Kategória archív: Egyéb

“Helyi társadalom újjáépítése. Közösségek létrehozása. Ismerkedés. Alapok lehelyezése, bizalom kialakítása. Visszaköltöztetés.” Ezek a gondolatok voltak a kiscsőszi mintaprojekt mozgatórugói. A település teljes lakossága ugyanis a hivatalos adatok szerint ugyan 137 fő, azonban csupán 70-80 fő lakja ténylegesen a Veszprém megyei falut.  A létszám pedig évről évre csökken. Ennek a a folyamatnak a megállítása, megfordítása a projekt legfőbb célja.

A kistérség a Közép-Dunántúl egyik legelmaradottabb vidéke, a kiemelten fejlesztendő térségek közé tartozik. Az évtizedek óta tartó elvándorlás mellett tovább rontotta a helyzetet a devecseri iszapömlés, amely az érintett települések értelmiségi rétegének további csökkenését hozta. Az iskolák évről évre a túlélésért küzdenek, céljuk elsősorban a működési létszám elérése, a szakmai sikeresség másodlagos. Művelődési intézmény nincs (egyedüliként Devecserben működik), a Faluházakat csak ritkán üzemeltetik. Közművelődési szakemberek nincsenek. A társadalom korosztályi megoszlása az idősek irányába erősödik, a fiatalok elvándorolnak, valódi családok szerény számban élnek a falvakban. 

Kiscsősz a Devecseri járáshoz tartozik, eldugott faluként bújik meg a Somló és a Ság hegy átlóján. A térségben az egyik leghagyományosabb képet mutató település, ahol szerencsére nem sokat változott a huszadik század első felében kialakult egyutcás falukép. A házak nagy része most is a régi építési stílust mutatja, „macskalépcsős” oromfalas utcafronttal. Az itt élő emberek gazdálkodnak, állatot tartanak, kertet és földet művelnek. Igazi vidéki életet élnek.

A terv az volt, hogy a hagyományos értékekre alapozva olyan aktív, tartós közösségeket hozzanak létre, amelyek a projekt befejezése után önműködő módon folytatják közösségi tevékenységeiket. Ezek a közösségek megalakultak és működnek, ami hozzájárult a társadalmi aktivitás növeléséhez. A fejlesztésbe bevont településeken a közösségi szerepvállalás erősödött, a csoportokba bevont célközönség tagjai közül voltak, akik csatlakoztak az önkéntesek köréhez is. A csoportok tagjai aktívan részt vesznek a közösségi élet szervezésében, igyekeznek az általuk megismert közösséget, közösségeket aktívvá, önműködővé tenni. Működésük során olyan tárgyi és szellemi értékekkel gyarapítják a térséget, amelyeket az általunk szervezett rendezvényeken bemutatva gazdagabbá és aktívabbá teszik a vidék közösségi kulturális életét.

Érték, tudás, identitás a Somló-Ság kulturális tengelyén mintaprojekt kisfilm (hosszú)

Érték, tudás, identitás a Somló-Ság kulturális tengelyén mintaprojekt kisfilm (rövid)

Érték, tudás, identitás a Somló-Ság kulturális tengelyén mintaprojekt kiadványa

A tanulmány rámutat az álmos, kis, tolna megyei településen lezajlott áldásos események láncolatán és az ott előidézett kedvező irányba tartó változásokon keresztül arra, hogy egy-egy közösségen belül minden egyén és minden egyes vélemény számít. Le kell számolni azzal a tévhittel, hogy léteznek használhatatlan ötletek, amelyekből ne származna később egy, a közös cél hasznára váló eredeti gondolat.  A projekt célja, hogy a térségben egyedülálló, téglából épült régi fürgedi víztoronyban, összefogással olyan sajátos közösségi és kiállítóteret hozzanak létre, amely alkalmas a helyi értékek és a helytörténet bemutatására.

