Tartozni valahová, hasznos tagjává válni a közösségnek!

/Kategória: , ,

“A kulturális intézmények felkészítése működésük társadalmiasítására” című rendezvénysorozatunk következő szakmai rendezvényét április 12-én, Egerben, az Eszterházy Károly Egyetem Líceum épületében rendeztük meg.

A programot a kulturális intézmények közösségi részvételen alapuló működését elősegítő módszertani gyakorlatok folyamatos fejlesztése céljából, a „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” projekt keretében rendezi meg a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciuma.

Ezúttal Heves, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék közművelődéi intézményeinek szakemberei vettek részt a szakmai programon.

A szakmai napot Fodor Tamás, az NMI Művelődési Intézet Cselekvő közösségek projektjének szakmai vezetője nyitotta meg, részletesen beszélt a projekt szakmafejlesztési céljairól, valamint az eddig elvégzett feladatokról beszélt.

Heves megyét Valló Ede, a hatvani Grassalkovich Művelődési Ház igazgatója képviselte, aki a ’Rendezvényszervezés közösségi alapon – a hatvani Jam Garden bemutatása’ címmel tartott előadást. A Jam Garden kialakításával két fontos feladatot oldottak meg: a kastély udvarát közösségi térként kezdték használni, illetve sikerült a fiatal generációnak olyan programokat kínálni, ami a városban tartotta őket és további cselekvésre motiválta. Kialakítottak egy zenés, beszélgetős teret, amely később nem csupán a fiatalokat vonzotta, hanem a családtagokat is, akiket szintén bevontak a szervezési munkálatokba. Ma már minden korosztálynak kínál kulturális programot, szórakozási lehetőséget a Jam Garden.

Polonkai Katalin a palotási Mihályfi Ernő Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója ’Együtt egymásért – Közösségekkel Palotás jövőjéért’ címmel mutatta be a települést, és annak közösségeit. Palotás számos épített és természeti örökséggel rendelkezik, amelyek megóvása és hosszú távú fenntartása az utókor számára, a település szívügye. Településünk kulturális öröksége gazdagnak mondható: saját népviselettel bírnak, hagyományok kapcsolódnak a menyasszony kalácshoz, az aratási koszorúhoz. A hagyományokat helytörténeti gyűjtemény őrzi, ahol bútorokat, használati tárgyakat és eszközöket mutatnak be. Sok hagyományt elevenítenek fel a rendezvényeiken: például az adventi-, a karácsonyi, a farsangi és a húsvéti szokásokat. A településen 5 civil szervezet működik. Hagyományőrző csoportjaik és helyi alkotóik a kulturális örökségük, hagyományaik, értékeik tovább éltetésén munkálkodnak tevékenységük által. Az intézmény hat alapértéket határozott meg, amelyek alapján működik a közösség érdekében: nyitottság, kommunikáció, párbeszéd, együttműködés, közösségi döntések, helyi cselekvés.

Bánhorvátiban a legfontosabb célkitűzés a lakosság ösztönzése, az aktív szerepvállalás elérés a közösségben – ezt Pál Gábor László, a Berkes János Művelődési Ház és Könyvtár kulturális szervezője fogalmazta meg ’A helyi lakosság ösztönzése aktív szerepvállalásra’ című előadásában. Minden korosztálynak kínálnak programokat, amelyekkel bevonják őket a kis település közösségi életébe. A település működik óvoda és iskola is, ők az egyik legaktívabb korosztály. A fiatalkorúak bevonására is vannak törekvések, kihasználva a digitális világ adta lehetőségeket. A középkorúakat a kézműves elfoglaltságok, a közösségi beszélgetéseket vonzzák leginkább. A másik igen tevékeny korosztály a nyugdíjasoké. A nyugdíjas klub tagjai részt vesznek minden közösségi megmozduláson.  Számukra nagyon fontos a közösség, hiszen az a valahová tartozást jelenti számukra. Pál Gábor László a programok közül a Bánhorváti Krumplis Lángos fesztivált emelte ki, amely mára országos hírűvé nőtte ki magát.

A délutáni műhelymunkában a társdalmiasítás, a közösségi alapon való működés módszertani kérdéseiről, a feltételrendszereiről, jogszabályi hátteréről beszélgettek a résztvevők.

Közösségi részvételen alapuló működés – társadalmiasítás

/Kategória: , ,

„A kulturális intézmények felkészítése működésük társadalmiasításra” címmel rendezett szakmai fórumot március 18-án a szombathelyi AGORA Kulturális Központban az NMI Művelődési Intézet a „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” (EFOP 1.3.1-15-2016-00001) kiemelt projekt keretében. A programsorozat a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az Országos Széchenyi Könyvtár és az NMI Művelődési Intézet konzorciumi együttműködésében valósul meg.

A konzorciumi partnerek országosan, hat régióban 6 alkalommal rendeznek társadalmiasítási szakmai fórumot a közművelődési intézményeknek, múzeumoknak és a könyvtáraknak. A szombathelyi rendezvényre Győr-Moson-Sopron, Zala és Vas megyékből érkeztek a résztvevők.

A szombathelyi rendezvényt Kárpáti Árpád az NMI Művelődési Intézet Kiemelt Programok igazgatója nyitotta meg. Bevezetőjében úgy fogalmazott, hogy a három szakterület – közművelődési, múzeumi, könyvtári – bír a legkiterjedtebb feladatkörrel, komoly szerepük és felelősségük van a közösségek fejlesztésében. Mint mondta, a közösségfejlesztés, mint folyamat hosszú távon határozza meg egy közösség életét. A 2017-es törvényi változásokról szólva Kárpáti Árpád elmondta, hogy újra gondolták a közművelődési alapszolgáltatások körét. Példaként a kulturális alapú gazdaságfejlesztést említette, amely egy adott település szellemi és kulturális értékeire és erőforrásaira építve indít el gazdasági folyamatokat. Új fogalomként került be a törvénybe a szolgáltatási tervek készítése, amely összhangban van egy-egy intézmény által vállalt szolgáltatásokkal.

