Cselekvő “Értékek” – Szorgalmasan mint a méhek! – Tiszanána

A Tiszanánai Ifjúsági Értékőr Csoport összegyűjtött néhány mézzel készült finomságot, amelyek elkészítése és elfogyasztása mindenki számára garantáltan örömteli élményt nyújt. A receptek Tiszanánán kedvelt, hagyományos ízek válogatásai, a nagyszülők régi szakácskönyveiből. 

A Tiszanána elnevezés első fele a Tisza közelségére utal, a Nána pedig eredetileg puszta személynév volt. Keleten Saruddal, északra Kömlővel, nyugaton Kiskörével határos. Az alföldi síkterület déli határát a Tisza alkotja. A tengerszint feletti magassága átlagosan 100 méter. Tiszanánát első ízben IV. Béla király 1261-ben kelt oklevele említi, akkor még az Apocz nemzettség birtokainak szomszédjaként. A  XVIII. századig közvetlenül a Tisza partján feküdt, állandó árvíz veszély által fenyegetve. A folyó mentén a történelem előtti korokban különböző népek telepedtek le, hosszabb, rövidebb időre. Aztán szkíták, kelták éltek itt évszázadokon át, majd szarmaták, jazigok, és Attila hunjai. Úgy szólnak a mondák, hogy maga a király is innen, a Közép-Tisza vidékéről irányította hatalmas birodalmát.

Cselekvő „Értékek” – Szorgalmasan, mint a méhek! mintaprojekt kisfilm (hosszú)

Cselekvő „Értékek” – Szorgalmasan, mint a méhek! mintaprojekt kisfilm (rövid)

Cselekvő „Értékek” – Szorgalmasan, mint a méhek! mintaprojekt kiadványa

Együtt tenni jó! – Téglás

A Téglási Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény Együtt tenni jó! című mintaprojektje a szervezet hosszú, sokrétű munkájának eredményét mutatja fel, összegezve azon folyamatokat, és helyi lehetőségeket, amelyeken keresztül egy kis közösségtől elindulva, tudatos közösségépítő munkával egy település teljes lakossága elérhető, érdekeltté tehető.  Mindez olyan helyi szervezetek, partnerek bevonásával valósulhatott meg, amelyek a közművelődési tevékenységen kívül, egyéb funkciókkal és más-más célközönséggel rendelkezve ugyan, de szervesen illeszkedhettek a projekt tematikájához, céljaihoz.

Téglás Hajdú-Bihar megye északi, urbanizáltabb részén, Debrecentől északra 21 km-re, Nyíregyházától 26 km-re, délre fekszik.  A mai város területén a legrégebbi emberi településre utaló leletek i.e. 2000-ből származnak. Az Árpád-kori település a XII-XV. század között virágzó falu képét mutatta, és a történelem századainak viharai között is mezőgazdasági jellegű település volt.
Ezt a jelleget változtatta meg alapvetően 1952-ben a Hajdúsági Iparművek (HIM) Téglásra való telepítése, és tette ipari arculatúvá. A gyár több mint 3500 dolgozót foglalkoztatott, (legnagyobb részük helyi lakos volt), támogatta a város kulturális- valamint sportéletét, területén saját művelődési házat épített, szakszervezeti könyvtárat működtetett és az intézményben megvalósuló tevékenységekbe bevonta a városlakókat. A korábban mezővárosból 1970-ben nagyközség lett, majd egy ideig a szomszédos Hajdúhadházzal -Hajdúhadháztéglás néven – egyesült, immár városi rangú településként. A „kényszerházasságot” 1990-ben népszavazás szüntette meg, majd egy évvel később Téglást Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság akkori elnöke várossá nyilvánította.

Együtt tenni jó! mintaprojekt kisfilm (hosszú)

Együtt tenni jó! mintaprojekt kisfilm (rövid)

Együtt tenni jó! mintaprojekt kiadványa

Történelem, hagyomány Pitvaroson

„Pitvaros község fiatal település, mely az Alföld betelepítésének utolsó szakaszában keletkezett, mégpedig a kincstári kamara birtokán. Több mint 100 nagylaki szlovák család alapította, 1816 márciusában. Kezdetben nem volt önálló község, csak egy ideiglenes szálláshely. Önálló településsé 1835ben vált, amikor létrejött Pitvaros község és egy önálló egyházközség paplakkal.” 