Fürged a 2015-ös népszámlálási adatok alapján 706 lelket számláló kis település, Tolna megye északi részén. A falu Tamási kistérségben található, földrajzilag a Somogy-tolnai dombvidék és a Mezőföld találkozásánál helyezkedik el. Jobbára lösz fújta dombvidék, kisebb völgyekkel, magaslatokkal szabdalva. A község maga egy ilyen kisebb magaslaton fekszik, ahonnan szép kilátás nyílik a vidékre.
A falu sakktábla alaprajzú, széles utcákkal rendelkezik, melyeket a házaktól és a telkektől széles zöldterületek választanak el. A település intézményeinek otthont adó szerény épületek (a könyvtár az óvoda, a polgármesteri hivatal) itt meghitt, természetközeli környezetben, hatalmasra nőtt fák gyűrűjében vagy széles lombú fák takarásában bújnak meg. Fürged bővelkedik azokban a helyekben, ahol a lombsátrak alatt egy séta közben vagy egy padon megpihenve a városi morajban megfáradt érzékek a természet ölelésében felüdülhetnek. Itt, ahol tágas ligetek terpeszkednek a kertek között, a nyári melegben nem kell attól félni, hogy nem találunk árnyékot, mivel hosszan elterülő parkok sűrűje csalogat felüdülni, és meglepetten megállni egy-egy faragott emlékoszlop alatt, amelynek tetejéről a magyar nép szívének kedves alakok tekintenek le ránk.
A település határait elhagyva is sok lehetőséget kínál a helyieknek és a városi életmódot kis időre maguk mögött hagyó látogatóknak a vidéki környezet, legyen szó kirándulásról, kerékpáros túrákról, madármegfigyelésről, gombázásról, a mindennapi stressz okozta fáradalmak után a lelki feltöltődés szinte garantált. Pihentető és alkotásra ihlető erdők, rétek, legelők s a közeli tavak várják a természet szerelmeseit, a kezdő természetbúvárokat és a tapasztalt erdőjárókat egyaránt.
A vidéki romantikát kínáló település azonban a szemnek kellemes felszín alatt komoly problémákkal küzd. Fürged és a kistérség környező települései mind hátrányos helyzetűek. Sok kezdeményezés nem talál kellő érdeklődést, a feltételek javítását célzó kitörési kísérletek források híján sikertelenek maradnak, nagy szükség van támogatókra. A helyi önkormányzat törekszik arra, hogy a település minél önellátóbb legyen, nagy mennyiségű veteményest és gyümölcsöst alakított ki a falu több részén, melynek terméséből a falu óvodáját szinte teljes mértékben el tudják látni zöldséggel és gyümölccsel. Munkahelyekből viszont a kevés van, az is főleg a közmunkaprogramban. Egy pályázat keretein belül lehetővé vált újra megnyitni a helyi varrodát, amely a bezárása előtt, a rendszerváltást megelőző években folyamatos munkát biztosítva üzemelt, és csak a 90-es évek közepén szűnt meg. A varroda újbóli megnyitása lehetőséget teremtett a korábban ott dolgozó tapasztalt munkaerő és a még tapasztalatlan, de lelkes munkakeresők számára a jobb megélhetésre.
A nagy létszámú munkakeresőt foglalkoztató közmunkaprogram és mezőgazdasági tevékenység mellett jelentős az ingázás, a szerelőüzemekbe induló rendszeres járatokkal sokan útra kelnek és több műszakot teljesítenek a gyárakban a jobb megélhetésért, s hogy gyermekeiknek a sajátjukénál jobb feltételeket biztosítsanak az itt maradáshoz vagy az elköltözéshez.
Az egykor szép napokra, amikor jobbak voltak a kilátások, több volt az emberekben a hit, és nagyobb az összefogás, szépen lefestett régi tűzoltóegyleti kocsik emlékeztetnek. Egyik az orvosi rendelő előtt, másik az óvoda és a polgármesteri hivatal között áll. Ez utóbbinak parkjában egy másik, ezúttal egy szoborba öntött híres személyt is érdemes tüzetesebben szemügyre venni, ha valaki erre jár. Ez a szobor egy időben Jókaiéval vetekedő olvasótábort magának tudható írót ábrázol, akit, mint mondják s mint több helyen olvasni lehet, az utókor azóta elfeledett. Az állításra rácáfolva itt mégis friss virágok, óvodások által készített ünnepi díszek, koszorúk díszítik a talapzatot. A 195 éve Fürgedpusztán született Vas Gereben emlékének állították ezt a szobrot Fürged lakói, akik most a közelgő bicentenáriumot megelőző időszakban a mintaprojekt apropóján kezdetnek lerakták egy Vas Gereben Emlékkiállítás alapjait