Parais István, az AGORA Szombathelyi Kulturális Központ igazgatója az intézmény tevékenységét mutatta be, külön hangsúlyozva, hogy az AGORA egy nyitott közösségi tér, amely identitásában a 78 ezer lakosú Szombathely kulturális központja, 54 féle funkcióval, több telephellyel, számtalan régóta működő civil szervezettel, egyesülettel, és sok-sok színes programmal.

Kokas Éva, a győri Generációk Háza igazgatója előbb arról beszélt, hogyan is lett a Gyermekek Házából Generációk Háza, s hogyan lett a gyerekeknek szóló programokat kínáló intézményből multifunkcionális, a város kulturális életét szolgáló, sokrétű intézmény. A házban ma már 75 csoport működik a nyugdíjasklubtól a balettcsoportig. A sokszínű program mellett a gyerekek állnak a fókuszban, a nekik szervezett építős-történelmi jellegű táborokkal. Az igazgatónő elmondta, hogy a táborok egyre népszerűbbek, a meghirdetett helyek olykor 3 nap alatt betelnek. Tavaly „Indiánok és cowboyok” címmel rendezték meg a 2014 óta zajló építőtábort, amely ez esetben a vadnyugat világába vitte a gyerekeket.

Az Együtt Nádasdért Faluszépítő és Fejlesztő Kulturális Egyesület 1997-ben alakult meg. Akkor azzal a céllal, hogy felélesszék és tovább vigyék a Hétdombi Hírek című újságot, amely Nádasd és a környező települések információs magazinja – tudtuk meg Földes Tímeától, az egyesület elnökétől. Az alapítás óta eltelt időszakban az egyesület tevékenysége tovább bővült: ma már teleházat működtetnek, játszóteret építettek, helytörténeti gyűjteményt hoztak létre, termelői piacot alakítottak ki és szolgáltatási megállapodás keretében a művelődési házat is működtetik. Az 1300 lelket számláló településen lakók életét számos érdekes program teszi még színesebbé.

Csengei Ágota a keszthelyi Goldmark Károly Művelődési Központ igazgatója előadásában a művelődési házban működő civil szervezeteket, egyesületeket mutatta be. A 100 fős nyugdíjas klub mellett lokálpatrióta, érték-, hagyományőrző és táncos csoportok működnek az intézményben.

„Vép a világ közepe, mert délben a kútba süt a nap” – ezzel a kis szlogennel kezdte előadását Iszakné Koszorús Judit, a Vépi Művelődési Ház és Könyvtár intézményvezetője. Előadásában nem csupán a művelődési házban működő csoportokat és programokat mutatta be, hanem kitért arra is, hogy alkalmazzák a közösségi részvételen alapuló működés elvét, hiszen minden év elején leülnek a csoportokkal, civil szervezettel és az önkormányzattal és egyeztetik a programokat. Legnagyobb programjuk a „Világ közepe” fesztivál, amelynek megrendezésében évről évre mintegy 200 önkéntes vesz részt.

„Nem működik másként, csak a közösségekkel, nélkülük nem tudunk tervezni” – fogalmazott Varga Albin a Gencsapáti Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója, hozzátéve, hogy náluk minden fejlesztés a helyi értékekre és a helyben működő közösségekre épül. A közösségfejlesztés minden szinten zajlik – nyitottság, folyamatos párbeszéd jellemzi az intézmény és a helyi civilek kapcsolatát.

A rendezvényt követő workshopon Fodor Tamás, az NMI Művelődéi Intézet Cselekvő közösségek projekt szakmai vezetője beszélt arról, mit is jelent egy intézményben a közösségi részvételen alapuló működés. A résztvevők a workshop keretében kitöltötték a „társadalmiasítási tesztet”, amelyet aztán ki is értékeltek.

Könyvbemutató az ELTE TáTK-on

/Kategória: ,

A kulturális intézmények társadalmiasított működési módja című kiadványt (szerk: Arapovics Mária [habil. egyetemi docens, Szociális Munka Tanszék]–Beke Márton–Dóri Éva–Tóth Máté) Prónai Csaba, a Kulturális Antropológia tanszékvezető dékánhelyettese mutatja be, a szerkesztőkkel folytatott kerekasztal-beszélgetés formájában.

A könyvbemutató helyszíne: ELTE TáTK – Kari Tanácsterem (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A)
 
Időpontja:  2019. május 02. 17:00 – 19:00 https://tatk.elte.hu/content/konyvbemutato-a-kulturalis-intezmenyek-tarsadalmiasitott-mukodesi-modja.e.1924

 

Az útmutató azt a célt szolgálja, hogy a társadalmiasított működési mód bevezetéséhez minél több kulturális intézmény, szakember érezzen kedvet. Cél továbbá, hogy az útmutató áttanulmányozását követően az egyes intézményekben dolgozó szakemberek számára látható legyen: intézményük működésének mely elemét és miképpen szükséges, lehetséges és érdemes átalakítani annak érdekében, hogy az társadalmiasított formában működjön.

A módszertani útmutató arra keresi a választ, mikor hívhatunk egy intézményt társadalmiasítottan működőnek, mit tehetünk hozzá mi, intézményekben dolgozók, mit a polgárok, és hol vannak e működési mód objektív határai. A tevékenységek oldaláról is megvizsgálja a kérdést: a napi gyakorlatban alkalmazható eszközöket, módszereket ajánl, röviden ismertetve több, már megvalósult jó gyakorlatot. Az ekként működő intézmények tapasztalatai alapján ismerteti azokat a jellegzetes nehézségeket, akadályokat is, amelyekkel szemben találhatja magát a szakember, ha társadalmiasított módon kívánja működtetni intézményét. Végezetül pedig áttekinti, mely lépések vezethetnek el a társadalmiasított működési módhoz – tudva persze, hogy minden intézmény más és más, így a lépések köre és sorrendje is bizonyosan minden esetében különböző lesz majd.

