Kategória archív: Rendezvények

Baranya megyei szakmai napunknak a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara szolgált helyszínéül március 20-án, ahol Dr. habil. Huszár Zoltán egyetemi docens köszöntötte a résztvevőket. Beszédében kiemelte, hogy nagy megtiszteltetés az egyetemnek, hogy helyet adhatnak a rendezvénynek. Remek alkalom arra, hogy számos jó gyakorlatot megismerhessünk, amiből inspirálódhatunk, emellett a képzésben résztvevő diákok is teret kapnak projektjeik bemutatására.

A megnyitó beszédek sorát Bognárné Dr. habil Erdős Márta egyetemi docenst folytatta, aki kifejtette, hogy a szakmai nap azért nagyon fontos, mert gyakorló szakemberek oszthatják meg tapasztalataikat a hallgatókkal. A közösségfejlesztés alapja a bizalom egymás iránt, lehetőség, hogy mások számára alkotó módon dolgozhassunk, a valódi közösségek cselekvő közösségek, ezért is teli találtat a projekt címe. A Cselekvő közösségek projekt szakmai segítséget és iránymutatást nyújthat a közösségfejlesztésben dolgozóknak és a tanulóknak egyaránt, elért eredményeire építhetnek a közösségfejlesztők.

Ahogy azt már megszokhattuk a Cselekvő közösségeket bemutató kisfilm levetítése után a projekt célját és kapcsolatát a TOP pályázatokkal Fodor Tamás, az NMI Művelődési Intézet Cselekvő közösségek projekt szakmai vezetője ismertette. Tóth Vivien, az NMI Művelődési Intézet Cselekvő közösségek projekt mentorkoordinációs munkatársa arról számolt be, miként kapcsolódik a közösségfejlesztés szakmai módszertana a TOP pályázatokhoz.

A továbbiakban a megyében zajló TOP pályázatokról kaptunk átfogó képet közösségfejlesztő mentoraink Kékesi Eszter és Kovács Fanny előadásából. „A helyi identitás és kohézió erősítése pályázatokra a TOP – 5.3.1. esetében 13 konzorcium jött létre, amely 94 települést érint, még a TOP – 6.9.2. 1 nyertes település van 13 célterülettel. Mi folyik a terepen és hogyan segítik mentoraink a nyerteseket? Helyszíni mentorálás, tanácsadás, szakmai kiadványok, képzések és szakmai műhelyek szervezésével járulnak hozzá a projektek haladásához.

A Baranya Megyei Önkormányzat képviseletében Ötvös Mónika, területfejlesztési referens osztotta meg velünk a TOP pályázatokkal kapcsolatos tapasztalatait. Az önkormányzathoz öt pályázat tartozik: Vajszló, Sásd, Drávafok, Mozsgó és Kisdobsza, amelyek átlagban 6-7 települést foglalnak magukba. Bepillantást nyerhettünk az önkormányzat által végzett projekttevékenységekbe, mint például megalapozó dokumentumok elkészítése, pályázat benyújtása, támogatási szerződés megkötése, kapcsolattartás, helyi cselekvési terv elkészítése. A településekhez tartozó tevékenységek közösségi tervezés, rendezvények szervezése, lebonyolítása, részvételi fórumok szervezése és tapasztalatcseréken való részvétel. Természetesen ez csak néhány példa az egyes feladatokból. A projektek alapja a kapcsolattartás, ami elengedhetetlen. Külön kiemelte mentoraink segítségét, akikkel összefogva minden nehézséget meg tudnak oldani.

