és Kincskereső tábort is rendeznek, ahol minden generáció képviselteti magát. A lakosok véleményei/igényei? alapján tervben van egy gasztronómiai csoport létrehozása és több családi program szervezése.

A Szombathelyi Kulturális Központ, Agora képviseletében Kiss Andrea Gyermek-ifjúsági és családi szakági vezető mutatta be az intézmény közösségeit három főbb témakör mentén. Az intézmény oldaláról szerveződő közösségek létrejöttét az intézmény kezdeményezte, azonos érdeklődési körre alapozva, közösségi igényekre építve és minden feltételt biztosítva. Az önszerveződő közösségek esetében lakosok keresték fel az intézményt, akiknek helyet adnak, a csoportok fejlesztő foglalkozásokat tartanak, segítő attitűd jellemzi őket. Végezetül a programlátogatókból létrejött közösségeket emelte ki, ezek a csoportok együtt gondolkodásból indultak el. Ilyen például a Világjáró sorozat, amelynek olyan nyugdíjasok a tagjai, akiket érdekel az utazás. A Kuckó program keretében hetente foglalkozásokat tartanak gyerekeknek és szüleiknek. Jelentős fejlesztés a ’Kalandjáték Savariában’ és a ’Kalózos Szabadulós Játék’, amely a játékosítás alapjaira épülve, fejleszti a fiatalokat.

A délutáni műhelymunka során az előadásokhoz kapcsolódó kérdések kerültek előtérbe. A résztvevők lehetőséget kaptak a bemutatkozásra és kötetlen beszélgetés keretében szakmai tapasztalataikat osztották meg egymással.

A szakmai napot Fodor Tamás, az NMI Művelődési Intézet szakmai vezetője nyitotta meg. Előadásban az eddig lezajlott „A kulturális intézmények felkészítése működésük társadalmiasítására” címmel megrendezett regionális szakmai napok tapasztalatairól beszélt, kiemelve a közösségi rézvételen alapuló működés fontosságát. Az intézmények társadalmiasított működtetése egy hosszabb folyamat, amely még kezdeti cipőben jár, de a vezetők nyitottak rá és pozitívan állnak hozzá. A működés által az intézmények a településeket átszövő közösségi háló részévé vállnak és aktívan vehetnek részt a település társadalmi-kulturális életében. Az állandó kapcsolattartás hozzájárul a helyi identitás és kohézió megerősítéséhez, így csökkenhet az elvándorlás mértéke.

Az előadások sorát Dr. Arapovics Mária, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum szakmai vezetője folytatta, aki a mentori feladatokat ismertette a társadalmiasítás és a közösségfejlesztés kapcsán. „A kulturális intézmények társadalmiasított működési módja módszertani útmutató” címmel jelent meg legújabb kiadványunk, amely online is elérhető és módszertani segítséget nyújt az intézményeknek. A cél az, hogy minél több intézményhez eljuttassuk. Az intézmények motiválására létrehozták a „Közösségi múzeum” címet, melyet azok az múzeumok nyerhetnek el, amelyek kitöltik és elküldik a közösségi alapú működéshez kapcsolódó kérdőívet. Az elismervényeket a „Múzeumok Majálisán” fogják kiosztani, hosszú távú cél, hogy előnyt élvezzenek azok a múzeumok, akik elnyerik ezt a díjat.

Giczi András az Országos Széchenyi Könyvtár szakmai vezetője ’A18 & T6 rendezvények lebonyolítása’ című előadásában a könyvtár szervezésében megvalósult szakmai napokat mutatta be. A TOP nyertes „Jó gyakorlatok” bemutatása, népszerűsítése rendezvények feléhez értek. Igazi sikertörténet, a közösségek örülnek ennek a lehetőségnek és nyitottak rá. Szükség van ezekre a találkozókra, hogy megoszthassák egymással tapasztalataikat, segítség egymást és új kapcsolatok és együttműködések alakuljanak ki, hasznos a közösségek számára.

Róznerné Lipcsey Zsuzsanna, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum mentorkoordinációs csoportvezetője a mentori feladatokat és a hozzájuk kapcsolódó határidőket emelte ki. Beszélt a Közösségek Hete rendezvénysorozatról, amely az idén május 6-án kezdődik. Az ünnepélyes megnyitót a szennai Skanzenben tartják. A programsorozat május 12-én, vasárnap ér véget. A szervezők nagyban számítanak a mentorok munkájára az esemény népszerűsítésében és a közösségek motiválásában, hogy minél többen vegyenek részt a programsorozatban.

