Országos rendezvénysorozatunk utolsó állomása Vaja volt, ahol a szakmai napot a Magyar Nemzeti Múzeum Vay Ádám Muzeális Gyűjtemény múzeumában rendeztük meg 2019.április 25-én. A szakmai rendezvény célja „A helyi identitás és kohézió erősítése” TOP-5.3.1-16 és TOP-6.9.2-16 számú nyertes pályázatok keretében, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében megvalósított jó gyakorlatok, fenntartható tevékenységek bemutatása és népszerűsítése.
TOP-nyertes „Jó gyakorlatok” bemutatása, népszerűsítése című szakmai napunkat Tisza Sándor, Vaja polgármestere nyitotta meg. Köszöntőjében kifejezte, hogy igazán hasznos a mai alkalom, amikor is lehetőség van a tanácskozásra, tapasztalatok és a TOP pályázatok terén elér eddigi eredmények megosztására.
Magyar Nemzeti Múzeum Vay Ádám Muzeális Gyűjteménye múzeumigazgatója, Molnár Sándor a múzeum sajátosságait mutatta be. A kastélyt 400 évvel ezelőtt építették, azóta meghatározza a település hagyományait, szokásait, a múzeum 1964 óta működik. Az intézmény konzorciumi partnerként részt vesz a TOP-pályázat megvalósításában, céljuk a helyi értékek átadása, bemutatása. Az igazgató beszélt a „Rákóczi-néphagyományok nyomában” című kiadványukról is, amely a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulójára jelent meg. A kötet összegyűjti a különböző meséket, mondákat, hiedelmeket a fejedelemről, családjáról, cselekedeteiről, a kuruc katonákról és a szabadságharcról.
A megye TOP-os pályázatairól Sármány Antónia kulturális közösségfejlesztő mentor tartott előadást. A térségben 15 nyertes TOP-pályázatot hirdettek. , az önkormányzatok befogadóak és segítőkészek voltak. A legtöbben az első mérföldkőnél tartanak, amelynek határideje április 30. eddig kell lezárni a lakossági interjúkat és közösségi beszélgetéseket. A pályázat megvalósításában résztvevő intézmények nyitottak, aktívak, sokat dolgoznak azért, hogy a megkezdett fejlesztések sikeresen megvalósulhassanak.
Iszák Tibor, Sonkád polgármestere előadásában arról számolt be, hogy miként tartják össze a közösséget a helyi hagyományok ápolásán keresztül. Az önkormányzat feladatának tekinti, hogy összetartsa és támogassa a közösségeket. „Ismernünk kell a közösségünket, a fejlesztéshez fontos azt tudni, hogy mi volt régen, hogy állunk most és mit szeretnénk a jövőben? Közösségben kell gondolkodnunk, együtt tudjuk fejleszteni a települést és a közösséget.” – emelte ki. Legfőbb céljuk, hogy a lakosok szeressenek itt élni. Ennek egyik fontos eleme a hagyományok megőrzése, a tudásátadás a fiatal generációnak. Minden közösséget igyekeznek bevonni ezekbe a programokba, ez a projekt alapja, hogy a generációkat közelítsék egymáshoz. Állandó programjaik között szerepel a szalonnasütés, családi napok, nemzeti ünnepek, lekvárfőzés, idősek napjának megünneplése.
A Beregi Ifjúságért Közművelődési és Szabadidő Egyesület 18 éves munkáját Insticei Zoltán, elnök mutatta be. Az egyesület 2001-ben alakult a Márokpapiban megmaradni kívánó fiatalok aktív részvételével, akik a helyi értékekre alapozva, a gyermekek és fiatalok helyben tartását megalapozó tevékenységeket erősítő közösséget hoztak létre. Kapcsolódtak a Teleház programhoz, amelyet a régi református iskolában indítottak el, klubokat szerveztek és foglalkozásokat tartottak a fiataloknak. A szervezet fő tevékenységei közé tartozik a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, szabadidős és kulturális programok szervezése, oktatás, készségfejlesztés, ismeretterjesztés foglalkozásaikon keresztül. Kiemelt programjaik között szerepel az ’Októbor’, amikor a helyi és környékbéli borok köré szerveznek kulturális esemény, a Cserebere bazár, a 2019 Perc Sport és az Autós-Motoros Találkozó.
„Egy nehéz szülés krónikája. Monográfia Csengerről” címmel tartotta meg előadását Szabó János, a Helytörténeti Múzeum intézményvezetője. A monográfia a közös gyökereket, emlékeket tárja fel és mutatja be. Csenger jelentős történelmi múlttal rendelkezik, idén két fontos eseményt is ünnepelnek. A könyvbemutatót nyáron rendezik meg.
Tölgyesiné Varga Katalin, a Tiszalöki Városi Könyvtár és Művelődési Ház intézményvezetője előadásában a művészetet, mint közösségépítő erőt állított a középpontba. Intézményünk a város kulturális életének a motorja. Tiszalök Város főterének a felújítása 2018-ban kezdődött el, a Zöld Város projekt keretein belül. Szerették volna egy monumentális színpadi produkcióval felavatni az új főteret, ebben segít az elnyert TOP-pályázat. Megkezdődött a közös munka, az István a király című rockopera feldolgozása. A szereplők toborzása jelenleg is folyik, egész családok is jelentkeznek a felhívásra, a közös cél érdekében megmozdult az egész város. Tervek szerint a díszletek elkészítésébe is bevonják a tehetséges városlakókat, az óvodásoktól a nyugdíjasokig.
Az előadások sorát Helmeczi Éva településmenedzser, közösségfejlesztő zárta, aki a Vaján végzett lakossági interjúk és közösségi beszélgetések tapasztalatait osztotta meg. Az interjúalanyok száma 30 fő, vegyes korcsoportú és különböző életszakaszban élő férfiak és nők voltak. Az összesítésből kiderült, hogy a lakosok szeretnek itt élni, de szükség van a közösségi élet aktivizálására. A közösségi beszélgetésekből eddig egy alkalom valósult meg a polgármesteri hivatalban, ahol sokan voltak és aktívan vettek részt a beszélgetésben. A résztvevők általában a helyi nevezetességekre, mint helyszínekre alapozzák a közösségi élet színtereit. A helyi civil szervezetek mellett újak létrehozásának a szükségességét érzik, amelyekhez a „szószólókat” meg kell találni.
A délutáni műhelybeszélgetésen a TOP-pályázat megvalósítók és a szakemberek mellett a Magyar Államkincstár képviselője is jelen volt, aki a TOP-os pályázattal kapcsolatos kérdésekre válaszolt.