Kárpáti Jenő Magyarszék polgármestere ismertette a térségben zajló fejlesztéseket. A konzorciumot 9 település alkotja és a konzorciumot vezető település Magyarszék. A pályázat keretében települési értéktárat hoztak létre, amelynek különlegessége, hogy nem csak egy épület, hanem szellemi és tárgyi emlékek és emberek gyűjtése is helyet kap az értéktárban. Nagyon fontos számukra az identitás, a hovatartozás megerősítése. A céljuk, hogy a településeken mindenki megtalálja magában az értéket, amivel a saját közösségét tudja gyarapítani. Készülő kiadványuk is ezt segíti elő, amelyet a települések közösen írnak meg, kiemelve sajátosságaikat, egyediségüket.

A kisdobszai fejlesztéseket Toth-Kovács Lívia, szakmai vezető prezentálta. Nyolc település tartozik hozzájuk, a fejlesztések célja a hagyományok felelevenítése és továbbadása a fiataloknak, ehhez alakítják programjaikat is. Helytörténeti napot szerveztek, amely a helyi identitásról szólt, van egy emlékfaluk, amely nagyjaiknak állít emléket. Kulturális programjaik során a néptánc, táncház, lovaglás, nemezelés kerülnek előtérbe. Programjaik kialakításakor a helyi igényekre építenek és igyekeznek a fiatalabb és az idősebb generációt is megszólítani.

KertÉsz azaz, Kertvárosi Értelmes Emberek Szövetsége közösség jó gyakorlatait P. Kovács Éva ismertette. Közösségük egy városi vetélkedőnek köszönhetően jött létre és most ünneplik 10. évfordulójukat. A közösség együtt maradt, volt egy közös cél, ami összekovácsolta őket, azóta minden évben megszervezik nagyszabású „Nyitott kapuk” programjukat. A program célja, a kertvárosi lakosok összekovácsolása és lehetőség a bemutatkozásra. A tagok rendszeresen találkoznak, minden alkalommal legalább 20-25 fő jelen van. Nemrég megalakult ifjúsági tagozatuk is, akik a KertÉszKék nevet kapták.

Mozsgó és térsége közösségének fejlesztését Puskásné Horváth Éva előadásából ismerhettük meg, aki szakmai vezető és közöségfejlesztő is a projektben. A pályázat 7 települést fog össze, a konzorciumvezető a Baranya megyei Önkormányzat. A települések hangadói, polgármesterek, jegyzők, pedagógusok elkészítettek egy cselekvési tervet. A programok során a legfőbb cél a helyi hagyományok feltárása és bemutatása, ezért szerveztek szomszédolást a települések között.  A lakossági fórumokon a helyi lakosoknak elmondhatják véleményüket és igényeiket is. Nagyon fontos a személyesség, ezért személyre szólóan hívják meg az embereket a különböző eseményekre. A pályázat legfontosabb eredménye a falvak együttműködése, minden településen beindult a közösségfejlesztés, azokat is megszólaltatják, akiket eddig még nem.

Bánki Eszter a Baranya megyei kulturális intézményrendszer által nyújtott szakmai támogatást az önkormányzatoknak, közösségszervezőknek mutatta be. Kiemelte a múzeumi együttműködést. Az intézmény fő célja, hogy az általuk gondozott tudásbázis az egyéni és közösségi identitás megerősítésének, kulturális önismeretének és megújulásának forrása legyen. A könyvtárak esetében a szakmai együttműködésben az intézményekkel, civil szervezetekkel, az olvasás népszerűsítése, a digitális kompetenciák fejlesztése, a megye kulturális örökségének megőrzése a cél. A közművelődési feladatok esetében segít a közművelődési helyi rendelet megalkotásában, részt vesz a közművelődési szakemberek képzésében és tanácsot ad a közös feladatellátásban.

A délutáni műhelymunka keretében öt kis műhelyt alakítottunk ki, amelyek különböző csoportok munkáit hivatott bemutatni. A résztvevők a vokányi idősekkel csavartésztát, a kisdobszai csapattal fülbevalót és kitűzőt készíthettek. A Gyümölcsoltó Alapítvány a gyümölcsfa oltás praktikáit osztotta meg, Popa Zoltán pedig a solymászat alapjait ismertette. Bánki Eszter az Ifjúsági Értékőr Programról beszélt az érdeklődőknek.