  ( Michal Kozuch, Juraj Majo, Branislav Krnác, Sallainé Szuda Zsuzsanna,Anna Kakvicová, Miroslav Kozuch: Pitvaros a régmúlt idők tükrében, 2015: 12. oldal)

A Mintaprojekt tartalmát egy, a településen végbement történelmi változás ihlette meg. Az első írásos emlékek Pitvarosról 1470 évtől lelhetőek fel. A török hadjárat miatt 1552-től a falu elnéptelenedett. 1816-tól evangélikus szlovák családok által lett újra lakott. 1843-ban területeinek kétharmadát elveszítette, mert lakosai nem akartak dohányt termeszteni, így azokat elvették. Ezen területekből két másik települést alapítottak, Ambrózfalvát, és Csanádalbertit. 1947-ben a község etnikai összetétele jelentősen megváltozott, 2000 szlovák költözött el a Felvidékre. Az áttelepítéssel 1300 magyar költözött be Pitvaros üresen maradt házaiba. Azóta eltelt 70 év, a fejlődéssel, a demográfiai jellemzők változásával az akkori idők emlékei letűnni látszóban vannak.

A mintaprojekt célja a település történelmi és emocionális helyzetének ismeretében a személyes kontaktusok gyakoriságának növelése a lakosok között, a régmúlt idők sérelmeinek feldolgozása és megismerése, valamint az empátiás és toleráns készségek fejlesztése, az emberek érzékenyítése. 

Történelem, hagyomány Pitvaroson mintaprojekt kisfilm (rövid)

Történelem, hagyomány Pitvaroson mintaprojekt kisfilm (hosszú)

Történelem hagyomány Pitvaroson kiadvány

 

CsongrádON – Városismereti kalandjáték közösségi kidolgozása – Művelődési Központ és Városi Galéria

A CsongrádON – Városismereti kalandjáték közösségi kidolgozása címmel a csongrádi Művelődési Központ és Városi Galéria indított mintaprojektet. A hetedik–nyolcadik osztályos és középiskolás diákokat célzó játékban a városhoz kapcsolódó történeteket, legendákat ismerhetik meg a résztvevők. A kalandok során felelevenítik a lányegyletben történt robbantást, Attila király sírjának történetét, az Ellés-parti monostor szarvasait, a Csongrád ’56-os eseményeit és Kossuth Lajos leveleit is.

Csongrád a Nagyalföld déli részén, közvetlenül a Tisza és a Hármas-Körös összefolyása fölött terül el. A várost elszórtan tanyás ingatlanok veszik körül. A Tisza és annak holtágai ma is meghatározó jelentőségűek az itt élő emberek életében. Legfőbb mezőgazdasági termények: búza, kukorica, napraforgó, burgonya és egyéb zöldségfélék, a gyümölcs és a szőlő. A városban és környékén jelentős mennyiségű termálvízkészlet található. Csongrádon jelenleg 18.830 fő az állandó lakosok száma, sajnos évek óta fogyó tendenciával. 

Az őskor óta élnek ott emberek. Életmódjuk alakulásában mindenkor döntő szerepet játszott a Tisza, melynek bőséges halállománya, nádasainak, ingoványainak termékei biztosították élelmüket, létük alapfeltételeit. A régészeti feltárások leletanyagának jó része a helyi Tari László Múzeumban található. A Körös torkolata alatt – a mostani közúti híd helyén – védett, jó átkelőhely volt a Tiszán. Amikor 896-ban – a monda szerint – Árpád fejedelem Alpárnál döntő győzelmet aratott a területet birtokló Zalán bolgár-szláv fejedelem seregein, a magyarok elfoglalták a mai Csongrád helyén talált földvárat. Árpád a vidéket Ondnak és törzsének adta szálláshelyül. A megrongálódott földvárat Ete, Ond fia újra felépítette az itt élő , megmaradt szlávokkal, akik a maguk nyelvén „ Csernigrádnak” (fekete várnak) nevezték el. Innen eredhet a mai Csongrád elnevezés. 