Az útmutató letölthető innen.

 

A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 

 

„Hogyan tudunk helyben értéket teremteni?” – TOP-nyertes „Jó gyakorlatok” bemutatása, népszerűsítése Fejér megyében

/Kategória: ,

Országos rendezvénysorozatunk Székesfehérváron, A Szabadművelődés Házában folytatódott 2019.április 18-án. A szakmai nap célja „A helyi identitás és kohézió erősítése” TOP-5.3.1-16 és TOP-6.9.2-16 számú nyertes pályázatok keretében, Fejér megyében megvalósított jó gyakorlatok, fenntartható tevékenységek bemutatása és népszerűsítése.

Szakmai rendezvényünket A Szabadművelődés Házának igazgatója, Kiss Dorottya nyitotta meg. Az intézmény 1975 óta működik és fogja össze a megye kulturális életét, programjait és közösségi házait. Együttműködő partnerként részt vesznek TOP-pályázat megvalósításban is, amelyben jelenleg előkészítő szakasz lezárása folyik.

A megye TOP-helyzetképét Zachar Zita, kulturális közösségfejlesztő mentor foglalta össze. A megyében 17 nyertes pályázat van, amelyeket a mentorok szakmai, módszertani munkával segítenek.

A martonvásári közösségi életet Pfiffer Zsuzsa, a Brunszvik-Beethoven Központ igazgatója mutatta be. A településen több intézmény is működik, amelyek nyitottak és bárki számára hozzáférhetőek: ilyen a Közösségi Ház, a Könyvtár, az Óvodamúzeum, a Tóth Iván Sportcsarnok, a Horváth Ottó Sportközpont és a Beethoven Általános Iskola. A város minden év februárjában kiadja a Forum Martini című újságot, amelynek mellékleteként a helyi közösségeket is bemutatják.  A központ számos közösségi programot szervez, többek között: közösségi örömfőzés, Majális, Magyar Népdal Napja, Jótékonysági karácsonyi vásár. A Közösségek Hetén is részt vették, közösségi főzést rendeztek a Bencsik-nap keretében.

Dr. Molnár Balázs, Martonvásár Város Önkormányzatának képviseletében ismertette TOP-pályázatukat, amely négy partner együttműködésével valósul meg: Martonvásár Város Önkormányzata, Vál Község Önkormányzat, Kajászó Község Önkormányzata és a Brunszvik-Beethoven Központ. Mindeddig közösségi tervező műhelyt, közösségi fórumot és 8 alkalommal közösségi beszélgetést is szerveztek, valamint 30 közösségi interjút készítettek. A felmérésekből egyértelműen kirajzolódott, hogy a lakosok szeretnek itt élni, ugyanakkor több munkalehetőséget, a fiatalok nagyobb mértékű bevonódását és a város fejlesztését tartják a legfontosabb fejlesztendő területeknek.

Poór Dénes, a Gárdony Coworking Kft. munkatársa társadalmi munkával létrejött, zenei közösségi iroda munkáját prezentálta. „Hogyan tudunk helyben értéket teremteni” gondolat mentén alakultak, olyan emberek hozták létre, akik számos nyugati fejlesztő cégnél dolgoztak korábban és szerettek volna a megszerzett tudásból és tapasztalatból visszaadni valamit az országnak. Tehetségüket és tudásukat a haza fejlesztésére és gyarapodására használják. Kiemelt tevékenységeik közé tartozik a Lakevelence.eu honlap működtetése.

A folytatásban megnéztük a csákberényi óriástakaró projektet bemutató kisfilmet. Csákberényben Csobán Erika kezdeményezésére készült el az ország legnagyobb takarója önkéntesek munkájával, amelyet jótékony célra fordítottak, nehéz körülmények között élő gyerekeket ajándékoztak meg egy-egy takaróval.

Pusztaszabolcsi Hagyományőrző és Hagyományteremtő Alapítvány tevékenységéről Czöndör Mihályné mesélt. A településen megüresedett egy épület, amelyet az 1979 óta működő egyesület kapott meg. Az alapítvány a település helytörténetével, hagyományőrzésével foglalkozik. Létrehoztak egy helytörténeti gyűjteményt, amelyet 2014-ben adtak át és amely valódi közösségi térként is működik és nyitott az érdeklődők számára. Önkéntes nyugdíjasok vezetik, heti rendszeres nyitvatartással, a vendégek tárlatvezetéssel. Civil Kurázsi Díjat és Életmű Díjat alapítottak, amelyet évről évre kiosztanak, az arra érdemes lakosoknak.

A Felhő Csoportot Hankovszky Dóra, a csoport egyik alapítója mutatta be. A kezdeményezés két éve indult, a cél az, hogy olyan rendezvényeket szervezzenek, amelyek összehozzák az embereket, felelősségvállalásra és értékteremtésre ösztönzi a fiatalokat.  Rendezvényeik közé tartozik: Gyereknap, Karácsonyi ünneplés, „Kösz, hogy élek” rendezvény: amelynek a lényege, hogy egy nem használt közteret rendeztek be és beszélgettek az arra járókkal. Programjaikra minden generációt szívesen várnak.