Közösségi- és kiállítótér létrehozása a fürgedi Víztoronyban mintaprojekt kisfilm (hosszú)

Közösségi- és kiállítótér létrehozása a fürgedi Víztoronyban mintaprojekt kisfilm (rövid)

Közösségi- és kiállítótér létrehozása a fürgedi Víztoronyban mintaprojekt kiadványa

Aki az ország másik végéből, átutazóban jár erre, vagy csak pár napot tölt el itt, már annak is feltűnhet ezen táj és város egyedülálló mivolta a magyar városok, tájak sokszínű szőttesében. Alföldi a táj, alföldi a város, de már látótávolságban vannak a zempléni hegyek, a tokaji hegy, sőt a Kárpátok vonulata is. A homok, a szél különös tájformákat alakított ki, nem egyhangú lapos a táj, mint az Alföld nagy részén, hanem dombokkal, völgyecskékkel szabdalt. A nagy mocsarak többségét lecsapolták, de még mindig számos tó, tavacska, mocsár rejtezik akár Nyíregyháza közepén is, de a külterületeken még nagyobb számban. Maga a város nem rendelkezik túl sok régi műemlékkel, viszont a XIX-XX. század fordulójáról származó, szecessziós, polgári ízlést felmutató, míves épületekkel, régi hangulatú utcákkal annál inkább. A boldog békeidők hangulata nemcsak ezen épületeken keresztül, de Sóstófürdő műemlékein keresztül, a Múzeumfalun, és a Jósa András Múzeumon keresztül is megérinti a látogatót. Rengeteg a szép fasor, a zöldterület a városon belül is, számos köztéri szobor, park gyönyörködteti a szemet és a lelket.  

Nyíregyháza az Észak-Alföld harmadik legnagyobb városa, dinamikusan fejlődő megyeszékhely. A Nyírség fővárosának is mondják. Jellegzetes alföldi településszerkezettel, körúttal és hosszú, egyenes utcákkal rendelkezik. Számos, a szemnek is kedves műemlékkel büszkélkedik történelmi belvárosa, meglepően sok a szépen karbantartott park, zöldterület, természetvédelmi terület. A külterületen is több horgásztó, vízfelület található. Turisztikai központja a város északi részén, a több évszázados múltra visszatekintő tölgyerdőben található Sóstógyógyfürdő, számos turistacsalogató, magas színvonalú intézménnyel: élményfürdő, strand, Sóstói Múzeumfalu, Állatpark. A város járási központ is, több kisebb-nagyobb, helyi és országos értékkel egyaránt gazdagon ellátott község veszi körül. Lakóinak nemzetiségéből kiemelnénk a magyar többség mellett a tirpák, szlovák származású, valamint a roma kisebbséget is. Régebben jelentős volt a zsidó vallásúak száma.