 

CsongrádON mintaprojekt kisfilm (hosszú)

CsongrádON mintaprojekt kisfilm (rövid)

CsongrádON mintaprojekt kiadványa

Matyó értékek újra töltve – Matyó Népművészeti Egyesület, Mezőkövesd

A matyóság Magyarország egyik legjellegzetesebb néprajzi csoportja. A Matyó Népművészeti Egyesület és Mezőkövesd kulturális intézményei, szervezetei elhivatottságának, tudatos munkájának eredményeként számos elismerés övezi a matyó kultúra szellemi és tárgyi értékeit. A nagy múltú örökség fennmaradása és fejlesztése érdekében elengedhetetlen a közösségek építése, a partnerség és a fiatal generáció bevonása. E cél elérését szolgálta a Cselekvő Közösségek mintaprojekthez való csatlakozás is, amely által az együttműködőknek több száz személyt sikerült bevonni és aktivitásra ösztönözni a programelemek megvalósítása során, nemtől és életkortól függetlenül.
                                                                                           Berecz Lászlóné, a Matyó Népművészeti Egyesület elnöke

Mezőkövesd Észak-Magyarország kisvárosa a Bükkvidék déli szélénél, már az 1200-as években is lakott település volt. Kedvező földrajzi elhelyezkedése – az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál – segítette fejlődését az elmúlt évszázadok során. Mátyás király városi rangot adományozott 1464-ben a településnek, a husziták elleni harcban tanúsított hűségéért. Mezőkövesd lakóit, valamint a szomszédos Tard és Szentistván lakosságát nevezik matyóknak. A népcsoport elnevezését feltehetően katolikus vallásossága miatt kapta a környező reformátusoktól, egy másik elmélet szerint pedig Mátyás királyt idézi a matyó elnevezés. Mezőkövesd modern infrastruktúrával, gazdag kulturális értékekkel rendelkező, folyamatosan fejlődő város lélekszáma ma kb. 17.000 fő.
Matyóföld méltán híres máig élő mesés népművészetéről. ,, Mezőkövesd hagyományos kultúrájának közismertté válásában kiemelt szerepet kapott a hímzés és az annak felhasználásával megformálódott népviselet. E hímzés virágkorát az 1896-os budapesti millenniumi kiállításon aratott óriási sikerétől számítják. A régi stílusú darabok piros-kék színezésűek. A minták sűrűek, tömöttek, teljesen kitöltik a felületet. Legjellegzetesebb elemük az úgynevezett “matyó rózsa”. A leghíresebb mintatervező Kisjankó Bori, a “százrózsás” jelzőt kapta, mivel ő alkotta a legtöbb rózsavariációt. A matyó népviselet töretlen népszerűségét annak köszönheti, hogy rendkívül elegáns. A nők testhez simuló felsőrészt viselnek, a vállnál megemelt ujjal, derékban elálló fodorral. Szoknyájuk hosszú, fodros. A hosszú kötényt is gazdag hímzés díszíti. Egyedi a menyecskék által viselt kendő, amelyen hatalmas pom-pomszerű díszek emelik egyenesre a fejtartást. A férfiak viseletének dísze a bő ujjú, széles hímzésű, olykor horgolt csipkével gazdagított lobogós ing.”                                                                                  www.matyofolk.hu

A „Matyó értékek újra töltve” program gazdája, a Matyó Népművészeti Egyesület, a Népi Művészetek Házában – egyben székhely épületében – végzi tevékenységét. Az egyesület alapszabálya értelmében a magyar népi tárgykultúra és folklór értékeire épített szakmai és esztétikai szempontból egyaránt hiteles kézműves, népművészeti, népi iparművészeti munkát végez Mezőkövesden. Legfontosabb feladata a magyar – ezen belül különösképpen a matyó – örökség hagyományos értékeinek tovább éltetés

Matyó értékek újratöltve mintaprojekt kisfilm (hosszú)

Matyó értékek újratöltve mintaprojekt kisfilm (rövid)

atyó értékek újratöltve mintaprojekt kiadvány

Fejér megyei aktív közösségek megismerkedését, tapasztalatcseréjét szolgáló szakmai műhelynap

Tisztelettel meghívjuk az Önök közösségének képviselőit a Fejér megyei aktív közösségek megismerkedését, tapasztalatcseréjét szolgáló szakmai műhelynapra – 2019. május 30-ára Perkátára a Győry Kastélyba.

A programot a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) kiemelt projekt megvalósítója: a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciuma rendezi.
A részvétel online regisztrációhoz kötött. Egy közösség részéről több résztvevőt is szeretettel várunk.

További felvilágosítással örömmel áll rendelkezésére az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet projektmunkatársa, Földesi Csilla (foldesi.csilla@oszk.hu).