A délután második részében közösségszervezés alapszakon tanuló hallgatók mutatták be elindított projektjeiket. A kezdeményezések között szerepelt az ’Ezer Lámpás Éjszakája Pécsett’, amely kallódó gyermekek megsegítésére szervezett közösségi programok tervezete. Egy az iskolai közösségi szolgálatot segítő honlap kidolgozása. Kihasználatlan egyetemi terek közösségi térré való alakítása és az egyetem bölcsész szakos hallgatóinak művelődési szokásainak vizsgálata.

Zárásként Dr. Huszár László megköszönte hogy számos érdekes és hasznos tapasztalattal gazdagodott a hallgatóság és külön köszönetét fejezte ki azért is, hogy a program lehetőséget adott a hallgatók bemutatkozására.

A TOP nyertes „Jó gyakorlatok” Tolna megyei rendezvényét március 19-én a sióagárdi Művelődési Házban rendeztük meg, ahol Gerő Attila, Sióagárd polgármestere köszöntötte a jelenlévőket. Köszöntőjében röviden bemutatta a település sajátosságait, civil szervezeteit és közösségeit.

A Cselekvő közösségeket bemutató kisfilm levetítése után a projekt célját és kapcsolatát a TOP pályázatokkal, valamint a közösségfejlesztés feladatkörét Fodor Tamás, az NMI Művelődési Intézet Cselekvő közösségek projekt szakmai vezetője ismertette.

Tóth Vivien, az NMI Művelődési Intézet Cselekvő közösségek projekt mentorkoordinációs munkatársa arról beszélt, miként kapcsolódik a közösségfejlesztés szakmai módszertana a TOP pályázatokhoz. Előadásából számszerű és átfogó képet kaphattunk az országos helyzetről a TOP-5.3.1-16 és a TOP-6.9.2-16 pályázatok megoszlását illetően.

A Tolna Megyei Önkormányzat aljegyzője Dr. Baranyai Eszter a Tolna megyei TOP 5.3.1. pályázatot ismertette. Előadásában kiemelte, hogy a megyei önkormányzat fő célja, hogy Tolna megye olyan hely legyen, ahol boldog és élhető települések vannak. A TOP 5.3.1 közösségi interjúiból kiderült számukra, hogy adott települések milyen fejlesztési, előrehaladási utat tűztek ki maguk elé. Tolna megye önkormányzata hisz abban, hogy egy jó infrastrukturális fejlesztés mellett segíteni kell a közösségeket erős aktív közösségé válni, és az erős aktív közösségek hamarabb felismerik értékeiket és erősebb kötődés alakul ki a település iránt, melytől megerősödik a település. Az erős falvak, városok pedig megerősítik Tolna megyét. A közösségi interjúk által összegyűjtött anyagból és a beszélgetésekből jött létre a cselekvési terv, mely 100 programelemet tartalmaz. A száz program az alábbi témakörök szerint rendszerezhető: irodalmi, képzőművészeti, zenei, közösségfejlesztő és értéktáras. Előadása zárásaként elmondta, hogy Tolna megyeinek lenni a mindennapokban megélhető ajándék.

Kult Imréné a bonyhádi TOP 5.3.1 pályázat szakmai vezetője előadásában a közösségi kérdőívek eredményeit prezentálta. Betekintést kaphattunk, hogy Bonyhádon 438 kérdőív került kielemzésre, amelyekben nem csak arra keresték a választ, hogy mitől lenne jobb a településen élni, hanem azt is elemezték, hogy a válaszadóknak milyen kapcsolati rendszere van a városban élő közöségekkel. A bonyhádi projekt számára az egyik legfontosabb elem, hogy a városban élő civilek és közösségek minél hatékonyabban tudjanak együttműködni annak érdekében, hogy jelszavuk igaz legyen: Bonyhád összeköt.