Dr. Ponyi László, az NMI Művelődési Intézet kutató-fejlesztő csoportvezetője előadásában tájékoztatta a mentorokat a kutatásokról eredményeiről, amelyekben részt vettek és segítették a kutató-fejlesztő csoport munkáját. A „Kulturális intézményrendszer reprezentatív felmérése”, azaz KIRF kutatás során országszerte összesen 1 125 db kérdőív mentori felvétele történt meg a konvergencia régiókban. A kutatási csoport vezetője többek között beszámolt a mentorok tevékenységét vizsgáló, „a mentorhálózat működésének monitoringja” című kutatás első két alkalommal végzett kutatási eredményeiről. Végezetül kitért a társadalmiasítási folyamatok állapotára a vizsgálatok tapasztalatai alapján a könyvtár, múzeum és közművelődési intézmények esetében.

A délutáni műhelymunka Kalmár Erika, az NMI Művelődési Intézet kommunikációs csoportvezetőjének a nemzetközi konferenciát összefoglaló előadásával indult.  Partnerségben a közművelődéssel címmel szervezünk nemzetközi konferenciát 2019.május 15-16-án Lakiteleken. A konferencia legfontosabb témái között szerepel többek között a Cselekvő közösségek projekt bemutatása, intézmények közösségi alapú működése, kulturális alapú gazdaságfejlesztés, értékfeltárás, önkéntesség, népfőiskolai mozgalom.

A délután további részében – ahogy azt már megszokhattuk, – újabb két megye közösségfejlesztő mentorai mutatták be a megyéjükben zajló a TOP pályázatok aktuális helyzetét, eddigi tapasztalatait és eredményeit.

A Nógrád megyei 8 TOP nyertes pályázatot Budai Krisztina, Némethné Baráth Katalin és Darabos Georgina ismertették. Előadásukban jó gyakorlatként emelték ki a Varsány Palóc-Székely lakodalmat, amelynek jelentős hagyományai vannak a térségben, és nemrég Brüsszelben bemutatkozhattak.

Bács-Kiskun megyei mentoraink, Supka Éva és Csorba Edina prezentációjukat egy, a megyét bemutató kisfilm levetítésével kezdték. Röviden beszéltek a megye sajátosságairól és a TOP pályázatok alakulásáról. Bemutatójukat azzal a gondolattal zárták, hogy: „olyanok vagyunk, mint Holleanyó, a dolgunk, hogy újraélesszük a közösségeket.”

TOP18 rendezvénysorozatunk a salgótarjáni József Attila Művelődési és Konferencia Központban folytatódott. A nógrádi rendezvényen bemutatott nyolc megyei konzorcium céljai egységesek: a palóc hagyományok és identitás átörökítését, valamint a térség megtartó erejét tartják legfontosabb kihívásuknak.

Andrássy Nóra, a befogadó intézmény igazgatóhelyettese köszöntőjében a cselekvő, aktív közösségek támogatására hívta fel a figyelmet. Intézményük csaknem 20 művelődő közösségnek biztosít közösségi teret, amelyek közül több civil szervezet is fél évszázados jubileumát ünnepli az idén.

Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke beszédében kiemelte a számára legfontosabb célt: azt, hogy vissza tudják csábítani és ott tudják tartani a jobb megélhetés reményében elvándorló fiatalokat. Mint mondta, mobilitás jellemzi a modern világot, amit nem lehet megakadályozni. Helyi szinten azonban ellensúlyozhatják ezt az „elszívó erőt” a helyi civil szerveződések. Véleménye szerint, a lokális közösségek átörökítik a helyi hagyományokat, a társadalom szövetét alkotják és élhető megyét építenek.