„Nem a bölcsek kövét adjuk át, hanem az elmúlt évek tapasztalatait” – TOP-nyertes „Jó gyakorlatok” bemutatása, népszerűsítése Győr-Moson-Sopron megyében

/Kategória: ,

A TOP-nyertes „Jó gyakorlatok” bemutatása, népszerűsítése című országos rendezvénysorozatunk következő állomása Győr-Moson-Sopron megye volt. A szakmai rendezvényt április 16-án Mosonmagyaróváron, a Flesch Kulturális Központban rendeztük meg. A szakmai nap célja, hogy TOP-5.3.1-16 és TOP-6.9.2-16 számú pályázati felhívás megyei nyertesei által megálmodott és megvalósított jó gyakorlatokat, fenntartható közösségi tevékenységeket mutassunk be.

A rendezvényt Dr. Pető Péter, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat alelnöke nyitotta meg. Köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy időszerű volt már egy olyan pályázat kiírása, amely a magyar falvak identitásával foglalkozik. Mint mondta, egy közösségépítési folyamathoz nem elég az épített infrastruktúra, kell hozzá az élő, alkotó ember. S nem elég csupán az ember, az individuum, kellenek hozzá a közösségek is, amelyek meg- és helyben tartják a generációkat, hogy legyen, aki megélje és tovább vigye a közösségi munkát, a helyi értékeket.

Fodor Tamás, az NMI Művelődési Intézet Cselekvő közösségek projekt szakmai vezető a projekt szakmafejlesztési feladatairól és eredményeiről beszélt. Tóth Vivien mentorkoordinációs munkatárs a TOP pályázatok jelenlegi helyzetéről adott kitekintést.

A Győr-Moson-Sopron megyei TOP „helyzetről” Farsang Gabriella kulturális közösségfejlesztő mentor tartott előadást, kiemelve, hogy a megyében 9 konzorciumban folyik munka a TOP 5.3.1-es pályázatban és 2 db TOP 6.9.2-es program indult, Győrben és Sopronban. Győrben 11 célterületen, míg Sopronban 5 célterületen indították el a folyamatokat.

’Aktívan Sopronban, Sopronért!’ címmel Seregély Csabáné a soproni Pro Kultúra Nonprofit Kft. szakmai vezetője tartott rövid bemutatkozó előadást. A Pro Kultúra Kft. nem csupán a TOP-os programokat koordinálja, hanem intézményfenntartással, kiállítások, koncertek, színházi és egyéb rendezvények szervezésével is foglalkozik. Repertoárjukban számtalan különféle program szerepel, mint például a családi napok, a Pöttömszínház, a „Liszt-érzékenyítés” (Liszt Ferenchez kötődve), Pöttyöző-Pontozó Táncház, Tündérfesztivál és a legkülönfélébb szabadtéri rendezvények. A szakmai vezető kitért arra is, hogy Sopronban az 5 célterületen 4 közösségfejlesztő kolléga dolgozik. A folyamat részeként a közösségi interjúk már minden célterületen lezajlottak.

Molnár Sándor Vásárosfalu polgármestere arról beszélt, hogy a kis faluban, amelyben alig 170-en élnek, a közösségek a mezőgazdasági tevékenységeken keresztül működnek, virágoznak. A szomszédos falvakkal összefogva sok-sok vidám rendezvénnyel színesítik a falu és a környező települések életét. Rendeznek disznóvágást, kenyérszentelési ünnepet, játszóházat. Legnagyobb rendezvényük a V-feszt, amely már 20 éves múltra tekint vissza. A polgármester elmondta, hogy a közösségi programok szervezésében és lebonyolításában önkéntes és társadalmi munkában nagyon sokat segítenek az idősek, akik egyelőre nem szeretnék átadni a „gyeplőt”.

Csapod alig 570 lakosú kitelepülés, amelynek a közösségi életéről Kiss Andrea közösségfejlesztő/könyvtáros beszélt a ’Generációk közötti együttműködés Csapodon’ című előadásában. A faluban a közösségi tér leginkább a Faluház, illetve a Tájház, amelyekhez számos program kapcsolódik. A csapodi civil szervezetek is itt működnek: Csapodi Barátok Egyesülete, Tar István Egyesület és néhány informális csoport is. Legnagyobb rendezvényük a Kavics Kupa, amely egyrészt sport- másrészt helyi hagyományokra épülő, tréfás helytörténeti vetélkedő. A rendezvényt az önkormányzat, a civil szervezetek és szponzorok támogatásával szervezik meg, és sok-sok önkéntes segítővel bonyolítják le. A rendezvényen a falu apraja-nagyja részt vesz 4 fős csapatokat alkotva. A győztes hazaviheti a Kavics Kupát, ami nem más, mint egy nagy kő, amelyen gravírozott felirat hirdeti a győztes nevét és az évszámot. A rendezvényt értékelő megbeszélés követi, amely alapján megtervezik a következő évi programot.

Darázs Jenőné, a Halászi Hagyományőrző Egyesület alelnöke bemutatta az egyesületet, amely 1990-ben alakult és munkáját a „Csak értékes múltra építhet a jelen értékesebb jövőt” gondolat mentén szervezte és szervezi ma is. Számukra fontosak a helyi hagyományok, a helyei értékek, a helyi történelem, amelyet nem csupán őrizni szeretnének, hanem tovább adni is. Az egyesület tagságának létszáma ma már meghaladja a 100 főt. Több régi népszokást elevenítettek fel. Ilyen például a „csingislovas” szokás, amely a Szent Márton hagyományokhoz kapcsolódik: díszesen öltöztetett, csengettyűs lovak húzta szekerekkel vonulnak végig a falun. Régi szokás a „Balázsjárás” vagy a Marionett bábozás, de újjá szervezték a Lovasbandériumot is. Az egyesület a működése alatt több kiadványt is megjelentetett: ’Halászi község múltja és jelene’ címmel könyv jelent meg, a Hősein kiadványban 1956-nak állítanak emléket. A helytörténeti füzetek sorozatnak eddig 17 száma jelent meg, a Koszorú című kiadvánnyal pedig az I. Világháborúban elesettekről emlékeznek meg. A helytörténeti gyűjteményük az régi iskola 4 tantermében kapott helyet.