A továbbiakban három bonyhádi civil egyesület mutatkozott be.

Lohn Zsuzsanna Éva segítségével egy kis történelmi betekintést is kaptunk a Magyarországon élő svábok, Magyarországi németek és a Duna menti németek történelmébe.

A Bonyhádi Székely Kör elnöke Bíró Sándorné a bukovinai székelyek hányatatott életét mutatta be. A Bonyhádi Székely Kör 1989-ben jött létre, Höfler Lajosné Kelemen Emma alapította. Legfontosabb feladatunknak a bukovinai székelyek összefogását, népművészetének és hagyományainak ápolását tartják. Bonyhád ad helyet a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének is. Népdalcsoportot is működtetnek, amely számos díjat bezsebelt az évek során.

Kolozsiné Gergely Cecília, Felvidékiek Egyesületének elnöke szintén nagy hangsúly fektetett a történelmi múltra. Egyesületük 1998-ban alakult meg. Az egyesület célja a felvidékről elszármazottak hagyományainak megőrzése, ápolása, a szülőföld kultúrájának megismertetése, kapcsolattartás a településekkel.

Az előadások sorát Kiss-Kelemen Eszter, az Őszirózsa Alapítvány vezetője folytatta, aki előadásában az idősgondozásról és az időskori demenciáról beszélt. Kiemelte, hogy korunk egyik társadalmi kihívása lesz, hogy megbirkózzunk az elkövetkező években az idősek ellátásával.  Betekintést nyertünk az Alapítvány által működtetett otthon mindennapjaiba és ünnepeibe, ahol az idős, demenciával küszködő emberek is otthont, biztonságot, állandóságot találnak. Bonyhádon ebből az alapítványi munkából nőtte ki magát 2018-ban egy Demencia Baráti Klub, amely rendszeres összejöveteleivel információs és közösségi igényeknek tesz eleget a városban.

A délutáni előadások egy része Tengelichez kapcsolódott. Prámer Ildikó, Farkas Zsuzsanna és Csapó Sára bemutatták a Tengelicen működő civil szervezet (3T- Tegyünk Többet Tengelicért) 2018-as civil életét, programjait, beleláttunk a Tengelici Értéktár Bizottság munkájába. Az értéktár célja a helyi természeti értékek, szellemi termékeinek, hagyományaik összegyűjtése és ápolása. Tengelic a tavalyi évben csatlakozott a Közösségek Hete rendezvénysorozathoz. A településen működő 11 közösség (civil, művészeti, sport) “közösségfáját” avatták fel a Faluház előtti téren.

A paksi Csengey Dénes Kulturális Központ igazgatója Tell Edit, Renkecz József néptanító életét és munkásságát bemutató kisfilmjét hozta el a résztvevőknek, melynek címe: Irodalmi, emberi tájak Tolna megyében – Renkecz József, néptanító visszaemlékezései.

A nap zárásaként ismét Dr. Baranyai Eszter kapott szó, aki ez esetben a Megyei Értéktári vetélkedő megvalósult programjairól beszélt. Előadásában kiemelte, hogy a megye nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a fiatalokat bevonja a megyei értéktári munkába. Szerinte nagyon lényeges, hogy a fiatalok is értéknek tekintsék a nemzeti értékeinket és felismerjék a szűkebb környezetük értékeit is. Céljuk, hogy a megye egyre több intézményét tudják bevonni a vetélkedőkbe és „Értékhangoló” elnevezésű rendezvényre is egyre több fiatal legyen kíváncsi.

“A projekt célja a helyi identitás és kohézió erősítése, ami egyben valahova tartozást is jelent. De attól, hogy valaki valahol él, még nem biztos, hogy a közösség része és hogy a közösség összetartó ereje hatni tud rá. Ha valaki részt vesz a közösségi programokon, vagy akár segítséget nyújt a közösségnek, az nagyszerű dolog, de a legfontosabb, az hogy a közösségi érzést át tudja adni az őt követő generációnak.” – ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg a TOP projektek bemutatását szolgáló rendezvényt Dr. Csór György, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés alelnöke március 12-én, Szolnokon, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban.