Időpont: 2019. május 30., 10:00-16:00

Helyszín: Győry Kastély, Perkáta, Dózsa György u. 15/A, 2431

A regisztráció határideje: 2019. május 29.

Regisztrációs link: https://tinyurl.hu/dkv2/

Meghívó: link

Nógrád megyei aktív közösségek megismerkedését, tapasztalatcseréjét szolgáló szakmai műhelynap

Tisztelettel meghívjuk az Önök közösségének képviselőit a Nógrád megyei aktív közösségek megismerkedését, tapasztalatcseréjét szolgáló szakmai műhelynapra – 2019. május 27-ére Bánkra a Tó Hotelbe.

A programot a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) kiemelt projekt megvalósítója: a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciuma rendezi.
A részvétel online regisztrációhoz kötött. Egy közösség részéről több résztvevőt is szeretettel várunk.

További felvilágosítással örömmel áll rendelkezésére az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet projektmunkatársa, Földesi Csilla (foldesi.csilla@oszk.hu).

Időpont: 2019. május 27., 10:00-16:00

Helyszín: Tó Wellness Hotel, Bánk, Petőfi út 73, 2653

A regisztráció határideje: 2019. május 26.

Regisztrációs link: https://tinyurl.hu/nX0E/

Meghívó: link

Ausztriai tanulmányút

Figyelem! Az ausztriai tanulmányút technikai okok miatt elmarad, várhatóan a nyár folyamán kerül megrendezésre. Szíves megértésüket köszönjük!

 

A  Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás, EFOP-1.3.1-15-2016-00001 számú kiemelt európai uniós projekt keretei között  újabb külföldi tanulmányutat indítunk Grazba. Az utazás időpontja: 2019. június 3-6.

A tanulmányút legfőbb célja, hogy elősegítse a közösségfejlesztési folyamatokat, jó gyakorlatok megismerésével, fenntartható tevékenységek adaptálásával, új kezdeményezésekkel gazdagítsa a társadalmiasítási folyamatokat és kapcsolati hálót hozzon létre a tanulmányutak résztvevői, a küldő és a fogadó intézmények között.

A tanulmányútra a kulturális intézmények, szervezetek dolgozóit, valamint azokat az önkormányzati képviselőket várjuk, akiknek munkájában fontos szerepet kap a közösségfejlesztés, a kulturális esélyegyenlőség, és akiket érdekel a kulturális intézmények közösségi alapú (társadalmiasított) működtetése.

A tanulmányúton 20 fő vehet részt, akiket a kérdőív motivációs kérdéseire adott válaszai alapján fog  kiválasztani a bíráló bizottság.

Településenként két-két főt tudunk fogadni, a megyei jogú városokból többen is jelentkezhetnek (Ez esetben a jelentkezéskor fel kell tüntetni, hogy munkahelyük, illetve lakhelyük mely városrészben található. ) 

Az utazás teljes költségét (szállás, utazás, teljes ellátás, programbelépők, biztosítás) a projekt biztosítja.

A tanulmányúton a résztvevők kulturális intézményeket és civil szervezeteket látogatnak meg, továbbá aktív közösségek tagjaival találkoznak. Az intézmények, kiállítások megtekintésén túl beszélgetésekre, műhelymunkákra és előadásokra is sor kerül.

Kiemelt témák:

  • Az intézmények közösségi alapú (társadalmiasított) működtetése;
  • Önkéntesség, önkéntesek szerepe;
  • A közösségek bevonásának, aktivizálásának lehetőségei;
  • A kulturális közösségfejlesztéssel kapcsolatos tapasztalatok;
  • A kulturális esélyteremtés: hátrányos helyzetűek, kisebbségek elérése, közösségi integrációjuk;
  • A különböző kulturális intézmények együttműködésének lehetőségei, ennek nehézségei és előnyei.

Jelentkezés és további információk itt.

Programinformáiók itt.

Jelentkezési határidő: 2019. május 28. kedd 10 óra

FONTOS!

Kiemelt projektünk előírásainak megfelelően kizárólag azoknak a jelentkezését áll módunkban elfogadni, akiknek lakóhelye és munkahelye Budapesten és Pest megyén kívül van. Szintén nem tudjuk elfogadi azok jelentkezését, akik valamely korábbi külföldi tanulmányutunkon már részt vettek. 

A megyei jogú városokból jelentkezőktől kérjük, hogy adják meg a városrész nevét, mivel településenként 2-2 fő vehet részt külföldi tanulmányúton.