A rábakecöli közösségi életről Tuba Erik, a település polgármestere beszélt. A faluban jelenleg 703-an laknak. A polgármester elmondta, hogy sokat küzdöttek és küzdenek azért, hogy az elöregedő falu ne néptelenedjen el, hogy a fiatalokat is ott tudják tartani valahogyan. A polgármester úgy fogalmazott, hogy igyekeznek teret adni minden kezdeményezésnek. A településen több civil szervezet is működik – 9 formális és 6 informális szervezet –, így például az Önkéntes Tűzoltók, a Férfikar (ének), vannak asztaliteniszezők, és a Kecöli Gondűző Barárok (KGB), akik a zenei programokat szervezik. Közösségi térként elkészült a falu kemencéje, amelyet egy nyugdíjas kőműves épített társadalmi munkában. A helyi hagyományokra és értékekre építve berendeztek egy tájházat, és az iskolában is van egy helyi emlékszoba, amelyben a tárgyi emlékek bemutatása mellett településkutatási előadásokat is szoktak tartani.

Délután műhelymunkával folytatódott a program, ahol a TOP-os pályázatokkal kapcsolatos aktuális kérdésekről esett szó.

„Meddig ér(het)ünk el – a végtelenbe és tovább…. „– TOP-nyertes „Jó gyakorlatok” bemutatása, népszerűsítése Komárom-Esztergom megyében

/Kategória: ,

Országos rendezvénysorozatunk Komárom-Esztergom megyében, Tatabányán, A Vértes Agorájában folytatódott 2019.április 15-én. A szakmai nap célja „A helyi identitás és kohézió erősítése” TOP-5.3.1-16 és TOP-6.9.2-16 számú nyertes pályázatok keretében, Komárom-Esztergom megyében megvalósított jó gyakorlatok, fenntartható tevékenységek bemutatása és népszerűsítése.

A szakmai napot Popovics György, a Komárom-Esztergom Megyei közgyűlés elnöke nyitotta meg, aki beszédében kiemelte, hogy a megye összes TOP-pályázatát támogatják. A nyertes pályázatok közül ötben konzorciumi partnerként, kettőben támogatóként működnek közre. Megköszönte mindazok segítségét, akik nap, mint nap dolgoznak a megvalósításon, az önkormányzat támogatja őket és segítséget nyújt az előre lepésben. Komárom- Esztergom megye a legboldogabb megye az országban, bíznak abban, hogy a pályázat hozzájárul ennek erősítéséhez. Mindenki számára azt kívánja, hogy az értékteremető munkája legyen sikeres, épüljenek a mai napból és szolgálja munkájuk javát.

A köszöntők sorát Salamon Hugó, a Vértes Agorájának szakmai igazgatója folytatta. Röviden bemutatta az intézményt, amely a megye egyik legnagyobb kulturális központja. Az Agora Nonprofit Kft. részeként végzi munkáját, a Puskin Művelődési Ház, a kertvárosi Bányász Művelődési Otthon, az alsógallai József Attila és a felsőgallai Széchenyi Művelődési Ház. Legfőbb céljuk a tatabányaiak identitásának megerősítése és hogy hozzájáruljanak ahhoz, hogy jó legyen itt élni. Közösségi katalizátorként működnek a megyében, összefogják a szervezeteket és a közösségeket.

A megye TOP-helyzetképét Kutenics Kinga, kulturális közösségfejlesztő mentor foglalta össze. A megyében 7 nyertes pályázat van, amely 17 települést érint a megyei önkormányzattal együttműködve. A nyertes pályázatokat 2018 júniusában hirdették ki, így a pályázók zömében az első mérföldkövön vannak túl és még sok munka van hátra.

A Komárom-Esztergom megyei közgyűlés alelnöke, és a TOP-pályázat szakmai vezetője Steindl Balázs, „Megyénk körül, megyünk körül” címmel tartott előadást. A pályázat jelenleg szakmai értékelés alatt áll a TOP Irányító Hatóságánál. Legfőbb cél a Terület- és Településfejlesztési Program erőforrásaira építve a közösségfejlesztést, közösségi kezdeményező- és cselekvőképesség támogatása. A tervek között szerepel a Megyei Értéktár Applikáció kidolgozása, amely részletes adatlapokon mutatja be a térség értékekeit és a hozzájuk kapcsolódó eseményeket. A projekt nagy hangsúlyt helyez a rendezvényekre, mint közösségszervező eseményekre: megyenapokat, közösségfejlesztési találkozókat is rendeznek.

Csapucha Katalin közösségfejlesztő szakember Dorog és térsége nemzetiségi és bányász hagyományokra épülő ötös konzorciumban megvalósuló projektjét prezentálta. A konzorciumot alkotó települések hasonló adottságokkal bírnak. A települések kultúráját, hagyományait meghatározó szempont a bányászathoz kapcsolódó szokásrend, valamint a nemzetiségek együttélése. Céljuk a bányászati és nemzetiségi hagyományok megőrzése, helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálata, bűnmegelőzési programok szervezése. A héten szervezik meg első „Húsvéti szomszédolás” programjukat Piliscsév, Kesztölc, Dorog, Csolnok bevonásával.

Vandrovnik Klára kulturális szervező és közösségfejlesztő Baj község ’Játék 6árok nélkül’ közösségfejlesztő játékát mutatta be, amely összefogja a környékbéli településeket. A cél az élmény alapú értékátadás a település lakosainak és az érdeklődőknek. A kidolgozás során mélyült az együttműködés a települések között. A játék keretében ’Vándor díjat’ lehet elnyerni és a nyertes közösség szervezi a jövő évi programot. A játék menete során 3 feladatot kell teljesíteni: település totó, előre elkészített leírások a településekről, települési performance, település sajátosságainak bemutatása választott technikával, és ügyességi feladatok. A Közösségek Hete keretében szervezik meg a programot.

