„Hittel, alázattal, szeretettel és személyes példával…”
Veszprém megyei 3 napos belföldi tanulmányút eredményei
A Veszprém megyei 3 napos – és egyben az utolsó – belföldi tanulmányútnak több tanúsága is van. A bemutatott mintaprojekteken keresztül nem csupán azt tanultuk meg, hogyan lehet közösséget fejleszteni, hanem azt is, hogyan lehet a létrehozott közösségeket hosszú távon is megtartani, jól működtetni.
A tanulmányút első napján a Berhidai Kultúrházat és Könyvtárat látogattuk meg. A kultúrház néhány évvel ezelőtt épült újjá, azóta két szakterület a közművelődés és a könyvtár is jelen van. A településre kettősség jellemző, egy falusi és egy városias részből áll, amely kihat az intézmény működésére, programjaira. Legfőbb feladatának tekinti, hogy összekovácsolja a lakosságot. A roma lakosság jelentős mértékben meghatározza a programokat, integrációs projekteket és régebben tanodát is működtettek Berhidán. Havi rendszerességgel szerveznek a gyerekeknek programokat, együttműködnek a helyi nyugdíjas klubbal, népdalkörrel és színjátszó körrel. Ismert programjaik közé tartozik a „Berhidai napok”, amelyet idén 26. alkalommal rendeztek meg.
A szakmai programot aztán Veszprémben folytattuk, a Laczkó Dezső Múzeumban. A 115 évvel ezelőtt alapított múzeum az első igazgatójának a nevét viseli. Benkő Gabriella a múzeum munkatársa mutatta be az intézményhez kapcsolódó közösségeket, amelyek egy részét ők hívtak életre, egy részének szakmai segítséget nyújtanak. Legrégebbi közösségük a “Múzeumegylet”, tagjai lelkes veszprémi lakosok, akik mindig segítették és támogatták a múzeum működését. A nyugdíjas klub és a gyapjúszöszölők tagjainak előadásokat, foglalkozásokat tartanak és szerveznek, rendszeresen látogatják a kiállításokat, részt vesznek a rendezvényeken. Emellett színjátszó csoport és az “Ifjú Muzeológusok Köre” is működik az intézményben. 2015-ben indult, fiatalokat fejlesztettek és készítettek fel tárlatvezetésre az egyes kiállításokhoz kapcsolódóan. Hajdú Franciska a “My story” mintaprojektet mutatta be, amely a Soproni Múzeummal együttműködve valósult meg. A célja az, hogy a közösségi videózás módszerét behozzák a múzeumba, a résztvevő fiatalok 5 alkalmas képzésen vettek részt, majd leforgatták saját kisfilmjüket.
„Kisgömböc” effektus – többfunkciós intézmények sajátosságai
A második napon a szakmai konferenciát a balatonfüredi Vaszary Galériában rendeztük meg.
Az előadások sorát Schmidtné Kositzky Anett, a Balatonfüred Kulturális Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető igazgatója kezdte meg, aki először a többfunkciós intézmények feladatairól beszélt. Előadásából a helyi közösségeket és a helyi közösségi fejlesztési stratégiát ismerhettük meg. A TOP 7.1.1. közösségi tervezési felhívásra a helyi akciócsoport 2016-ban alakult meg, a program 2020-ig tart, alulról épülve működik. Legfőbb célkitűzésük, hogy a helyi csoportoknak, kluboknak és társaságoknak helyszínt és szakmai segítséget biztosítsanak.
Ezt követően a Dörögdért Ifjúsági Egyesület képviseletében, az egyesület elnök Hoffner Tibor mutatta be az egyesületet. Előadást azzal a gondolattal kezdte, miszerint “Hittel, alázattal, szeretettel…lehet közösséget fejleszteni.” Rövidtávú céljuk a helyi lakosság megmozgatása, aktivizálása, hosszútávon pedig az, hogy elindítsanak egy közösségfejlesztési folyamatot. “Korlenyomat – Taliándörögd kincsei” címmel valósítottak meg mintaprojektet. A projekt keretében falukönyvet, családfotózást és kiállítást hoztak létre. A projekt szakmai háttérmunkával kezdődött, kérdőívet dolgoztak ki, falufórumot szerveztek és bevonták a helyi civil szervezeteket. Majd kezdetét vette a közösségi kérdőívezés, amelyek alapján tematikus beszélgetőköröket tartottak. A településen működő összes civil szervezettel együttműködtek. “Közösségfejlesztés akkor sikeres, ha minél többen részt vesznek benne.” – Hoffner Tibor előadásával módszertani útmutatót adott ahhoz, hogyan is kell „jól csinálni” egy közösségfejlesztő feladatot.