Kérjük, csak az nyújtsa be jelentkezését, aki a megadott időpontban biztosa tudja vállali az utazást! 

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Először adták át a Közösségi múzeum elismeréseket a Múzeumok Majálisán

Az elismerést 16 muzeális intézmény kapta meg a Nemzeti Múzeumban rendezett átadási ünnepségen. A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP 1.3.1-15-2016-00001) című, az Európai Unió által támogatott projekt keretében a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (SZNM MOKK) kezdeményezése alapján az elismerést azon muzeális intézményeknek ítélik oda, amelyek közösségi részvételi alapon működnek, vagy letették a társadalmiasítás alapjait, bevonják munkájukba a helyi lakosságot, a civil szervezeteket, egyéb partnereket.

 

A Közösségi múzeum elismeréssel a MOKK jutalmazni és ösztönözni kívánja a múzeumi alaptevékenységgel összehangolt közösségépítő munkát, melyben valamilyen módon részt vesznek az önkormányzatok, a lakosok, illetve a civil szervezetek. Ennek az együttműködésnek a kialakítása és beépítése a mindennapokba, hosszabb, több szakaszból álló folyamat.

Az első, a konzultációs szint, amely esetében nincs még tevékeny együttműködés, de az intézmények szoros kapcsolatot ápolnak a civil szervezetekkel, közösségekkel, döntéseik előtt kikérik véleményüket, egyeztetnek velük.

A második szinten már megtörténik a bevonás a kulturális intézmény munkájába. Ez már egy közvetlen, közös munkát jelent, ahol a közösségek véleménye megjelenik a döntésben és a megszületett álláspontok bekerülnek a döntési folyamatba.

A harmadik szint az együttműködés. Ez azt jelenti, hogy a megvalósult partnerség és a felek kölcsönösen meghallgatják egymás véleményét, együttesen dolgozzák ki az alternatívákat.

A negyedik, legmagasabb szinten – a társadalmiasított intézmény – megvalósítja a közösségi múzeum eszméjét. Itt már egy olyan kölcsönös bizalom alakul ki a partnerek között, ahol megtörténik a közösségek felhatalmazása, jogokkal való felruházása. A múzeum folyamatosan bevonja a közösségi élet szereplőit a döntéshozatalba, akik aktívan részt vállalnak a múzeumi feladatok ellátásában is.

A projekt módszertani fejlesztése keretében kialakított szempontrendszer alapján kitöltött teszt és a kapcsolódó dokumentumok benyújtását követően történt meg az intézmények kiválasztása. A 16 elismerésben részesült muzeális intézmény közül 10 a legmagasabb szintet érte el, ők folyamatosan bevonják a közösségi élet szereplőit a döntéshozatalba, akik aktívan részt vállalnak a múzeumi feladatok ellátásában is.

Az elismerő okleveleket dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese, Nagy Magdolna, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ megbízott igazgatója és dr. Arapovics Mária, a Cselekvő Közösségek projekt szakmai vezetője adták át ünnepélyes keretek között a Múzeumok Majálisán.

Elismerésben részesültek 2019. május 19-én: a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, a Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum, a kiskunhalasi Thorma János Múzeum, a Marcali Múzeum, a celldömölki Kemenes Vulkánpark, a Balatonfüred Kulturális Nonprofit Kft., a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, a cigándi Bodrogközi Múzeumporta, a Tatabányai Múzeum, a keszthelyi Balatoni Múzeum, a tatai Kuny Domonkos Múzeum, a tápiószelei Blaskovich Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a nyíregyházi Jósa András Múzeum, a sümegi Kisfaludy Sándor Emlékház. Az okleveleket az intézmények vezetői és képviselői vették át.

A múzeumi közösségépítésben előre haladó muzeális intézmények számára továbbra is nyitott a lehetőség az elismerés elnyerésére, valamint a közösségi múzeum cím következő, magasabb fokozatának elérésére.

Bővebben: A kuturális intézmények, könyvtárak, múzeumok, közművelődési intézmények társadalmiasításálról szóló kiadványunk letölthető innen.

További információ: Lakatos Judit Tel. +36704569432, E-mail: lakatos.judit@skanzen.hu, https://cselekvokozossegek.hu

Szolgálati közlemény

A mai napon technikai probléma miatt sem a honlapunk, sem az OVIMOR (Online vezetői információs és monitoring rendszer) nem elérhető.

Megértésüket köszönjük!