Az Oroszlányban zajló fejlesztéseket Adorján Anett, szakmai vezető ismertette. Azon dolgoznak, hogy a helyi közösségek, elsősorban települések, településrészek közösségi kezdeményező- és cselekvőképességét növeljék, a lakosság bevonásával. Három célterületet szeretnének egymáshoz közelíteni: falusi, óvárosi és városi közösségeket. A helyi jelentősebb intézmények, civil szervezetek képviselőivel való kapcsolatfelvétel megtörtént, illetve folyamatban vannak az egyes célterületeken a közösségi beszélgetések, valamint a közösségi felmérés.

Az előadások sorát Tóth László “Mozduljunk a városunkért” civil kezdeményezések Kisbéren címmel zárta. A projekt közvetlen célja, hogy Kisbéren olyan közösségfejlesztési folyamatok elindítása és megvalósítása, mely beavatkozások eredményeként fejlődik a közösség tagjainak egymás iránti felelősségtudata. Fontos szempont a meglévő együttműködések és partnerség megléte és erősítése, kiemelt partnerük: Kisbéri Rendőrkapitányság és a Kisbéri Polgárőr Egyesület. „Mozdulj a városodért” civil közösség kerékpáros rendezvény március 23-án valósult meg. A civil szervezetek összefogásával és az önkormányzat technikai segítségével összegyűjtötték a környéken az illegális hulladékokat.

A délután folyamán a résztvevők a TOP-pályázatokkal kapcsolatos kérdéseiket és tapasztalataikat osztottak meg.

Meghívó a Tolna megyei aktív közösségek megismerkedését, tapasztalatcseréjét szolgáló szakmai műhelynapra

/Kategória: ,

Tisztelettel meghívjuk az Önök közösségének képviselőit a Tolna megyei aktív közösségek megismerkedését, tapasztalatcseréjét szolgáló szakmai műhelynapra – 2019. április 25-ére Szekszárdra a Babits Mihály Kulturális Központba.

A programot a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) kiemelt projekt megvalósítója: a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciuma rendezi.

A részvétel online regisztrációhoz kötött. Egy közösség részéről több résztvevőt is szeretettel várunk.
További felvilágosítással örömmel áll rendelkezésére az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet projektmunkatársa, Földesi Csilla (foldesi.csilla@oszk.hu).

Időpont: 2019. április 25., 10:00-16:00
Helyszín: Babits Mihály Kulturális Központ, Szekszárd, Szent István tér 10, 7100
A regisztráció határideje: 2019. április 24.
Regisztrációs link: https://tinyurl.hu/H04V/

Meghívó: letöltés

A TOP18 – TOP nyertes „Jó gyakorlatok” bemutatása, népszerűsítése rendezvények következő állomásai Békéscsaba, Debrecen és Vaja lesznek

/Kategória: ,

Általános tájékoztató

Szeretettel várjuk Önt is a „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) projekt rendezvényeire, amelyeket Magyarország 18 megyéjében (kivéve Budapest és Pest megye) rendezünk meg TOP nyertes „Jó gyakorlatok” bemutatása, népszerűsítése” címmel.

Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék lesznek a következő állomásai annak az országos rendezvénysorozatnak, amelyet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciuma a „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” kiemelt projekt keretében szervez 2019. április 23-25. között

Regisztráció és a rendezvények helyszínei és időpontjai:

Békés megye:

Időpont:         2019.04.23. 10:00-15:00

Helyszín:        Csabagyöngye Kulturális Központ (5600 Békéscsaba, Széchenyi u. 4.)

Regisztrálni az alábbi linken lehet.  

 

Hajdú-Bihar megye:

Időpont:         2019.04.24. 10:00-15:00

Helyszín:        Debreceni Művelődési Központ (4024 Debrecen, Kossuth utca 1.) 

Regisztrálni az alábbi linken lehet.  

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye:

Időpont:         2019.04.25. 10:00-15:00

Helyszín:        Magyar Nemzeti Múzeum Vay Ádám Muzeális Gyűjteménye (4562 Vaja Damjanich u. 75.)

Regisztrálni az alábbi linken lehet.  

 

A TOP18 – TOP nyertes „Jó gyakorlatok” bemutatása, népszerűsítése megyei rendezvények következő állomásának szakmai programját itt tekinthetik meg: 

Békés megye (Békéscsaba, 2019.04.23.)

Hajdú-Bihar megye (Debrecen, 2019.04.24.)

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (Vaja, 2019.04.25.)

„Ha a közért tenni akaró közösségek jönnek létre, mindannyian gazdagodunk!” – TOP-nyertes „Jó gyakorlatok” bemutatása, népszerűsítése Veszprém megyében

/Kategória: ,

A „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) projekt országos TOP 18-as rendezvénysorozatának következő állomása Veszprém megye volt. A szakmai napot a veszprémi Agóra Városi Művelődési Központban rendeztük meg április 11-én, a magyar költészet napján.

A résztvevőket, házigazdaként Neveda Amália, a veszprémi Agóra Városi Művelődési Központ igazgatója köszöntötte.  Rövid köszöntőjében kitért a jeles ünnepre is, amelyre az intézmény egész napos programokkal többek között versmondó versennyel és kiállítással készült. Beszélt az intézményben folyó közösségi munkáról és arról a törekvésükről, hogy támogassák a közösségeket, hogy aktív szerepvállalói legyenek a településnek.