Kovács Norbert „Cimbi” a Kiscsőszön az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület által hagyomány-átörökítő céllal kezdeményezett, s mára kézzel fogható kisléptékű térségi hatással is bíró fejlesztésekről tartott előadást. A program alapja a helyi tudás és a helyi értékek. Előadásában bemutatta, hogyan lehet közösséget fejleszteni egy olyan településen, ahol az állandó lakosok száma 70-80 fő között mozog. Mint mondta, ahhoz, hogy egy egész kitérséget is meg tudjanak mozgatni kell egy jó környezet, egy kiváló szellemi háttér, meg kell találni a kapcsolódási pontokat, és kell az összefogás, amivel a kitalált programokat meg is valósítják.
A Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár társadalmiasítottan, közösségi alapokon működő munkáját Szóllás Péter, a központ igazgatója mutatta be. Az intézményeket – kulturális központ és a könyvtár – 2003-ban vonták össze. Működésük során kiemelten figyelnek arra, hogy a programokat a helyi csoportok és lakosok igényeihez igazítsák és céljuk, hogy a közösség létrejöttét és fennmaradását támogassák.
„Van, aki megkerüli a hegyet és van, aki átmegy a hegyen”
Terebesi Józsefné, a Jókai Mór Művelődési Központ – Bakancsos Túracsoport vezetője fogalmazta meg a fenti mondatot, amely nem csupán az adott helyzetben, egy túra célpontjának elérését jelenti, hanem egy kis áthallással a közösségépítésre is igaz. A közösségfejlesztés és egyesületi működés címmel tartott előadásában a közös lakóhely és a közösen megélt programok összekovácsoló erejét mutatta be. A csoport nem csupán a természeti környezet megismerését tűzte ki célul, hanem a hozzá kapcsolód történelmi és kulturális hagyományok megismerését is. A Bakancsos Túracsoport tagjai nem csupán a saját szervezésű programjaikon vesznek részt, hanem más programok lebonyolításában is besegítenek. Terebesi Józsefnék kitért arra is, hogy a fiatalok is szívesen mennek túrázni, szívesen vesznek részt a csoport munkájában. A csoport működését pályázatokon keresztül biztosítják.
Békás község közösségfejlesztési folyamatába dr. Balogné Uracs Mariann, az NMI Művelődési Intézet Veszprém megyei irodájának vezetője adott bepillantást. A településen egy nagyon rövid, 3 hónapos közösség-fejlesztést célzó felmérési folyamat eredményeként megszületett már Békás Község gasztro-naptára valamint Békás falukönyve. A közösségi tervezés módszertanának legfontosabb elemei voltak: ki kellett deríteni mire is van szüksége a helyi lakosságnak, a fiataloknak, hogyan lehet őket bevonni a közösségbe, és hogyan generál egy ilyen folyamat egy aktívan cselekvő közösséget.
A konferenciaprogram utolsó előadója Felföldi Andrea, a Bakonybéli Tájház tárlatvezetője volt, aki a tájház értékőrző szerepét mutatta be. A tájházat 2002-ben újították fel. Célja a hagyományok, az értékek őrzése, a tudásátadás, a hagyományok átörökítése és a helyi közösség összetartása
Délután Balatonfűzfőre látogattunk a Vágfalvi Ottó Művelődési Központ és Könyvtárba, ahol az intézmény kulturális szerepén túl megismerkedtünk a Fiatal Művészek Klubjával, amelyet fiatal előadó- és képzőművészek hoztak létre. A 3 éves múltra visszatekintő klub havonta több alkalommal rendez/szervez koncertet vagy irodalmi estet. Terveik szerint a nyárra “standkompatibilis” eseményekkel készülnek majd. A
Azt követően Nagyvázsonyba, a Fekete Sereg Ifjúsági Egyesülethez látogattunk el, ahol az egyesület nemzetközi önkéntes programját, valamint a 6 külföldről érkezett önkéntesét ismerhettük meg.
A harmadik napon Jásd település Tájházába látogattunk, ahol a helyi lakosok által összegyűjtött tárgyakból, múltbéli emlékből 2 évvel ezelőtt hívták életre a falu tájházát. A kezdeményezés nyomán nagyobb ívű, helyi gazdaságfejlesztő projekten is dolgoznak már, melynek keretében a bodzafeldolgozáshoz kapcsolódó interaktív kiállítóházat kívánna felépíteni.
Balogh Vivien – Kalmár Erika