Fodor Tamás szakmai vezető, a megyei közgyűlési elnök szavaira reagálva elmondta, hogy a „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” projekt egyik legfontosabb célja a tudás átadása. „Mi a módszert adjuk, kollégáink, a közösségfejlesztő mentorok a szakmai módszertan átadásával a közösségfejleszés folyamataiban tudnak segíteni”. Előadásában kitért arra is, hogy ugyan a közösségfejlesztés szakmai módszertana egységes, a TOP projektek lényege éppen az, hogy a helyi sajátosságokra reagáljon. A mentorok feladata pedig, hogy a térség adottságait figyelembe véve motiválják a közöségeket saját értékeik feltárására és így képessé váljanak kimunkálni a térség megtartó erejét. A szakmai vezető beszélt az aktív és passzív lakosságról. „A helyi embereknek fel kell tenniük maguknak a kérdést, miért jó ott élni, és meg kell fogalmazniuk, hogy mi az, ami segít abban, hogy jó is legyen ott élni” – mondta. A Cselekvő közösségeket bemutató előadásában kiemelte: a projekt célja, hogy a helyi közösségek aktiválódjanak, bevonódjanak és ne kívülről várjanak segítséget. Mindezt a 18 megyében tevékenykedő közel 80 közösségfejlesztő mentor szakmai részvételével kívánják elérni.

A nógrád megyei TOP projektek helyzetképét vázolták fel Budai Krisztina és Baráth Katalin közösségfejlesztő mentorok, egy kisfilm bemutatásával. A film főként a nógrádi palóc hagyományok őrzésére és a térség környezeti adottságaira hívta fel a figyelmet. Mint mondták, a térség olyan értékeket őriz, amelyet a helyieknek, fiataloknak ismerniük kell. A nyolc megyei projekt célja is ez: Mátranováktól a Karancs-völgyéig, a palóc hagyományokat népszerűsítő rendezvényekkel, kulturális maratonnal és a térség természeti adottságainak bemutatásával próbálják visszacsábítani a fiatalokat és erősíteni a helyi azonosságtudatot.

„A helyi identitás és kohézió erősítése a Zagyva mentén” elnevezésű pályázatot Turopoli Zsolt, Tar Község polgármestere mutatta be. A projekt konzorciumi tagjai Alsótold, Kozárd, Pásztó, Szurdokpüspöki és Tar települések önkormányzatai. A mikrotérségi összefogás legfontosabb programja a térségre jellemző elvándorlás csökkentése, amelyet a helyi emberek felelősségtudatának erősítésével szeretnének elérni.  Egyik eszköze ennek az elszármazottak találkozójának megszervezése. Céljuk, hogy ne csak a közelmúltban elszármazottak, hanem az idősebb korosztály és leszármazottjaik – például az őshonos „Tari” vezetéknévvel élők – is visszataláljanak. A polgármester beszámolójából kiderült, hogy nehézséget okozott a projektfolyamat során a „közösségi beszélgetések” fázisa. A visszajelzésekből és az érdeklődők számából arra következtettek, hogy a helyi lakosok nem értették pontosan a projekt célját. Azt tapasztalták, hogy a helyi emberek nehezen tudják megfogalmazni, miért szeretnek ott élni. Noha sok érték található a településeken, ezekre az ott élők mégsem tekintettek értékként, hozzászoktak a látványukhoz, jelenlétükhöz.

Sóshartyán polgármestere, Tóth Gabriella Barangolás a Belső-Cserhát és a Karancs völgy településein című előadásában részletezte azokat a programokat, amelyeket eddig a településükre vittek. A cselekvő közösségek mentorálása sokat jelent nekik, sok segítséget kapnak. A pályázat után is szeretnék tovább vinni ezt a közösségfejlesztési vonalat, hogy a kialakult közösségek fennmaradjanak. Ezt a célt tűzték ki maguk elé.  

„Nosztalgiával fűszerezve…avagy a múlt tisztelete a jelen lehetősége, mely a jövő ígérete” címmel hallhattunk előadást Slezsák Erikától, a Karancslapujtő Tájház munkájáról. A tájház vezetője bemutatta a helyi értékeket, az épített örökséget és a település nevezetességeit. Képes beszámolójából megismerhettünk egy 1800-as évekből fennmaradt haranglábat, amit a mai napig kézzel húznak, ezzel hívják a híveket misére. A település lakossága 3000 fő körül van, a mostani húsvétra pedig egy olyan tojásfával készülnek, amelyet annyi tojás díszít majd, ahány ember él a településen.

Limbacher Gábortól a palóc identitás jelentőségéről hallhattunk és megismertük a palócok történetét és hagyományait. A Kubinyi Ferenc Múzeum igazgatója különleges, saját gyűjtésű képeken keresztül mesélt a vallási szokásokról, hétköznapi életükről és mindenről, ami rájuk palócokra és a vidékre jellemző. Több települést is kiemelt az előadásában, amely kötődik a palóc hagyományokhoz, mint például Hollókőt, Mátraverebélyt vagy Szentkutat. A múzeum munkájában is megjelenik a palóc hagyományok ápolása, programokat, bemutatókat, tanulmányutakat szerveznek.