Vörösmarty Éva, a Veszprém Megyei Közgyűlésének alelnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy mindenki vágyik arra, hogy tartozzon valahova, a Cselekvő közösségek projekt ezt erősíti meg. Mint mondta, „Ha a közért tenni akaró szerveződések jönnek létre, akkor támogatnunk kell őket, hiszen ezáltal mindannyian gazdagodunk. Felelősséget kell vállalnunk egymásért, a körülöttünk élőkért.”

A szakmai napot kultur program is színesítette: A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének tagjai a költészet napja előtt tisztelegve különleges előadással készültek. Jelnyelvi tolmácsolásban előadták Máté Péter-Azért vannak a jó barátok című dalát.

Veszprém megye TOP-helyzetképét Halmos György kulturális közösségfejlesztő mentor foglalta össze. A Veszprémet érintő TOP-6.9.2 – pályázat esetében 2018 decemberében indult a közös munka. A közösségfejlesztés 5 célterületen zajlik, ebből három az Agóra, kettő a Eötvös Károly Megyei Könyvtár közreműködésével. A megyében 16 konzorcium nyert a TOP-5.3.1 pályázat keretében, így összesen 32 településen kezdődtek el a fejlesztések.

Antal Zoltánné, a Nagycsaládosok Nyirád és Környéki Egyesületének elnöke a települést és az egyesület tevékenységét mutatta be. Arról beszélt, hogy a településen mindig is aktív volt a közösségi élet, de a szervezetek közötti együttműködés ne volt zökkenőmentes. A pályázat segítséget nyújtott abban, hogy kerekasztal beszélgetés keretében összehozzák a civil szervezetek képviselőit. A helyi igényekre alapozva számos közösségi programot szerveznek: Falunapot, Generációk vetélkedőjét, Ünnepváró családi napot, Népi mesterségek házát.

„Közösségfejlesztés a Bakony Keleti kapujában – Tés és Jásd településeken” címmel tartott prezentációt Fodor-Bödös István, Tés polgármestere. A kulturális élet a felújított könyvtárnak köszönhetően indult be, az emberek látogatni kezdték az intézményt. Új közösségi térként egy játszóteret is kialakítottak a gyerekek számára, amely által a családokat is elérik.

A Csabrendek Könyvtár és Művelődési Ház képviseletében Mógerné Molnár Ildikó mutatta be a település aktív közösségi életét. Csabrednek Veszprém megye legnagyobb községe, jelentős történelmi múlttal rendelkeznek, amely meghatározza a lakosok életét. A településen Tűzoltó, Galamb- és Kisállattenyésztő, Csabrendek-Sümeg Sporthorgász Egyesület is működik. A nyertes TOP-pályázatnak köszönhetően többen elvégezték a ’Kulturális közösségfejlesztés gyakorlata’ képzést. A közösségi interjúk lezajlottak, jelenleg a közösségi felmérés zajlik. Sikeresen teljesítették az első mérföldkövet.

Az előadások sorát Simon Csilla a Hajmáskéri Művelődési Ház munkatársa zárta, aki a TOP-pályázat hatására megvalósult programokat mutatta be. Néhány éve adtak át egy Muzeális Kiállítóhelyet, ami a művelődési ház mellett számos programnak és helyi szervezetnek ad helyet. „Ki miben mester?” című kiállításuk kiemelt program, amely a helyi lakosokra, az ott élő közösségre, valamint a helyben fellelhető népi, illetve mindennapi tárgyakra, emlékekre alapszik. A kiállítást pozitívan fogadták, hatására elkezdődött egy olyan folyamat, ami hosszú távon élhetőbbé teszi a községet, növekszik a település megtartó ereje. A közösségi interjúkból kiderült, hogy mire is vágynak a lakosok: településhez kapcsolódó kulturális rendezvényeket, kézműves foglalkozásokat, sporteseményeket szeretnének a TOP pályázat segítségével megvalósítani.

A délután folyamán a résztvevők a TOP-pályázatokkal kapcsolatos kérdéseiket és tapasztalataikat osztottak meg.

„Hinnünk kell a közösségekben!” – TOP-nyertes „Jó gyakorlatok” bemutatása, népszerűsítése Zala megyében

/Kategória: ,

A megyei „jó gyakorlatok” bemutatását célzó szakmai programunk Nagykanizsán, a Kanizsai Kulturális Központban folytatódott április 10-én. Zala megye a tizedik állomása annak az országos rendezvénysorozatnak, amelyet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciuma a „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” kiemelt projekt keretében szervez.

A szakmai napot Kovácsné Mikola Mária, a Kanizsai Kulturális Központ igazgatója nyitotta meg. Köszöntőjében kifejezte örömét, hogy helyszínt adhattak rendezvényünknek. Az igazgató asszony előadásában bemutatta az intézményt és a hozzá kapcsolódó közösségeket. A kulturális központ három intézményt foglal magába: a Hevesi Sándor Művelődési Központot, a Móricz Zsigmond Művelődési Házat és a Medgyaszay Házat. A szervezet széles körű közművelődési tevékenységet lát el az egész térségben, és célja a települések kulturális életének összefogása. Kiemelt rendezvényük a Kanizsa Nemzetközi Jazz- és Világzenei Fesztivál. Művészeti csoportjaik: a Premier Táncklub, a Nagykanizsa Város Vegyeskara, a Zalagyöngye Táncegyüttes, valamint a Csillag Citera Együttes és Baráti Köre.

A köszöntők sorát Bene Csaba, a Zala Megyei közgyűlés alelnöke folytatta, aki közösségeink fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy kötelességünk támogatni az aktív csoportokat. A megyében 15 TOP- pályázatot írtak és adtak be, amiből 10 került ki nyertesként, nekik ezúton is gratulált. Bízik abban, hogy a pályázatok segítenek a közösségi cselekvés kibontakozásában. A résztvevőket arra buzdította, hogy ragadják meg az alkalmat a tapasztalatcserére és tanuljanak egymástól.