 Az alelnök előadásából megtudtuk, hogy mintegy 997 millió forintot nyújtott az önkormányzat a helyi identitást erősítő TOP pályázatokra. A közgyűlés alelnöke kifejezte örömét, hogy noha az Alföld népessége folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, az Alföld szívében, Jász-Nagykun-Szolnok megyében mégis aktív közösségek, amelyek fontosnak tartják és erősítik helyi identitásukat. „Örömmel láttam a térképen, ahogy kirajzolódik Jász-Nagykun-Szolnok megye, ami egy emberi szív alakjához hasonlítható. Büszkék vagyunk, hogy az Alföld közepén komoly munkát végzünk, a fejlesztések és az egyes települések megtartó erejének növelésében.” – tette hozzá az alelnök.

Az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ igazgatója, Molnár Lajos Milán köszöntőjében előadásában a modernizációval együtt járó, ám a közösségre és az identitásra is veszélyt jelentő történelmi időszakokat idézte fel, utalva a mozi, a televízió, napjainkban a világháló, azaz az internet virtuális közösségeire és azok személytelenségére. „A mi munkánk is azt bizonyítja, hogy soha nem volt ekkora szükség a közösségekre és a személyes találkozásokra, kapcsolatok építésére, a jó gyakorlatok átadására” – mondta, kiemelve a személyes kapcsolatokon alapuló közösségek szerepét.

A Cselekvő közösségek projekt céljait, munkáját és feladatait Fodor Tamás mutatta be a kék túraútvonalhoz hasonlítva az országjáró TOP projektekhez kapcsolódó rendezvényeket. Tóth Vivien mentorkoordinációs munkatárs beszélt a 18 állomásos országjáró rendezvénysorozat és a közösségfejlesztés kapcsolatáról.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei TOP-os projektekről a megyei mentoroktól kaptunk helyzetképet. Baranyi Anikó előadásában részletesen mutatta be a közösségfejlesztő mentorok munkáját és a TOP pályázatok kapcsolatát. Sikerük titka abban rejlik, hogy a helyi meglévő identitástudatra építenek, a helyi vezetőség pedig elkötelezett a közösségfejlesztő, -építő munka iránt. A közösségfejlesztő folyamatokba nem csupán bekapcsolódnak a helyiek, hanem aktívan részt is vesznek benne, ami elősegíti az együttműködést a térségben.

Szöllősi Sándor, a Zagyva-híd Közösségi Ház vezetője a Jánoshidán működő közösségi aktivitást mutatta be, azon belül pedig a helyiek élénk kulturális életét és a Zagyvaparti Nyárzáró rendezvényüket ismertette képes beszámolójában.

A TOP 5.3.1-16 program hatásairól, a közösségi megtartóerő fejlődéséről beszélt Dobos Gergely jászkapitány Jászágóról. „Még több OK, SzolnOK” címmel Dudás-Retter Gabriella, Gyuriczáné Hagyó Zsuzsa, Balogh Kristóf, Szabó Andrea, Tóth Katalin közösségfejlesztők tartottak egy igen pozitív hangvételű, inspiráló előadást.

Hajnal László kulturális közösségfejlesztő mentor szakmai beszámolójában a közösségfejlesztés és a közösségi tervezés megyei tapasztalatairól, gyakorlatáról beszélt. A helyi értékek feltárása kapcsán régi fényképeket gyűjtöttek össze, majd digitalizálták azokat. A program célja az volt, hogy ezzel is megőrizzék az értékeiket, erősítsék a helyiek önbecsülését és az elköteleződést a településük iránt.

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés során a helyi aktuális feladatokról, tapasztalatokról esett szó.