Zárásként Baráth Katalin közösségfejlesztő mentor előadásában a Cserháthalápon rendezett palóc világtalálkozóról hallhattunk. Limbacher Gábor átfogó, felvezető előadása után, mentorunktól egy olyan konkrét eseményről kaphattunk képet, amely egy igazi közösségi kezdeményezésből nőtte ki magát. A település tájháza sok helyi értéket tárolt, amelyek még vártak a rendszerezésre és arra, hogy az érdeklődők megtekinthessék. Ezt karolta fel az előadó és segítette életre a tájház berendezését, a csatlakozást a világtalálkozóhoz. Az ország több részéről érkeztek erre a kis településre, amely végül sikeresen birkózott meg a feladattal és még inkább összekovácsolta a település közösségét. A palóc világtalálkozót ebben az évben Bárnán rendezik meg.

Ez volt a mottója annak a rendezvénynek, amelyet a „A kulturális intézmények felkészítése működésük társadalmiasítására” címmel rendeztünk meg április 1-én Békéscsabán, a Csaba Gyöngye Kulturális Központban.

A programot a kulturális intézmények közösségi részvételen alapuló működését elősegítő módszertani gyakorlatok folyamatos fejlesztése céljából, a „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” projekt keretében rendez meg a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciuma.

Ezúttal Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyék közművelődési intézményeinek szakemberei vettek részt a szakmai programon.

A résztvevőket, házigazdaként Szente Béla, a Csaba Gyöngye Kulturális Központ igazgatója köszöntötte, aki rövid bevezetőjében kitért az intézmény Békéscsaba kulturális életében betöltött szerepére és feladatára, a kulturális központ keretében működő csoportokra, civil szervezetekre. Az igazgató utalt arra, hogy voltak és vannak törekvéseik a társadalmiasítás terén, megjegyezve, hogy „ezt még tanulni kell mindkét oldalnak.”

Fodor Tamás, az NMI Művelődési Intézet Cselekvő közösségek projektjének szakmai vezetője a projekt szakmafejlesztési feladatairól, a megvalósult célokról, eddig elvégzett feladatokról beszélt. 

Mártáné Czékus Györgyi, Tázlár község Önkormányzati Művelődési Házának a vezetője „Együtt egymásért, egy-másért együtt” címmel tartott előadást, amelyben arról beszélt, hogy a közös munkát a nyitottságra, a folyamatos párbeszédre, a feladatok megosztására és az együttműködésre alapozták. Munkájukban arra törekednek, hogy ne csak a helyi lakosokat, hanem a környező települések lakóit is bevonják a közösségi megmozdulásokba. Hitvallásuk: „Nem kell egyedül megváltani a világot.”

„Együtt-működünk – bevonás az árpádhalmi közösségben” címmel tartott előadást Magyar Zita az Árpádhalmi Művelődési Ház és Könyvtár művelődésszervezője. Az 500 lelket számláló kistelepülés közösségi élete a Puszta Ötös Egyesület köré szerveződik. Magyar Zita elmondta, hogy a közösségi tervezés 2015-ben indult az NMI támogatásával, s a legnagyobb kihívást az jelentette, hogyan tudják önmagukat újra értelmezni, hogyan tudják a helyüket meghatározni a világban és hogyan tudják az értékeiket megtalálni a mai értékek között. A fiatalok bevonásához olyan új eszközöket vetettek be, mint a nyitottság, a sztereotípiák elvetése, a folyamatos megújulás.  

Smiriné Kokauszki Erika a mezőberényi Orlai Petrics Soma Könyvtár, Muzeális Gyűjtemény és Művelődési Központ igazgatója „Egyedül nem megy…” című előadásában szintén az összefogás, a közös gondolkodás fontossáról beszélt. Integrált intézményként felelősek az egész település kulturális életéért, közösségeiért, civil szervezeteiért, értük és velük dolgoznak együtt.

A szakmai nap délután műhelymunkával folyatódott, ahol a társadalmiasítás folyamatairól és tapasztalatairól beszélgettek a résztvevők.