Fodor Tamás szakmai vezető a Cselekvő közösségek projektet, Tóth Vivien mentorhálózatért felelős munkatárs a TOP-pályázatok és a közösségfejlesztés kapcsolatát ismertette.

A Zala megyei TOP-helyzetképet Kiss Ágnes Katinka kulturális közösségfejlesztő mentor foglalta össze. A nyertes pályázatok száma 10.  A közösségi interjúk lezajlottak. A pályázók mindeddig 6 cselekvési tervet dolgoztak ki, és 13 fő közösségfejlesztő szakembert vontak be a munkába.

A továbbiakban Zsirka Erika és Tornyos Ervin mutatták be a Tornyos TánClubot. Az önkormányzat a kezdetektől pozitívan állt a kezdeményezéshez, helyszínt biztosít a próbáknak. A növendékek klasszikus, jazz, illetve moderntánc alapokat sajátíthatnak el. Jelenleg 25 tagja van a csoportnak 3 és 20 év közötti gyerekek és fiatalok, többnyire helyi lakosok. Regionális versenyeken is részt vesznek, 2019-ben arany minősítést nyertek Sümegen. A gyerekek által a szülőket is el tudják érni, egy nagy családként tekintenek egymásra. A tánc által mára összetartó közösséggé váltak.  

Prokné Tirner Gyöngyi, a Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ, Kézművesek Házának intézményegység-vezetőjének a Kézművesek Háza tevékenységét mutatta be előadásában. Zalaegerszeg város támogatásával, a társművészeti területek összefogásával és a Zala Megyei Népművészeti Egyesülettel együttműködve jött létre A Kézművesek háza. Céljuk a közösségi hagyományőrzés színtereinek és eszközrendszerének megteremtése. Főbb tevékenységi körök: mesterség bemutatók és játszóházak, kiállítási tevékenység, saját hagyományőrző rendezvények és szakmai konferenciák szervezése. Nagyobb rendezvényeik közé tartoznak a minden évben megrendezett Családi Pünkösd, a „Tök jó!” – Gébárti Tökfesztivál és a Nyitott Műhelygalériák Napja. Idén 28. alkalommal rendezik meg a GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep eseményt, amikor is a helyi mesteremberek megnyitják műhelyeiket az érdeklődők számára. A Kézművesek háza által támogatott közösségek: Zalaegerszegi Hímző Stúdió, Csipkekészítő kör, Fazekas szakkör, Kosárfonó szakkör.

Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója az intézmény feladatairól és Vállus település pálos monostorának közösségi feltárásáról számolt be. A múzeum célja a társadalom fejlődésének elősegítése. Szorosabb a kapcsolattartás a lakossággal, szolgáltatásaik kibővültek, megnőtt a múzeumpedagógia foglalkozások száma és minden generáció számára kínálnak programokat. A közösségi feltárás 2016-ban kezdődött. Sokan csatlakoztak a kezdeményezéshez, sikerrel zárult az ásatás. A régészet elősegítette egyrészt a település történelmének felelevenítését, másrészt hozzájárult a közösség összefogásához.

’Rizlingország’ azaz Rezi település nevezetes ’Betakarító napi’ ünnepéről Tafota Istvánné, a Várbarátok Köre Egyesület elnöke mesélt. Az egyesület 2001-ben alakult a Rezi vár megóvása és védelme érdekében. Számos programot, képzést és foglalkozást szerveznek a térségben. A hagyomány szerint Szent Mihály napja a gazdasági év vége, ekkor szervezik meg a betakarító ünnepet is. A faluban évek óta működik egy közösségi kert, amelynek zöldségeit betakarítják, gyümölcseit leszedik és a helyiek ételeket készítenek belőle.

A Nemesrádón civil kezdeményezés hatására megvalósuló közösségfejlesztői tevékenységeket Gazdagné Gecse Anna, polgármester előadásából ismerhettük meg. A helyi anyukák kezdeményezésére szerveződtek programok, elsősorban a gyerekeknek. Később megalakult a Kurázsi Kulturális Egyesület, amely a tagok önkéntes munkáján alapul.  Fő tevékenysége közösségi programok szervezése és lebonyolítása. Az egyesület számos programot szervez a településen többek között az Adventi hétvégéket, Anyák napját, Idősek napját, családi kirándulásokat és a Dely napi kolbásztöltő versenyt. Adventkor például a környéken elsőként készítettek életnagyságú figurákból álló betlehemet, amely közösségi munkával a lakosok adományaiból készült. A TOP-pályázat közösségük megerősödéséhez járul hozzá.  

Az idén 50. évfordulóját ünneplő Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumot Tóth János, igazgató mutatta be. Az intézmény országos gyűjtőkörű szakmúzeum, amelyet 1969-ben alapítottak, célja, hogy gyűjtse, feldolgozza, és bemutassa a magyarországi szénhidrogénipar történetét. A múzeum egy 3 hektáros kiállítási területen fekszik Zalaegerszegen. Számos kiállítással – Olajipari szoborpark, Szabadtéri műszaki emlékkiállítás, Iparbemutató- várják az érdeklődőket.

A délutáni műhelybeszélgetésen a TOP-pályázat megvalósítók és a szakemberek mellett a Magyar Államkincstár is képviseltette magát a rendezvényen, mint Közreműködő Szervezet és az Irányító Hatóság kapcsolattartója. A jelenlévők megismerték egymást és mélyebben ráláttak egymás munkaterületére, szakmai és költségvetési kérdésekre úgyszintén. Kialakult egy olyan párbeszéd, amely a jövőre nézve könnyebbé teszi mind a megvalósító, mind a szakma és a MÁK munkáját.