Sok ember úgy éli az életét, hogy a helyi értékekkel nincsen tisztában, azokat talán sosem látta, azokról sosem hallott. Ha a hiányos ismeretekkel rendelkező lakos beletörődik abba, hogy lakhelye egy „unalmas, szürke alföldi város” úgy ez kihathat távlati céljaira, motiváltságára: pl. könnyebben elvándorolhat, nem tudja megvédeni saját lakóhelyének érdekeit a releváns konfliktusokban, kihathat komfortérzetére, testi-lelki jóllétére, társadalmi, mikróközösségi létére, demokratikus jogainak gyakorlására is. Ezzel párhuzamosan viszont vannak olyan helyi, lelkes lokálpatriótákból, lakosokból álló baráti társaságok, kisközösségek, vagy éppen formális közösségek, egyesületek, amelyek különféle területen (kultúra, hagyományőrzés, túrázás, természetvédelem, stb.) működnek, a saját vagy tágabb szakterületük helyi értékeivel tisztában vannak. Ezek a közösségek azonban ritkán találnak egymásra, kiadványaik, munkájuk dokumentációja kevés embert ér el. A közösségek együttműködésének hiánya nem összehangolt, egymásnak akár ellentmondó fejlesztésekben, programokban nyilvánulhat meg, az elszigetelt programoknak kisebb a megszólító ereje, hosszú távú hatása. Ebből következően nincs olyan egységes fórum, ahol ezek a helyi értékek mintegy bemutatásra és dokumentálásra, megőrzésre kerülhetnek. Ezért a Rejtőzködő Értékeink című projekt Nyíregyháza és a környező települések rejtett művelődéstörténeti, természeti értékeinek, helyi hagyományainak feltárása és bemutatása a helyi közösségek együttműködésével.

Rejtőzködő értékeink mintaprojekt kisfilm (rövid)

Rejtőzködő értékeink mintaprojekt kisfilm (hosszú)

Rejtőzködő értékeink mintaprojekt kiadványa

Az önkéntesség egyre nagyobb szerepet kap társadalmunkban.  Ahhoz viszont, hogy valaki önkéntes legyen, meg kell tapasztalnia az adás örömét. Többek között ehhez segíti hozzá a mai fiatalokat az iskolai közösségi szolgálat, amely az önkéntesség „előszobájának” tekinthető. Az IKSZ Börze segítséget nyújt az iskolai vezetésnek, koordinátoroknak, valamint a befogadó szervezeteknek abban, hogy egymásra találjanak.

A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos helyi fejlesztése több évre tekint vissza, amelyben a Cselekvő Közösségek mintaprojekt egyfajta folytatásként értelmezhető. A kiadványban bemutatott IKSZ Börze és a könyvtári és múzeumi szereplőkkel generált IKSZ-es programok csupán egy apró szelete annak, hogy mennyi színes dolog hozható ki a fiatalokkal folytatott közös munka során.

Tata, Komárom-Esztergom megyében, a Gerecse hegység nyugati határán található. Történelmi látnivalói, környezeti, természeti szépsége, vizei vonzó célpontja az itt élő és ide látogató embereknek. A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság jelenleg több mint 150 fős taglétszámmal rendelkezik. Alapításától kezdve tagja a térség civil szervezeteit összefogó Tata és Térsége Civil Társulásnak, így számos szervezettel és az általuk képviselt közösségekkel is ápol kapcsolatokat. A mintaprogramhoz több szervezet is innen csatlakozott. A Tata önkormányzatával kötött közművelődési megállapodás mutatja, hogy a szervezet tevékenysége városi szinten is jelentős. Az IKSZ-es program képzései és érzékenyítései meghatározóak a térségben. A pedagógus-továbbképzésen Tata összes érettségit adó középfokú intézménye képviseltette magát. A fogadó szervezetek IKSZ- és önkéntes-menedzsment képzésén, több mint harminc szervezet vett részt. Az iskolákban szervezett érzékenyítéssel több száz diákot ért el a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság.

„Zsák a foltját” IKSZ+Mintaprojekt mintaprojekt kisfilm (hosszú)

„Zsák a foltját” IKSZ+Mintaprojekt mintaprojekt kisfilm (rövid)

„Zsák a foltját” IKSZ+Mintaprojekt kiadványa